Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 19, kedd Romantikus nagyoperett a Jókai Színházban Lehár Ferenc: Cigányszerelem Úgy tűnik, nagy számban vá­gyódunk egy olyan világ után, ami álom, ami nincs, nem is volt, és soha nem is lesz talán. Nem is volna jó habkönnyű, rózsaszín fellegek közt lebegni, édesbús dallamokat hallgatva mélán rin­gatózni. Szokatlan lenne. De ami van, amely meg nem szok­ható, ez a mindennapok csörtető helybenfutása, az értelmetlen fe­szültségek, s a riadt, tompa re­ménytelenség hajtogatása, ez se nekünk való. Érthető tehát, ha valami különös, megveszeke­dett reménnyel tódul a közönség a színházba, amikor operett van műsoron. S ha Lehár Ferenc a szerző, és a Cigányszerelem című romantikus nagyoperett bemutatójára vállalkozik a tár­sulat, akkor jó, ha minden pót­széket készenlétbe helyeznek, és még így sem biztos, hogy azok is a színpad közelébe jut­nak, akiket illet a megkülönböz­tetett figyelem. így történt ez ná­lunk is, amikor a Békés Megyei Jókai Színház és Művész-ház Kft. közös produkciójában Lehár-operettel rukkoltak elő. Aki szép muzsikára, megható szerelmi történetre, szemkáp­ráztató színházi előadásra vá­gyódik, most nem csalatkozhat. Am a Cigányszerelem bemuta­tója ennél többre is lehetőséget ad, hiszen mély, drámai feszült­ségek, fájdalmasan igaz emberi érzések áradnak a műből. Omnia vincit amor, a szerelem mindent legyőz — hirdeti a latin mondás, de az élet gyakorta rácáfol az évezredes reményekre. Hisz bármily édes a csók, mámorító az ölelés, ám a bódulatból történő józan reggelek parancsa bizony erősebb lehet. Ha nem egy ütemre dobban a szív, aligha tarthat egy életen át a lázas álla­pot. Lehár mester akár a mai idők türelmetlenjeinek is üzen, amikor az ábrándos lelkű úrilány és a tüzesvérű cigánylegény alakján át két életforma, más­más kultúra szülötteit mutatja felénk. Se nem jobb, se nem rosszabb egyikőjük sem, csupán másak. Sorsuk megrendítő szép­sége ha bennünk is megértésre talál, bizony nem múlik el nyomtalanul ez a színházi este. Hídvégi Miklós, az előadás rendezője, nagy formátumú, pon­tosan felépített, látványos pro­dukciót dirigált. Parádés szerep- osztás részesei vagyunk, s a bőség zavara jókora lelkifurda­lást jelent a krónikásnak. Zöm­mel hármas szereposztásban lát­ható a darab, minden „variáció­ról” itt aligha lehet szó, de a be­mutatón látott színészi teljesít­mények azt sejtetik, hogy a többi előadás nézői sem csalódhatnak. Wegenast Róbert díszlete kapta az első nyíltszíni tapsot: dús, buja vegetációt, patakcsör­gést, vízcsobogást varázsolt a színpadra. Nos, ezzel a csöppnyi zuhataggal egész addig nem volt baj, amíg nem lett főszereplő. Bizony, hamarabb el kellett vol­na zárni a csapot, hiszen már a törökök titkos tanácskozásait is azért tartották vízcsobogás kö­zelében, hogy ne lehessen ki­hallgatni a beszédet. A Zórikát megszemélyesítő Szóka Júlia belépője lett most az áldozat, aki egyébként is akkor mutatta csúcsformáját, amikor a zene­számok erősítője gyengébb fo­kozatra kapcsolt. Hangerősítő! Szívem vérzik, amikor egy lát­hatatlan ember munkája jelenti egy operett bemutató minden ze­nei közreműködőjét. Hol van­nak azok az idők, amikor a zene­kari árokban a hangszerek „stimmelése” vezette be a han­gulatot, s a frakkos karnagy inté­sére szólalt meg a nyitány, ő ha­jolt meg a végén, voltak a hangá­szok az est főszereplői. Immár oda jutottunk, hogy a műsorfü­zet azok neveit se említi, akik­nek jóvoltából a konzerv-muzsi- ka megszólalhat. Lehár Ferenc muzsikája! Semmi zavaró körülménytől magát nem zavartatva, Jankovits József — a cigányprí­más alakjában — hangjával, megjelenésével, egész lényével betöltötte a színpadot. Izzott