Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. november 11., hétfő Megkérdeztük olvasóinkat Mit érdemes vetni jövőre? Fehérvári Lajos, 43 éves kunágotai földműves: — Az idén két hektár cirkom volt, ennyi az összes földem. Most a cirok a túltermelés miatt nem hozott valami nagy hasznot. Abban reménykedem, hogy visszakapom azt a pénzt, amit belefektettem. Ennek ellenére jövőre is vetek egy hektárt, mert kedvező esetben mégis csak ez a növény szokta a legtöbbet hozni. A másik hektárba meg kukorica kerül, hiszen saját szükségletre tartok jószágokat. Almási Lajosné, 38 éves kisdombegyházi háztartásbeli: — Cirkot biztos nem! Hogy miért, azt azok tudnák elmondani, akik megpróbálkoztak vele. A mi földünket egyébként a té- esz műveli: árpát, búzát és kukoricát kérünk. A mi gondunk annyi, hogy amikor küldik a számlát, legyen miből kifizetni. A termésből a saját szükségleten felüli részt értékesítjük, de hát valójában ez is a szakemberek dolga, nekik vannak megfelelő kapcsolataik. Sztankovánszki Pál, 33 éves dombegyházi gépkocsivezető: — Hűha! Az idén majdnem mindennel befürödtünk. A napraforgónak, a ciroknak nem kedvezett az időjárás, a kukorica ára pedig zuhan lefele. Ráadásul ki vagyunk szolgáltatva a tárolóval, betakarító gépekkel rendelkezőknek. Letörik, mondják, ha nekik adom el, az általuk meghatározott áron. Egyedül a búza jött be, lefogadom, jövőre meg abból lesz túltermelés. Jenei Károly, 63 éves dombegyházi nyugdíjas: — Amíg a kormány ennyire határozatlan, ezt végképp nem lehet kiszámítani. De nem volt mindig így! Huszonegy éves koromig tudni lehetett, mit érdemes vetni. Most az időjárás is előidézője ennek a nagy bizonytalanságnak. Még mindig 25 százalék a víztartalom a kukoricában, nem lehet levágni, vagy horribilis pénzbe kerül a szárító- M. Gy. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Körlevél, amely válaszra vár Az ország gazdasági és erkölcsi közállapota válságban van. A gondok át- és áthatják a társadalmi élet valamennyi szféráját. Az egyes pártok, szervezetek is regisztrálják a negatívumokat, de általában csak a kritikáig jutnak el. A megoldás ezzel lényegében ki is merül. A bajban az a baj, hogy a kritizáló mintegy kivonja magát a társadalomból. Lefordítva, a problémákért mások és nem mi vagyunk a felelősek. Az augusztus végén, szeptember elején napvilágot látott Magyar Püspöki Kar körlevele szakít ezzel a kedvezőtlen tendenciával. A körlevél címe: Igazságosabb és testvériesebb világot. Az alcímben pedig a szerzők kifejtik, hogy a tartalmat a híveknek és minden jóakaratú embernek ajánlják. A kiadványban az egyház, mint a társadalom aktív tagja kíván szólni a problémákról, és nem vonja ki magát a felelősség alól. A kritika mellett a bajból való kijutásra is gyógyírt kínál. Az anyagot helyszűke miatt képtelenség a teljes terjedelmében közreadni, így Lengyel Antal eleki plébánossal a teljesség igénye nélkül közelítettünk a témához. —Milyen céllal íródott a püspöki kar körlevele? — Az egyház hivatása közé tartozik az is, hogy minden történelmi szituációban az Evangéliumot hirdesse, tehát mintegy átvilágítsa a kialakult társadalmi helyzetet. A rendszerváltással az emberek többsége jobb életet remélt, de ez sajnos nem valósult meg. A születendő magyar demokráciában nem jött létre valódi társadalmi összefogás. Ez pedig problémát jelent az ország hosszú távú érdekeinek figyelembevételénél. Az elmúlt évtizedek politikájának következményeként az egyes embereket és csoportokat tudatosan elszigetelték egymástól. A társadalmi, köztük az egyházi szervezetek legnagyobb részét feloszlatták, a megmaradtak működését pedig akadályozták. A közéleti kapcsolatokat központi irányítás alá vonták. Mindezek együttesen a társadalom atomizálódásához és országos méretű bizalmatlansághoz vezettek. A társadalomban magáért az emberért kell összefogni hívőknek és nem hívőknek egyaránt, és semmiképpen sem szabad kisajátítani a pártpolitikai érdekeknek. Az egyház társadalmi tanítása három alappilléren nyugszik, a személy elsődleges méltóságán, a szolidaritáson. Mindent összegezve a körlevél felhívja a figyelmet, elsősorban az értelmiségiekét, és hogy összefogásra, józan ítéletekre van szükség ahhoz, hogy az ország gazdasági és erkölcsi állapotai ne romoljanak tovább. Ehhez a küzdelemhez az egyház is segítséget nyújt.-—A körlevél milyen fogadtatásban részesült? —Pozitívan, a szerzők számtalan előadásra kaptak meghívást —mondta Lengyel Antal. Bernét Nándor Hétéves az S. 0. S. telefonos lelkisegély-szolgálat „A telefonszolgálatok léte és működése nagyon elevenen felveti egy-egy vidék, város vagy ország mentálhigiénés problémáit, az ellátásban mutatkozó hiányosságokat és nehézségeket, és szinte követel azokra valamifajta megoldást... ezek a szolgálatok a pszichés problémákkal foglalkozó szakmák lelkiismereti őrpontjaivá válnak.” (Buda Béla) Hét éve működik már Békéscsabán az S. O. S. telefonos lelkisegély-szolgálat, amely dr. Sarkadi István pszichiáter és Szabóné dr. Kállai Klára pszichológus kezdeményezésére alakult. Fenntartójuk a békéscsabai ön- kormányzat, a hívások ingyenességét pedig a Hungarotel támogatása teszi lehetővé. Az első ügyeleti nap, 1989. szeptember 1 -je óta minden éjszaka tartanak ügyeletet. Tevékenységük szükségességét igazolja az évente mintegy 1500-2000 telefonhívás. Nagyon sokan kémek tőlük információt, tájékoztatást gondjaik, problémáik megoldásához. Sok magányos ember keresi őket, hogy örömüket, bánatukat megoszthassák egy figyelmes és megértő hallgatóval. Tragédiájukat feldolgozni képtelen emberek is telefonálnak, olyanok is, akik elhúzódó lelki problémájukra nem találnak megoldást. Nemegyszer öngyilkossági szándékot akadályozhat meg egy segítő beszélgetés. A telefonos lelkisegély-szolgálat két fő területen próbál segítséget nyújtani hívóinak. Egyik fő feladatuk a lelki egészség erősítése. Ezekben az esetekben a hívóknak lelki egészségük védelmében van szükségük egy másik ember véleményére, egy beszélgetésre. Másik fontos feladatuk a már meglévő problémák kezelése a kommunikáció határain belül. Ilyen problémák: a pszichés veszélyeztetés felismerése és megelőzése, pszichológiai elsősegélynyújtás, életvezetési tanácsadás, döntések feszültségének oldása, kritikus élethelyzetekben, krízisekben segítségnyújtás a sikeres megoldási lehetőségek felismeréséhez. A lelkisegély-szolgálat teljesen anonim, azaz névtelen mindkét fél részére. A tevékenység karitatív jellegű. Felkészített munkatársaik folyamatosan képzéseken, tréningeken vesznek részt. A közeljövőben is tervezik egy képzés beindítását új munkatársak felkészítésére, kifejezetten telefonos szolgálat ellátására. Segítő beállítottságú, érettségizett, 23 évet betöltött leendő munkatársak jelentkezését várják a 447-334-es telefonszámon. Kovács Ildikó A brigádvezető eltűnése Ha munkaverseny nincs, kommunista szombat sincs, s ha nincs proletárokból álló brigád, akkor a brigádvezetó' is eltűnik. A melósok szétszélednek, lesz, aki pincérnek megy, lesz, aki kalauznak. De butikot is nyit, esetleg kuplerájt. A brigádvezető viszont volt főnöke révén kapcsolatokat vesz meg, kölcsönt kap, kölcsönt ad, őrző-védő alakulatot alapít, kutyákat képez ki heroincsempészek ellen, a háttérben azonban feketemunkát szervez, hasadóanyagot és elkábított kamaszlányokat szállít; egy személyben ő a pandúr és a rabló. Szabad idejében viszont megtanulja, mi az a bridzs (ez a jobbik eset), teniszezik, golfpályát csináltat, de néhány év, és semmi mást nem kell tennie, csak bejelentenie bankalapítási szándékát, hisz rendelkezik a kellő alaptőkével. Ezután már felhagyhat a védelmi pénzek kizsarolásával, a kokainbeszerzéssel, az emberkereskedelemmel, elég, ha jól képzett brókereket alkalmaz, hogy súgjanak neki a tőzsdemanipulációk lebonyolításánál. Ekkor már egy politikai párt is beszervezi és miniszterré emeli. Innentől kezdve a brigádvezető már a fegyvergyártó szabadkőműves páholy vezetője. Az arab emír lapjaira ír. Magyar karrier. De nem általános. Kántor Zsolt A ß ß a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 15. A terror megszenvedői Békés megyében (L, M, N és NY betűs nevek) Az alábbiakban folytatjuk a betűrendes felsorolását azoknak, akik 1956. október 23. után a Békés megye területén végbement politikai népmegmozdulásokban, forradalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírhalált haltak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek vagy szabadlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vonattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, foglalkozásukat, s végül a cselekményük színhelyét ismertetjük. LACHATA István (Tótkomlós, 1927, földműves — TÓTKOMLÓS), LÁSZ- LÓFFY István (Püspökladány, 1910, rizstermelő — SZARVAS), LAURINYECZ Mátyás (Békéscsaba, 1916, tsz- tag — KAMUT), LÁZÁR Sándor (Békés, 1924, segédmunkás — BÉKÉSCSABA), LENGYEL László (Békéscsaaba, 1929, pék — BÉKÉSCSABA), LENGYEL Sándor (Gyulavári, 1925, művezető — GYULA), LÉVAI István (Békés, 1936, MÁV-kocsirendező — BÉKÉSCSABA), LÉVAY Sándor (Kenderes, 1914, villanyszerelő — DÉVAVÁNYA), LITAUSZKI György (Szarvas, 1938, földműves — SZARVAS), LOVAS István (Vésztő, 1920, vasutas — BÉKÉSCSABA), LOVAS István (Nagyszénás, 1939, lakatos — NAGYSZÉNÁS), LŐRINCZ László (Kevermes, 1931, géplakatos — KEVERMES), LŐRINCZ János (Tallós, 1914, kalaposmester — GYULA), LUKÁCS Ferenc (Békés, 1915, földműves — BÉKÉS), LUKÁCS Mihály (Érdmihály- falva, 1912, borbélysegéd — OROSHÁZA), LUSTYIK János (Szarvas, 1924, igazgatótanító — SZAR VAS). MAÁR Sándor (Nagyszalonta, 1906, kefekötő mester — BÉKÉSCSABA), MÁCSIK Sándor (Komárom, 1923, bérszámfejtő — BÉKÉSCSABA), MÁD AI János (Egyek, 1918, konyhakertész — GYULA), MADARI Ferenc (Gyula, 1912, földműves — MED- GYESEGYHÁZA), MAGÓ Jánosné (Csanádapáca, 1928, háztartásbeli — CSANÁDAPÁCA), MÁGORI János (Makó, 1905, földműves —1 NAGYKOPÁNCS), MAGYAR György (Pitvaros, 1914, földműves — TÓTKOMLÓS), MAJDÁN György (Mezőberény, 1922, földműves — MEZŐBERÉNY), MAJOR Ferenc (Kapuvár, 1905, földműves — NAGYKOPÁNCS), MAKAI Béla (Endrőd, 1926, adminisztrátor — GYULA), MA- LYA Pál (Tótkomlós, 1936, mezőgazdasági munkás — TÓTKOMLÓS), MÁNY Erzsébet (Rákosszentmihály, 1936, segédmunkás? — GYULAVÁRI), MARJAI József (Őrtilos, 1922, főmérnök — OROSHÁZA), ifj. MARKÓ János (Tótkomlós, 1919, kőművessegéd — TÓTKOMLÓS), MÁRTON László (Mindszent, 1928, könyvelő — BÉKÉS), MATAJSZ PÁL (Tótkomlós, 1925, földműves — TÓTKOMLÓS), MAYER József (Nagykálló, 1928, traktorvezető — DOBOZ), MAZULA István (Csanádapáca, 1911, földműves — CSANÁDAPÁCA), MEDVE János (Makó, 1929, MÁV- tiszt — BÉKÉSCSABA), ifj. MED VÉG Y Sándor (Nagyszénás, 1934, munkás — NAGYSZÉNÁS), MÉSZÁR András (Dévaványa, 1928, szobafestő — DÉVAVÁNYA), MEZŐ Orbán (Kisújszállás, 1933, zenész — DÉVAVÁNYA), MIHALIK István (Békéscsaba, 1913, szerelő —BÉKÉS), dr. MIHÁLY Gábor (Csanádapáca, 1912, ügyvéd — CSANÁDAPÁCA), MISIK Lajos (Szarvas, 1920, agronó- mus — BÉKÉSCSABA), MISKOLCZI János (Békéscsaba, 1912, malmi munkás — BÉKÉSCSABA), MITYKÓ Mihály (Békéscsaba, 1924, segédmunkás — BÉKÉSCSABA), MOCHNÁCS Ilona (Békéscsaba, 1929, munkás — BÉKÉSCSABA), MOLNÁR Imre (Dévaványa, 1938, MÁV-segédmunkás — DÉVAVÁNYA), MOLNÁR Károly (Sarkad, 1920, földműves — SARKAD), MOLNÁR Mihály (Csorvás, 1895, gazdálkodó — GYULAVÁRI), MOLNÁR Mihály (Doboz, 1912, földműves — DOBOZ), dr. MOLNÁR Mihály (Békéscsaba, 1922, vezető könyvelő — BÉKÉSCSABA), MOLNÁR Sándor (Doboz, 1928, földműves — DOBOZ), MONOSTORY József (Győr, 1912, építészmérnök — MEZŐBERÉNY), MOTESICZKI Pál (Budapest, 1926, állattenyésztő brigádvezető — VIZESFA), M. SZABÓ András (Gyula, 1924, vízvezeték-szerelő — GYULA), MUCSI Ferenc (Med- gyesegyháza, 1920, földműves — MEDGYESEGYHÁZA), MUNDRUCZ Ferenc (Dévaványa, 1926, munkás — DÉVAVÁNYA), MUSZKÁN István (Budapest, 1922, agro- nómus — GYOMA), MUTH Ádám (Gyoma, 1927, földműves— GYOMA). NÁDHÁZI János (Gyula, 1921, szabósegéd — GYULA), NAGY Dániel (Debrecen, 1924; bérelszámoló — BIHARUGRA), NAGY Erzsébet (Mezőgyán, 1908, háztartásbeli — SARKAD), NAGY Gábor (Sarkad, 1923, földműves — OKÁNY), ifj. NAGY Gábor (Nagyszénás, 1937, MÁV-forgalmi szolgálattevő — NAGYSZÉNÁS), ifj. NAGY György (Medgyes- egyháza, 1917, tsz-tag — ELEK), NAGY Gyula (Körös- ladány, 1932, kubikos — KÖRÖSLADÁNY), NAGY Gyula (Dévaványa, 1933, traktorvezető — DÉVAVÁNYA), NAGY Lajos (Orosháza, 1898, szabómester — OROSHÁZA), NAGY Lajos (Doboz, 1926, földműves — DOBOZ), NAGY László (Békés, 1930, segédmunkás — BÉKÉS, MURONY), ifj. NAGY László (Geszt, 1937, földműves — GESZT), NAGY Pál (Kevermes, 1913, gazdálkodó — KEVERMES), NAGY Pál (Mezőhegyes, 1926, sütősegéd — SARKAD), NAGY Pál (Budapest, 1927, napszámos — KÖRÖSLADÁNY), NAGY Sándor (Haj- dúhadháza, 1931, hadnagy — BÉKÉSCSABA), NAGY Sándor (Sarkad, 1932, kisegítő családtag — SARKAD), NÉ- DÓ Rudolfné (Tápiószent- márton, 1912, tojáslámpázó — OROSHÁZA), NEMES Sándor (Kötegyán, 1913 — KÖTEGYÁN), NÉMETH Antal (Szentes, 1925, munkás — VÉSZTŐ), NÉMETHI Lajos (Füzesgyarmat, 1937, munkás — FÜZESGYARMAT). Id. NYEMCSOK József (Nagyszénás, 1911, szabó — NAGYSZÉNÁS), ifj. NYEMCSOK József (Nagyszénás, 1937, szabóipari tanuló — NAGYSZÉNÁS), id. NYEMCSOK Józsefné (Kardoskút, 1924, háztartásbeli — NAGYSZÉNÁS), NYILAS Ferenc (Debrecen, 1933, mezőgazdász — BÉKÉS), NYILAS Sándor (Füzesgyarmat, 1929, főhadnagy, katonai ügyész — BÉKÉSCSABA), NYÍRI Ernő (Békés, 1919, földműves — BÉKÉS), NYÍRI Sándomé (Bukarest, 1927, MÁV-kalauz — DÉVAVÁNYA), NYÚL Ferenc (Gyula, 1928, hadnagy — BÉKÉSCSABA). (A következő rész lapunk holnapi számában jelenik meg.)
