Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-26-27 / 250. szám

1996. október 26-27., szombat-vasárnap KÖRKÉP Rólunk írták Tigris vagy teknős? A Kelet-Európábán legjobban teljesítő cseh gazdaság 23 év alatt érhetné el az Európai Unió jelenlegi fejlettségi átlagának hen’en százalékát. Magyarország a most alkalmazott gazdaságpolitikával soha nem jutna el még eddig a szintig sem - állapítja meg pénteki számában a The Economist. A brit gazdasági-politikai folyóirat leszögezi: a „tigrissé” válás egyik kulcsa az állam visszavonulása a nemzeti jövedelem elosztá­sából. A gyorsan növekedő ázsiai gazdaságokban az állami kiadá­sok átlaga tavaly nem haladta meg a bruttó nemzeti össztermék 15 százalékát. Magyarország esetében ez az arány még mindig 53 százalék, a többi élenjáró kelet-európai államban is 46-47. Az idézett Harvard-professzorok szerint a „tigrisek” gazdasá­gaiban a megtakarítás eléri a bruttó hazai termék 30 százalékát, míg Magyarországon ez az arány alig 17 százalék, s Csehország­ban sem több 21 százaléknál. A beruházások bizonyos mértékig fi­nanszírozhatók külföldi forrásból, a tőke felhalmozásához és a gazdasági növekedés serkentéséhez azonban elengedhetetlen a magas hazai megtakarítási ráta is - figyelmeztet a brit lap írása. Az elemzés kedvezően ítéli meg, hogy a kelet-európai országok­nak igen jól képzett munkaerejük van, az elemi és a középiskolai oktatási rendszer a cikk szerint csaknem olyan jó, mint az ipari ha­talmaké, s messze felülmúlja a gyors ütemben fejlődő ázsiaiakét. Ez a munkaerő a kelet-európai országokban azonban zsugorodik, miközben gyorsan bővül a nyugdíjasok aránya. Magyarországon jelenleg egy nyugdíjas jut minden öt dolgozó korú lakosra, míg a vizsgált nyolc fejlődő országban ez az arány 1:14. Lebegy szerint katasztrofális az orosz helyzet Jelcin leváltással fenyeget Az orosz elnök pénteki rádió­beszédében előrevetítette, hogy megválik az egymással viszálykodó és a hatalmat le­járató vezetőktől. Borisz Jelcin hangsúlyozta, hogy a hatalmi szervek feladata a lakosság gondjainak megol­dása, a jogok, a közrend bizto­sítása, a bérek és a nyugdíjak idó'beni kifizetése. Sajnálatos­nak nevezte, hogy sok vezető nem hajlandó megérteni ezt, egymás bírálatával vannak el­foglalva, és terhelő bizonyíté­kokat gyűjtenek egymás ellen. „Mindez lejáratja a hatalmat és aláássa a bizalmat, miközben a lakosság problémái megoldat­lanok” - jelentette ki. Az ál­lamfő egyetértésre hívta fel a társadalmat és a hatalmat Oroszország előrehaladása ér­dekében. A nemzetbiztonsági tanács múlt héten leváltott titkára, Alekszandr Lebegy időközben spanyol, német és francia la­poknak nyilatkozott. Mint el­mondta, a „Kreml fehér hol­lója” volt, véleménykülönbsé­gek miatt távolították el onnan, Anatolij Csubajsz buktatta meg. „Csubajsz teljhatalomra tö­rekszik, és máris elnökként cse­lekszik” - mondta Lebegy az El País című spanyol lapnak. Mint elmondta: az oroszor­szági helyzet katasztrofális, a krízis bármelyik pillanatban ki­törhet. Lebegy egyúttal katego­rikusan cáfolta, hogy bármilyen puccsot szervezett, illetve Moszkva elleni csecsen táma­dásra bujtogatott volna. Lőttek a pisztolynak Fegyvertartási tilalom Nagy-Britanniában A londoni törvényhozás alsó­házában bejelentették: azon­nali hatállyal megtiltja a tör­vény valamennyi automata és félautomata lőfegyver ma­gántulajdonban tartását. A gyilkos szerszámokat - mintegy 160 ezerről van szó - be kell szolgáltatni. A kormány kártérítést fizet értük, átszá­mítva mintegy 36 milliárd fo­rintnyi pénzösszeggel terhelve a brit költségvetést. Az ügy előzménye, hogy egy őrült tavasszal 16 kisgyereket és tanítónőjüket gyilkolt meg a skóciai Dunblane-ben. A tö­megfelháborodás nyomán a brit kormány a felsőház egyik tag­ját, Lord Cullent bízta meg a hivatalos vizsgálat elkészítésé­vel és a megfelelő törvényja­vaslat kidolgozásával. Kötetnyi jelentésében a képviselő 24 ajánlást is előterjesztett, amely­nek alapján a kormány a törvé­nyi szabályozást megalkotta. Mostantól Nagy-Britanniá- ban csak sportpisztolyok lehet­nek magántulajdonban, ám azok sem tarthatók a lakásban, csak sportklubok, lőegyletek páncélszekrényeiben. FEB „A lengyel népet emlegettük legtöbbet nemzeti ünnepünkön” A köztársasági elnök Lengyelországban Göncz Árpád pén­teken a kora dél­utáni órákban szállt fel kíséreté­vel a tököli kato­nai repülőtérről, ahonnan Lengye­lországba indult. A nem hivatalos munkalátogatás kétnapos, és programokban igen gazdag. (Értesüléseink szerint a lengyel televízió csütörtökön este egy órás összeállítást mutatott be a magyarországi ’56-os esemé­nyekről, és a lapok is megemlé­keztek nemzeti ünnepünkről.) Az eddigi hivatalos progra­moktól eltérően ezúttal egy volt desszantos katonai repülő­gépből átalakított, felújított szovjet gyártmányú géppel utazott a kis létszámú küldött­ség. Varsóba két óra múltán érkeztünk, és az autósor kísé­rettel vonult a tárgyalások színhelyére, az elnöki palotá­hoz. A Fehér teremben talál­kozott a lengyel és a magyar küldöttség plenáris tárgyalá­son. Göncz Árpád és Álek- sander Kwasniewski lengyel elnök sajtótájékoztatóján a magyar államfő hangsúlyoz­ta, hogy nemzeti ünnepünkön a magyaron kívül legtöbbet a lengyel népet emlegettük, amelyik 1956 nyarán Poznan­ban indította el a hősi esemé­nyeket. Egyetértettek a-több­szöri találkozás jelentőségé­ben; legközelebb januárban Budapesten kerül erre sor, amikor az elmúlt ötven év len­gyel műalkotásait állítják ki Magyarországon. Az euro-at- lanti integrációval kapcsolato­san elnökünk elmondotta, hogy az utóbbi idők nyilatkozgatásai helyett konkrét megállapodá­sok vinnék előbbre a csatlako­zás ügyét. A lengyel és magyar együttműködés egyensúlyt te­remthet a Baltikum államai és a tőlünk délkeletre fekvő or­szágok integrációjában. Az esti órákban megláto­gatta Göncz Árpádot Wlodzi- mierz Cimoszewicz miniszter- elnök is. Ma Poznanba uta­zunk, ahol Göncz Árpád meg­koszorúzza a poznani Junius 56 emlékművet. Bede Zsóka tudósítása Csendes ebéd közben csendes beszélgetés Teller Edével Nem az atom, az ember a veszélyes Déli 12 óra volt, a kormány Béla király úti vendégházába fi­zikusok, újságírók voltak hivatalosak ebédre - Teller Edével, a világhírű magyar tudóssal. Zellerkrémleves csészében.-Tudják, én megtanultam, hogy az atomerőművek biz­tonsága nem a tudományon, nem is a tervezőkön, hanem az ott dolgozó embereken múlik. Nyáron sokat beszéltek a paksi üzemzavarról, a rend­szerbe került fémforgácsról. Az is hiba volt, amiből okulni lehetett, s a hiba mögött a mu­lasztást is sikerült kideríteni. Ez a biztonság igazi titka. Rántott gombabomba rizzsel.- Sokat beszéltek annak idején a csernobili robbanást követő sugárzásról, pedig az Magyarországon az átlagos röntgenvizsgálat dózisát sem érte el. De egyetlen újságcik­ket sem olvastam arról, meny­nyivel nőtt a sugárzás a tavalyi kemény tél, a sok fűtés miatt. Arról sem, hogy a dunántúli szénerőművek pernyéje mi­lyen radioaktív, pedig ha va­laki összevetné annak értékét a Paks környékén mérhetővel, nagyon elcsodálkozna! Natúr sertéssült burgonyával.- Van egy ötletem: száz mé­ter mélyre kell atomreaktort telepíteni, laza talajba, ahol nem rongálhatja meg semmi­lyen földmozgás. Elméletileg nem kizárt olyan nukleáris fo­lyamat, amely 30 éven át ön­magát szabályozva sok mil­liárd watt energiát termel. S aztán kihuny, a biztonságos mélybe zárva. így az emberi tévedés is megelőzhető. Gyümölcssaláta pohárban.- Miért félünk ma jobban a felfedezésektől, mint 50 éve? Talán az atombomba miatt. De inkább azért, mert bonyolul­tabb folyamatokat kellene megértenie a hétköznap embe­rének, mint régebben. Amit nem értünk, attól félünk. S mivel félünk, nem merünk to­vábblépni. Pedig nem a tudás, hanem a tudatlanság árt az emberiségnek. Somfai Péter Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin. A hét sztárja: Mácsai Pál Whoopi Goldberg felcsap írónőnek Kishonti Ildikó négy tételben Hélene Rolles tortája 7 éves a Tvr-hét! Hetente hét tévé a tét! Játsszon velünk! Színes televíziót nyerhet! Vitás fórum. Tegnap plenáris ülést tartott az Érdekegyeztető Tanács. A szociális partnerek felrótták a kormánynak, hogy átfogó koncepció nélkül teszi meg az államháztartási reform egyes lépéseit. A munkaadók a társadalombiztosítási törvény módosítására kidolgozott el­képzeléseket is élesen bírálták, mert véleményük szerint 85 milliárd forint többletkiadást je­lentenek a legális gazdaságnak. Tisztújítás előtt. Megkezdő­dött a Magyarok Világszövet­ségének háromnapos tisztújító közgyűlése. A plenáris ülést Sütő András tiszteletbeli elnök nyitotta meg, majd az „íratlan törvény és illendőség szerint” lemondott tisztéről. A szervezet helyzetét bemutató beszámolót Csoóri Sándor elnök terjesz­tette elő. Nagyüzem a t. Házban. A jövő héten négy napon át, ösz- szesen több mint 46 órát ülése­zik a törvényhozás. Csak ezzel a rendkívül feszített tempóval van remény arra, hogy a képvi­selők november 15-ig az adó­törvényeket, december 16-ig pedig a jövő évi költségvetést is elfogadhassák. Az MDF hozzá­járult ahhoz, hogy a jövő hétre tervezett politikai vitanapot két héttel későbbre halasszák. Kevés vigasz. Együttes ülést tartott pénteken a Magyar Népművelők Egyesületének 13. vándorgyűlése és az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága. A tanácskozáson főként a kultúra sanyarú helyzetéről esett szó. A közművelődésről készülő törvény legújabb válto­zata is kompromisszumok so­rozatát tartalmazza. Újabb búcsú. Schamschula György közös megegyezéssel kilépett az FKGP-hez közel álló Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért egyesületből is, amelynek egyik alapítója és el­nökségi tagja volt. Az Antall- kormány volt miniszterét az FKGP frakciója néhány napja zárta ki soraiból. Szűkös a keret. A Magyar Rádió Rt. a jelenlegi feltételek mellett 1997 júliusáig tud mű­sort sugározni, mert a jövő évi működéséhez szükséges ösz- szegnek csak a 60 százalékára van elegendő forrása - nyilat­kozta Juhász Judit, az MR Rt. alelnöke. Kiszorítósdi? A Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája úgy véli, hogy egyes or­szágos szakszervezeti szövet­ségek ki akarják szorítani az érdekegyeztetés fórumairól a náluk kisebb konföderációkat. Ráadásul a kiszorításra ítéltek nem fognak össze, hanem csu­pán saját vélt presztízsük meg­mentésén munkálkodnak. Vasárnap 60 perccel visszaforgatjuk az idő kerekét Az eltűnő óra nyomában Vasárnap a szokásosnál egy órával tovább alhatunk. Éjjel 3 órakor ugyanis visszaterelhetjük a mutatókat 2 órára, s ezzel véget ér a nyári időszámítás.-A téli-nyári óraátállítás ha­gyománya immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza - mondja Vályi Huba igazságügyi óraszakértő. - E hét végétől az órák mutatói az eredeti „pon­tos” időt jelzik. Igazodnak ugyanis Európa legmegbízhatóbb órájához, a München közelében levő atomórához, amely mintegy ezer kilométeres hatókörzetbe sugározza időjelzéseit. A szu­perpontos szerkezet évezreden­ként egy másodpercet késik. A korszerű időmérők egyéb­ként már rádió-távvezérléssel működnek. Ezek naponta egy­szer elektronikus kapcsolatba lépnek az atomórával, s hozzá igazítják mutatóikat. Hazánk­ban a köztéri órák többsége távvezérléssel működik, így a téli időszámításra való áttérés nem okoz gondot. Problémák csupán azoknál a számítógépeknél adódhatnak, amelyeknek integrált áramkörei nem tudtak idejében alkalmaz­kodni az Európai Unió dönté­séhez. Ezek eredeti programja ugyanis az időkorrekció ha­gyományos dátumát jegyezte meg, vagyis már szeptember végén áttértek a téli időszámí­tásra. Hazánk két legnagyobb köz­területi kronométerének átiga­zítása sem okoz munka- többletet. A kecskeméti Nagytemplom 3 méter 15 centis, illetve a budapesti Bazilika 3 méter átmérőjű toronyórájának szintén az atomóra ad utasítást az át­állásra. A másfél méteres mutatókaMünchenmellől érkező parancsszóra men­nek vissza hatvan percet. A téli időszámítás több nemzetközi vonatot ma­gyar területen ér. A vasár­nap hajnali 2 óra tájban ér­kező szerelvények egy- egy órát a pályaudvaron várakoznak. így az Adria- tica, a Corona és a nagy­bányai gyors ideérkező já­ratai, továbbá a Balkán-, a Belgrád- és a Dacia-ex- pressz mindkét irányú sze­relvénye tart vasárnapra virradóra 1 órás kényszer- pihenőt. Szigeti Ildikó A Bazilika órája fotó: feb Csillagászati árat kér a Newcastle Vitray titkon reménykedik Vitray Tamás alig meri ki­mondani hangosan: még van remény arra, hogy a magyar focirajongók kedd este láthatják az MTV-n a Newcastle-Ferencváros UEFA-kupa mérkőzést. Az ugyanis csöppet sem ritka - mondja a televízió sport­osztályának vezetője -, hogy az utolsó pillanatban a jogdíj- tulajdonos a korábban vissza­utasított közvetítési ajánlatot elfogadja. A tárgyalások so­rán a szokásjog alapján köt­tetnek az üzletek. Egyetlen dolog működik általános alapelvként: a nagy világver­senyek közvetítésében a köz- szolgálati tévék elsőbbséget élveznek. Az ár alku eredménye: a jogtulajdonos általában a kí­vánt összeg kétszeresét kéri, a tévék pedig a felét kínálják annak, amit hajlandók fizetni. A kettő között aztán megálla­podnak. Az FTC a közvetítési jog eladásakor semmiben nem tért el a szokásoktól. Még azzal sem, hogy eladta a budapesti mérkőzés jogát egy cégnek. Az itthoni meccsért azonban az MTV-től korrekt árat kért. Arról már nem a klub tehet, hogy a cég a köz­vetítést eladta a BBC-nek. A Newcastle egyébként olyan árat diktált az angliai visszavágó közvetítéséért, amilyet a Magyar Televízió még soha, egyetlen sportese­ményért nem fizetett. sz. e.

Next

/
Thumbnails
Contents