körülötte a levegő, perzselte a női szíveket, s volt olyan tartá­sa, mint akinek közben nem szabad elégnie. Mint a Nap, amely körül bolygók keringe­nek, lett a cigánytábor lüktető ritmusainak felerősítő közép­pontja. A tánc! Szamosi Judit fergeteges szólója, s a kar összehangolt munkája, nagy erőssége volt ennek a bemuta­tónak. A koreográfia pedig — amely szintén Szamosi Judit műve — néha úgy tűnt, hogy nem csak súrolja, de meg is ha­ladja a fizika törvényszerűsége­it. Olyan akrobatikus ügyessé­get kívánó táncokat láthattunk, ami ha nem élő előadásban ment volna, azt hinné az ember, valami trükk, csalafintaság csu­pán. Persze, a kivitelezéshez olyan emberek kellenek, mint például az Oszvald Marika— Csere László kettős, akik ki­fogyhatatlan humorral, bámu­latos mozgáskultúrával arattak vastapsos sikert. (Igazán ne le­gyen ünneprontás, de Oszvald Marika minden elismerést meg­érdemelne akkor is, ha a csúcsra érve nem „tenne rá” még egy kicsit, sőt, nem is keveset...) Sokáig nagy gondban voltam az est egyik csillagával, Pitti Ka­talinnal. Mert, hogy dekoratív jelenség, nagy név — e szakmá­ban bizony rengeteget jelent! — a kottafejeket pontosan leénekli és a színészi játéka is megnyerő, mindez természetes. De kell len­ni valaminek, amiért itt van. Mi lehet? Ezt is megtudtam, amikor egyszer csak nem volt semmi más, csak egy gyönyörű asszony, szenvedő-szenvedé­lyes ember, aki elbúgta, eldalol­ta, szívhez szólóan, hogy „messzi a nagy erdő, messze száll a.sóhaj”. Ha csak ezért a pillanatért jött volna, már érde­mes volt őt látni, hallani. Szép siker, remek szerep­lőgárda, ahol Harsányi Frigyes, Dániel Gábor és Vajda Károly is pontosan, igényesen oldotta meg feladatát. Kemenes Fanny jelmezei pe­dig olyanok voltak, amelyek lát­tán Lehár Ferenc is bizonyára azt mondta volna: operett-világ, álomvilág, ilyet csak jókedvé­ben gondolhat a Teremtő is. Andódy Tibor Onkológiai napok Hagyományőrzés is a célja an­nak a tudományos rendezvény­nek, amelyet Gyulán november 29-30-án tartanak a Pándy Kál­mán Kórház klinikai onkológiai és sugárterápiás osztályának szervezésében. A gyulai onkológiai napok té­mája az idén a nyelőcső, a gyo­mor és a hasnyálmirigy dagana­tainak komplex diagnosztikája és terápiája. Az első napon neves szakemberek előadását hallhat­ják a résztvevők. November 30- án kongresszusi jelleggel a té­mához kapcsolódó előadások és poszterek bemutatására nyílik lehetőség. A rendezvényhez az egyes cégek kiállításai és bemu­tatkozó előadásai is csatlakoz­nak. B. Zs. Együttgondolkodó pedagógusok — A szeghalmi Tildy Zoltán Ál­talános Iskolában az elmúlt na­pokban tanítási szünet volt. Az alkalmi vakációra azért került sor, mert november 13—15. kö­zött iskolánkban pedagógiai na­pot tartunk — mondta lapunk­nak Fekete János igazgatóhe­lyettes. Szerdán Kucsera Lajos rend­őr őrnagy, a Szeghalmi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályve­zetője a kábítószer- és bűnmege­lőzésről tartott nagysikerű és hasznos előadást a pedagógu­soknak. Az előadást követően elhangzott: a témában az iskola és a rendőrség rendszeresen együttműködik majd. Tegnap GV/ó/í Katalin, az Or­szágos Közoktatási Intézet szakértőjének segítsége mellett a Nemzeti Alap Tanterv lehető­ségeit, illetve az iskola pedagó­giai programjának készítését vi­tatták meg. M. B. A Belügyminisztérium megbízásából a FŐBER RT. Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Részvénytársaság (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 14.) NYILVÁNOS ÁRVERÉST hirdet meg a Dombegyháza 1178. hrsz-ú, 2626 m2 nagyságú felépítményes határőringatlan értékesítésére az alábbi feltételekkel- Az ingatlan kikiáltási ára: 5 760 000 Ft (amely összeg a felépítmények vonatkozásában 25 %os áfát tartalmaz).- Az árverésen való részvétel feltétele a részletes árverési kiírás megvásárlása és az abban foglalt feltételek teljesitése, valamint előzetes, írásban való jelentkezés.- A részletes árverési kiírás átvehető: a megjelenés napjától a FŐBER Rt., 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 14.1. em. 108-as szobájában Rajkai Bélánénál 10 000 Ft + áfa áron, amely vissza nem igényelhető.- Az árverésre való jelentkezés határideje: 1996. december 16-án 11 óra.- A jelentkezés beadásának helye: FŐBER Rt, 1075 Budapest Rumbach Sebestyén utca 14.1. em. 108-as szoba, Rajkai Bélánénál.- Az árverés időpontja: 1996. december 16-án 12 óra.- Az árverés helye: FŐBER Rt, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 14. I. em. 105-ös szoba.- Az ingatlanok megtekinthetők: 1996. november 27-én és december 4-én 10-14 óráig.- További információk: Rajkai Bélánénál a 341-5175-ös,vagy a 341-5500/210-es telefonon. § Az Alföld Európában A nagysikerű Dél-alföldi Köz- gazdasági Napok kibővített folytatása az I. Alföldi Közgaz­dasági Napok, amelyet novem­ber 22-23-án Békéscsabán ren­dez a Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szerve­zete. Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar, Csongrád, Jász- Nagy- kun-Szolnok Bács-Kiskun és Békés megye szakemberei talál­koznak a hét végén a programso­rozaton, amelynek címe: Az Al­föld Európában. Az előadások és szekcióülések két fő téma köré csoportosulnak, azt kíván­ják bemutatni, hogy a vállalatok szemszögéből milyenek a csat­lakozás külső és belső feltételei. Két helyszínen zajlik a találko­zó: a békéscsabai városházán tartják az előadásokat, a Körösi Csorna Sándor főiskolán pedig a szekcióüléseket. Ez utóbbi hely­színen kiemelt figyelmet szen­telnek a szervezők arra is, hogy bemutassák az ország egyik leg­újabb, szép eredményekkel bíró felsőfokú közgazdászképzését is, amely a főiskolán folyik. Az I. Alföldi Közgazdasági Napokon dr. Békési László országgyűlési képviselő és dr. Papanek Gábor, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója tart nyitó előadást. (tóth) Német—magyar iskolai kapcsolat A németországi kirándulás résztvevői A békéscsabai belvárosi iskola gimnazistái minden évben (ok­tóber tájékán) tanulmányi kirán­dulást tesznek Ausztriában. Az idén is így történt. Csakhogy most egy másik korosztálynak is lehetősége nyüt eredeti környe­zetben használni a választott idegen nyelvet: a végzős diákok Németországban jártak. Az új német kapcsolatról Pappné Princzinger Valéria tanárnő mondott néhány szót. — Az elmúlt év nyarán egy csapat diákkal Genthinben jár­tam, akik megnyerték a Goethe Intézet ösztöndíját. A Bismark Gymnasium fogadott bennün­ket. Élve az alkalommal, ekkor fölvetettem a testvériskolai kap­csolat lehetőségét. Készséges­nek bizonyultak, már ’96 tava­szán el is látogattak hozzánk. Ennek volt a folytatása az októ­beri utazás Genthinbe. —Összesen tizenketten men­tünk Csabáról és a tavasszal már megismert barátainkkal voltunk elszállásolva—mesélik az érin­tettek. —Mivel telt a hét? — Néha ellátogattunk egy- egy tanórájukra, de többnyire szervezett programokon vettünk részt. Túráztunk a Harz-hegy- ségben, megnéztük Berlin neve­zetességeit és jártunk Postdam- ban is. Az általános vélemény egybe­hangzóan az volt, hogy fantaszti­kusan jól sikerült a kirándulás. Ezért nem kérdéses, hogy a kap­csolat a békéscsabai és a német tanulók között továbbra is meg­marad. Áprilisban újra képvisel­teti magát a Bismark Gymnasium városunkban, és együtt ünnepel­jük az iskola fönnállásának tize­dik évfordulóját. Kesiár Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents