Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 11., hétfő Változó óraszám. (1) Az új Közoktatási Törvény csökkentette a tanulók óraszámát, ám Nagy bánhegy esen a szlovák nyelvi oktatás miatt az időkereten felül igénybe vehető óraszám kimerült. Erre tekintettel kérte az iskola igazgatója az önkormányzattól, hogy néhány tantárgy esetén továbbra is engedélyezze a kötelező óraszámú oktatást. így a napi testneveléshez osztályonként 1, azaz heti 8, a technika bontáshoz heti 7, nyelvi felzár- kóztatóhoz heti 5, valamint a 8- ban gimnáziumi előkészítőhöz 3 órában adott engedélyt a testület. Emellett a testület a pedagógusok kötelező óraszámát szeptembertől heti 20 órában állapította meg. Ebtartás, (b) Az eleki önkormányzat soros testületi ülésén indítvány hangzott el az ebtartási rendelet helyi megalkotásáról. Az ügyrendi bizottság feladata lesz a lakosság ez irányú véleményének összegzése, értékelése. A meglévő tények ismeretében a jegyző határozza meg az ebtartási rendeletet Eleken. Első lakásra, (i) Vésztőn az első lakáshoz jutók támogatására idén még 53 ezer forint állt az önkormányzat rendelkezésére. Az újabb kérelmeket a közelmúltban bírálta el a képviselő-testület. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy két család lakásvásárlásra 23-23 ezer forintos támogatást kap. Fiatalokért a gyermekvédelemben „Egész családom sokat segített abban, hogy ezt a hivatást az elmúlt évtizedek alatt tisztességgel és felelősséggel tudtam végezni” FOTÓ: LEHOCZKYPÉTER Október 28-án Budapesten, a Népjóléti Minisztériumban vette át dr. Ancsin Györgyné, Békés megye képviselő-testü- lete önkormányzati hivatalának gyermek- és ifjúságvédelmi főtanácsosa Szabó György népjóléti minisztertől a Bat- thyány-Strattmann László díjat. A kitüntetés apropóján kértük beszélgetésre dr. Ancsin Györgynét. — Nyugdíjba vonulásom alkalmából kaptam ezt a díjat — mondta a főtanácsos asszony. Ez a kitüntetés további biztatást ad, megerősíti azt az érzésem, hogy tisztességgel és felelősséggel dolgoztam. A díj az én nevemre szól, de nem kizárólag az én munkámat ismeri el. Ennek részesei a megyében a gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületen munkálkodó valamennyi pedagógus és nem pedagógus kollégám. Egész pályafutásom alatt ennek a teammunkának voltam láncszeme. Felsőfokú pedagógiai tanulmányaim során a belénk plántált szellem egész pályámon végigkísért. A pedagógus kötelessége, hogy munkáját a gyermekek iránt érzett maximális felelősséggel végezze, sajátos egyéniségüket és körülményeiket megismerje, azokat megértéssel és hozzáértéssel kezelje. A pályámat 1962-ben Gyularemetén, a nevelőotthon belső iskolájában kezdtem. Itt kerültem legelőször kapcsolatba a gyermekvédelemmel, az otthonban nevelkedő gyermekek halmozottan hátrányos helyzetűek voltak. Már kezdő pedagógusként sok nehéz és bonyolult pedagógiai problémával találkoztam. 1971-től Békéscsabán, az 1-es számú általános iskolában tanítottam, ahol az akkori szeretve tisztelt igazgatóm igényes pedagógiai műhelyet teremtett, amit a bizalom és az ebből adódó felelősség jellemzett. 1980-ban elöljáróim kérésére a megyei tanács művelődési osztályára kerültem általános iskolai tanulmányi felügyelőként, majd gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő lettem. Munkakörömből adódóan a folyamatos megújulás, szemléletváltás mozgatórugójának is kellett lennem, a gyermekközpontú, sérülésspecifikus ellátás szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítását igyekeztem elősegíteni. Egész családom, férjem és gyermekeim is sokat segítettek abban, hogy ezt a hivatást, ami számomra életformává vált, az elmúlt évtizedek alatt tisztességgel és felelősséggel tudtam végezni. Dóczi Magdolna Ember és bölcselet Jegyzet a Hegel után című kiadványról Izgalmas és összetett feladatot vállalt fel Szatmári Gábor, amikor a 19. és a 20. század filozófiai áramlatait tükröző szemelvényeket szöveggyűjteményben rendezte. Komoly szellemi kaland ugyanis bejárni e két század filozófiai gondolkodásának „kaotikus területeit”. A mindent átfogó, rendszert alkotó hegeli értelem vezérlő ereje a 19. században meggyengült. Az értelem helyett az akarat, az erőszak, a létezés irracionális és szubjektív jegyeinek erejében keres szellemi biztonságot a társadalmi-gazdasági konfliktusoktól zaklatott Európa. A korabeli szellemi élet összetettsége, állapota tükröződik az elemzett kiadvány első részét alkotó szemelvényekben. Eredeti források alapján történetiségükben tekinthetjük át az életfilozófiák, az egzisztencializmus áramlatának legjellemzőbb jegyeit, magyarázó elveit. Karakterisztikus válogatások képviselik a pozitivizmus, neopozitivizmus, a tudományfilozófia irányzatainak főbb jellegzetességeit is. Nevezetesen: mire kell épülnie a megismerésnek? Megismerhető-e a világ? Az izgalmas ismeretszerzési folyamatban egyenrangú szerepet tölt-e be a filozófia és a tudomány? Különösen felkelti az érdeklődést László Ervin írása, aki szerint: az anyag és a tudat nem két ellentétes princípiuma a létnek; a tudat nem csak az emberi nem privilégiuma, hanem mindig és mindenütt jelen van, csak kifejlődése szerves függvénye a rendszerek túléléshez szükséges információk iránti igény megjelenésének. Több vonatkozásban is tanulságosak a Marx—Engels filozófiai nézeteivel, illetve azok értékelésével foglalkozó írások. Ismereteim szerint az utóbbi években megjelent filozófiatörténeti szöveggyűjteményekben — ilyen-olyan okokból — meglehetősen „szégyenlősen” utalnak Marx, Engels filozófiatörténeti értékeire. Pedig — miként az elemzett szöveggyűjtemény szemelvényei és a polgári filozófianeves képviselői is tanúsítják — a marxi—engelsi életmű filozófiai aspektusból, az egyetemes emberi gondolkodás megismerés történeti áramának vitathatatlanul szerves és negligál- hatatlan részét jelenti. A vonatkozó szemelvényeket (újra) olvasva tapasztalhatjuk: mennyivel más a marxi filozófiának íze- zamata — és tegyük hozzá: üzenete —, ha eredeti források alapján, nem pedig az aktuálpolitikai érdekek szolgálatába állított változatai tükrében tanulmányozzuk. A zárófejezet a 20. század vallásfilozófiai irányzatainak bemutatását öleli fel. Értékes, szép gondolatok villannak fel az emberről, társas lény lényegről; az ember, a Világmindenség és Isten viszonyának örök kérdéséről, rejtélyéről. A filozófiatörténet középiskolai oktatásban történő hasznosításán túl — a filozófiai megismerés, gondolkodás örömének forrása is — a Körösi Csorna Sándor Főiskola kiadványa, mindazoknak, akik hiszik: a filozófiatörténet tanulmányozása esélyt ad arra, hogy az általunk teremtett világ ne uralkodjon elidegenedett hatalomként felettünk. Dr. Szemenyei Sándor, a Ruhaipari Szakközépiskola igazgatója Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garantálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lépcsőzetességével kedvező feltételeket biztosít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincstári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarékjegy folyamatosan váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt kedvező, lépcsős kamatozás. magyar Állampapír A TÖBBSZOROS BIZTONSÁG Keleti ételek Békéscsabán A gyorsétkező hamar belopta magát az emberek szívébe FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Békéscsabán, a belvárosi uszoda közelében nemrégen egy új gyorsétkező nyílt: a Swarma. A családi vállalkozásban működtetett „ételsarok” gyorsan népszerű lett. A tulajdonosok szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy olyan különleges arab, török és izraeli ételekkel rukkoltak elő, ami kevésbé ismert a városban. Mindezeketpedigeredeti receptek és fűszerek segítségével készítik. Az üzletet stüusosan egy közismert izraeli ételről, a pita tésztába (kovásztalan kenyérbe) burkolt salátás pulykáról nevezték el. Jellemző egyébként, hogy elsősorban baromfihússal dolgoznak az ételek elkészítésekor. Üzletpolitikájuk ugyanis épít arra, hogy Magyarországon is egyre nagyobb tért hódít az egészséges táplálkozás. Sok gyorsétkezőre rábélyegzik az egyoldalúságot. A Swarma tulajdonosai ezt szerették volna kivédeni, am i kor m integy négy venfé- le salátát és különböző önteteket kérés szerint összeállítva kínálnak az ide betérőknek. —ria Akik akarnak dolgozni A munkanélküliség Csorvást sem kerülte el. Saját hibájukon kívül veszítették el állásukat sokan az aktív keresők közül, és sajnos sokan nem nyernek alkalmazást a pályakezdők közül sem. Annak ellenére, hogy januárban 262 munkanélkülit, szeptemberben pedig 273-at regisztráltak, a megyei és a térségi átlagnál valamivel jobb a helyzet a községben — tudtuk meg a csorvási képiselő-testület minapi ülésén. Sok a tartós munka- nélküli, körülbelül százan vannak, akik már csak jövedelem- pótló támogatásban részesülnek. Nekik az önkormányzat közhasznú munka szervezésével igyekezett segíteni abban, hogy a továbbfolyósításhoz szükséges biztosítási időt megszerezhessék. (Többen nem éltek a lehetőséggel. Ok saját elhatározásuk alapján zárták ki magukat az ellátottak köréből.) Az önkormányzat és az intézményhálózat egyébként igyekszik megoldásokat keresni a foglalkoztatás bővítésére. Jelenleg 27-en közhasznú munkát végeznek a településen. Cs.I.
