Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

Hagyományőrzők. (1) Hazatalálásunk 1100. évfordu­lója tiszteletére az Ipoly Arnold Népfőiskola Harangozó Imre néprajzi felvételeiből álló fotó- kiállítás válogatott darabjai ok­tóber 8-áig tekinthetők meg a kaszaperi művelődési házban. Az összeállítás témakörében a kárpát-medencei magyarság vi­seletével ismerkedhetnek meg az érdeklődők eredeti felvétele­ken. Támogatás, (e) A lehető­ségei keretein belül az idén is fűtési támogatást nyújt a Nyug­díjnélküli Időskorúak Országos Szervezete az önhibájukon kí­vüli okokból — gyermekneve­lés, szülők ápolása, betegség — nyugdíj nélkül maradt egyedül­álló, 70 éven felüli idős embe­reknek. Pályázati űrlap október 20-áig igényelhető a szervezet hódmezővásárhelyi központjá­ban (Bercsényi u. 21.). Bűnösnek találták, (r) Mint arról hírt adtunk, kedden reggel a Szarvasi Rendőrkapi­tányságon a beosztott rendőr­járőrök szolgálatkezdésekor egyikük kezében gondatlan ke­zelés miatt eldördült a fegyver. Tragédia szerencsére nem tör­tént, mert társán a golyóálló mel­lény felfogta a lövést. A rendőr ügyét a Szarvasi Városi Bíróság gyorsított eljárással tárgyalta, s tegnap már az ítélet is megszüle­tett. A bíróság a rendőrt bűnös­nek találta foglalkozása körében való gondatlan veszélyeztetés miatt, és pénzbüntetésre ítélte. Árokba borait, (e) Békés­csabán tegnap reggel fél 8-kor a 44-es főúton haladt Gyula felé egy tehergépkocsi. Vezetője — amikor egy vele szemből érkező kamion a közelébe ért — meg­ijedt, félrerántotta a kormányt, leszaladt az útpadkára, és a vízelvezető árokba borult. A te­herautó vezetője könnyű sérü­léssel megúszta az esetet, a be­csült anyagi kár 200 ezer forint. „Ajtócsattanás”. (e) Bé­késcsabán, a Szabadság téren, a Party vendéglő előtt tegnap kora délután egy kerékpáros nekiüt­között egy személygépkocsi nyitott ajtajának. A biciklis sú­lyos sérülést szenvedett. „A TETT HALÁLA AZ OKOSKODÁS.” (Madách Imre) Október elsejétől új névvel barát­koznak a békéscsabaiak: Békés­csabai Városüzemeltetési Kft. Ez az új elnevezése a békéscsabai Vá- rosgazdálkodási Vállalatnak. De tényleg csak a név változott-e? Erről kérdeztük a kft. új (és a válla­lat régi) igazgatóját, Kurecskó Jó­zsefet: —- A feladatkör és a munka nem változott, legalábbis nem a mostani átalakulástól. Ami válto­zás mégis történt, az inkább a nyá­ri pályáztatás utáni helyzetet tük­rözi. Hozzánk tartózik továbbra is az útkarbantartás, az úttisztítás, a fasortelepítés, a hulladékgazdál­kodás, a szeméttelep üzemelteté­se. —Miért volt szükség az átala­kításra? — A cég privatizációja már ré­gen napirenden van, ehhez volt célszerű ezt a lépést megtenni. — Elképzelhető tehát, hogy a név változása után a tulajdonos is változik majd? — Erre a novemberi közgyű­lés adja majd meg a választ. Min­MEGYEIKÖRKÉP 1996. október 4., péntek Múltidézés a szabadkígyósi mezőgazdasági szakképző intézetben Iskolazászló a jubileumra Ünnepségek sorának adott he­lyet és méltó keretet az idén a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet. A megemlékezések újabb állomásához tegnap ér­kezett az iskola; fennállásának 75. évfordulója alkalmából is­kolazászlót adományozott az intézménynek a megyei képvi­selő-testület. — A 75 év összefügg az ezer éves iskolával. Ez az isko­larendszer hozta létre a mező- gazdasági képzést Magyaror­szágon — mondta köszöntő­jében dr. Komáromi Sándor igazgató. — Történeti áttekin­tésében az intézet vezetője ki­emelte, hogy a megye úttörő­szerepet vállalt a mezőgazda- sági képzésben. Szarvason Tessedik megvalósította a gya­korlatiképzést, 1921-ben pedig megszületett Békéscsabán a magyar királyi mezőgazdasági felsőiskola, a mostani intéz­mény elődje. — Az