Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

Plasztikai műtét Rend a szekrényben Több millióan vannak, akiken segít a műtét, de vannak olyanok is, akik különböző'káros szövődmények miatt megbánták. (II. oldal) A kiskertben számos olyan zöldséget termelünk, melyek gyógyhatással bírnak. A népi orvoslás ősidők óta használja. (III. oldal) Bosszantó, amikor reggel nem találunk valamit a szekrényünk­ben. A rendrakás fortélyai segítenek az eligazodásban. (III. oldal) G 1996. november 19., kedd Szerkeszti: Muzslai Katalin SAIÁDI MAGAZIN Barátság válás után? Gyakorta annyi sérelem és kese­rűség halmozódik fel a váló fe­lekben, esetleg annyira meg­bántják egymást, hogy utána nem könnyű baráti viszonyban maradniuk. De nem lehetetlen. Sok volt házastárs vágyik arra, hogy jó kapcsolatban maradjon a volt házastársával — elsősorban a gyerekek miatt. De miként maradhatnak barátok az elvált házastársak? A legáltalánosabb: ahogyan szerették egymást, úgy is válja­nak el. Akik tisztelték egymást, általában a válás után sem feled­keznek meg a másikról. Fontos szempont, időt kell hagyni arra, hogy feldolgozzuk a szakítást, s kellő távolságból lássuk mind­azt, ami történt. De nem szabad a múlton rágódni. Fontos, hogy átgondoljuk, mi miért követke­zett be, de aztán tudomásul kell venni, hogy vége. Le kell gyűr­ni a gyűlöletet. A nosztalgikus érzéseket is jobb elfelejteni. Nem érdemes folyton a régi szép időkön me­rengeni. Át kell alakítani, a la­kást, esetleg érdemes elköltöz­ni. Nem szabad oda utazni sza­badságra, ahová a párunkkal jár­tunk. Nem szabad abban re­ménykednünk, hogy ismét visszanyerhetjük a másikat, kü­lönösen akkor, ha a volt partner már új szerelmével él. Ne használja arra a másikat, hogy folyton a problémáival trak- tálja őt! A szex viszont tilos a volt házastárssal, ha barátként szeret­nénk megtartani. Nem szabad a gyerek előtt rossz szavakkal illet­ni a volt partnert és esetleg az új házastársát, élettársát, mert ez csak mérgezi a kapcsolatot. Ab­ból pedig baráti viszony sose lesz. Egészségvédelmi hónap Az egészségünk védelme állan­dó és folyamatos feladatunk len­ne. A riasztó statisztikák nem azt mutatják, hogy mindent megte­szünk azért, hogy testileg lelkileg épek maradjunk. Mennyire nagy kincs az egészség, ezzel csak ak­kor foglalkozunk igazán, amikor elveszítettük azt. Pedig a ma­gunk és a társadalom szempont­jából az lenne ideális — és nem utolsósorban olcsóbb —, ha a megelőzésre fordítanánk na­gyobb figyelmet. Szeressük ki­csit jobban magunkat! Törekedjünk arra, hogy har­monikusan éljünk környeze­tünkkel. Manapság szinte kötelezőnek érezzük a panaszko­dást. Pedig, ha pozitívan közelí­tünk a dolgokhoz, több energiánk marad az elénk kerülő problémák megoldására. A helyes életszem­lélet, az érzelmeink megélése, a másik emberre figyelés, egy jó beszélgetés mind az egészségün­ket szolgálják. A mozgás nem csak az izmokra, Ízületekre van jótékony hatással, minden szerv- rendszerünket kedvezően befo­lyásolja. Ennek következtében jobb lesz a közérzetünk és nyu- godtabb az alvásunk. Még a bőrünk is szebb, feszesebb lesz. „A tied, amit megeszel” — buzdít nagy evészetre a magyar mondás. Jó, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy az is a miénk, ami ennek a következménye. Az evés ne kompenzálás legyen, hanem élvezet, amiben nem árt mértéket tartani. Ugyanígy le­gyünk mértékletesek szenvedé­lyeinkben, ha már nem tudunk lemondani róluk. A napi feszült­ségeinket ne alkohollal, nyugtá­tokkal, cigarettával akarjuk csökkenteni, hanem inkább be­szélgessünk egy jót. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztály Korszerű műszerek, orvosi szaktudás a szemészeten Hogy tisztábban láthassunk Az ultrahang készülékkel, dr. Mészáros Piroska a szemgolyó elváltozása­it ellenőrzi fotó: kovács Erzsébet A békéscsabai Réthy Pál Kór­ház szintentartásának része, hogy az új tömb átadását követően a régebbi épületré­szekben működő osztályokat is felújítják, ezért bizonyos gyó­gyítóegységek átmeneti helyre költöznek. Az új tömb megtelt, október elején foglalta el végle­ges helyét a 32 ágyas szemészeti osztály. Mint hallottam, a napi munkán kívül igen sokat tevé­kenykedtek a szakápolók, nővé­rek, azért, hogy tiszta, kellemes környezetben fogadhassák a be­tegeket. Hosszú ideje megbízott vezetőként irányította az osz­tály életét dr. Mészáros Piros­ka, akit a szakmai kollégium jóváhagyásával szeptember 15-étől kineveztek osztályve­zetővé. Arról a kórház igazga­tótanácsa dönt, hogy az osz­tály szükségletei közül mit ho­gyan tudnak a lehetőségek szerint teljesíteni. — Az események igencsak felpörögtek körülöttünk — meséli a főorvosasszony. — Átköltöztünk ebbe a minden igényt kielégítő egységbe, ahol többségében egy-két- ágyas szobákban helyezzük el a betegeket. Olyan műszere­ink is vannak, amelyek megkí­vánják, hogy külön helyiség­ben legyenek. Ilyen a lézer, az ultrahang, emellett nagyszerű műtőben dolgozhatunk. (Magunk is láthattuk mind­ezeket, amelyeknek kezelésé­re, az egyre bonyolultabb mű­tétekre megfelelően felké­szültek, szakosodtak a sze­mészorvosok. A fekvőbeteg­osztály ellátása mellett a járóbeteg szakrendelésen és a kontaktlencserendelésen is a szemészeti osztály orvosai dolgoznak. Szemléletváltozás, a tárgyi és szakképzett személyi felté­telek, a magas szintű műszere­zettség eredmé­nye, hogy nem­csak a környék betegeinek nőtt meg a bizalma az itteni gyó­gyítás iránt.) — Jómagam is elsősorban a gyakorlat fino­mításának híve voltam — foly­tatja Mészáros doktornő, — de kénytelen va­gyok belátni, hogy nincs olyan kiválóan képzett szakor­vos, akinek ne lenne szüksége az állandó továbbképzésre. Ezért is látom jelentőségét a folyamatos önképzésnek, a to­vábbképzéseknek, a tudomá­nyos konferenciáknak. (Megcsodáljuk az ultrahan­gos diagnosztikai és terápiás műszert. A lencsebeültetések­nél különösen nagy a jelen­tősége, a szakorvos nélkülöz­hetetlen segítője, hiszen a különböző adatok betáplálását követően a számítógépes prog­ram előírja milyen gyógyászati segédeszközre van szükség a két szem optimális működteté­séhez. Természetesen a legki­tűnőbb műszer sem használha­tó a hozzáértő ember nélkül.) —A diodalézer készülékkel a legapróbb elváltozásokat is kezelhetjük, amelyek a szem­fenéken keletkeznek, akár a cu­korbetegség szövődménye­ként, akár a zöldhályog kezelé­seknél vagy más esetekben. Sok beteg ugyanis zöldhályog betegsége esetén is elzárkózik a műtéttől. Ilyenkor alkalmas­ságtól függően úgy tudjuk ez­zel a lézerrel kompenzálni a beteg szemét, hogy az állapota ne romoljon. — Hogy miként zajlanak a hétköznapjaink? Hétfőn és kedden van a betegfelvétel, zsúfolt napok ezek. Kedden, szerdán végezzük a műtéteket. A műlencsebeültetést köve­tően még hat hétig nyomonkö- vetjük a beteg gyógyulását az állandó kontrollvizsgálatok- kal. A legtöbb szemprobléma a balesetekből, sérülésekből adódik, akár a hétvégi progra­mokon vagy a háztartásokban, kertekben. Gallyak, szikra, hőhatás, ütés okozza a bajokat, előfordul bizony a látás elve­szítése is. A gyerekek focizás, játék közben sérülnek. Sok a betegünk a cukorbaj következ­tében kialakult szövődmények okán, a szürkehályog, a zöldhályog következtében. Bebizonyosodott, hogy nem­csak a magasvémyomás, ha­nem az alkohol, a nikotinfo­gyasztás is károsítja a szemet. Világhírű professzorok, jóképzettségű orvosok tagjai a magyar szemésztársaságnak, gyógyítanak a magyar kórhá­zakban. A magyar biztosítottak­nak a gyógyítását fizeti a társa­dalombiztosítás, ami bizony nem kis pénz. Egy-egy műlencsebeültetés akár 100 ezer forintba is belekerül, amelyről persze nem tud a be­teg. Á finanszírozás kapcsán azt sokan fájlaljuk, miért kap ugyanazért a bevatkozásért az egyik kórház többet, a másik kevesebbet. A megyében mi szemorvosok tartjuk egymással a szakmai, emberi kapcsolatot, hiszen azonosak az érdekeink, ez pedig a betegek gyógyítása. Bede Zsóka A HÉT CSALÁDFOTÓJA Jegyzet Évforduló. (1) Háromévesek a mezőkovácsházi hármasikrek. Hagya Béla, Csaba és Márk jelenleg óvodába járnak és jó egészségnek örvendenek. Az idei születésnapot a közelmúltban ünnepelték szűk családi körben és — mint az a képen látható — most is anyukájuk védő, óvó karjaiban érzik igazán biztonságban magukat fotó: such tamás Szorongató életérzés A családorvosokhoz fordulók 24 százaléka lelki betegségben szenved — ez a WHO felméré­sének eredménye. Nem ma­gyar statisztika, ez világjelen­ség. Ennek ellenér kár azon morfondíroznunk, hogy Afri­kában, vagy az Új Világban milyen lelki teher nyomorítja az embereket. Elég nekünk a magunk baja! Felpörgetett életünk velejá­rói a kényszerbetegségek, a szorongások. A mindennapi bizonytalanság következmé­nyeként hangulati betegsége­ink sokszor társulnak testi tü­netekkel. Ugye ismerős az ér­zés: reggel „ökölbe szorul” gyomrunk, ha arra gondolunk, a munkahelyen mi vár ránk. Izzad a tenyerünk, ha a fejünk fölé állított mércét nem hogy átugomi nem tudjuk, de már a nyakunkkal leverjük. Hol van a sokat emlegetett otthon nyugalma?! Remegő kezekkel rakosgatjuk hó elején a befizetésre váró csekkeket, számolgatjuk, mire futja a gye­reknek, a saját csizmánkat pe­dig eltudjuk-e vinni a cipész­hez, hogy ezt a telet is abban vészeljük át. De elakad a léleg­zetünk az amúgyis morózus párunk hazajövetelekor, mert nem tudjuk, holnap visszavár­ják-e még munkahelyére, hi­szen leépítésekről suttognak hónapok óta... Lelki életünk kínjai felerősítik szorongásainkat, s ha ezek tartóssá válnak, testi bajaink sora gyomorfekéllyel, magas vérnyomással stb. is szaporodhatnak. Ä szakemberek azt mond­ják, már az is segít, ha kibe­széljük magunkat, vagy meg­hallgatjuk embertársainkat, szeretteinket. De igazi ered­mény akkor várható, ha mi ma­gunk akarjuk életmódunk vál­tozásait, ha akarjuk viselkedé­sünk, magatartásunk, környez­tünk változását. Az ehhez vezető út azonban nagyon rö­gös, sokszor csalódásokkal, nehézségekkel övezett. De ki ne akarna szoron­gásmentesen, boldogan élni?! Csete Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents