Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-04 / 232. szám
Sáros üti példák BM-bajnokok Az országutakra felhordott sár sok tragikus baleset okozója volt (Il.oldal) A Belügyminisztérium kispályás focibajnoságát Békés megve csapata nyerte. (ÍU.oldal) Mini krimik Nem nyert a hármas, (o) Három darab férfi tréningruhát szemelt ki a békési K. L. nyitás után a város egyik divatüzletében, de a vásárlás szokásos módjára — már ami a fizetési szokásokat illeti — valami miatt nem emlékezett. A kasszát elkerülve megpróbált lelépni a holmikkal, de az eladók éberek voltak, tettenérték és szóltak a rendőröknek, akik lopás vétsége miatt indítottak a bolti tolvaj ellen eljárást. Az őr volt a szarka, (o) A békéscsabai Barnevál Ri.-nél a nyár óta különféle áruféleségeknek veszett nyoma, ám a szorgos szarka csak most bukott le. Kiderüli, hogy az egyik biztonsági őrnek volt enyves a keze, akinek éppen a tolvajoktól kellett volna megóvnia az rt. vágyónál. Lehet hogy ez sikerült is neki, ám saját magától már képtelen volt megvédeni azt a 200 ezer forint értékű élelmiszermennyiséget, amit a fenti idő alatt ellopott. A kulcs a szegre akasztva, (o) Valószínű, hogy a tolvaj az utcaajtót a belülre akasztott és onnan levett kulccsal nyitotta ki és így jutott be a békési L. M. házának udvarára, ahonnan a testvére halfogó hálójának a tartólábait ellopta. Az ilyen merülőhálónak a feszítő lábai — az úgynevezett „póklábak”— 10 ezer forintot is megérnek. Az ismeretlen elkövetőt keresik a rendőrök. Az elhagyott telefon, (o) Hogyan történt azt nem lehet tudni, de tény, hogy az utolsó telefonálás után, csak másnap reggel vette észre a békéscsabai V. S„ hogy hiányzik a telefonja. Valószínű az utcán hagyta el és aki megtalálta eddig még nem adta neki vissza. A megtatláló attól függetlenül, hogy nem lopta el. csak rátalált — mivel megtartotta magának —, elkövette a jogtalan elsajátítás vétségét és emiatt keresik a rendőrök. Pipa lett a Pipában. (o)Némi riadalmat keltett a békéscsabai K. P. viselkedése a megye- székhely Kispipa nevezetű vendéglőjében, amikor este negyed nyolckor betérve oda egy kis dühroham vett erőt rajta. Először a poharakat kezdte tördelni, aztán ahogy jobban „bepi- pult”, az asztalok borogatásában talált örömöt. Az „örömködésének” a rendőrök vetettek véget. Kötegyáni munkáskerülő, (og) F. E. kötegyáni lakos segíteni akarván sorstársain, munkalehetőséghez segítette őket. Megegyezett egy vállalkozóval, és cirokvágáshoz toborzott neki munkásokat. Munkahely szűkében lévő világunkban falubelijei örültek a lehetőségnek, szorgalmasan is dolgozták, és végül elérkezett a várva várt nap. a fizetés napja. A jótevő azonban a munkaadótól felvett 80 ezer forinttal nem a megbeszélt helyre ment, hanem valahová máshová. Úgy tűnik — legalábbis egyelőre — hiába várják az elkövetéssel alaposan gyanúsítható F. E.-t és a pénzt. „A/ ÓPIUM MINDENT GYÓGYÍT, SAJÁT MAGÁN KÍVÜL” Hódító bódító Az ópium történetének érdekessége — és ez minden természetes és mesterséges úton előállított kábítószerre érvényes —, hogy előbb gyógyszerként használták. A fájdalom döntő fontosságú inger az ember szervezetében, megélése azonban — enyhén szólva — kellemetlen. A fájdalom csillapítására (az időszámítás előtti papirusztekercsek tanúsága szerint már i. e. 1500-ban) tudatosan használtak máktejet, a még zöld máknövény nedvét. A középkor legjelentősebb receptgyűjteményében szereplő 140 recept közül negyvenben fontos alkotóelem az ópium. Ma is ismert nevét valamivel később a görögöktől kapta, az ópium szó görög eredetű és nedvet jelent. E szer használatának veszélyeit (megszokás, hozzászokás) csak 1700 körül ismerték fel az orvosok, és ekkor kezdték keresni a gyógyászati alkalmazás új útjait. E folyamatban jelentett fordulópontot az ópium fő hatóanyagának előállítása, melyet egy német gyógyszerésznek sikerült a mákból kivonni. Ez egy rendkívül nagy hatású fájdalomcsillapító és bódító hatású szer volt, amelyet a jó álmok istene, Morpheus után morfiumnak nevezett el. Ám ennek is voltak nemkívánatos mellékhatásai, mint a függőség és a szenvedély kialakulása, ezért tovább keresték a megoldást. Amikor a gyógyszerkémia fejlődése lehetővé tette, a kutatók arra törekedtek, hogy egy olyan ópiumszármazékot állítsanak elő, amelynek fájdalomcsillapító hatása megmarad, de a testi-lelki függőséget gyengén vagy alig alakítja ki. Sajnálatos módon az első ilyen vegyület napjaink egyik legveszélyesebb kábítószere, a heroin volt. Amikor felfedezték 1898-ban, nagy reményeket fűztek hozzá: kitűnő köhögéscsillapítónak bizonyult, és kedélybetegségek gyógyítására is használták. Szerencsére két évvel később — felismerve káros hatásait — az egész világon betiltották és kizárólag kísérleti célokra engedélyezték. Ma már gyógyszerként a világon sehol sem használják, kábítószerként annál gyakrabban, de ez már az ópium másik arca. Valószínűleg Törökországban használták először kábítószerként az ópiumot, ugyanis a mohamedán vallású embereknek tiltja az iszlám a bor és más részegítő italok fogyasztását, ezért a mámorkeresők az ópiummal kárpótolták magukat. így alakult ki az ópium evése (édességekhez adagolva) és szívása (ópiumpipa), ami az európai ember számára — akár a Buddha-ülés — nem volt egyéb, mint a keleti ember egyik szokása. Azonban mégis elterjedt Európában. Ennek leginkább az ember fájdalomérzete volt az oka, amihez gyakran lelki problémák is társultak. (Folytatásall. oldalon) Varga zászlósnak és Kurucz törzsőrmesternek bizalmat szavazott a falu Nivát kaptak a végegyházi rendőrök A végegyházi önkormányzat Niva típusú szolgálati személy- gépkocsit vásárolt a településen szolgálatot teljesítő két fiatal rendőrnek. Varga Zoltán zászlós és Kurucz Antal törzsőrmester július 1-jétől őrzi a falu közrendjét, közbiztonságát; mindketten más megyéből érkeztek a településre. Mivel „rendőri szempontból” Végegyháza Mezőhegyeshez tartozik, felhívtuk a város őrsparancsnokát, Sápszki Andrást. — Nagyon szívesen és jóleső érzéssel nyilatkozom. Talán nem tévedek, ha előrebocsátom: rövid szolgálati idejük alatt kollégáim kiérdemelték a végegyházi önkormányzat és a helyi lakosság bizalmát — így Sápszki őrnagy, — Az önkormányzat az október 1 -jén használatba vett gépjárműnek az üzemeltetését és az esetleges javítását is magára vállalta. Úgy gondolom, e nemes gesztus révén kollégáim még eredményesebben láthatják el feladataikat, ugyanakkor nekünk is köny- nyebbséget jelent, hogy nem kell olyan gyakran Végegyházára gépkocsiznunk. Természetesen a két rendőr továbbra is a mi állományunkba tartozik; a bűnügyi felderítést, a feldolgozást és az egyéb adminisztrációs munkákat továbbra is mi végezzük. A Végegyházán lakó munkatársaink fő feladata a betöréses lopások és a garázda cselekmények megelőzése, ennek megfelelően elsősorban közterületi szolgálatot kell ellátniuk. Bűncselekmény esetén rájuk vár a helyszín biztosítása, az adatok összegyűjtése, a tanúk felkutatása. Mindehhez óriási segítséget jelent a most megkapott gépkocsi, amiért köszönettel tartozunk a képviselő-testületnek és a polgármester úrnak — jelentette ki Sápszki András őrnagy, a mezőhegyesi rendőrőrs parancsnoka. — gheorghe — A polgármesteri hivatal kezdeményezésére Kardoskúton 1995 júliusában szerveződött meg a Kardoskúti Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület. A cégbíróság néhány hónap múlva be is jegyezte a lelkes szervezetet. A kezdeti nehézségek ellenére rövid időn belül sikerült a működéshez szükséges anyagi hátteret előteremteni. A polgármesteri hivatal mellett a helyi Rákóczi Agrárszövetkezet havi 5 ezer forinttal segíti az önkénteseket. Az egyesület tagjai esténként járőröznek (hetente négyszer) gyalog, kerékpárral, autóval a bűnügyileg „fertőzött” területeken, együttműködnek a hatóságokkal, propaganda- tevékenységet fejtenek ki céljaik elérése érdekében. (cs) Gyalog, kerékpárral, autóval Járőröznek
