Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

■ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KAMARA 1996. november 13., szerda Kapcsolatok Romániával A több éve tartó, gyümölcsöző együttműködés november 8-án hivatalos formát kapott a Nagy­váradon aláírt együttműködési megállapodással. A Békés Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra részéről Hódsági Tamás el­nök, a Bihor Megyei Kereske­delmi és Iparkamara részéről Glajaru loan elnök írta alá a megállapodást, mely tartalmaz­za azokat az irányelveket, ame­lyek segítik és előmozdítják mindkét kamara tagjai számára a térségek közötti sokoldalú gaz­dasági és üzleti kapcsolatok fej­lesztését. Az együttműködési megálla­podás aláírását követte a két ka­mara által szervezett üzletem­ber-találkozó, melyen tizenegy magyar és huszonhat román cég vezetői és képviselői vettek részt. A találkozó résztvevői konkrét üzleti ajánlatokkal utaz­tak Nagyváradra, cégprofiljuk­nak megfelelő román partnerek­kel találkoztak. Barabás Tibor BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Békéscsaba, Penza Up. 5. H—5601 Pf.: 135. Telefon/Fax:36 (66) 324-976,451-775 HÉTRŐLHÉTRE Jön a Leonardo-program Az 1995-ben kezdődött és 1999 vé­géig tartó Leonardo da Vinci szak­képzési program az Európai Unió első átfogó oktatási terve. Az EU három programja: Leonardo — a szakképzéssel; Szókratész — álta­lános képzéssel; Fiatalok Európája — cselekvési programmal foglal­kozik. Eddig 15 EU-tagállam és há­rom EFTA-ország kapcsolódott bele. A Leonardo-program a szak­mai tudás gyarapításán kívül segít­heti az újítások kidolgozását, az érintettek munkaerőpiaci esélyei­nek növelését, lehetőséget nyújt pá­lyázatok, kísérleti projektek elkészí­tésére, amelyek új képzési módsze­rek és eszközök fejlesztésére irá­nyulnak. A Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamara 1996. decem­ber 10-én aLeonardo-programról a négy szomszédos megye bekapcso­lódásával, Gyülvésziné Pataki Edit előadóval rendhagyó regionális fó­rumot szervez. A rendezvényre előzetesen jelentkezni, kérdéseket feltenni a cég, vállalkozás megne­vezését, résztvevők számát tartal­mazó (66) 324-976,451 -775 szám­ra feladott telefaxon vagy levélben lehet, Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békéscsaba, Penza- lakótelep 5., pf.: 135., Zahorán Hil­da szakképzési vezetőnek címezve. A rendezvény akamara tagjainak és a szakképző iskoláknak ingyenes lesz. Meghívót az előzetes jelentke­zés alapján küldünk. Ne hagyja ki a lehetőséget az 1997-es évi pályáza­tok sikere érdekében! Az 1997. évi adó­jogszabályokról A Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamara decem­ber 11-én 10 órai kezdettel előadást szervez AZ 1997. ÉVI ADÓJOGSZABÁ­LYOK VÁLTOZÁSAI címmel. Helyszín: Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. (Bé­kés Megyei Iparszövetség székháza). Előadó: Obsuszt András osztályvezető, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal. Az előadáson való rész­vétel térítésmentes.­SIEMENS Egyedi megvilágításban „A múzeum korszerűsítése 2002-ig tart, jelenleg a régi berendezések cseréje zajlik. A következő 50 évben nem akarunk újra erre költeni, ezért a legmodernebb technikát kerestük. A világítástechnika nem az egyetlen Siemens-termék nálunk, de ez az, amit mástól nem is kaphat­tunk volna meg. A számítógéppel vezérelt berendezés 30%-ra csökkenti a fényerőt, ha nincs senki a kiállítóteremben. Ez nem csupán energiamegtakarítást ered­ményez, hanem a műkincsek állapotát is kíméli, hiszen vannak olyan tárgyak - elsősorban textíliák -, amelyek nagyon érzékenyek a fényre, és ezek felbecsülhetetlen értékű alkotások, amelyeket óvnunk kell." Karácsony István főosztályvezető Magyar Nemzeti Múzeum Siemens. Többet tudunk, többet nyújtunk. Siemens Rt. Fax: 457-1402 Siemens Telefongyár Kft Fax: 457-2602 Magyar Kábelművek Rt. Fax: 209-0663 BSH Háztartási Készülékek Kereskedelmi Kft. Fax: 252-6459 Csepeli Transzformátorgyár Rt. Fax: 276-0245 Duna Energia Kft. Fax: 457-1452 Duna Kábel Kft. Fax: 209-0712 Siemens i-center Kft. Fax: 280-6357 Sysdata Kft. Fax: 457-2802 Tertainstall Kft. Fax: 457-2902 Véleményünk szerint Az egészségbiztosítási járulék reformról és a tb-törvény módosításáról A kormány tervezett intézkedése­ire változatlanul a fiskális szemlé­let, a hiány bármi áron történő eltüntetése — ha kell. a központi irányítás erősítésével—és a terhek vállalkozókra és lakosságra hárítása a jellemző. Lépésenként növeked­tek a munkaadók járulék-befizetési kötelezettségei (betegszabadság, táppénz-hozzájárulás stb.) és az egyéb adóterhek. Az államháztartás ígért reformja tehát ismét halasztást szenved. A kamara és a vállalkozók ál­láspontja szerint a gazdasági nö­vekedés beindítása csak a gazdál­kodók terheinek csökkentésével képzelhető el, amely magával hozná a járulék-befizetési fegye­lemjavulását és a jövedelemeltit­kolás csökkenését, egyúttal a be­vételek növekedését. Hibás az a gazdaságpolitika, amely a kiadá­sok szerkezetének átalakítását ennyire mellőzi. Á társadalombiztosítás terüle­tén is a válság feloldásához alapvető reformokra (mind nyug­díj. mind egészségügy) van szük­ség. Nem tartjuk alapvető reform­nak azt az intézkedést, amely ki­zárólag a járulék bevételi oldal növelésére irányul és nem alakítja át a teljes biztosítási rendszert, a szolgáltatások, ellátások finan­szírozási stabilitását. Az Országgyűléshez benyúj­tott törvényjavaslatok fő törekvé­se az egészségbiztosítási alap hiá­nyának megszüntetése egy „járu­lékreform” keretében. Indoklás­ként ugyan a járulékfizetési fe­gyelem javítása és a nem megala­pozottan járulékmentes jövedel­mek járulékfizetési kötelezett­ségbe vonása szerepel, de ajavas- lat ennek a szándéknak nem felel meg. A szigorítás továbbra is a gazdálkodókra, vállalkozókra há­rít többletterheket (a meghirdetett járulékcs'ökkentés ellenére), amely káros lehet a gazdaságra, a munkavállalóra és végül valójá­ban a tervezett bevételnövekedés sem valósul meg. A törvényjavaslatok teljesen önkényesen piacgazdaságra nem jellemzően alakítják át a járulék egy részét adóvá (egészségügyi hozzájárulás), amellyel a jövőben a kormány gazdálkodna, az egészségügyi természetbeni ellá­tásokat finanszírozná, de nem biztosítási alapon. Nem értünk egyet a társadalombiztosítási ala­pok önkormányzati irányítása el­len ható lépésekkel. A kormány részvételét az alap finanszírozá­sában normatívvá kell tenni, an­nak arányában, amennyiben a biztosítást olyan rétegekre is ki­terjeszti, akik nem befizetői a biz­tosítási alapoknak, illetve finan­szíroznia kell az állami szektor­ban foglalkoztatottak járulékait. A járulékreform konkrét ja­vaslataival sem értünk egyet több ponton, ezek: — Az egészségügyi hozzájá­rulás mértéke — több változatot figyelembe véve — az alacsony keresetűek esetében növeli a munkáltatók járulékterheit. Ez a „fekete-foglalkoztatásra” ösztö­nöz, és/vagy az érintettek mun­kaerő-piaci pozíciójának romlá­sához vezet. — A járulékreform része a já­rulékalap szélesítése és az egyéni járulékfizetés felső határának emelése. Mindez a gazdálkodók mun­kaerővel kapcsolatos — amúgy is magas — közterheit növeli, mivel az egészségügyi hozzájá­rulást is erre az alapra kell vetíte­ni. A tervezett 1,5%-os járulék- csökkenés pedig mindezt nem kompenzálja. — A társadalombiztosítási törvényj avaslat —aj árulékbe vé­tel növelése érdekében — szűkíti azoknak az egyéni vállalkozók­nak a körét, akik vállalkozásukat kiegészítő tevékenységként vég­zik, és a jelenlegi szabályok sze­rint jövedelem-kiesés esetén mentesülnek a járulékfizetés alól. Teljesen indokolatlannak tartjuk, hogy egy főállású munkaviszony mellett vállalkozó vagy egy nap­pali tagozatos diák vállalkozó jö­vedelem-bevétel nélkül is köteles legyen járulékot fizetni (mini­mum 7395 forintot). Az egyén mindkét esetben biztosított, tehát ezért a járulékért szolgáltatásban vagy ellátásban nem részesül. — Nem értünk egyet az oszta­lék, mint tőkejövedelem után tb- járulék-kötelezettség bevezetésé­vel sem. — A társadalombiztosítási törvénymódosítási javaslat a „vá­lasztott bíróság bírójának” hono­ráriumát egyformán kezeli a szerzői díjas és tiszteletdíjas tevé­kenységekkel. Ezt a kamara té­vesnek tartja, mivel a választott bíró olyan sajátos jogviszonyban tevékenykedik, amelyben a ha­gyományos értelemben nincs munkáltató. A választott bírósági díjat az eljárást kezdeményező fél előlegezi és a pervesztes fél viseli. A választott bírók tisztségüket al­kalomszerűen végzik, főállás vagy nyugdíj mellett. Honoráriu­mukra járulékot kivetni indoko­latlan és felesleges, hiszen min­den biztosítási ellátásra egyéb­ként is jogosultak. — A járalékalap bővítése a gazdálkodók számára a jelenleg 4,2%-os munkaadói járulék volu­menét is növeli. Mindemellett a munkaerő-piaci alap kihasználat­lansága évek óta tapasztalható. Álláspontunk szerint a munka­adói járulék mértéke és az alap felhasználása közti kapcsolatot szorosabbra kellene fűzni, és a felhasználáshoz rugalmasan és automatikusan alkalmazkodó já­rulékmérték alkalmazását kelle­ne bevezetni. A tervezett nyugdíjreformról A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Békés Víz Önkéntes Kölcsönös Kiegé­szítő Nyugdíjpénztár 1996. de­cember 10-én, kedden egynapos konferenciát szervez az önkén­tes pénztár és a nyugdíjreform összefüggéseiről, valamint az 1997. évi társadalombiztosítási járulékok változásáról. A konfe­rencia célja: tájékoztatás a terve­zett nyugdíjreformról, az eddigi nyugdíjpénztári vagyonkezelési -befektetési tapasztalatokról, a Békés Víz Nyugdíjpénztár be­fektetésen keresztül. A Békés Ajelentkező neve, beosztása: Víz Nyugdíjpénztár ajánlása olyan munkáltatók és munka- vállalók számára, amelyek ed­dig még nem csatlakoztak egyet­len önkéntes pénztárhoz sem. Helyszíne: Iparszövetség, Békéscsaba, Szabadság tér 16— 18., 3. emelet. A konferencián ingyenesen vehet részt miden érdeklődő. Amennyiben a konferencia felkeltette az Ön vagy kollégái­nak érdeklődését, kérem, hogy írásban (faxon) igazolják vissza részvételi szándékukat a mellé­keltadatlapon. ~1 NYILATKOZAT Alulírott bejelentem részvételemet a fenti konferenciára. Az intézmény neve, címe: ________________________ L c égszerű aláírás J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents