Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

iREKES MEGYEI H1RLAP­MEGYEl KÖRKÉP 1996. október 28., hétfő' Szabó Magda, Papp Endre, Deutsch Tamás, a parti vendégei és Konter László igazgató főrendező fotó: lehoczky Péter Szép, fényes este volt A Csabai Páholy idei első előadása és partija Közgyűlés, (p) Az Ösz- szefogás Gyuláért Egyesület kedden este hat órakor tartja közgyűlését Gyulán az Ag- rohotelben. Erdélyi tájak, (r) Péliné Emődi Etelka erdélyi szárma­zású festőművész alkotásai­ból ny flik kiállítás október 28- án 16 órakor a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban. A tárlatot Ban­ner Zoltán művészettörténész nyitja meg. A rendezvényen fellép Polányi Éva előadó- művész. Az Erdélyi tájak című kiállítás november 8-áig várja a látogatókat. Agrárkamara. (t) A Bé­kés Megyei Agrárkamara el­nöksége október 29-én, ked­den Szarvason, az Agrár Rt. székházában tartja soros ülé­sét. Napirenden: beszámoló a két elnökségi ülés között vég­zett munkáról; tájékoztató a tagregisztráció és az alapvető mezőgazdasági nyilvántar­tások helyzetéről. Az elnök­ség tagjai végül látogatást tesznek a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. vetőmag­üzemében. Fórum, (t) Dr. Kósáné Ko­vács Magda, az MSZP alelnö- ke Koltay Zsoltné országgyű­lési képviselő vendégeként október 31-én 17 órakor Bé­késen, a művelődési központ­ban fórumot tart, melyre meg­hívja a 3-as számú választó- kerület lakosságát. Battonyai témák, (gh) A battonyai képviselő-testület október 31 -ei ülésén a zeneis­kola és a nemzetiségi iskolák tevékenységét tekinti át, majd meghallgatja Hortobágyi Zso/í kirendeltségvezetőnek a határforgalmi kirendeltségről szóló beszámolóját. Ezt kö­vetően a városatyák megvitat­ják a sportintézmény üzemel­tetésére vonatkozó előterjesz­tést. Balesetek, (t) Három köz­lekedési baleset történt me­gyénkben szombaton: reggel Békés belterületén személy- gépkocsi kerékpárral ütközött, és a biciklis könnyű sérülést szenvedett. Délelőtt Békéscsa­ba külterületén, a 44-es úton egy személygépkocsi árokba hajtott, ketten könnyebben megsérültek. Délután Békés­csaba belterületén egy sze­mélygépkocsi kerékpárral üt­között, a biciklis könnyű sérü­lést szenvedett. „SOK BESZÉDBŐL SOHA SEMMI ÉPKÉZ­LÁB GONDOLAT NEM SZÜLETIK.” (Thalész) (Folytatás az 1. oldalról) darabról, ami garancia a sikeres előadásra. S hogy így lett, azt a közönség tapsa igazolta. Húsz év telt el a darab Nemzeti Szín- ház-beli ősbemutatója óta, s ma még aktuálisabb. Géza és István felismerése, hogy csak az Euró­pába vezetett ország képes biz­tosítani népe jövőjét, ma időszerűbb, mint valaha. Az előadást követő, Vigadó­ban rendezett parti díszvendége a darab írója, Szabó Magda volt, aki jelenlétével és csodaszépen megfogalmazott gondolataival belopta magát az emberek szívé­be. „Haza jöttem, hiszen ezer szál köt Békésbe, itt töltöttem gyermekéveim egy részét, itt él­Ünnepélyes keretek között ad­ták át szombaton Békéscsabán a felújított Evangélikus Gimnázi­umot. A csaknem egy éve tartó munka korántsem fejeződött be, az alagsor rendbetétele még hát­ra van — derült ki dr. Nánai László, az intézmény igazgató­jának beszámolójából. A város- központhoz szervesen hozzátar­tozó múlt századvégi épületet az idő vasfoga, és az elmúlt évtize­dek gondatlansága alaposan ki­kezdte, halaszthatatlan volt a felújítás. Az ünnepi, hálaadó is­tentiszteleten az evangélikus nagytemplomban d. dr. Harmati Béla, a Magyarországi Evangé­likus Egyház püspök elnöke hir­detett igét. Beszédében az isko­láknak a társadalomban betöl­tek rokonaim, itt kaptam olyan indíttatást, ami nélkül nem let­tem volna az, aki vagyok” —• mondta és itt is vastapsot kapott. Pohárköszöntőt Deutsch Tamás országgyűlési képviselő, mon­dott, elsősorban a vidéki színját­szást méltatta hangsúlyozva, hogy ez az este is arról győzte meg, nincs különbség vidéki és fővárosi színház között, ugyan­olyan színvonalas előadást lehet produkálni Békéscsabán vagy Szolnokon, mint Budapesten. A komoly gondolatok után jött egy kis vidámság Ördög Ottó humorista révén, azután látványos táncbemutató a Prin- tomat Táncsport Klub tagjaitól, mindezeket összekötötte a mű­tött „bástya” szerepéről, a tudás, a hit és szeretet fontosságáról szólt. Az iskolák elsődleges fel­adata a tanulás mellett a helyi hagyományok, szokások ápolá­sa, továbbvitele — emelte ki az egyházi vezető. A pedagógus részéről a legmeggyőzőbb érv a személyes példamutatás, éppen ezért a hit és tudás „fáklyája­ként” kell szolgáljanak, éljenek. Az istentiszteleten a gimnázium 12 új tanára ünnepélyes esküvel fogadta, hogy lelkiismeretesen, tudása legjavát adva dolgozik az iskola és a diákság előmenetele érdekében. Az iskola igazgató­sága emléplakett létrehozásáról döntött, amelyet minden évben az iskoláért legtöbbet tevők ve­hetnek át. Az emlékplakett sorvezető, Papp Endre kellemes konferansza. Volt még szellemi totó, tíz kérdés Szabó Magdáról, illetve műveiről. A helyes meg­fejtők között kisorsolták Csuta György festőművész — akinek tárlatát az előadás előtt Cs. Tóth János, a parti főszervezője nyi­totta meg a színház előcsar­nokában — erre az alkalomra felajánlotta egyik képét. Zenét a csabai Szalon Kvartett és a Dream Band együttes szolgálta­tott, a finom ételeket az Újhelyi és Társa Bt. készítette. A hangulatról annyit, hogy még jóval éjfél után is telt ház volt a Vigadóban. A műsor­vezető szavaival élve: szép, fé­nyes ete volt. S. F. Széri-Varga Géza szobrászmű­vész, az intézet tanárának alko­tása. Idén emlékplakettet kapott d. dr. Harmati Béla, az evangéli­kus egyház püspök elnöke, dr. Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője, dr. Simon Mihály Békéscsaba me­gyeijogú város jegyzője, dr. Bo- dzás Júlia, a Békés Megyei Álta­lános Építőipari és Vállalkozási Rt. vezérigazgatója, valamint Kutyej Pál békéscsaba-erzsé- bethelyi evangélikus lelkész, önkormányzati képviselő. Az Evangélikus Gimnáziumban megtekinthető a Magyar Egyhá­zi Iskolák Vándorkiállítása. No­vember 1-jén nyílt napot rendez az iskola. Both Imre Erősödő bástya — az Evangélikus Gimnázium Békéscsabán Thália újabb otthona Gyulán tegnap este telt ház előtt avatták a Gyulai Várszínház ka­maratermét a Kossuth utcán, a színház ez év tavaszán elfog­lalt, azóta felújított székházé­ban. Ahogyan Gedeon József igazgató mondta, egy város éle­tében mindig nagy esemény, amikor a kultúra új templomát, Thália otthonát, színházat nyit­nak meg. Gyulán már a közép­korban is volt színház, most a legújabb az épp 90 éve épített volt megyei úri kaszinó. A szín­házigazgató köszönetét mon­dott mindazoknak, akik a terve­zéstől a kivitelezésig munká­jukkal hozzájárultak a kamara- színház létrehozásához. Leben- szky Attila polgármester meg­nyitóbeszédében az épület tör­ténetéről szólt: a kaszinó a tár­sasági élet színtere volt, most újjá éledve is ezt a célt szolgál­ja. Az első estén musical-, rock- opera-részleteket hallhatott a közönség. Sz. M. Tervezet 108 pontban A Magyar Turul Mozgalom orosházi szervezői a hétvégén a Petőfi művelődési központban fómmon látták vendégül Király B. Izabellát, a Magyar Nemzet- gyűlés Alapítvány elnökét. Dr. Gidai Erzsébet a Magyarok Vi­lágszövetségének tisztújító közgyűlésén vett részt, ezért nem jelent meg Orosházán. Az irodalmi műsorral (A rácsokon túl ím felkel a nap címmel) gaz­dagított találkozón a szónok mozgalmuk születéséről szólt, miközben a jelenlegi választó- jogi törvény hiányosságait, hi­báit taglalta. Alapítványuk önis­mereti egyetemén és politikai akadémiáján is részt vett neves előadók mellett a nemzetgyűlés tagjai alkották meg azt a 108 pontból álló Alkotmány-terve­zetet, ami — Király B. Izabella álláspontja szerint — a magyar nemzeti állam alapjait fogják majd össze. (cs) Roma kulturális nap Békés megye képviselő-testü­letének nemzeti és etnikai ki­sebbségi bizottsága, a Békés Megyei Cigánylakosok Egye­sülete, az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, vala­mint Doboz nagyközség képviselő-testülete és cigány kisebbségi önkormányzata szervezésében idén október 26-án rendezték meg a Békés megyében élő cigánylakosok kulturális napját Dobozon. A rendezvényt Szatmári János polgármester nyitotta meg a művelődési házban. Zsigmond Károly, a település cigány ki­sebbségi önkormányzatának elnöke a rendezvény fontossá­gáról beszélt. A kulturális nap célja a találkozás, a cigány kul­túra, folklór megismerése, a ha­gyományok ápolása. A találko­zón részt vett dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke, Koltay Róbert országgyűlési képviselő, dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyű­lés alelnöke, valamint Hevesi József nemzetiségi főtaná­csos. A találkozón színpadra lépett az Eleki Cigányok Hagyományőrző Egyesülete, a kunágotai és füzesgyarmati „Fekete szem”, a sarkadi „Aranypatkó”, a békési „Elfe­lejtett tüzek”, a szeghalmi „Gyémántgyűrű”, a dobozi „Kék szem”, valamint a me- zőberényi hagyományőrző cso­port. Délután Szelekovszky László természetvédelmi fő­tanácsos nyitotta meg a Lungo Drom ösztöndíjas fafaragóinak, a dobozi Mező Mihály és Mező Róbertnek, és a szintén roma származású mezőberényi Rácz János festőművész munkáinak kiállítását. (Both) A szeghalmi „Gyémántgyűrű”hagyományőrző csoport tag­jai a kulturális napon fotó: SUCH TAMÁS Törekvés a tartós megoldásra A magyarországi román nyelvű iskolákat működtető települé­sek Kétegyházán megtartott konferenciáján bebizonyoso­dott egy tény: az ország nehéz gazdasági helyzetéhez hasonló­an alakul a kisebbségek sorsa is. A pénztelenség, mint minden­hol, itt is érezteti hatását. A konferencián az illető tele­pülések polgármesterei, jegy­zői, iskolaigazgatói, a román kisebbségi önkormányzatok illetékesei mellett Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára, Fretyán István, a hivatal taná­csosa, Simonná Orosz Anna, a Közoktatási és Közművelő­dési minisztérium tanácsosa, valamint Budai János, a Ma­gyarországi Románok Orszá­gos Önkormányzatának elnö­ke is részt vett. A konferencián egyebek közt elhangzott, hogy a román nyelvű iskolákat jelenleg az intervenciós alapból finanszí­rozzák. A tartósabb megoldást előirányzó dokumentumok parlamenti döntések előtt áll­nak. A parlament a kormány szá­mára ez ideig is 200 millió fo­rintot hagyott jóvá a nemzeti­ségi oktatás finanszírozására. Az igaz, hogy a nemzetiségi tanulók fejkvótáját is felemel­ték, de még így sem tudja fe­dezni az iskolák működésének költségeit. A nemzetiségi ön- kormányzatok munkájával kapcsolatban elhangzott, me­lyek a feltételei annak, hogy minél több nemzetiségi képviselő kerüljön be a parla­mentbe. (b) Gátszakadás a Gyulagate-ben? Fejlesztésre is futja (Folytatás az 1. oldalról) Az I. rendű alperes és férje el­mondása alapján úgy tudni, hogy a férj még 1991-ben vagy 1992-ben 1 millió 500 ezer forint kölcsönt kapott a II. rendű alperestől, s ennek 800 ezer fo­rintnyi kamatát még 1992-ben megfizette a férj. Az 1,5 milliót viszont—állítólag—eredetileg márkában kellett volna vissza­adnia. E summa fejében kellett az ominózus nyilatkozatban elis­merniük, hogy 3,8 millió forinttal tartoznak a II. rendű alperesnek, s ennek folyósítását engedték át neki a gyulai önkormányzattól remélt összegből. Mint ismere­tes, a pénz felvételére így jogot nyert(?) II. rendű alperes idén februárban 2,7 milliót — végre­hajtói és hitelezői tiltakozások ellenére — meg is kapott a gyu­lai polgármesteri hivataltól. Az ügy további meglepő for­dulatának tekinthető, hogy az I. rendű alperes kijelentette: a köl­csönt adó II. rendű alperes min­dig ott volt azokon a tanácskozá­sokon, melyeket a gyulai polgár- mesteri hivatalban, illetve annak vagyonigazgatóságán folytattak a Vár utca 16. szám alatti ingat­lan elhagyása fejében adandó pénzről. A bíróság tehát ma délelőttre tűzte ki a tárgyalás folytatását. A II. rendű alperest—a személyes megjelenés kötelezettségével — írásban idézte meg, s tanú­ként ugyancsak megidézte a II. rendű vádlottal az említett nyi­latkozat aláírásakor jelenlévő ügyvédet is. Az I. rendű alperes ezt az ügyvédet a nyilatkozattal kapcsolatban felmentette az ügyvédi titoktartás alól. Kiss A. János Az utóbbi években több kiste­lepülés önkormányzatáríak komoly gondokat okoz a meg­lévő intézményhálózat fenn­tartása. Fejlesztésről álmodni sem mernek. Dombegyház a kivételek közé tartozik: a nagyközség évről évre gyarap­szik valamivel. • — Örömmel mondhatom, hogy az idén is jutott pénz fej­lesztésre, ennek pontos össze­ge 9 millió 2 ezer Ft — mondja Gyarmati Jánosné polgármes­ter. — Az első félévben 1 mil­lió 683 ezer Ft-ot használtunk fel. A hosszan elhúzódó tél miatt késve tudtuk elkezdeni a munkálatokat, ez a magyará­zata a „csúszásnak”. — Melyek a legfontosabb beruházásaik? — A tavaly elkezdett és összesen 21 millió Ft nettó összegbe kerülő szilárdhulla- dék-lerakó és ideiglenes állatitetem-tároló, melynek október 30-án délelőtt 10 óra­kor tartjuk a műszaki átadását. A beruházáshoz 6 milliót nyertünk pályázaton a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumtól, az Állami Fejlesztési Intézettől pedig 2 millió 970 ezret. Ezen­kívül kerékpárutat építtettünk az általános iskola előtt, járdát az Aradi utcában. —Miért éppen ott? — Az országos közútháló­zathoz tartozó belterületi utak mentén mindkét oldalon kell járdának lennie, ennek megépítésére jogszabály kö­telez bennünket — hangzott a polgármester asszony vála­sza. M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents