Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-11 / 263. szám

Áttáncolták a hét végét Hét végén a Printomat Mezőtúron és Békéscsabán E—D—C osztályos tár­sastáncversenyt rendezett. (3. oldal) SPORT melléklet 12-16. oldal Fiatalokért a gyermekvédelemben Dr. Ancsin Györgyné ifjúságvédel­mi főtanácsos kitüntetést kapott a népjóléti minisztertől. (9. oldal) 1996. NOVEMBER 11., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 263. SZÁM Az autista gyerekekért. A csorvási jótékonysági rendezvény fővédnöke volt a Vastagh házaspár, középen „Kalán néni”, az est háziasszonya. (Tudósítás a 3. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Erkelre emlékeztek sírjánál A gyulai székhelyű Erkel Fe­renc Társaság idén is megko­szorúzta Budapesten a Kere­pesi temetőben a társaság név­adójának sírját. Szombaton délelőtt a zeneszerző, karmes­ter és zongoraművész születés­napjára emlékezett a társaság több mint félszáz jelenlévő buda­pesti és gyulai tagja Erkel sírjá­nál, ahol a társaság elnöke, dr. Bónis Ferenc Erkel-díjas zene- történész, egyetemi tanár mon­dott emlékbeszédet. Hangsú­lyozta azt, hogy nehéz időkben élt és cselekedett Erkel Ferenc, mégis maradandót alkotott és ha­gyott az utókorra. O alapította meg a Zeneakadémiát, nevé­hez kötődik a dalár-mozgalom elindítása is. Emberségét pél­dázza az 1848/49-es özvegyek és árvák megsegítésére létre­hozott Filharmóniai Társaság. Erkel Ferencén kívül a töb­bi Erkel-sírt és más nevezetes személyek nyughelyeit is, így Mosonyi Mihályét, Egressy Béniét, Czigler Győzőét, szám szerint 15-öt koszorúz­tak meg a temetőben. A meg­emlékezések után a társaság elnöksége a Régi Zeneakadé­mián tartott ülést, ahol — töb­bek között —D. Nagy András titkár számolt be a szervezet ez évi tevékenységéről. A megbeszélésen 12 új tagkérel­met is elbíráltak. Délután az Országos Széchényi Könyv­tárba látogattak el a tagok és megtekintették a nemzeti könyvtár könyvészeti kincsei­nek kiállítását. Este az Opera­házban Verdi Othelló című operájának megtekintésével ért véget a nap. (Mocsár) Hírek Száz éve történt, (h) A Gyulai Arany János Művelődési Egyesület szervezésében dr. Czeglédi Imre nyugalmazott múzeumigazgató tart előadást a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban ma délután 17 órá­tól. Az előadás témája és egyben címe: Társasági élet, ünnepna­pok Gyulán száz évvel ezelőtt. Fuvolaest. (z) A békési Művelődési Központban ma este 6 órakor kerül megrende­zésre Matuz István fuvolamű­vész millecentenáriumi dísz- hangversenye. A fuvolaest Ma­tuz István 11 koncertből álló, magyar zeneszerzők 110 fuvola­művét tartalmazó millecentená­riumi sorozatának 7. hangverse­nye. A műsoron Járdányi, Mező, Dohnányi, Arma, Kozma, Ka­dosa, Szúnyogh, Balázs, Sári és Hollós művei szerepelnek. Zon­gorán közreműködik Kerek Fe­renc. Erdőtelepítés, (cs) Ho­gyan telepítsünk fasorokat, er­dőket? Ezekre a kérdésekre kap­nak választ az érdeklődő oroshá­ziak, ha ellátogatnak a városhá­za nagytermébe november 12- én 15 órakor. Ott ugyanis egy fórum keretében Soós Béla főkertész vendége lesz a Kecs­keméti Erdőmérnökség Gyulai Csoportjának munkatársa. Fran­kó Péter erdészmémök, aki a fentiekkel és egyéb erdészeti kérdésekkel kapcsolatban ad tá­jékoztatást. Visszakövetelik, (m) A szegedi közgyűlés döntése alap­ján a város visszaköveteli (akár bírói úton) a Vektor Rt.-tői a sikerdíjat, s az ÁPV Rt.-től a belterületi földekért kapott teljes összeg késedelmes átutalása mi­att a kamatra is igényt tartanak. A közgyűlés legutóbbi ülésén arról nem született döntés, hogy semmisnek tekintsék-e a Vek­tor-szerződést, a sikerdíj és a ké­sedelmi kamat visszakövetelé­sében azonban végül egyetértet­tek. Nagyobb figyelmet a civil szerveződéseknek A Magyar—Román Baráti Társaság 1988 őszén Pécsett alakult meg, hogy működésé­vel a két ország polgárainak közvetlen kapcsolatán alapuló barátságát erősítse. A társa­ságnak jelenleg több, mint 1500 tagja van, és 20 szerveze­tük működik a két ország különböző nagyvárosaiban. Szombaton a baráti társaság elnöksége Békéscsabán ülése­zett, ahol belső szervezeti kérdésekről és a magyar—ro­mán alapszerződésről folytat­tak megbeszélést. Az ülés után dr. Iglói Zoltán, a társaság elnöke elmondta, hogy a Magyar—Román Bará­ti Társaság kinőtte az eddigi szervezeti formát, ezért az el­nökségnek döntenie kellett, ho­gyan, milyen formában vihetik tovább a társaságot, megőrizve annak alapgondolatát, eszmei­ségét. A román—magyar alapszerződésről szólva az el­nök elmondta, hogy bár a társa­ság nem politizál, mégis foglal­koztak az alapszerződéssel és üdvözlik annak a civil kapcso­latokat támogató passzusait, remélve, hogy ez a támogatás mind erkölcsiekben, mind anyagiakban megnyilvánul majd. Ezenkívül nyilatkozatban kérik a két ország parlamentjeit, kormányait, kormányzati és ön- kormányzati szerveit, hogy szenteljenek nagyobb figyel­met a civil szerveződések tevé­kenységének mindkét ország­ban. A megbeszélésen részt vett Grósz György, a békéscsabai román önkormányzat elnöke is, akivel konkrét megállapo­dások születtek arról, hogy a román önkormányzat segítsé­get nyújt a helyi baráti társaság megalakításában. K. A. Áldás a hit és szeretet nevében Szent Imre-napi búcsú emléktábla-avatással A helyi római katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődött Kunágotán szombaton délelőtt a millecentenáriumi programsorozat zárónapja, ahol Gyulay Endre megyés püs­pök — a környező' településekről érkezett plébánosok közre­működésével — celebrálta a misét. A másnapi Szent Imre- napi búcsúhoz kapcsolódó eseményre a szomszédos köz­ségekből is sokan eljöttek, valamint az ilyenkor szokásos rokonlátogatással nagyszámú érdeklődő volt jelen. Az istentisztelet után Tóth Sándor országgyűlési képvi­selő mondott avató beszédet, majd leleplezte a községháza falán elhelyezett emléktáblát. Ezt követően Gyulay Endre megyés püspök történelmünk küzdelmes évszázadait felele­venítve a jövőbe vetett hit és szeretet nevében megáldotta az emléktáblát. A továbbiakban a meghí­vottak rendkívüli testületi ülé­sen vettek részt, ahol Pápai Zoltán polgármester össze­foglalót adott az idei év eseményeiről, valamint kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik közreműködtek a megvalósításban. Ezután kö­tetlen beszélgetés folyt a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről. A megyés püs­pök ismertette a levél megszü­letésének körülményeit, szük­ségszerűségét, majd részlete­sen is kitért a társadalmat fog­lalkoztató témakörökre. Töb­bek között szó esett az egész­ségügyről, a magyar gazdaság­ról, különös tekintettel a mező- gazdaságra. Az ülés után, a nap befejezéseként, Kunágota— Magyarbánhegyes da mérkőzésen szórakozhatott a sportszerető közönség. H. M. Nem jövedelmez a kukorica Dobi Imrét, az eleki Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztő ágazatveze­tőjét kértük rövid helyzetelem­zésre. — A 230 hektáron termesz­tett kukoricát sikerült időben betakarítanunk, a hektáronkén­ti átlaghozam 7,8 tonna, amely a kedvezőtlen időjárást figyelembe véve megfelelő hozamnak tekinthető. Sajnos a kukorica ára lecsökkent, ezért a jövedelmezősége is romlik. Ami viszont örvende­tes, sikerült időben befejez­nünk az őszi kalászosok veté­sét, 180 hektáron őszi árpát, 600 hektáron pedig őszi búzát vetettünk. Jelenleg a 450 hek­táros terület felszántását vé­gezzük. előreláthatólag a hó­nap közepéig be is tudjuk fejez­ni — mondta Dobi Imre. (b) Iroda- és Banktechnika Várjuk tisztelt ügyfeleinket a békéscsabai Bartók Béla út 4. sz. alatti üzletünkbe, illetve érdeklődésüket a (66) 451-820-as telefonon. KÍNÁLATUNKBAN MEGTALÁLHATÓK: >• másológépek (újak és felújítottak) >- írógépek 3» nyomtatók és ezen berendezések festékei, festékkazettái >- másolópapírok >- leporellók »- bankjegyvizsgálók >- bankjegyszámlálók s- érmeszámlálók 3» érméről nizók. A fenti berendezések garanciális és azon túli szervizellátását biztosítjuk. Ostromzár — kinek a védelmére? Őrök, rendőrök, titkosrend­őrök, biztonsági emberek. Fegyver, géppisztoly és URH, helikopter és páncélautó. Sűrí­tett akciók, ellenőrzések. Mi­közben robbantások itt és ott. Kivégzés fényes nappal a nyílt utcán. Bandaháború, leszámo­lás. Az alvilág brutális háború­ja lenn, korrupciós és siker- díjbotrányok fenn. A hivatalos tájékoztatás így szól: új fejezetéhez érkezett a magyarországi bűnüldözés; meg úgy, hogy a rendes állam­polgárt nem fenyegetheti ve­szély. Ez utóbbit már vigasz­nak szánják, talán saját bizo­nyítványukat is magyarázzák az illetékesek. „Fegyvergyűrű, nyomozóháló, áttörhetetlen ostromzár... Védelem az öreg- úrnak, a családjának, őrizet feddhetetlen családtagjainak, szakadatlan ellenőrzés a fedd- hetőknek...” A mindennapossá vált hírek Heinrich Böll Gondviselő ostromzár című könyvét juttatják eszembe. Mert három bombariadó tíz nap alatt az iskolában mégis­csak sok, a rendkívüli szünet­nek már csak a legkisebbek örülnek, a nagyobbak tudják, szombaton mehetnek iskolába, hogy a mulasztást bepótolják. Sőt, azt is felfogják, hogy — bár az iskolai riadók általában vaklármának bizonyulnak—a tévé, a rádió, a lapok olyan esetekről számolnak be, ahol valóban felrobbantak a pokol­gépek: az utcán, az áruházban, az autószalonban, legutóbb a temetőben. Bizonytalanság, kiszolgál­tatottság, feszültség, félelem már a gyermekszívekben. Nem kell félni, ezek a fenyegetések nem nektek szólnak! Mi mást mondhatnánk? Azért jobb vi­gyázni, nem szabad belekeve­redni, szemtanúvá válni, része­sévé bizonyos történéseknek. „Ostromzár kell e köré a család köré, képtelenségig át­törhetetlen, magánéletet és szabadságot megszüntető, a rendőrállam szuperszervezete —nem is a család köré, hanem a fönnálló rend, az uralom, az érdekszövetség védelmére...” A kérdés csak az: ki kit véd, kinek az érdekét, milyen ren­det? Az emberek minden esetre nehezen tűrik a föléjük hatal­masodó erőszakot, a fenyege­tést. Niedzielsky Katalin Hóbortos frizurák. Az orosházi mesterfod­rász a négerek egyik diva­tos hajkreációját készítet­te el csinos modelljének. (Tudósítás a 3. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents