Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 18., hétfő A Nyulambulam új műsora Mende-mondák, vélemények és viták Kötegyán jelenéről Elszivárog az ész a faluból? Megalakulásának ötödik évfor­dulóját ünnepli idén a békéscsa­bai ifjúsági házban működő Nyulambulam együttes, és a ju­bileumra új műsort is készítet­tek. Baranyai Jánost, az öttagú társulat (Nagy Attila, Rákóczi Ferenc, Gyebrovszki András, Skorka Zoltán, Baranyai János) vezetőjét erről kérdeztük. —A decemberi ünnepkörhöz, az ajándékozáshoz, és főként a Mikuláshoz kötődik az új pro­dukció — kezdte. — Zenés, jel­mezes, játékos, látványos műsort állítottunk össze. A történet aTél- apó sorsáról szól, aki mindig ön­zetlenül megajándékozza a gye­rekeket, ő azonban sohasem kap ajándékot. Most nálunk megle­petés éri a Mikulást is. Több településre hívtak már, de szeretnénk minél szélesebb körben örömet szerezni a gyer­mekeknek. Mindez időpont­egyeztetés kérdése. Emellett ké­szülünk a december 22-ei, ifiházi születésnapi bulinkra is. Ny. L. Kötegyánban sok kérdés izgatja mostanában a lakosságot. Men­demondák járnak a jegyző, a fogorvosnő távozásáról, a falu fejlődéséről, a munkanélkü­liségről, néha még a határátkelő kérdése is fel-felmerül a beszél­getések közben. Az önkormány­zat november 21 -én falugyűlést tart, ahol mindenki tájékozódhat a valós helyzetről. Ezt megelő­zően azonban lapunk is felkere­sett néhány testületi tagot, mondják el, miként látják a fen­tieket. Balogh Jánosné alpolgármes­terrel találkoztunk először. —Nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küszködünk, mint sok más kistelepülés — mondta. — Mióta megszűnt a tsz, jelentősen megemelkedett a munkanélküliek száma. A re­gisztrált adatok szerint 120-130 munkanélküli él a településen, de valójában ennek a duplája le­het a valós. Az elöregedést én abban látom, hogy alacsony a természetes szaporodás, és mi­vel itt olcsók a házak, sok nyug­díjas költözik be a faluba. A pol­gármester úr a választás előtt semmit sem ígért, csupán azt, hogy a meglévő intézményeket működtetni fogja, és dolgozót — ha csak lehet — nem küld el. Nem ígért nagy beruházásokat, mert tudta, hogy annak nincs re­ális alapja. Ezeket be is tartotta. Az intézményeink működnek, s a költségvetés — amit a polgár- mester fog kézbe —, egyensúly­ban van. Ezért aztán a TAKISZ nem is fogadott el bennünket forráshiányosnak. Tény, hogy olykor a működés határán tánco­lunk, ezért nálunk is szó esett már hitelfelvételről, de ezt a tes­tület végül elvetette. Egy sze­rény felemelkedést szerintem az jelentene, ha minden pályázati lehetőséget megragadnánk. Ed­dig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy csak arra adtunk be a pá­lyázatot, aminek megnyerésére biztos esély volt. A fogorvosnő és a jegyző tá­vozásáról Balogh Jánosné el­mondta, hogy a találgatások el­lenére mindkét esetben egyszerű okokról volt szó. A jegyző egészségügyi okokra hivatkoz­va hagyta el a hivatalt, a fogorvosnő esetében pedig egy új jogszabály belépése váltotta ki a nézeteltéréseket. A tb ugyanis az 1800-as lélekszámú települések esetén csak heti 15 órát finanszíroz, s az önkor­mányzat nem tudta vállalni a ki­egészítést. A jegyzői állásra az­óta pályázatot írtak ki, a fogor­vosi ellátást pedig vállalkozás­ban oldották meg egy Sarkadról bejáró fogorvossal. Szőke János, a helyi Munkás­párt elnöke szintén a testület tag­ja. Róla köztudott, hogy bizo­nyos dolgokat más színben lát, s ennek gyakorta hangot ad a tes­tületi üléseken is. — Szerintem a jegyző kulcs­figura egy településen — mond­ta. — Én elégedett voltam Kato­na György munkájával, hiszen tanult ember, tudta a feladatát. A távozása után pályázatot írt ki a testület. Katona György levél­ben felajánlotta, hogy félállásban ellátná a jegyzői munkát addig, amíg a testület nem talál megfelelő embert. Erre csak egyedül én szavaztam igen­nel. Most 20-áig hosszabbítot­ták meg a határidőt, de én tartok tőle, hogy ismét nem lesz ko­moly érdeklődő. Az egyik leg­fontosabb kérdésnek tartom a falu értelmiségi rétegének a megőrzését. A gyógyszerésznő elköltözött a faluból, máshon­nan jár be Kötegyánba, a fogorvosnő elment, ő az állását is feladta. Attól félek, lassan el­szivárog az ész a faluból... Meg­oldódott ugyan a fogászat a tele­pülésen, de nem mindegy, hogy valaki helyben lakik-e vagy sem. A volt fogorvosnőt éjjel is fel lehetett költeni, és hét végén sem volt gond hozzáfordulni. Ha ésszerűbben kalkulálunk a költ­ségvetéssel, ki lehetett volna számára fizetni a különbözetet. Véleményem szerint, ha nem őrizzük meg mindenáron a falu értékeit, egy idő után elmajarosodik Kötegyán. Szőke János a határátkelőt is egy olyan értéknek tartotta, amiről — mint mondta — nem lett volna szabad lemondania Kötegyánnak. — Lehet, hogy rövid távon nem kifizetődő, de hosszú távon gyümölcse lehetett volna, már csak azáltal is, hogy a hírközlő szervek folyamatosan megemlí­tik a nevét — állította. Felkerestük a falu polgármes­terét, Bujdosó Lajost is. A határ­kérdéssel kezdtük a beszélge­tést. — A jelenlegi Méhkerék- Nagyszalonta határátkelő helye közigazgatásilag valóban Kötegyánhoz tartozott—mond­ta —, de nekünk nem lett volna pénzünk megfizetni az ilyenkor szokásos hozzájárulásokat, ezért döntöttünk úgy, lemon­dunk róla. Azok a tsz-tagok, akiknek itt volt földjük, jól jár­tak, mert szép pénzt kaptak a területért. Szerintem azért, mert nem Kötegyán-Nagyszalonta az átkelő neve, még semmivel sem kevesebb kötegyáni dolgozik itt, és semmivel se kevesebb kötegyáni állampogár használ­hatja az átkelőt. Vagyis a lénye­get illetően nem ért károsodás bennünket! Az értelmiségiekkel kapcso­latban elmondta: eredménynek tartja, hogy szinte valamennyi pedagógus és óvónő kötegyáni. A jegyző és a fogorvosnő távo­zásáról pedig az volt a vélemé­nye, hogy egyik esetben sem „elüldözésről” volt szó. — Az igazi okokat az alpol­gármester asszony fogalmazta meg — mondta —, s minden további vita csak „mesterséges szítása” a dolgoknak. Nem vet­tünk fel hitelt, nem vagyunk for­ráshiányosak, de ez azzal jár, hogy szigorúan kell gazdálkod­nunk, ami olykor emberi szem­bekerülésekkel jár. A faluból való általános elvándorlás pedig nem jellemző, hiszen 1990-ben 1748-an, ma pedig 1759-en él­nek a településen. — Sokan felróják, hogy nem pályázunk eleget — tért át a következő témakörre. — A ma­gam részéről értelmetlennek tar­tom az olyan pályázatok benyúj­tását, ahol feltételként szabják meg a saját erőt, de nekünk ez nincs meg hozzá. Nyugodtan szeretek dolgozni, személyeske­dés, felesleges és értelmetlen kockázatvállalások nélkül, így nyugodt a lelkiismeretem. Ne­kem Kötegyánban élt a nagy­apám, az apám, s akik ismerik a családot, tudják, hozzájuk ha­sonlóan magam is felelősen gon­dolkodom. M. M. HA A BIZTONSÁG ÉS AZ ELEGANCIA MÉRTÉK FORD Escort 1.3 Endura • Minimális • Maximális • Optimális fogyasztás és fenntartási költség biztonság megbízhatóság értékállóság vételár fizetési feltételek VIGYÁZZ! A NAGYON JO! MOST ÓRIÁSI AJA FORD Békés Mobil, Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel.: (66) 322-012,451-150. >1 CIB a legkorszerűbb banktechnikával áll vállalati ügyfelei szol­gálatára. Országos hálózat on-line kapcsolatban, BANK További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. TEL.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 9-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 9-12 óra Az országos hálózat valamennyi tagja az alábbi budapesti számon is hívható: 106-1) 212-1330 Eddig... aki a magas kamat mellett fontosnak tartotta a biztonságot, állampapírokba fektette a pénzét. Most végre... a másodpiaci forgalmazás mindenki számára lehetőséget biztosít a korábban kibocsátott magyar állampapírok vásárlására, eladására. A sokféle futamidejű befektetések közül így mindenki biztosan megtalálja az igényeinek megfelelőt, s azt ráadásul bármikor értékesíteni is tudja. A Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank és az OTP Bank • kijelölt fiókjain keresztül, valamint a Magyar Államkincstár megyei értékpapírpénztárai által juthatnak hozzá a Magyar Államkötvény­hez, a Kamatozó Kincstárjegyhez és a Diszkont Kincstárjegyhez. Kötöttségek nélkül HÁLÓZATOS FORGALMAZÓK: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, S2ent István tér 3 ., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szar­vas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Értékpapírpénztára 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. *A másodlagos forgalomban kapható állampapírok vételi és eladási árfolyamairól szerdánként rendszeresen tájékozódhat ebben az újságban. Az értékesítés feltételeiről a forgalmazók adnak részletes információt. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents