Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-31 / 254. szám
Lapáremelés. (p) Lapunk ára holnaptól: 35 forint példányonként. Az összegből kiadónk 3 forint 75 fillért általános forgalmi adó címén befizet az államkasszába. Az áremelést az infláció, valamint a növekvő előállítási költségek indokolják. A lap előfizetői díja változatlan, a költségnövekedést a kiadó egyelőre átvállalja. Lapunk ára legutóbb 1995. szeptember elsején változott. ÍTJ elnök, (h) Hét elején Csanádapácán a Széchenyi Faluszövetkezet elnökválasztást tartott. Az eddigi elnök Kocsis József, aki csaknem öt évig állt a szövetkezet élén, előnyugdíjba vonult. A mostani választáson a közgyűlés négy személyt jelölt az elnöki posztra. A Széchenyi Faluszövetkezet új elnökévé Nyári Sándor békéscsabai lakost választották meg. Nyitott kapuk napja, (z) A békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola november elsején, pénteken kilenc órától ,,Nyitott kapuk napja” elnevezéssel nyílt napot tart a végzős nyolcadikosok számára. Ezen a napon az iskola iránt érdeklődők megismerkedhetnek a tanintézetben folyó képzéssel és a választható szakokkal, így a földmérési és térinformatikai, a környezet- és vízgazdálkodási, a vízügyi, a közlekedésépítési és informatikai, a közlekedésépítési-, valamint a magasépítési technikusi szakkal. Gyarmati témák, (i) Tőkésné Gáli Mónika a Füzesgyarmati Kulturális Intézmények tevékenységéről számol be a helyi képviselő-testület ma délután három órakor kezdődő ülésén. Ekkor kerül napirendre az önkormányzat alapító okiratának aktualizálása és egy közalapítvány létrehozása is. Kutyával ütközött. (m) Három súlyos kimenetelű balesetről számoltak be tegnap a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletén. A reggeli órákban Békés belterületén egy személygépkocsi kerékpárost ütött el, a kerékpáros súlyosan megsérült. Késő délelőtt Békéscsabán, a Kolozsvári úton segédmotoros kerékpáros ütött el egy zebrán áthaladó idős hölgyet. A gyalogos súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. Kora délután Dévaványa belterületén egy motorkerékpáros kutyával ütközött. A motoros súlyosan megsérült. „...AKI NEM AKAR GYERMEKET NEVELNI, MI KÖZE ANNAK A MI JÖVENDŐNKHÖZ?” (Veres Péter) MEGYEIKÖRKÉP 1996. október 31., csütörtök Számítógépek iskoláknak ajándékba Nagy napja volt tegnap két kistelepülés iskolájának: a csárdaszállási és a muronyi általános iskola a világtakarékossági nap alkalmából az Endrődi Takarék- szövetkezet jóvoltából egy-egy 286-os típusú számítógéppel gazdagodott. A héten még ott, ahol a takarékszövetkezetnek kirendeltsége működik további — a bélmegyeri, a köröstarcsai, a hunyai, s egy-egy békéscsabai, békési, gyomai, endrődi és mezőberényi — általános iskolák kapnak ilyen ajándékot a pénzintézettől — tudtuk meg a rögtönzött átadási ünnepségeken dr. Huny a Miklóstól, a 16 ezer tagot számláló, 2,5 milliárd forintos alaptőkéjű, 800 millió forintos hitelállománnyal rendelkező, az ország élvonalába tartozó Endrődi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójától. Hunya Miklós elmondta még: a nemzeti alaptantervben szereplő informatikai oktatást ilyen módon, az esélyegyenlőséget megteremtve szeretnék segíteni, példát szolgáltatva a tehetősebb gazdasági egységeknek. Mind a két iskolában roppant boldog gyermekek vették birtokba az új gépet. Papp Andrásné, a csárdaszállási iskola igazgatója elmondta: a nebulók szeretik a számítógépet, már van egy gépük, amire a pénzt pályázat útján nyerték. Varga Ottó, a muronyi iskola igazgatójától megtudtuk, hogy ez az első modem gépük, a meglévő néhány masina ma már muzeális értékű. —sz— A tanulók szeretik a számítógépet, örömmel vették birtokba az ajándékot FOTÓ: kovács ERZSÉBET Irodaházat avatott a Westel Új irodaházat avatott a Westel Rádiótelefon Kft. központi és helyi vezetősége tegnap Békéscsabán, a Mednyánszky utca 8. szám alatt. 1990. október 14-én kezdődött a vállalat kereskedelmi szolgáltatása. Városunkban 1992 novemberében nyílt meg a Westel Kft. első üzlete. Ma már egy budapesti és tizenegy vidéki iroda áll az ügyfelek szolgálatában — derült ki dr. Színi Istvánnak, a Westel Rádiótelefon Kft. vezér- igazgatójának beszámolójából. (Folytatás az 1. oldalról) —Mennyire keresettek az értékpapírok, egyáltalán, van kereslet irántuk a mai pénzszűkében? — Van, és fogalmazhatok úgy, hogy vége a szalmazsákos pénztárolásnak, ami se nem biztonságos, se nem gazdaságos. Nem csak nagy pénzeket érdemes lekötni, hanem a kicsit is lehet fiaztatni a hagyományos betétekben, a letéti jegyekben, állampapírokban. Népszerű a Kincstárjegy és az idén bevezetett Optima befektetési jegy. Érdekes, hogy az emberek mennyire figyelik, hasonlítják, hol járnak jobban forintjaik elhelyezésével. — Az ügyfelek is tapasztalhatták, hogy az év elején jelentős Már 1996. szeptember 1-je óta az új helyen az ügyfelek gyorsabb, kulturáltabb kiszolgálásának lehetőségével, változatlanul Kuthi Csaba területi igazgató irányításával dolgoznak a munkatársak. A rendezvényen részt vevő Végh László alpolgármester hangsúlyozta, a térség vezetékes vonallal való ellátása elmarad az országostól, a megyében több, mint 30 ezer vonaligénylő van. A régió fejlődése, az üzleti élet pezsgéváltozás történt a számítógépes programban, ami olykor zökkenőket is okozott. —Áttértünk egy sokkal gyorsabb programra, ami az elején okozhatott kisebb fennakadást, de haszna lényegesen nagyobb. Úgynevezett integrált számítás- technikai rendszerben dolgozunk, melynek lényege, hogy az ügyfél gyorsabban, és az ország bármely pontján hozzájuthat pénzéhez. A program folytatódik, a vállalkozók számláinál bevezetjük az azonnali pénzátutalási rendszert, majd pedig valamennyi üzletágat lefedő technikát alkalmazunk. —Végül két kritikai megjegyzés. Az egyik: sokan panaszkodnak, hogy hétvégéken nem tudnak kivenni pénzt az automatákat, az egyre növekvő ügyfélforgalom szükségessé tette a tágasabb, korszerűbb munkahely létrehozását — hangsúlyozta Kuthi Csaba területi igazgató. A megszűnő nagyobb vállalatok helyébe lépő vállalkozások számára nélkülözhetetlen a mobil telefon, tehát a kiszolgálásnak követnie kell a megnövekedett igényeket. Az új irodában pénztár is működik, így az ügyfeleknek nem szükséges felkeresniük a Postát befizetéseikkel. (Both) kártyáról... bál, mert nem működnek. A másik: a kisvállalkozók számlakezelési díját jelentős mértékben emelték. Miért? — Ami az elsőt illeti, automatáink központi vezérlésűek és gyakran hét végén alakítják, cserélik a programot. Szóvá tettük, változást ígértek, de az igazi az lesz, mikor újabb, a mostani rendszertől függetlenül működő automatát helyezünk üzembe. Addig is elnézést kérünk a kellemetlenségekért. A másik: azért emeltük fel a nagyszámú kisvállalkozó számlakezelési díját, mert kis pénzforgalomról van szó, ugyanakkor ez rengeteg munkával jár, szeretnénk gazdaságossá tenni. Mi is takarékoskodunk... Seleszt Ferenc Pénzről, folyószámláról, A turizmus nemzetgazdasági jelentősége Szöllősi Istvánné, a szarvasi választókörzet MSZP-s képviselője a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában három kérdéskörrel foglalkozott. Kevesellte a közművelődési intézményekre (könyvtárakra, levéltárakra, múzeumokra, művelődési házakra) tervezett összeget akkor, amikor a nonprofit törvény még nem született meg, tehát ez a szféra még nem tud a társadalom támogatására támaszkodni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 600 ezer közalkalmazott ez évre ígért 19,5 százalékos keresetnövekedése nem valósult meg teljes egészében, az 1997-es év tehát az ő esetükben mínusszal indul, ráadásul a jövő évi béremelésüknek nincs meg a központi forrása. Második témaként a köz- biztonság javítása érdekében a rendőrség megerősítését kérte a képviselő asszony. Elfogadhatatlan, mondta, hogy például Békés megyében rendőrőrsök megszüntetését fontolgatják pénzhiányra hivatkozva, és hogy országszerte a létminimum határán élnek a rendőrcsaládok. Ideje lenne az adórendőrség felállítására is gondolni, hiszen az szja több, mint 90 százalékát a bérből élők fizetik be. Végül az idegenforgalom fejlesztését sürgette Szöllő- siné. A turizmus a világ egyik legjelentősebb gazdasági ágazata, a legolcsóbban termeli meg a valutát, fehérexport keretében eladja élelmezési termékeinket, százezreket foglalkoztat(hatna), munkahelyeket teremthet. Nincs azonban igazán szabályozva az utcai feketepénzváltás, a feketeszoba-kiadás, az ötvenes évek színvonalára esett vissza a turizmus igazgatása egészen a közelmúltig. Kaotikus az idegenforgalmi szakmák felső szintű oktatása. Szöllősiné rámutatott: a világturizmus kétharmadát adó Európa közepén vagyunk, mégsem tudjuk kihasználni adottságainkat a jelenlegi gyenge koncepcióval. Egyesületi vita Gyulán a városfejlesztésről A fürdőváros önkormányzata nagy erőkkel vonult ki arra a vitára, amit az Összefogás Gyuláért Egyesület hirdetett meg kedd estére az Agro Hotelbe. MtgjtitntLebenszkyAt- tila polgármester,dr. Lúczi József jegyző, több tanácsnok, képviselő és önkormányzati szakértő. Az egyesület egyre növekvő népszerűsége mellett a téma — Gyula városfejlesztési koncepciója — indokolhatta a rendkívüli figyelmet. A decemberi testületi ülés elé kerülő elképzelést Le- benszky Attila ismertette. A vitában — amelyben egyesületi tagok és szakértők egyaránt részt vettek — ellentétes nézetek kaptak hangot. Többen úgy látták, a mintegy félszáz oldalas koncepció tetszetős, olvasmányos anyag, csak éppen hiányzik belőle a tartalom. Jelentős aránytalanságokat fedezni fel benne, nem derül ki, mekkora időtartamot fog át, nem látni mi fontos a városfejlesztésben, mi nem. Ilyenformán az elképzelés alkalmatlan a további vitára, legfeljebb első olvasatnak fogadható el, célszerű lenne visszavonni, helyette új elképzelést kimunkálni. Volt aki lakonikus egyszerűséggel óhajlistának nevezte a koncepciót, más viszont továbbfejlesztésre érdemesnek tartotta, s olyan is volt, aki tételesen kiegészített egyes fejezeteket. Az egyik felszólaló az előterjesztés kapcsán mélyebb következtetés levonásáig jutott el. Kijelentette: az önkormányzatnak és a pártoknak meg kellene végre érteniük, hogy a város a lakosságé; ha így folytatódik, a képviselő-testület könnyen egyedül maradhat, s még azt is elhiteti magával, hogy minden nagyon jól menne a városban, ha nem zavarná köreit az a fránya 35 ezer gyulai polgár. A polgármester megköszönte a véleményeket, nem kívánt válaszolni az észrevételekre, csak annyit jegyzett meg: túlzás a koncepció visszavonását követelni. A városfejlesztési elképzelés vitája után az egyesület tagfelvételekről döntött és áttekintette azokat a témákat, amelyekkel a közeljövőben foglalkozni kívánnak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a városban igen rossz a közhangulat, amivel az egyesületnek foglalkoznia kellene. Á. Z. Színházra nyitott kör Történt-e pályáztatás? A Gyulai Várszínház színházbaráti kör alakuló ülésére hívta tegnap este Thália hódolóit. Szép számú érdeklődő előtt szólhatott Gedeon József igazgató a színház helyzetéről, a vasárnap avatott kamarateremről, a benne folyó munkáról és az elképzelésekről, melynek egyik pillére a civil szervezet, a kör létrejötte. Ehhez háttérsegítséget nyújtanak. A baráti kör segíthetné véleményével a nyári műsorválasztást is. Az elmúlt évad közönségértékelésére ugyancsak kíváncsiak, ezért 600 kérdőívet bocsátottak ki, melyben azt is tudakolják, hogy az országban miként szereznek információt a Gyulai Várszínház előadásairól. Ugyanis távoli kistelepülésekről érkeztek színházbuszok a nyáron Gyulára. Növekedett a külföldi érdeklődés, ezt a német nyelvű plakátoknak tudják be. Javaslataként elhangzott, hogy budapesti kamaraelőadásokat hoznának Gyulára a kör igényeire, nem csak kamaratermükbe, a művelődési házba is. Színházbuszokat indítanának a fővárosba, Szolnokra, Kecskemétre, Békéscsabára, sőt Temesvárra, Kolozsvárra, Szatmárnémetibe, hogy a kör tagjai megismerjék a határon túli magyar színjátszást. A román színházak a nemzetközi érdeklődés központjában állnak, velük szintén érdemes megismerkedni, például Aradon. A premierek előtti, utáni közönségtalálkozók az alkotókkal nem mindennapi szellemi csemegét kínálnak. Legközelebb november 10-én, M. Kecskés András egyszemélyes táncpantomim estjén nyílik lehetőség ilyen beszélgetésre. Gyulán szándékosan nem jelölik az itteni színház nevét a baráti körében, hiszen azt nem elkülöníteni, bekapcsolni szeretnék az országos áramlatba. Sz. M. Éles, sokszor sértő hangnem jellemezte az orosházi képviselő-testület tegnapi ülését. Az interpellációk sorát Németh Béla kezdte és arra volt kíváncsi, az ÁPV Rt.-vei szemben a város követelését hogyan és milyen megbízás alapján végezte a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt., valamint az 1000. ügyvédi iroda? Történt-e pályáztatás, ki tárgyalt a brókercégekkel, milyen megállapodások születtek, az ügyletek során gazdagodott-e a város, hogyan történt a sikerdíj kifizetése? Válaszában Fetser János polgármester törvényekre, kormányrendeletekre, jogszabályokra hivatkozva elmondta, hogy a Vektor által beszedett és az önkormányzat számlájára átutalt vagyongyarapodás 38 millió 954 ezer forintot tett ki, ennek 10 százalékos megbízási díja pedig 3 millió 895 ezer 400 forint volt. Az ügyvédi iroda tekintetében a vagyongyarapodás 7,5 millió forint készpénz és a gyopárosi Hűvös utca 9. szám alatt lévő üdülő 18 millió 305 ezer 916 forintos forgalmi értéke az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével együtt. (Ebben az esetben a megbízási díjat nem az önkormányzat, hanem az Oros-Pack Kft. fizette.) Miután az interpelláló nem fogadta el a hallottakat, a képviselők természetesen ennél jóval részletesebben fejtették ki álláspontjukat, igazuk alátámasztására pedig közel egy órán át — pro és kontra — gyűjtötték érveiket. cs. i. Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelel az a dombegyházi szilárdhul- ladék-lerakó hely és ideiglenes állatitetem-tározó, amelynek tegnap volt a műszaki átadása. A csaknem 25 milliós beruházás költségeihez az állam — az elnyert pályázatok révén — 8,97 millió Ft-tal járult hozzá, a fennmaradó 15 millió 876 ezer 633 Ft-ot Dombegyház Nagyközség Önkormányzata fedezte. A műszaki átadást követő ünnepségen Gyarmati Jánosné polgármester elmondta: a terveket a gyulai KÖVÍZIG Mérnöki Iroda készítette, a kivitelezésre pedig a mezőkovácsházi Építő- és Szerelőipari Kft. kapott megbízást; műszaki ellenőrként a gyulai iroda mérnöke, Schriffert András felügyelte az 1994-ben megkezdett építkezést. Gyarmati Jánosné hangsúlyozta: a beruházást határidőre, jó minőségben vehetik át, s ezért köszönet illet minden közreműködőt. Az első ütemben többek között elkészült a szeméttelep két szigetelt kazettája a 3 észlelő kúttal; lévén Dombegyház a Maros hordalékkúpján, nagy figyelmet kellett fordítani az ivóvízbázis védelmére. A második ütemben felépült a kezelőépület, a konténerház, a telep kerítése, sőt a megyei önkormányzat jóvoltából elültethettek a telepen 300 db fehér akácot és ugyanennyi szürke nyárfát. Ä regionális lerakóhelyre tavasszal kezdik meg a három Dombegyházról a kommunális hulladékok szállítását. Mint Schriffert András a vendégeknek elmondotta, a telep két rekultiválható kazettája várhatóan 30-35 év múlva fog megtelni. Ménesi György Szemetelnek, de nem szennyeznek!