évforduló mindazok számára jelentős, akik itt fejlőd­tek, emberré váltak, szakmát ta­nultak, s most találkoznak taná­raikkal, társaikkal — kezdte be­szédét Timkó Béla aranydiplo­más, nyugalmazott igazgató. — Büszkén gondolok vissza Baross Lászlóra, aki a hímeves, kiváló búzát nemesítette me­gyénkben, Stark Adolfra, aki a Csaba Gyöngye szőlőt bocsátot­ta útjára, és természetesen Tes- sedikre, akinek a szelleme bizo­nyította, a tudomány nagyon fontos a mezőgazdaságban. Az egykori igazgató alapos és részletes iskolatörténeti vissza­emlékezése után a tanintézmény zászlóját dr. Simon Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke adta át dr. Komáromi Sándornak, majd Szigeti Antal esperes megszen­telte a zászlót. Áz ünnepség al­kalmával elismeréseket, okleve­leket adományoztak. A progra­mot kulturális műsor, irodalmi színpad és néptánc színesítette. L.E. Jó kapcsolatra törekszenek Mivel Medgyesegyházán több egyházi felekezet is található, ezért fontos kérdésként tűzték napirendre az egyházak és az önkormányzat közötti kapcso­lattartást a legutóbbi testületi ülésen. Mint hallottuk, a korábbi és jelenlegi önkormányzat is ki­nyilvánította, hogy minden fe- lekezetet egyenlő segítségben igyekszik részesíteni. Jó kap­csolatra törekszenek és lehető­ség szerint több, kevesebb tá­mogatást nyújtanak az egyhá­zaknak. Az elmúlt évben adták át az evangélikus gyülekezeti ter­met, amely az,egyház és az ön- kormányzat pénzügyi támoga­tásából valósult meg. A katoli­kus egyháznál hasonló összefo­gással újították fel Bánkúton a kápolnát. A református egyház gázfűtésre történő átálássát anyagiakkal és munkával segí­tette a testület. Emellett a víz- elvezetés és csatornázás is az önkormányzat támogatásával valósult meg. Az idei évben a katolikus és evangélikus rava­talozók és vizesblokk felújítá­sa volt soron, valamint a köz­hasznú foglalkoztatottak fo­lyamatos kommunális munkát végeznek az egyházi ingatla­nok, temetők környékén. A kö­zelmúltban a református gyü­lekezet kért és kapott segítsé­get tetőfelújításra, amelynek a költségvetési kidolgozása fo­lyik. A jó kapcsolatot bizonyít­ja az is, hogy sok községi ren­dezvénynek adnak otthont a templomokban, gyülekezeti termekben főként a kulturális programok (hangverseny, kó­rusmű, karácsony ünnepe...) megvalósításához. Ugyanak­kor az egyházak segítőkészen vesznek részt minden ülésen és települési megmozduláson, akár részprogramok lebonyolí­tását is vállalva. Jelenleg is akad példa az együttműködés­re, hisz éppen a napokban tart a római katolikus temetőben mintegy 300 m bekötőút építé­se, amelyhez a hívek adomá­nyai mellett az önkormányzat anyagiakkal és közhasznú munkával járult. A testület bí­zik abban, hogy ez a kölcsönös kapcsolat még sokáig szolgálja a község békéjét. H. M. Orosháza fejlődik Fetser János, Orosháza polgármestere sajtótájé­koztató keretében értékelte a választások óta eltelt közel két év helyi vonatkozásait. Mint mondta, ez alatt az időszak alatt 771 millió forintos beruházás­ra került sor Orosházán. A város fejlődik, ennek látható nyomai vannak: „A bemházások egyrészt munkahelyet teremtenek, másrészt javítják az itt élők számára a szolgáltatások színvonalát, ez pe­dig az emberek komfortérzetének javulásához ve­zet”. Példaként említette a telefonfejlesztést, a keleti városrész szennyvízhálózatának kiépítését, a kór­ház rekonstrukcióját. Alakul a városkép is, többek között felújították a városházát. A vasútállomás, a bíróság, a József Attila Általános Iskola épületé­nek renoválása folyamatban van. Október 23-án átadásra kerül a városi képtár, amellyel a jelenlegi gazdasági helyzetben nem sok önkormányzat dicse­kedhet. Hamarosan elkezdődik a Kossuth utca átépí­tése is. Fetser János a képviselő-testület munkáját példaértékűnek ítélte. Kiemelte a kistérségi együtt­működés szerepét is, hiszen több alkalommal nyújtottak be közösen pályázatot. Akció a lakatosok biztonságáért (Folytatás az I. oldalról) berendezést évente felül kell vizsgálni. Ez leg­többször nem történik meg, vagy az ismeretek hiánya miatt, vagy pénztakarékosság miatt. —Milyen intézkedéseket hoztak? — Összesen 197 intézkedésre volt szükség, 33 berendezés működését kellett felfüggesztenünk, három embert tiltottunk el a munkavégzéstől és 40 ezer forint bírságot szabtunk ki, sőt egy teljes üzemrészt is be kellett zárnunk. —Mire hívná fel a figyelmet leginkább? — Természetesen mindenki a saját biztonsága érdekében tartsa be a munkabiztonsági szabályo­kat, de felhívnám azoknak a munkáltatóknak a figyelmét, ahol eddig nem jártunk, hogy egyszer biztos mindenhova eljutunk. Tehát ha nem ismerik a hegesztési biztonsági szabályzatot, nem árt ha kezükbe veszik... Antal Gyöngyi Kapocs két kultúra között A hatodik alkalommal megren­dezett nemzetközi néprajzi nem­zetiségkutató Konferencia teg­nap folytatta munkáját Békéscsa­bán. A konferencia délelőtti szek­cióülésén előadást tartott Po­zsony Ferenc, kulturális kölcsön­hatások a romániai magyar szór­ványközösségekben témában, délután Tripolsky Géza előadása a Tisza-vidék népeinél még meg­lévő és már kihalt népszokások­ról szólt. A tegnapi rendezvények záróakkordjaként a több ország­ból érkezett szakembernek be­mutatták „A magyarországi szlo­vákok népi kultúrájának atla­szát”. A békéscsabai Szlovák Kutatóintézet kiadványa és a Szlovák Tudományos Akadémia Etnológiai Intézete kutatóinak közreműködésével készült. A kutatóintézet munkájáról, az atlasz létrejöttéről Gyivicsán Anna főszerkesztőt kérdeztük. A kutatóintézet kizárólag a magyarországi, tehát egy nemze­ti-etnikai kisebbség múltjával és jelenével foglalkozik, azt kutatja, az első ilyen jellegű intézmény voltunk Magyarországon. Az in­tézet 1993-ban már kiadta „A ma­gyarországi szlovák nyelvjárá­sok, dialektusok atlaszát”— de­rült ki Gyivicsán Anna szavaiból. Munkálatainkban támaszkodhat­A VII. Békés megyei kardioló­giai nap Gyulán, tegnap délután a kórház konferenciatermében a megyei tisztiorvosi intézet és a Pándy Kálmán Kórház rendezé­sében a szakma történetében jelentős esemény volt. Deli László, a kórház osztály- vezető főorvosa, megyei kardio­lógus szakfőorvos, a gyulai kardiorehabilitációs részleg meg­álmodója nevelte fel azt a fiatal orvosgenerációt a megyei kór­házban, akik minden újra fogéko­nyak és döntő szerepet vállalnak a betegek gyógyításában. Vinnai Szilárd, a kórház gazdasági igaz­gatója köszöntötte a megyében dolgozó szakorvosokat, meghí­vott háziorvosokat, majd átadta a szót a szakma jeleseinek. A ta­Ismét találkoztak Orosháza tér­ségében a polgármesterek, hogy meghallgassák dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter, ország- gyűlési képviselő szokásos be­számolóját. Egyéb elfoglaltsága miatt a miniszter késett, de az érdeklődők így sem maradtak információ nélkül a csanád- apácai fórumon. A Pénzügymi­nisztérium gazdasági osztályá­nak vezetője, Kusztosné dr. Nyitrai Edit az önkormányzatok 1997. évi költségvetéséről, a tunk a meglévő Magyar és Szlo­vák Néprajzi Atlaszra. A jelenle­gi kiadvány két vonatkozásban kissé eltér az említettől: a népi kultúra huszadik századi állapo­tát tükrözi, illetve ma élő anyag alapján készült, levéltári és iro­dalmi forrásanyagok felhasználá­sa nélkül. Az adatgyűjtők nem szakemberek, hanem helyi nyelvjárást ismerő önkéntes gyűjtők voltak (pedagógusok, lelkészek, egyetemi és főiskolai hallgatók), őket szlovákiai kolle­gáink tanították be. Á gyűjtőmunka