Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

>RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­GAZDASÁG 1996. október 8., kedd £ 0 Egy éve alakult meg a Vésztői Regionális Vasút Piaci körkép — Körösladány Mellékvonalak gazdaságos üzemeltetésben A váltót — képletesen szólva—éppen egy esztendeje állították át, így nem kellett megszüntetni a vésztői szárnyvonalakat fotó: kovács Erzsébet A MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasút éppen egy esztendeje, 1995. október elsején 406 dol­gozóval, 196 kilométeres vasút­hálózaton (mely tizennégy tele­pülést érint Gyulától Szeghalo­mig, Vésztőtől Körösnagy- harsányig, illetve a dévaványai és a füzesgyarmati részt) kezdte meg működését. Létrejöttével elkerülhetővé vált a vésztői szárnyvonalak megszüntetése. — Akkor egyértelmű célként fogalmazódott meg, hogy a vas­úti közlekedési alapellátásokat az igényeknek megfelelően mielőbb hatékonnyá és gazdasá­gossá tegyük. Ennek érdekében a regionális vasút által érintett települések önkormányzataival, az itt működő gazdálkodó szer­vezetekkel szorosabb kapcsola­tok kiépítésére törekedtünk — tájékoztatta tegnap lapunkat Varga Zoltán, a Vésztői Regio­nális Vasút vezetője. — A régió számtalan lakójá­nak életében jelentős szerepet játszik a vasút. Az egy év alatt a személyszállításban milyen konkrét eredményeket sikerült elérniük? — A személyszállítás terén a menetrendek készítésénél figye­lembe vettük az önkormányzat­ok és a társközlekedési vállala­tok javaslatait is. Ennek eredmé­nyeképpen az 1996—97-es me­netrenddel kapcsolatban utas­panaszunk nem volt. A térsé­günkben működő iskolákkal, oktatási intézményekkel szintén eredményes együttműködése­ket sikerült kiépítenünk. Ezt bi­zonyítja az a tény, hogy az utób­bi évekhez viszonyítva a csopor­tos utazások száma 50 százalék­kal megnőtt. Továbbá a vasúti utazások népszerűsítése érdeké­ben térségünk járatairól menet­rendkivonatokat készítettünk, amelyeket díjmentesen biztosí­tunk iskolák és önkormányzatok részére. —Mi a helyzet az áruszállítás terén? — Ez a régió elsősorban mezőgazdasági jellegű, így a termények alakulása nagy ha­tással van áruforgalmunkra is. Az elmaradt búzaszállítások elég érzékenyen érintették az áruszállítást. Ám jelenleg úgy tűnik: a napokban beindult cu­korrépa- és napraforgó-szállítá­sok az év végére lehetővé teszik áruforgalmi tervünk teljesíté­sét. — Milyen gazdasági alapok­kal rendelkezik a Vésztői Regio­nális Vasút, .v jelenleg hány dol­gozót foglalkoztatnak? — Regionális vasutunk önál­ló gazdálkodást folytat, így köz­ponti létszámmegszabást nem kaptunk, csak bérkeretet. A megalakulásunkkor a forgalmi szolgálatnál létszámhiányunk, a gépészeti szakágnál pedig lét­számfeleslegünk volt. Átcso­portosításokkal, illetve átképzé­sekkel a létszámhiányt mára megszüntettük. Néhány dolgo­zó helyzetét pedig korengedmé­nyes nyugdíjazással oldottuk meg. így ma a dolgozói létszá­munkat 366 személy alkotja. Költséggazdálkodás vonatko­zásában szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be. A költségek további csökkentése végett a vésztői gépészeti szak- szolgálatnál több olyan gépjár­műjavítást végzünk, mely gyak­ran 30-35 százalékos megtakarí­tást eredményez. Az önkor­mányzatok is segítségünkre vannak azzal, hogy a község gazdálkodóinál a vasúti szállí­tást helyezik előtérbe. Az egy év tapasztalatai alapján elmondha­tom: csak az önkormányzatok­kal közösen fellépve tudunk iga­zán cselekedni a regionális vas­utak jövőjének biztosítása érde­kében. Magyari Barna Tojás tizennégy forintért Szokásos forgalom volt a körös- ladányi heti piacon. Az eladók mégsem voltak elégedettek. Mint mondották: kicsi a vá­sárlóerő, községről lévén szó szinte mindenki mindent meg­termel. A káposzta kilóját45-50 forin­tért, a karfiolét 60 forintért, a zöld- ségét és a répáét 35-40 forintért, a hagymát 40-50 forintért mérték az árusok. A padlizsán kilójáért 120-140 forint közti összeget, a burgonyáért 35 forintot kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára— minőségtől és nagyságtól füg­gően — 6 és 15 forint volt. A karalábé darabja 35-40 forintba került, paradicsomot pedig 40, 100 és 200 forintos kilónkénti áron lehetett venni. A körték kilójáért 60-80 fo­rintot, az almáért 50-70-et kértek a termelők. A tojások darabja 14 forintba került. Egy fél liter túró­ért — akárcsak ugyanannyi tej­fölért — 150 forintot kértek. A legdrágábbnak a dióbél bizo­nyult: ebből egy kilót 600 forint­ra tartottak a termelők. A száraz­babot 300 forintért kínálták. Egy pár tyúkot 1300 forintért, egy libát pedig már 1000 forin­tért lehetett venni. M. B. Takarmányárak A takarmányokon belül a főbb takarmányok és tápok árai az elmúlt hónapban az alábbiak szerint alakultak Békés megyében: Megnevezés Ár (Ft/100 kg) Szélső értékek Takarmánybúza 3000 2900—3200 Takarmányárpa 3000 2900—3100 Zab 3250 3000—3500 Kukorica 3600 3400—3800 Takarmányborsó 5200 5000—5400 Szója 7200 6950—7300 Lucernaliszt 2800 2200—3000 Korpa 2250 2100—2300 Vérliszt—82% feh. tart. 10300­Húsliszt—63% feh. tart. 7600­Csontliszt—48% feh. tart. 5600­Tejeló'tehén-táp 3600 3100—3700 Borjú indítótáp 4000 3600—4250 Növéndékmarha-táp 3400 3350—3650 Hízótáp 3500­Siildó'táp 3800 3200—3950 Malac tejporos prestarter— PURINA 9500­Malac granulátum 5150­Koca táp 3300­Baromfiindító 5250­Baromfinevelő' 5150­Baromfibefejezó' 4850­Jércetáp 3950­Háztáji tojótáp 3600­Zabos libatáp 3150­Pulykaindító 5250­Pulykabefejezó' 4950­A tömegtakarmányok esetében jellemzően az alábbi árak alakultak ki: Fűszéna 850 600—1000 Lucernaszéna 1600 1500—1800 Az osztalékadó nő, az adóteher nem Jövőre megszűnik a kiegészítő adó A jövő évtől várhatóan 10 százalékról 20 százalékra emelkedik az osztalékadó, ennek ellenére a hazai társaságok többségének adóterhei csökkennek - tudtuk meg dr. Vámosi-Nagy Sza­bolcstól, a PM miniszteri biztosától. Hatályon kívül. A pénz­ügyminiszter tegnap sem­missé nyilvánította a VPOP- nak azt a nemrég nagy port kavart határozatát, amely­ben a Kuvait Petróleum Magyarország Kft.-re kirótt jövedéki bírság összegét 83,3 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelte. A jövedéki törvényt megsértő cég most ismét 83,3 milliós bírságot köteles fizetni. Természetesen jogában áll bíróság elé vinni az ügyet. Kinevezés. A Magyar Köz­társaság elnöke - a minisz­terelnök javaslatára - Gi- lyán Györgyöt 1996. októ­ber 4-i hatállyal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitká­rává kinevezte. Részvénycsere. Megkez­dődött a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. kárpót­lási jegy-részvény csereak­ciója. A következő 14 mun­kanap alatt a DÉDÁSZ jegyzett tőkéje nyolc száza­lékának megfelelő, 2,38 milliárd forint névértékű részvénycsomag jegyzésére nyílik lehetőség. A kárpót- lásijegy-tulajdonosok az OTP kirendeltségein juthat­nak hozzá az igénylési ívekhez. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 248,50 Görög drachma (100) 65,96 Német márka 103,80 Olasz líra (1000) 104,56 Osztrák schilling 14,76 Spanyol peseta (100)123,35 USA-dollár 158,89 Az osztalék közgazdasági érte­lemben a befektetett tőke hoza- déka. Jogilag viszont a társa­sági adóval csökkentett ered­ménynek ama része, amelyről a tulajdonosok úgy döntenek, hogy osztalékként kiveszik a cég kasszájából. Az adórendszer tervezett módosítása szerint 1997-ben megszűnik a társasági adóban az úgynevezett (23 százalékos) kiegészítő adó. A személyi jö­vedelemadó elvonási szintje csökken, a legfelső adókulcs 48 százalékról 42 százalékra mér­séklődik. A 10 százalékos osz­Ismeretes, hogy Magyaror­szágnak három szabadkereske­delmi övezettel, az Európai Unióval, az EFTA-val és, a CEFTA-val van megállapo­dása. Az EU kezdeményezésére tavaly tárgyalások kezdődtek, hogy hozzanak létre a három nagy európai szabadkereske­delmi övezet részvételével egy úgynevezett „páneurópai ku- mulációs övezetet”. Az EU-val társult országok zöme már 1997. január 1-jével csatlakozik az övezethez. Ma­talékadó ugyanakkor 20 száza­lékra nő. Mindez együttesen lé­nyeges adócsökkentést jelent, mert a kiegészítő adó megszű­nésével az osztalékot terhelő összes adó a következő példa szerint csökken: 100 (a társa­sági adó alapja) -18 (18 száza­lék társasági adó) = 82 (adózott nyereség). Ennek a 20 száza­léka (szja): 16,4. Az adózott osztalék: 65,6 lehet. Az összes adóteher: 18 + 16,4 = 34,4 szá­zalék. Vagyis az eddig 40 szá­zalékos ossz adóteher 5,6 szá­zalékponttal lesz kisebb. A szakember kiemelte, hogy gyarország viszont kérte, hogy a jobb felkészülés érdekében csak július 1-jével csatlakoz­hasson, erről azonban még nincs döntés. Budapest azt is kérte, hogy az új vámszabályzat csak a csatlakozás után beér­kező részegységek felhasználá­sával készülő árukra vonatkoz­zon. Ezek szerint a július 1 -je előtt beérkezett, nem az öve­zetből származó részekkel ké­szült árukra a vámvisszaigény­lés még két évig lehetséges. A vámkedvezmények a vám­az új szabályozás előkészítése során természetesen fény derült az osztalék jogi és közgazda- sági fogalma közötti ellent­mondásra. Pontosabban arra, hogy ezzel hogyan élnek bizo­nyos vállalkozások. Ezért a személyi jövedelemadó tör­vénytervezete kétféle variáció­val számol. Ha az osztalék nem haladja meg a társaság saját va­gyonának 50 százalékát (a jegybanki alapkamat kétszere­sét), akkor a személyi jövede­lemadó mértéke 20 százalék, az összes adóteher pedig 34,4 szá­zalék. Ennél nagyobb osztalék esetén az 50 százalékot megha­ladó részt 27 százalékos forrás­adó terheli, tehát az összadóte- her továbbra is 40,14 százalék marad. n. zs. szabadterületek, a magánvám­raktárak, a bérmunkák esetében szűnnének meg, ha az övezetbe exportálandó áru részei nem az övezetből származnak. Gondot okoz, hogy vontatottak a sza­badkereskedelmi tárgyalások a három balti állammal, továbbá Romániával és Bulgáriával. E tárgyalások sikertelensége ese­tén Magyarország szempontjá­ból ez az öt ország nem tekint­hető majd kumulációs övezeti tagnak. A származási szabályok mindenképpen változnak, csu­pán az időpont nem bizonyos; de fel kell készülni rá. Az új szabályok életbelépé­sével a kumulációs övezetből származó részegységekkel ké­szülő áruk kivitele az övezetbe a szakértők szerint előnyt hoz majd a magyar exportőröknek. Nemrég hírt adtunk arról, hogy a magyar exportőröknek ko­moly változásokra kell számítaniuk a jövő évben: a tervek sze­rint július 1-től megszűnik a vámvisszatérítés lehetősége és a vámkedvezmény is az EU-, az EFTA-, a CEFTA-országokba, továbbá öt másik európai államba exportálandó árukra, amennyiben azok nem a januárban létesülő „páneurópai ku­mulációs övezetből” származó részegységekből készülnek. Veszélyes hulladékok útja Ki-ki söpörjön a maga portáján Itt van, de még sincs itt. A letenvei vámudvarban vesz­teglő sok kamionnyi veszé­lyes hulladék - noha német földön áll - a hazai talajt szennyezi. Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter a bázeli egyezményre hivatkozva megnyugtatta a lakosságot: a feladó ország köteles gondos­kodni elszállításukról. A vesz- teglés tehát nem magyaráz­ható azzal, hogy a kamionok eltévedtek a jogszabályok út­vesztőiben. Még a joghézagokon sem igen bújhattak ki, mivel a bá­zeli egyezmény elveit kö­vetve a közelmúltban kor­mányrendeletben szabályoz­ták a veszélyes hulladékok importját és tranzitszállítását. Erdei György, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: a honi jogszabályok egyértel­műen tiltják a veszélyes hul­ladékok behozatalát Magyar- országra. Ez alól .csak az az import kivétel, melynek célja az újrahasznosítás. Ám ennek nincs még fejlett ipara ha­zánkban. Egyelőre az évente több mint 17 millió köbméter saját települési hulladék biz­tonságos elhelyezéséről sem tudunk gondoskodni, csak gyűjtögetjük. A veszélyes hulladék tran- zitját a Környezetvédelmi Fő­felügyelőség engedélyezheti. Ennek az intézménynek azonban nem tiszte, hogy ele­jét vegye a csalásoknak, mint ahogy azok leleplezése sem. (bozsó) A családi gazdaságokért A jövő évre tervezett 88 mil­liárd forint agrártámogatás nem elegendő a kormány- programban kitűzött célok megvalósításához - jelen­tette ki lapunknak Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetségének társelnöke. A földművelésügyi tárca 1997. évi agrárszabályozási elképzeléseivel kapcsolatosan Jakab István kifejtette: a gaz­dakörök egyetértenek a mi­nisztériumnak azzal a törek­vésével, hogy jövőre a szub­venciók nagyobb részét a termelők kapják. Kiemelten fontosnak tartják az energia­felhasználás költségeit csök­kentő kompenzációkat, vala­mint az információs rendszer kiépítésének és működtetésé­nek az ösztönzését. A MAGOSZ szerint el­sőbbséget kell kapniok a csa­ládi gazdaságok szövetkezé­seinek, amelyek a mezőgaz­daságilag művelhető földterü­let 50 százalékán gazdálkod­nak. A beszerző, értékesítő szövetkezetek szervezésében gyorsabban lehetne ered­ményt felmutatni, ha a terme­lők, a magángazdák a kor­mányzat döntéseit nemcsak szavakban, hanem konkrét támogatás formájában is ér­zékelnék. Újvári Három övezetből egy negyedik

Next

/
Thumbnails
Contents