Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 20., szerda Földünk rótt. (u) Ezen a napon hunyt el 1963-ban a szarvasi születésű Melich János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a nyelvészeti tudományok doktora. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Bécsben végezte, 1895- ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1901-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1911-tői a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékén nyelvi rektor. 1943-tól az MTA főkönyvtámoka. Legjelentősebb etimológiai munkássága. Látogatás, (m) A méhkeréki nyugdíjasok több mint negyven tagú csoportja néhány nappal ezelőtt a sarkadi Városi Nyugdíjas Egyesület szervezésében látogatást tett a Parlamentben. Itt találkoztak a nyugdíjasok országos szövetségének elnökével, Bleyer Jenő országgyűlési képviselővel. Felvették a kapcsolatot Románia budapesti nagykövetségével is. A követség néhány munkatársával szintén az Országházban beszélhettek a méhkeréki nemzetiségiek. A nyugdíjasok utaztatását a békécsabai Körös Volán segítette. Szakmailag kitűnő, (i) Bakos Mihály né jegyző az ecsegfalvi polgármesteri hivatal munkájáról tájékoztatta a helyi képviselő-testületet a napokban. A képviselők úgy látják, gyakran személyes problémákkal is a hivatalhoz fordul a helyi lakosság, ám az ott dolgozók mindenkit türelemmel és segítőkészen fogadnak. A testület a szakmai színvonalat kitűnőre értékelte, s további sikereket kívánt. Porszívó Piri, Electrolux herceg és a tündérmanók Gyulai a „leganyuboldogítóbb” gyermek Tóth Gábor Márton édesanyjával és az iskola igazgatónőjével átveszi az aranyoklevelet Rohrböck András kereskedelmi igazgatótól Százezernél több pályamű, gyermekrajz és fogalmazás érkezett az Electrolux Kék Napok program keretében szeptemberben meghirdetett országos rajz- és fogalmazáspályázatra, melynek támogatója az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. volt, és az eredményhirdetést a napokban tartották meg. Örömhír, hogy a verseny gyulai győzelemmel zárult: Tóth Gábor Márton első helyezést ért el. Az általános iskolák első és második osztályos tanulói rajzokban, a harmadikosok és negyedikesek fogalmazásokban, illetve versben vallottak arról, hogyan veszik ki részüket a háztartási munkákból. Hogyan segítek anyunak otthon? — ez volt a feladvány címe. A legjobbak, akik a művek tanúsága szerint komolyan hozzájárulnak az otthoni munkák elvégzéséhez és azt művészi formában megörökítették, értékes játékokat, háztartási készülékeket nyerhettek — anyukájukkal és felkészítő iskolájukkal együtt. A gyár vezetőségéből, kereskedelmi partnereiből, valamint az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztőségéből álló zsűrinek igen nehéz dolga volt; hosszas mérlegelés után végül első, második és harmadik helyezésben részesítettek rajz, illetve fogalmazás kategóriában egy-egy gyermeket, kettőt pedig különdíjban. Első helyezést ért el rajz kategóriában a kiskunhalasi Vörös Dóra, fogalmazásban a gyulai Tóth Gábor Márton. Mint kiderült, a gyulai kisfiú története sajnos nem egyedi; Gabi azt írja, hogy bizony kénytelen volt félretenni „férfiúi büszkeségét”, mert valóban szükség volt a segítségére. „Az egész azzal kezdődött, hogy két évvel ezelőtt hárman maradtunk a családban, apu ugyanis elköltözött tőlünk. Mivel egyedül én voltam férfi, kineveztem magamat családfőnek. Azt gondoltam, ezután nekem csak az lesz a dolgom, hogy főnök legyek... Most már — bevallom férfiasán — én is segítek otthon...” Rohrböck András, az Electrolux Marketing kereskedelmi igazgatója elmondta, milyen nagy örömmel vették kézbe a zsűritagok a jobbnál jobb pályaműveket, amelyekből kitűnt, hogy a gyerekek lelkesedéssel és szeretettel segítenek otthon szüleiknek és testvéreiknek. „Másrészt meghatott bennünket őszinteségük, és nagyon érdekes volt a világot egy kicsit az ő szemükkel látni, megismerni mindennapi örömeiket és problémáikat, amelyeket — ne feledjük el! — ők is legalább olyan komolyan vesznek, mint mi, felnőttek a sajátjainkat. Végül, de nem utolsósorban csodálatba ejtett minket és nemegyszer irigylésre méltónak találtuk azt a fantasztikus kreativitást, ötlet- gazdagságot és humorérzéket, amely ezeknek a 6—10 éves gyermekeknek a pályaműveit jellemzi” — hangsúlyozta az igazgató. A pályázat érdeme még, hogy a gyermekek valósággal számot vetettek eddigi életükkel; sokan írták, ezután még többet fognak segíteni. Többen hangot adtak lelkiismeret- fürdalásuknak, tudatosan vagy vallomásszerűen amiatt, hogy keveset törődnek egymással, nem elég az, amit anyunak segítenek. S különösen értékes az az üzenet, amely a művekből a felnőttekhez szól: ezek a gyerekek segítőkészek, őszinték, szeretni akarnak és szeretetet várnak. S mit kémek cserébe?! Természetesen odafigyelést, türelmet, elismerést, azt, hogy partnernek tekintsék őket és persze mindenekelőtt szeretetet. Niedzielsky Katalin Nyugdíjba vonuló példaképek Luther Mártonról, (cs) Orosházán az evangélikus gyülekezeti teremben Ismerkedjünk Luther Mártonnal címmel tart előadás-sorozatot Ribár János esperes. Az elmúlt héten a reformáció kezdetéről, Luther életének eseményeiről szólt az előadó. Ma a hitigazságok fokozatos tisztázása kapcsán fejthetik ki véleményüket a téma iránt érdeklődők. November 27-én pedig a híres wormsi hitvallásról beszél az esperes. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. lótenyésztési ágazatának munkatársai a közelmúltban búcsúztak el a lovastársadalom három nagy egyéniségétől. A nyugdíjba vonuló Kovács Mihály, Kiss Imre és Hangyái Lajos együttesen 130 évet töltött a mezőhegyesi lótenyésztés szolgálatában! Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató köszöntőjében elmondta: — Mindhárom munkatársunk példaképül állítható a fiatalok elé mindazért, amit egy életen át a lótenyésztésért, a lovassportért, Mezőhegyes rangjának, hírnevének emeléséért tettek. Az egykori vezérigazgatókat már rég elfelejtették itthon és külföldön, de önökről biztosan beszélnek azok, akikkel a munkájuk során kapcsolatba kerültek. Azt hiszem, megnyugvás lehet valamennyiünk számára, hogy önök értelmes és szép életet éltek itt, a ménesbirtokon. A méltató szavak után dr. Megyeri Zsolt ajándéktárgyakat nyújtott át az ünnepeiteknek, akik lapunk kérdésére elmondták, hogy nyugdíjasként is a tevékeny életet választják: ki a lovak köztenyésztésében, ki pedig az otthoni gazdaságban folytatja a munkát. (gh) Megkérdeztük olvasóinkat A szép ősz után milyen télre számítanak? Dilingai Ferenc, 62 éves, mezőberényi nyugdíjas: — Mostanság nem lehet igazán kiszámítani az időjárást. Szerintem nem lesz különösebben kemény telünk, édesapámtól annak idején azt hallottam: a hűvös nyarat mindig enyhe tél követi. Bízom benne, hogy néhány centiméteres hótakaró azért hull majd az őszi vetésű növényekre, s fehér lesz a határ. Enyhe ősz ide, jóslatok oda, biztos, ami biztos: én a téli tüzelőt az idén is időben megvettem. Farkas István, 28 éves, békési hentes: — Szerintem hó nélküli, nagyon kemény és hideg telünk lesz, s ennek a kellemes ősznek lesz böjtje a fűtést illetően. Még nincs hideg, de azért kell fűteni, s bizony már most nagyon pörög a gázóra. Ha rajtam múlna, ak- kormaximun mínusz 5 fok hideg lenne, nekünk, henteseknek most kezdődik a szezonmunka, a disznóvágások időszaka, s a nagy hidegben nem valami kellemes a szabadban dolgozni. Décsei Krisztina, 16 éves, szeghalmi diáklány:- —Az előrejelzések enyhe telet jósolnak, s remélem, hogy a prognózist készítőknek igazuk is lesz. Nem nagyon szeretem a telet, a havat, a latyakot, így a téli sportokat sem, inkább a teremsportoknak hódolok. Ha lehet, télen nem szívesen megyek a szabadba. Azért egy kis hó eshet a téli sportok szerelmeseinek, no és a látványért, mert bentről, a meleg szobából szép nézni a fehérbe öltözött természetet. Hirják Judit, 10 éves, bélmegyeri tanuló: — Imádom a nagy havat, s bízom benne, hogy az idén is lesz belőle. Szeretek szánkózni, s jó lenne megtanulni korcsolyázni is. Korizni sajnos a faluban nem lehet, legfeljebb a homokbányánál, amikor már jó vastag ajég. A télben legszebb a karácsony: ilyenkor összejön a család. Én már nagyon várom a havat, s jó lenne, ha téli szünet kezdetére legalább térdig érne. __sz__ F OTÓ: SZEKERES ANDRÁS Se veled, se nélküled... Vita a részönkormányzatokról Gyomaendrődön (Folytatás az 1. oldalról) Néhány önkormányzati képviselőt is megkérdeztünk, miként vélekednek a különválás körüli találgatásokról. Egyben arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látják a város jövőjét. Dávid István szerint a különválásról szóló hírek nem megalapozottak: — Az endrődi városrészben erről nem beszél senki: sem képviselő, sem választópolgár. Föltételezem, hogy a város lakossága annál intelligensebb, hogy ilyen nagy horderejű dolgot könnyedén kezeljen. A hangadók inkább segítenék a képviselő-testület munkáját, hogy együtt vezessük a várost nem a széthúzás, hanem a fejlődés irányába. Az már látszik, a fejlesztés nem a két településrész közé irányul, hanem csúsztatásokkal, jól megfogalmazott érvekkel a gyomai részt kívánják fejleszteni. Én erre nem adom áldásom — mondotta Dávid István, aki szerint az embereknek efféle találgatások helyett jóval fontosabb dologra, a küszöbön álló polgármester-választásra kellene figyelniük. A város jövőjét, fejlődését Balázs Imre képviselő is csak egységben tudja elképzelni. — A különválás a visszafejlődést eredményezné. Persze van a városnak olyan csoportja—őket nem kívánom megnevezni —, amely saját érdekeit próbálná érvényesíteni a különválással. Ha számadatban kéne kifejeznem egy esetleges szavazáskor, úgy gondolom, a szavazók 70 százaléka az együttma- radásra voksolna és harminc százaléka az ellenkezőjére. Szerintem nincs alapja ennek a hímek. A november 26-ára meghirdetett közmeghallgatáson az önkormányzat a települési részönkormányzatokkal kapcsolatban is meg akarja ismemi a város lakosságának véleményét Mint ismeretes, korábban a Gyoma Szülőföld Baráti Kör már kezdeményezte a részönkormányzat felál 1 ítását Fekete Lászlót, a kör ügyvezető elnökét látogatásunkkor többek között erről is megkérdeztük. Fekete László, a két település történetének lelkes kutatója szerint az 1982-es településösszevonás egy szép álom volt. A két településrész között ma is ott bujkál a feszültség, ami a történelmi múltban gyökerezik. Mindemellett Fekete László hangsúlyozta, részükről szó sincs elválási kezdeményezésről. Felvetették viszontatelepülési részönkormányzat létrehozását, erre tavaly még aláírásgyűjtést is indítottak. — Minket gyomaiakat sokszor ér az a vád, miszerint az endrődieket kihasználjuk. Azt mondom, ha rossz házasságban élek, akkor azt úgy tovább nem kell folytatni. El kell rajta gondolkodni mi az a jogi lehetőség, hogy létszámának és intézményeinek megfelelően külön kasszán gazdálkodjon a két településrész — mondotta Fekete László, hozzátéve, bár a részönkormányzat ügye annak idején a képviselő-testület elé került, döntés ebben máig nem született. A kör ügyvezető elnöke elárulta, ma már nem látja realitását a részönkormányzat megvalósulásának. A települési részönkormányzatok kérdése dr. Szendrei Éva, a képviselő-testület jogi bizottságának elnöke kérésére került fel a közmeghallgatás napirendi pontjai közé. — A téma tavaly novemberben került a testület elé, ám határozatot nem hoztunk róla. Abban maradtunk, hogy a jogi bizottság dolgozza ki, hogy ez a lépés müyen szervezeti felállást jelentene, továbbá azt, hogyan történne a megszervezése. Énről a jogi bizottság év elején tárgyalt és azt javasolta, hogy 1997. január 1-jét mindkét településrészen alakuljon meg a részönkormányzat. Éz a javaslat már nem került a testület elé. Ezért kértem, hogy a részönkormányzatok ügye szerepeljen a közmeghallgatáson — mondotta megkeresésünkre dr. SzendreiÉva, hozzáfűzve,arészön- kormányzatok felállásával egyszerűsödne a jelenlegi bizottsági rendszer, s bár erre még nem készültek gazdasági számítások, meggyőződése, hogy olcsóbb is lenne. Gyomaendrőd együtt maradna, oldódna viszont az a feszültség, ami a mai napig jelen van a két településrész közt. Dr. Szendrei Éva tájékoztatásul még elmondta, az Ónkormányzati Törvény értelmében a képviselő- testület dönti el, hogy felállít-e részönkormányzatot. Megteheti továbbá, hogy létrehozza a részönkormányzatot, ám nem ad neki hatáskört. Azegyesítéssel létrejött települések tekintetében, így Gyomaendrődön is érdekes lehet a törvény azon passzusa, miszerint ezeken a településeken amennyiben aképviselőtestületlétrehozzaarész- önkormányzatot, attól nem tagadhatja meg a kizárólag a település- részt érintő hatáskör átruházását Csath Róza A harmóniára nevelés Oktatási intézményeinkben a november hónap hagyományosan az egészségnevelésé. A békéscsabai 9.SZ. Általános Iskolában dr. Horváth Sándomé biológia tanárnő szervezi diákjaik mentálhigiénés nevelési programját. A reggeli átmozgató testnevelés éppúgy része e programnak mint a helyes fogápolás oktatása, beszélgetés az öltözködés kultúrájáról, vagy környezetünk tisztasága és védelme. A hatodik osztályos lányok rendhagyó felvilágosító órája is az egészségnevelés része. Órájuk fontos eleme a oktató és szemléltető előadáson túl, a játék, a zene és a relexáció. Miként Széplaki Endréné igazgatónő mondotta, legfontosabb céljaik közé tartozik a gyermekeket ráébreszteni arra, hogy a test és a lélek harmóniája az egészséges személyiség feltétele és alapja. K.I. Mezőhegyesiek külföldön Idegenforgalmi és szállodaipari tanulmányúton vett részt a közelmúltban a Horvátországhoz tartozó Isztriai-félszigeten Duma György, a mezőhegyesi Hotel Nonius vezetője. A szakmai program során megismerhette többek között Opatija, Rijeka, Pula, Rovinj és Porec nevezetességeit, valamint az Opatijai Idegenforgalmi Iroda tevékenységét. Spániel József, a Ménesbirtok Rt. növénytermesztési főágazatának igazgatója a franciaországi Tou- louse-ban járt az ottani vetőmaglaboratóriumok tanulmányozása céljából. Bihari László, erdészeti és vadgazdálkodási ágazatvezető szintén Franciaországban bővíthette szakmai ismereteit a Francia Erdészeti Hivatal Továbbképzési Intézetében. A Ménesbirtok Rt. hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a külföldi érdekeltségű növényvé- dőszer-gyártó cégekkel is. Ennek köszönhető az a horvát tengerpartra szóló, meghívás, amely a Magyar Kwizdától érkezett, és amely- nckSzperla Afitó/y üzemeltető gépész tehetett eleget. Nyári Tibor növényvédelmi szakmérnöknek pedig lehetősége volt a Rhone Poulenc Agroborsod Kft által szervezett „hosszú hétvégén” egy 200 hektáron gazdálkodó családi farmergazdaság tevékenységének a tanulmányozására. M.Gy.