során 23, szlová­kok által is lakott települést dol­goztunk fel. Az atlaszt szlovákul és magyarul adtuk ki, ez szimbo­likus értékű: jelzi az egymás mel­lett élő kultúrák állandó változá­sait, egymásra gyakorolt köl­csönhatásait is. A magyarországi szlovákok atlaszának jelentősé­ge különösen fontos, hisz összekötő kapcsot jelent két népi kultúra között. A konferencia mai szekcióülésén Krupa András a magyarországi szlovákok népraj­zának oktatási tervezetéről, Ándó György a békéscsabai szlovákok népi építészetének kutatásáról tart előadást. A konferenciát dr. Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke zárja. B.I. nácskozás ezúttal nem a vendég­látó kórház életét, munkáját, eredményeit mutatta be, hanem az egyetemi városok klinikáiról meghívottak hazai és külföldi ta­pasztalatait, többek között az év­század „nagy kalandjának” minősített szervátültetés jövőjét. Olyan nevek szerepeltek az előadók listáján, mint például Lengyel Mária, Édes István, Szabó Zoltán professzorok, dr. Szécsi János egyetemi docens és dr. Östör Erika főorvos. A kon­ferenciát dr. Kiss Viktória me­gyei tisztifőorvos zárta. A ren­dezvényt támogató gyógyszer­gyártók és forgalmazók kiállítá­son ismertették meg legújabb termékeiket az orvosokkal. B. Zs. szociális ellátás kérdéseiről, cél- és címzett támogatásokról adott naprakész tájékoztatást. A délutáni program kereté­ben a térség országgyűlési képviselője megtekintette a há­zigazdák általános iskoláját, majd a gerendási MSZP szerve­zet meghívásának tette eleget. 17 órakor ismét Csanádapácára érkezett Vastagh Pál, ahol la­kossági fórumon találkozott a választókkal. (Csete) A névvel a tulajdonos is változik? denesetre vannak és voltak jelenkezők a cég megvételére, közös vállalattá alakítására. Erre valószínűleg pályázatot írnak majd ki. — Történt-e mégis valami olyan változás a cég életében, amit a város lakói is láthatnak? —A géppark ezekben a napok­ban szinte teljesen megújul. Ha­marosan megérkezik egy új sze­métszállító célgép, és már járja az utcákat legújabb úttisztítógépünk is. Az útkarbantartó állományunk viszont meglehetősen elavult, a javítóműhelyt pedig hamarosan kiadjuk, vagy eladjuk. Dönte­nünk kell arról is, hogy a szá­munkra túl naggyá vált telep­hellyel mi legyen. —-Mindig aktuális téma a sze­métszállítás. Várható-e ebben va­lamilyen változás a közeljövő­ben? — A szállítóedéfiy választé­kunk bővült, aminek a jelentősége akkor válhat fontossá, ha az ön- kormányzat dönt a díjmódosítás­ról... —Ezek szerint várható díjeme­lés? — Igen, az előzetes tervezet szerint az infláció 80 százalékáig terjedhet ez az emelés, de újra vita kerekedhet arról is, hogy mi alap­ján állapítsák meg a díjakat. Most lakásonként fizetnek a város la­kói, de felmerült a személyhez kötődő, és az edényzet típusához ülő díjak kiszabása is. — A legutóbbi közgyűlésen is­mét szóba került, hogy a város nagy részén pillanatnyilag mind­két cég, a VGV és a Tappe is szállítja a szemetet. Született egy olyan javaslat is, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel kellene ezt tenni. — Csakhogy ez lehetetlen. Ha már ott vagyunk, a szemetet el kell vinni, és nem csak a saját szemét- tárolónkból, hanem a másikból is. A veszteségünk pedig havi 2,5 millió forint, amit nem fizet be a CSÜSZ és a Lakásszövetkezet, plusz közel félmillió forint, egyéb költség a járat lassítása és egyebek miatt... A. Gy. A napokban állt munkába az új Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. vadonatúj, 18 millióforintot érő utcaseprőgépe. Munkája remélhetőleg meglátszik majd a város utcáin... fotó: such tamás Információk első kézből A szívbetegek gyógyításáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents