Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-12 / 264. szám
Autóban csak kihangosítva A hírek szerint január elsejétől megbírságolják a mobil telefont kezükben tartó autóvezetőket. (3. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Fontos-e a jó szomszédság? Kérdésünkre többek között Szőke Sándor szobrászművész is válaszolt. (5. oldal) Dízelmotort kapott a Felicia A Skoda legújabb ajánlata a Felicia kombiba beépített takarékos Volkswagen-dízelmotor. (10. oldal) 1996. NOVEMBER 12., KEDD ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 264. SZÁM JEGYGYŰRŰ- AKCIÓ! Hovember 30-íiq 9-ftlt exkluzív kivitelű jejfjfűrí 20% emjibrnhepl kapkah □ ARANY& ÓRA Ó/xo/on Gyula, Városház u. 4. Telefon: (66) 463-484. Mezőberény, Kossuth tér 2. : (66) 352-559/10. Hírek Előkészületek, (e) A megye mezőgazdaságát érintő gondokat igyekszik összefoglalni, pályázatra előkészíteni a megyei önkormányzat, a megyei képviselőtestület mezőgazdasági bizottsága annak ismeretében, hogy a területfejlesztési tanácson keresztül lehetőség nyílik pályamunkát benyújtani a központi közmunkatanács idei keretének megmaradt, 100—200 millió forint körüli részére. A tevékenységbe várhatóan bekapcsolódik az agrárkamara, a falujegyzők, illetve a szakmai munkát a víztársulatok végzik. Vízvezeték-bővítés, (e) Sikeresen pályázott nemrégiben a dobozi önkormányzat a megyei vízmű rt. által kiírt pályázatra. A település ivóvízvezeték-rendszerének bővítésére 2 millió 320 ezer forintot kaptak, amit az önkormányzat 100'ezer forinttal toldott meg, a beruházás összköltsége 3 millió 439 ezer forint. Magyai* építészet, (n) A millecentenáriumi rendezvénysorozatok keretében az Építéstudományi Egyesület előadást szervez ma 14 órától Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában A magyar építészet 1100 éve címmel. Az előadó Mikolás Tibor, kétszeres Ybl-díjas és Széchenyi-díjas építész. Gyula Helyett... (gh) Útjavítás, illetve -felújítás miatt forgalomkorlátozás lesz a gyulai határátkelőhelyre vezető úton november 13-án, szerdán 07 órától 19 óráig. A jelzett időben csak szakaszosan közlekedhetnek a gépjárművek, ezért várhatóan megnő a várakozási idő. Az Orosházi Határőr Igazgatóság kéri a Romániába, illetve az onnan Magyarországra utazókat, hogy a gyulai átkelőhely helyett a battonyait vagy a méhkerékit vegyék igénybe november 13-án. Márton-napi lámpagyújtás az óvodában. Balázs László, Tasi Júlia és Halasi Fruzsina mezőkovácsházi nagycsoportos óvodás a kiállított darabok közül mutat be három jellegzetesét. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: such tamás Minden részvény eladó! A költségvetés toldozgatásának módszere —vagy vagyongyarapítás? „Felháborodottan halljuk, hogy az önkormányzat alig várja, hogy hozzájusson és máris továbbadhasson a sokat emlegetett DEGAZ-részvényeken. Már meg is van a helye, a költségvetés foltjait toldozgatni — de megkérdezte-e tőlünk valaki, mit szólunk hozzá? Valaha ennek a vezetéknek a nagy részét saját erőből, saját pénzünkből építettük, most meg minden odaveszik.” Ez a panasz Gyulán hangzott el, ahol aláírásgyűjtésbe is kezdenének ez ügyben. De ugyanezek a szavak a megyében gyakorlatilag bárhol elhangozhattak volna... A történet a hatvanas évekre nyúlik vissza, amikor megkezdődött a gázvezetékek építése az országban. Az eseményeket elejétől kezdve ismerte és követte dr. Tóth János, a megyei ön- kormányzat gazdasági osztályának vezetőhelyettese. — 1968-ban célcsoportos beruházásban kezdődött meg az építkezés, ebben az időszakban Békéscsabán, Gyulán és Orosházán még állami pénzekből épült a vezetékrendszer. így ment ez egészen a nyolcvanas évekig, amikor már a lakosság önerejére is szükség volt. Ez főként a kistelepülésekre volt jellemző, ők legtöbb esetben a teljes költséget kifizették, saját kezükkel építkeztek. A törvények szerint viszont az elkészült hálózatot teljes egészében át kellett adniuk a DÉGÁZ-nak, egészen 1991-ig. — Ez nem tűnik korrekt megoldásnak... — Nem is volt az, törvénysértőnek is ítélték, ezért született meg az a törvény, amely alapján most az önkormányzatok részvényeket kapnak. —A részvények a vagyonnak a negyven százalékát érintik, annak ellenére, hogy a száz százalékot fizette egykor a lakosság. — Mindössze négy település van a megyében — Vésztő, Körösladány, Dévaványa és Szeghalom —, ahol az önkormányzatok eleve nem adták át a vagy ont a szolgáltatónak, hanem száz százalékért eladták. A többi 56 településre a törvény szavai érvényesek, vagyis mindössze a negyven százalékát kapják vissza ennek a vagyonnak. — Attól is igen hamar szabadulni akarnak... — Előbb hozzá kellene jutniuk, ugyanis már lassan egy éve folyik az egyeztetés a feltételekről. Ebben éppen Gyula és Orosháza volt, aki nem fogadta el a többi település álláspontját. A többiek döntése ennek ellenére rájuk is vonatkozik, részvény azonban még nincs. A november 28-ai kormánydöntés (Folytatás a 3. oldalon) ’56-os kiállítás Szarvason Az ’56-os forradalomnak emléket állító kiállítás nyílt tegnap Szarvason a Szabadság út 5. szám alatti lakótömb pince- helyiségében. — Azt az erőt becsülöm, annak szolgálatában kívánok állni, ami azt a magyarságtudatot hajlandó továbbvinni, amely Magyarországot történelme során egyben tartotta — mondotta Lévai István, a Békés megyei POFOSZ vezetője, aki ennek szellemében tartott emlékbeszédet. Ezt követően Szigetvári István, a Békés megyei POFOSZ vezető-helyettese, az ’56-os budapesti harcok résztvevője számolt be a negyven évvel ezelőtt történtekről, s azokról a megpróbáltatásokról, amelyek reá és másokra a megtorlás éveiben vártak. A megjelentek közül né- hányan nem titkolták, méltatlannak tartják, hogy az ’56-os gyűjtemény egy szűk pince- helyiségben zsúfolódik. Kozák Ferenc, a POFOSZ szarvasi szervezetének vezetője bejelentette, szervezetük égisze alatt ’56-os Alapítványt bocsátanak útjára. Az alapítvány szándékaik szerint a forradalom meghurcoltjai támogatását, a leszármazottaik tanulmányai segítését és a kiállítási anyag továbbfejlesztését szolgálja a jövőben. (r) Új erőre kapott a szlovák nyelvoktatás Módszertani nap Kétsopronyban Megyénk valamennyi szlovák nyelvet oktató általános iskolája hivatalos volt tegnap a Kétsopronyi Általános Iskolában tartott szlovák módszertani napra. A szakmai nap társrendezője, a Körösi Csorna Sándor Főiskola Kelet- és Közép-Európai Nyelvek és Kultúrák Tanszéke szlovák tanára, Hornokné Uhrin Erzsébet elmondta, az idei találkozó helyszínéül nem véletlenül választották Kétsopronyt. Diákjaik szlovák nyelvi versenyeken való kiváló szereplése az iskola pedagógusainak szakmai felkészültségéről is árulkodik. Nagy Mártonné, a házigazda iskola igazgatója a békéscsabai főiskola kelet-európai tanszékével kötött együttműködési megállapodásukról számolt be, amelyet többek között tanáraik továbbképzésében kamatoztatnak. Kövesiné Zsibák Zsuzsanna szlovák szaktanár megerősítette, a nemzetiségi nyelvoktatás új erőre kapott az iskolákban. Abban, hogy ez a lendület megmarad, a NAT is szerepet játszhat. Mindazonáltal úgy véli, további motiváló tényező lehet — amellyel már ma is több iskola él —, ha az oktatási intézmények nyolcadik osztály végére az alap-, illetve a középfokú nyelvvizsga letételét tűzik ki célul. A pedagógusok délelőtt bemutató órákat láttak, a módszertani napot eszmecsere zárta. Cs. R. A közakarat hiányzik Van egy elképzelés, miszerint az Orosházához tartozó Rákó- czitelep-Újosztás városrész belterületként szerepeljen a város általános rendezési tervében. Az érintett ingatlanok tulajdonosai nyilatkoztak arról, hogy vállal- ják-e a szükséges közműkiépítési költségeket. (Az elektromos hálózat kiépítésének költsége 10 millió forint, a vízhálózaté 19,375 millió, az egyik oldalon kiépítendő járda pedig 23 millióba kerülne 1996-os árakon.) A terület önkormányzati képviselője két alkalommal is kezdeményezett lakossági fórumot, ám a lakosok kis létszámban jelentek meg. így az sem derült ki, hogy az egy ingatlanra jutó körülbelül 80 ezer forintos közművesítési költséget vállal- nák-e az újosztásiak. A közakarat hiánya miatt a testület sem tudott érdemben dönten i. Cs. I. A minőség évszázadának küszöbén „Inkább ezt nézze meg, ez minőség, asszonyom!” — nyomta meg a „minőség” szót a hajlott hátú öreg kereskedő a megyeszékhely hajdani méteráruboltjában, amelyet a helybeliek csak Delkának neveztek, s amelynek azóta sincs párja Csabán. Két titka volt a szaküzletnek: az egyik az öregúr, akit az Isten is kereskedőnek teremtett, a másik pedig a kitűnő textiláru. Ha jól meggondolom, a kettő egy és ugyanaz: a minőség, kiszolgálásban és kínálatban. Azt, hogy a minőség köz- gazdasági fogalom, s a minőségügy fontos nemzeti érdek, tulajdonképpen csak a rendszerváltás után kezdte a bőrén érezni az ország. A hiánygazdaságban, a KGST-kooperá- ciók idején vevőre talált a rosszul tűzött cipő, az igénytelenül csomagolt áru éppúgy, mint a hanyag személyi szolgáltatás. Aztán szinte egyik napról a másikra szembetalálta magát a magyar gazdaság a piacgazdasággal, ahol a tal- ponmaradás, az Európai Közösséghez való csatlakozás igénye kikényszerítette a működési feltételek alapvető megváltoztatását. A felzárkózás követelménye a jogharmonizáció, beleértve a minőségügyet is. Ebben 1992 óta több fontos lépés történt, megszületett a kormányhatározat a minőségügyről, törvényt alkotott az országgyűlés tavaly a nemzeti szabványosításról, elkezdődött a minőségbiztosítási rendszerek — mindenekelőtt az ISO 9000 szerinti rendszer — bevezetése a cégeknél. Ma már több mint 400 cég — közöttük egyre több Békés megyei — rendelkezik a nemzetközi tanúsítvánnyal. A Magyar Minőség Társaság szervezésében ez a hét, november 10-től 15-ig a Magyar Minőség Hete. A szakemberek kiemelten foglalkoznak az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából meghatározó kérdésekkel, mint például a minőség a környezetvédelemben, a jogharmonizációban és mindezek eszközrendszerében. A téma egyik legnevesebb amerikai szakértője, Jurán professzor szerint amíg a 20. század a termelékenység évszázada, a 21. század a minőség évszázada lesz. Soha rosszabb jóslatot. Tóth Ibolya Sok volt a garázs, a lakók felháborodtak... Példaértékű végkifejlet Alig egy éve történt, hogy Békéscsabán, a Dózsa György út 2— 4—6. szám alatt lakók idegeit plusz garázsok építésével borzolták. Úgy látszik, a téma „örökzöldült”, mert nagy suttyomban a hét végét választották ki arra, hogy mégis csak megépítsenek négy garázst arra a területre, ahol már levegőt sem lehet kapni. — Egy évvel ezelőtt arra kértük az illetékeseket, ugyan vegyék a fáradtságot és jöjjenek ki egy lakossági fórumra—kezdi a visszaemlékezést Kovács Györgyné közös képviselő. — Nem tudom, milyen eseményre jut idejük a tisztelt polgármesteri hivatal munkatársainak elmenni, de minket még válaszra sem méltattak. Pontosabban, csak dr. Bartha László, a köz- igazgatási iroda vezetője küldött egy levelet, melyben közölte, hogy ha ott majd építkeznek, azt jogosan teszik. Aztán eltelt egy jó pár hónap, azt hittük, megjött a józan eszük és végre lemondanak arról, hogy ide garázsokat építsenek. Tévedtünk. — Borzasztóan zsúfolt ez a terület, valóban. Egyáltalán, hány garázs található itt? — Jóval több, mint száz — válaszol dr. Vastagh Pálné, aki a Dózsa György út 6. szám alatt lakik, s ugyancsak fel van háborodva az efféle eljárások miatt. — Kivagdosták azokat a fákat, amelyeket mi öntöztünk, hogy a sok por, piszok, autókipufogó gáz ellen valamit védjen. (Folytatás a 3. oldalon)
