Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-14 / 266. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. november 14., csütörtök Megkérdeztük olvasóinkat Elköltöznének-e vidékről a városba? Abonyi Mónika, 21 éves, eleki óvónő: — Nekem tetszik a szülőhelyem. A kisebb települések közelebb vannak a természethez, mint a nagyobb városok. Kevésbé forgalmasak, nincs túlzsúfoltság, nincs ful- lasztó autóbűz, mint a metropoliszokban. Viszont a városokban nagyobb lehetőség van az elhelyezkedésre, a szórakozásra, mint a kis településeken. Mindent összegezve, én mégis maradok. Lelsz Györgyné, 43 éves, eleki gondozó: — Én Eleken születtem. Olyan városban, mint Gyula még csak el tudnám képzelni az életemet, nagyobban viszont nem. Ragaszkodom a nyugalomhoz, a csendhez, a nagy tömeget sem kedvelem. A nagyobb városokban viszont van piacgazdaság, vagyis egyes cikkeket olcsóbban meg lehet vásárolni, mint vidéken. A szórakozási lehetőségek is összehasonlíthatatlanok. Azért én Eleken maradok. Hoffmann Györgyné, 60 éves, lökösházi nyugdíjas: — Mezőtúron születtem, de ’51 óta itt Lökösházán élek, a munkahelyem ide kötött. Most már megszoktam. De valójában nem tudnám eldönteni, hogy vidéken vagy városban jobb-e élni. Ami a megélhetést illeti, a nagyobb városokban könnyebbnek látszik az élet, mint kisebb településen. Viszont az idő elszaladt, most már kár lenne ezen elmélkedni. Az ismerőseim is itt vannak, itt a jó. Ruha György, 55 éves, kétegy- házi rokkantnyugdíjas: — Semmi pénzért sem költöznék városba, itt érzem igazán jól magam. Van egy kis kertem, megművelem, így beterem a legszükségesebb konyhára való zöldségféle. Igaz, hogy ez több munkát jelent, de ez sohasem zavart. Másrészt a szabadidőmet is hasznosan el tudom tölteni, hagyományőrző néptáncos vagyok, a közelmúltban megkaptam a népművészet mestere címet. Itt jó. (fo) FOTÓ:SUCH TAMÁS Számítanak a lakosságra Könyvtárosok segélykérése — Vésztőn, a József Attila— Bezerédi utcai kövesút megépítését már évek óta terveztük, mivel általa egy eddig szilárd útburkolattal el nem látott, igen nagy területet tudnánk a közúthálózathoz csatlakoztatni. Több éve nyújtottunk már be erre a kövesútra pályázatot, sikertelenül. Jövőre ismét megpróbáljuk. Ehhez saját erőt kellett megjelölni — mondta lapunknak Kaszai János polgármester. — Ezt a saját erőt milyen pénzből fedezik? — A pályázat elnyerése esetén a saját erő egy részét a lakosság önkéntes befizetéseiből, illetve az útépítési érdekeltségi hozzájárulásokból tudjuk biztosítani, ha az érintett lakók akarják a kövesutat, s ehhez hajlandók is hozzájárulni. Tehát a szóban forgó kövesút megépítéséhez mindkét feltételnek meg kell lenni. Amennyiben valamelyik hiányzik, nem tudunk kövesutat építeni. —Mekkora lesz az az összeg, amit a lakóknak be kell fizetniük? — Portánként 50-50 ezer forinttal kell majd hozzájárulniuk az útépítéshez. (Magyari) A Kárpátalján működő könyvtárak mindegyike, főként a kisebbségben élő magyar ajkú olvasókat ellátóak, kilátástalan anyagi körülmények, személyi és tárgyi feltételek között élnek. A kisebbségi magyar könyvtárosok tanácsának szakmai szervezetéhez, a Békés Megyei Könyvtárhoz fordultak segítséget kérve. Kárpátalján 120 könyvtár látja el a magyar olvasókat. Helyi képviselőjük, Weinrauch Katalin levelében arról ír, hogy bármilyen támogatást elfogadnak a legegyszerűbb könyvtárosi felszereléseken (fénymásoló, írógéppapír, toll, írógép, folyóirat, könyv) túl az olvasótáborokban, magyarországi továbbképzéseken való részvétel lehetőségéig.Legutóbbi értesülések szerint a beregszászi járás könyvtárosai négy hónapja nem kaptak fizetést, novemberben bezárták a könyvtárakat és dolgozóikat fizetés nélküli szabadságra kötelezték. Mindazon intézmények, magánemberek, akiknek szívügye a határainkon túl élő magyarság, és segítségre képesek, felajánlásukat a megyei könyvtárban (Békéscsaba, Derkovits sor 1.) tehetik meg. B. Zs. / j a világban 40 eve történt az országban Békés megyében A terror megszenvedői Békés megyében (T, TY, U, V, W, Z és ZS betűs nevek) Az alábbiakban folytatjuk és befejezzük a betűrendes felsorolását azoknak, akik 1956. október 23. után a Békés megye területén végbement politikai népmegmozdulásokban, forradalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírhalált haltak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek vagy szabadlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vonattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, foglalkozásukat, s végül a cselekményük színhelyét ismertetjük. TAKACS Antal (Dévaványa, 1912, tsz-tag — ECSEG- FALVA), ifj. TAKÁCS Imre (Budapest, 1936, segédmunkás — DÉVAVÁNYA), TAMÁSI István (Nagyszénás, 1905, földműves és fuvaros — GÁDOROS), TANDI Lajos (Petrozsény, 1918, mozdonyvezető -— GYOMA), TANÍTÓ Árpád (Dárda, 1901, térképészmémök — SARKAD), TANKA János (Geszt, 1937, földműves—GESZT),TÁRNÁI János (Magy arcsanád, 1915, földműves, volt segédjegyző — CSORVÁS), TASZLER Mátyás (Sarkad, 1924, sütősegéd — SARKAD), TEICHER Károly (Szombathely, 1917, főállattenyésztő — TELEKGERENDÁS), ifj. TELEKDI István (Nagyszénás, 1900, földműves — NAGYSZÉNÁS), TELEKI István (Nagylak, 1921, földműves — TÓTKOMLÓS), TERNEI László (Szeszta, 1932, iskolai nevelő — BÉKÉS, MURONY), T. NAGY Gábor (Békés, 1917, földműves — BÉKÉS), TOKAI Béla (Gyula, 1936, műszaki osztályveztő — GYULA), TOMANICSKA Ferenc (Dombiratos, 1922, földműves — DOMBIRATOS), TORNYI Ferenc (Biharugra, 1925, költségvetési előadó — BíHÁRUGRA, TÓTH Ignácz (Dévaványa, 1937, földműves — KERTÉSZSZIGET), TÓTH Imiéné (Sarkad, 1910, háztartásbeli — SARKAD), TÓTH István (Hajdúböszörmény, 1921, alezredes—BÉKÉSCSABA), TÓTH János (Doboz, 1933, segédmunkás — DOBOZ), ifj. TÓTH János György (Doboz, 1933, segédmunkás — DOBOZ), TÓTH Kálmán (Orosháza, 1912, földműves — KÖRÖSLADÁNY), TÓTH Mihály (Arad, 1918, munkás—BÉKÉS), TÓTH Sándor (Dévaványa, 1928, földműves — KERTÉSZSZIGET), TÓTH Sándor (Sarkadkeresztúr, 1932, munkás — SARKAD), TÓTH Sándomé (Sarkad, 1927, kisegítő ápolónő — SARKAD), TOTÓ Mihály (Szeghalom, 1919, technikus —GYULA), TÖRÖK Julianna (Sarkad, 1940, kisegítő családtag — SARKAD), TRABAK Pál (Nagyszénás, 1923, földműves — NAGYSZÉNÁS), TRAUSZNITZ Ferenc (Kispest, 1916, géplakatos — OROSHÁZA), TRINGER Ferenc (Andocs, 1901, főmérnök MEZŐHEGYES), TYUKODI István (Békés, 1929, tanár—BÉKÉS, MURONY). dr. UGRIN Vendel (Endrőd, 1911,, ügyvéd —: ENDRŐD), UHLÁR Mihály (Nagyszénás, 1920, földműves — NAGYSZÉNÁS), ÚJSZÁSZI Sándor (Szeged, 1912, kőművessegéd — BATTONYA), ÚJVÁRI László (Szene, 1913, segédmunkás — BÉKÉS). ifj. VAD András (Dévaványa, 1933, bányász — DÉVAVÁNYA), ifj. VÁDI Károly (Sarkad, 1932, raktáros — SARKAD), VALASTYÁN Sámuel (Szarvas, 1930, kőműves—SZARVAS), VÁNDOR Miklós (Mezőhegyes, 1908, villanyszerelő — BATTONYA), VANTARA János (Békéscsaba, 1926, alkalmazott — BÉKÉSCSABA), VARGA István (Pusztaföldvár, 1912, földműves — PUSZTA- FÖLDVÁR), VARGA István (Dombegyház, 1929, földművesszövetkezeti dolgozó — DOMBEGYHÁZ), VARGA József (Budapest, 1935, tsz-tag — DOBOZ), VARGA Lajos (Sarkad, 1916, tsz-tag — SARKAD), VARGA Mihály (Békéscsaba, 1931,tsz-könyvelő— ELEK), VARGA Sándor (Pozsonyvezekény, 1909, földműves — TÓTKOMLÓS), VÁRKONYI György (Békéscsaba, 1922, munkás — BÉKÉSCSABA), VARRÓ Zsig- mond (Körösladány, 1914, földműves — KÖRÖSLADÁNY), Vass Sándor (Békés, 1918, földműves — BÉKÉS, MURONY), VENCZEL Béla (Kevermes, 1921, MÁV-árupénztáros — LÖKÖSHÁZA), VEZSENYI László (Békés, 1927, traktor- vezető— BÉKÉS, MURONY), VIDA György (Harkály, 1937, traktoros — GERENDÁS), VIGH Mihály (Szegvár, 1907, lóápoló — MEZOKOVÁCS- HAZA), VINDISCH Lajos (Cegléd, 1917, testnevelő tanár — BATTONYA). WÁGNER József (Balaton- kiliti, 1916, építésvezető — BÉKÉSCSABA), WOLF Márton (Gyoma, 1899, kőművessegéd— GYOMA). ZAGYVA Lajos (Okány, 1910, földműves — OKÁNY), ZAHORÁN Pál (Békés, 1936, tanító—BÉKÉS, MURONY),ZÁTONYI Ferenc (Horekni, 1902, tanító — PUSZTAFÖLDVÁR), Z. BERECZKI Sándor (Békés, 1907,gazdálkodó—BÉKÉS),dr. ZÉTÉNYI Győzőné (Budapest, 1913, orvos — BÉKÉSCSABA), id. ZOLTÁN Gábor (Nagyajta, 1898, tsz-kovácsmester — KAMUT), ifj. ZOLTÁN Gábor (Középpajta, 1926, tsz-tag — KAMUT), ZSÍROS Andor (Déva, 1911, MÁV-kalauz — BÉKÉSCSABA), ZSÓTÉR Mátyás (Gyulavári, 1920, földműves —GYULAVÁRI). A 13. részben egy személy adatai hibásan jelentek meg. Helyesen: LENGYEL László (Békéscsaba, 1929, lakatos — BÉKÉSCSABA). A hibáért elnézést kérünk. A sorozatban szereplő névsort több kedves olvasónk kiegészítette. Az adatok pontosítása, az igazoló iratok megtekintése után a pótjegyzéket lapunk egy későbbi számában közöljük. (Vége) Aki Lehár Ferenc zenéjét szereti, nem csalódik... Pénteken: Cigányszerelem Lehár Ferenc Cigányszerelem című romantikus nagyoperettjét már láthatta a békéscsabai közönség Rencz Antal rendezésében 1987-ben, Kincses Károllyal, Szegedi Dórával, Morvay Pálmával, Géczi Józseffel, Igaz Tündével, Réti Lászlóval a főbb szerepekben. A pénteki premier a Békés Megyei Jókai Színház és a Művész-Ház Kft. közös produkciója, a rendező Hídvégi Miklós. Az előadás főszerepeit a kettes, hármas szereposztás jellemzi, és az első szereposztás szerint Józsi Jankovits József, Zórika Kalocsai Zsuzsa, Dragotin Harsányi Frigyes, Ilona Pitti Katalin, Jolán Oszvald Marika, Boldizsár Csere László. A történetben nem csalódnak a romantika kedvelői, hiszen A. M. Wilner és Robert Bodanzky műve (Kállai István fordítottaés alkalmazta színpadra) az őszinte érzelmek, az igaz szerelem dicsőítése annak ellenére, hogy a szereplők nem minden vágya teljesül, boldogságuk nem felhőtlen. Zórika, az erdélyi birtokos leánya hűséges gyermekkori szerelméhez, Józsihoz. Az egykor elkergetett cigányfiú időközben híres prímás lett, Zórika visszavárja és nem akarja kezét másnak adni. A szomszéd birtokos nyugalmat, biztonságot ígér a lánynak, aki inkább a szenvedélyt választja és vállalja a cigányéletet. Józsi felesége akar lenni, ezt viszont a cigányprímás nem akarja, mert neki mindennél többet ér a szabadsága. Lehár Ferenc a Cigányszerelem zenéjét 1910-ben komponálta, ahol csak bemutatták, sikert aratott. Az érzelmes dalok, a pattogó indulók, a lírai duettek, operaszerű finálék és a jellegzetes keringők mindenütt hamar belopták magukat a közönség szívébe. A Cigányszerelem — Szabó Magda darabja, A gyilkos köztünk van című kamaraelőadás és a mesejáték után — a negyedik, illetve az első nagyszínházi zenés bemutató az 1996/97-es évadban Békéscsabán. Niedzielsky Katalin Zórika és Józsi (Kalocsai Zsuzsa és Jankovits József), felvételünk a próbán készült FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET MAGYAR HITEL BANK RT Betét- és pénztárjegyek kamatai Rubin pénztárjegy (változó kamatozású) — 180 napos lekötésű: 21,50% — 365 napos lekötésű: 21,75% Smaragd pénztárjegy (fix kamatozású) — 90 napos lekötésű: 20,00% — 365 napos lekötésű: 20,25% Zafír pénztárjegy (fix kamatozású) — 30 napos lekötésű: 19,50% — 60 napos lekötésű: 19,75% — 180 napos lekötésű: 20,25% — 365 napos lekötésű: 20,50% Márvány betétjegy** (fix kamatozású) — 180 napos lekötésű: 20,00% — 365 napos lekötésű: 20,00% Alabástrom betétjegy** (változó kamatozású) — 365 napos lekötésű: 21,25% — 540 napos lekötésű: 21,75% Kamatprémium: 100 000 Ft-os címletre +0,30% 500 000 Ft-os címletre + 0,50% 1 000 000 Ft-os címletre + 0,50% Lakossági betéti* * kamatok: 10—S00 L Ft son r ft—i m w 2.M Ft felett Látra 13,00% 13,00% 13,00% I hét 16,50% 16,75% 17,00% 1 hónap 20,00% 20,25% 20,50% 2 hónap 20,25% 20,50% 20,75% 3 hónap 20,50% 20,75% 21,00% 6 hónap 20,50% 20,75% 21,00% 12 hónap 20,75% 21,00% 21,25% ** ÓBA által biztosított Békéscsaba, József A. u. 2—4. Telefon: (66) 328-177. g Szarvas, Béke u. 1. Telefon: (66) 311-155.
