Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22-23 / 247. szám

j-BEKES MEGYEI HÍRLAP— MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 22-23., kedd-szerda Osztályvezetők, (d) A gyulai Pándy Kálmán kór­házban orvos- és gyógysze­részeti vezetők nyugdíjazá­sát követően pályázat útján töltik be az állásokat. Októ­ber 1-jétől a gyógyszerészeti osztály vezetője Bertalan Mária, a fertőző osztály vezetője dr. Bányai Tivadar lett. 1997. január 1-jétől az I. belgyógyászat vezető főor­vosa dr. Pocsay Gábor, a II. belgyógyászaté pedig dr. Fa­zekas Tamás lesz. Első gólyabál, (ö) A hallgatói önkormányzat szervezésében első alkalom­mal rendeznek gólyabálat Gyulán, a DOTE Egészség- ügyi Főiskola diplomás ápoló karán ma este. A bálát megelőzően a városban négy helyszínen vetélkednek a hallgatók. A művelődési háztól a kórházig rendőri kí­sérettel, az elsősök, a máso­dikosok és a csatlakozók részvételével futóversenyt rendeznek 19.30 órától. A gólyabálat a Pándy Kálmán kórház ebédlőjében tartják. Fogadóóra, (t) Szöllősi Istvánné országgyűlési képviselő Békés megye 5-ös számú választókörzetében Kondoroson, a polgármeste­ri hivatalban lakossági foga­dóórát tart október 24-én, csütörtökön 11—12 óráig. Mozdonnyal ütközött, (t) Tegnap a reggeli órákban két súlyos közlekedési baleset is történt a megyében. Szeg­halom külterületén 6.30 óra­kor egy Szeghalomról Vész­tőre tartó kisteherautó veze­tője az első vasúti átjárónál a tilos jelzést figyelmen kívül hagyta, és így összeütközött a Vésztőre tartó vonat mozdo­nyával. Ketten súlyosan, ket­ten könnyebben megsérültek. Gyalogosokat gázolt, (t) Kondoros külterületén, a 44-es főút 102-es kilométerszelvé­nyében egy Fiat személygép­kocsi vezetője, aki Kondoros felől Békéscsaba irányába tar­tott, a vizes úton két teherautót előzött, és későn vette észre az útszélen szabályosan haladó idős házaspárt. Elütötte őket, a 72 éves férfi a helyszínen meg­halt, feleségét életveszélyes ál­lapotban szállították kórház­ba. Megdöbbentő, hogy a há­zaspár két évvel ezelőtt vesz­tette el a fiát, akit szinte ugyan­itt, gyalogosan, egy hasonló esős őszi napon gázolt halálra egy autó. „AZ EMBER TISZTE, HOGY LEGYEN BÉKÉ­BEN, HARCBAN EM­BER.” (Arany János) A rajz: amilyennek a tervező megáljnodta az Eminescu utca 3. szám alatti otthont. Mára már elszállt a szemekről az álom... Károsultak, jelentkezzenek! (Folytatás az 1. oldalról) — Igen, tavaly márciusban eljöttünk Gyulára, láttuk az Eminescu utca 3. szám alatti építkezést. Kész tervrajzot tet­tek elénk. Nem indultunk haza aznap, ingyen biztosítottak szál­lást részünkre, sőt megvendé­geltek bennünket. A tervrajzról kiválasztottuk a nekünk tetsző apartmant. Hajlandóságot mu­tattak néhány speciális építésze­ti megoldásra is: kértük, bizto­sítsák az apartmanon belül a to­lókocsis közlekedés lehető­ségét. Kicsi volt a hely, ám meg­ígérték, hogy néhány válaszfalat a tervtől eltérően építtetnek meg. Abban maradtunk, hogy 1995. május 31-éig döntünk, s ha érdekel bennünket a dolog, felkeressük Gyulán Gabányiné ügyvédjét. Utánajártunk, hogy máshol milyen lehetőségeket kí­nálnak. Gabányiné ajánlata azért is kedvező volt, mert — talán kegyetlen dolog ilyesmiről beszélni, de ez is az élethez tar­tozik — eltekintett attól, hogy még csak negyvenévesek va­gyunk. Ezt a szolgáltatást in­kább nagyon idősöknek szokás ajánlani... —Aztán döntöttek. — Felszámoltuk budapesti egzisztenciánkat. Egy roko­nunknak eladtuk a házunkat, aki maga is ennek megfelelő lépése­ket tett. Most pénz kellene a ki­alakult lehetetlen helyzet visszacsinálásához is. Csak re­mélni tudjuk, hogy nem kerü­lünk utcára. Az említett, Gabányiné ügye­iben eljáró ügyvéd szerkesztésé­ben és ellenjegyzésével a buda­pesti házaspár 1995. május 21- én megállapodást kötött Ga­bányiné Papp Ágnes Gyula, Vár utca 16. szám alatti(?l) lakossal. Eszerint egy 24 négyzetméteres, egy szobából, teakonyhából, fürdőszobából, erkélyből álló, különbejáratú ingatlanrészt kap­tak (volna) holtig tartó, kizáróla­gos használatra. Ellenértékként 1 millió 800 ezer forint megfize­tését vállalták. Ebből 200 ezret azonnal át is kellett adniuk fog­lalóként. Augusztus 24-éig to­vábbi 900 ezer, a birtokba adá­sig, de legkésőbb 1995. novem­ber 25-éig a maradék 700 ezer megfizetését kötötte ki a vállal­kozó. Az épület ma is —jó esetben — félkészen áll. (A kivitelező is ötmillió körüli pénzét nézheti meg arra jártában — befalazva.) A megállapodás — amennyiben a ház Gabányiné hibájából nem készül el határidőre — közös akarattal módosítási, megszün­tetési lehetőséget említ. Késede­lem esetén a házaspárnak arra is módot adott, hogy 1996. január elsejei hatállyal elálljanak a megállapodástól. Ekkor a hop­pon maradó fővárosiakat a fog­laló kétszerese is megilleti — olvashatjuk. Az eredeti állapotot az elállás gyakorlásától számí­tott 15 napon belül rendeli ren­dezni a megállapodás. A szerződés arra is lehető­séget biztosít, hogy amennyiben Gabányiné nem teljesítené az ellátásból eredő kötelezettsége­it, a házaspár egyoldalúan is el­állhat a jogügylettől. így akár tulajdoni, illetve kártérítési igé­nyeiket is érvényesíthetik. A dolgok „persze” nem a leírtak szerint működnek. Egy alka­lommal — 1995. augusztus 31- én módosítják a megállapodást. Ekkor azt rögzítik, hogy az au­gusztusban esedékes befizetés összege nem 900 ezer, hanem csak 700 ezer forint. Ennyi is elég volt... A 700 ezret Ga­bányiné át is vette Budapesten. Aztán a házaspárnak lassan rá kellett eszmélnie: minden határ­idő letelt, futhatnak a pénzük után. Idén január 20-án elküldik az elállási nyilatkozatot Gabá- nyinénak és az ügyvédnek. A foglalóként letett 200 ezer forint dupláját, s a további 700 ezrüket követelik vissza. Január 31-én írnak a gyulai ügyvédnek: a tértivevény szerint ő megkapta nyilatkozatukat, de Gabányi­néról nem tudnak semmit. ,A nyilatkozat megfogalmazása előtt telefonon kerestük a kap­csolatot Gabányiné Ágival, ami­kor is megtudtuk, hogy eladták az ingatlant, amelyben lak­tak...” — olvasható a levélben egy meghökkentő mondat. Ké­rik az ügyvédet, hogy tájékoz­tassa Gabányinét. Az ügyvéd válasza: ő sem tudja, hol találni Gabányiékat. Aztán kiderül, hogy a nyilatkozatot mégiscsak átvette Gabányiné. Ám a pénz a mai napig sem érkezett meg a budapestiek számlájára. Az ügyvéd azt írja február elsejei levelében, hogy az elállási nyi­latkozatról, annak jogkövet­kezményeiről időközben tájé­koztatta Gabányinét, aki viszont semmilyen nyilatkozatot nem tett az ügyvéd számára. Azt írja, hogy egyelőre nem ismeri Gabányiék új címét, de lépése­ket tesz felkutatásukra, s megír­ja címüket. Természetesen Gabányiné Papp Ágnes véleményére is kí­váncsiak voltunk. Férjével sike­rült érintkezésbe lépnünk, aki azt mondta, hogy az ügyben ügyvédjüknek felhatalmazása van nyilatkozattételre, fordul­junk hozzá. Az ügyvéd viszont elmondta, ilyen felhatalmazást nem kapott — a kör bezárult. Természetesen helyt adunk Gabányiné álláspontja közlésé­nek, ha mégis nyilatkozni kíván. Az ügyvéd úr viszont annyit megtehetett, hogy elárulta: a bu­dapesti házaspár javára 1,1 mil­lió forint erejéig jelzálogjogot jegyeztettek be az Eminescu utca 3. szám alatti ingatlanra, s ismeretei szerint a budapestiek érdekében már bírósági megha­gyást is kibocsátottak, valamint a bíróság előzetes intézkedés­ként az épülő ház zár alá vételét rendelte el. Arról nincs tudomá­sa, hogy mások is kerültek-e ha­sonló helyzetbe, ő csak ennek a jogügyletnek a lebonyolítására kapott megbízást. Kiss A. János A város működteti a Gyula Tévét A gyulai képviselő-testület teg­napi ülésén a tájékoztatók sorá­ban Lebenszky Attila polgár- mester elmondta, hogy az APV Rt.-től írásban kérték a Vektor Kft.-nek kifizetett munkadíj, valamint a közvetítői díj visszafizetését — kamatostól. Tegnap az ORFK illetékesei a városházán lefoglalták azokat a testületi és bizottsági határoza­tokat, amelyek az ÁPV Rt. és az önkormányzat, illetve a Vektor Kft. és az önkormányzat között született dokumentumok. A Mogyoróssy könyvtár igazga­tói állására érkezett pályázat el­bírálásakor a testület egyhan­gúlag öt évre megerősítette tisztében a jelenlegi vezetőt, Krasznahorkai Gézát. Sürgős­ségi indítványként tárgyalták a Dégáz-részvényhez jutás elve­it. Elhangzott, amennyiben a népességarányos felosztás mellett, a korábbi határozatnak megfelelően döntenek, több mint 135 millió forint értékű részvényhez jut a város. Amennyiben pedig a vezeték­hosszarányos mellett, akkor a részvényérték több mint 107 millió forint. A kettő átlagolá­sával 14 milliós értéktől kelle­ne lemondani a városnak, s mint a megyei önkormányzati hivatal jelen lévő főtanácsosa elmondta, ezt Békéscsaba meg is tette, 60 millió forint rész­vényértékről mondtak le. A né­pességarányos felosztás ugyanis hátrányosan érintené a kistelepüléseket. Gyulán el­lenérvként elhangzott, hogy az itteni gázhálózatépítés nagy­ban lakossági erőből valósult meg. A döntés: Gyula a koráb­bi álláspontját választja, a la­kosságarányos felosztást. Ismét napirendre került a Gyula Tv elhelyezése, műkö­dése. Felmerült, hogy a Gyulai Hírlapot és a tévét az Apor tér 9. szám alá helyezik. Ezt sokan nem tartották jó megoldásnak egyik média esetében sem. Vé­gül a tévé ügyénél maradtak: ez év végéig a polgármesteri hiva­tal szakfeladataként, jövőre önkormányzati intézményként működik. A tévének két millió forint támogatást nyújtanak eszközeik biztosítására, elhe­lyezéséről és költségvetéséről szakértők bevonásával dönte­nek. A műsorsugárzáshoz szükséges adót lízing formájá­ban vásárolja meg a testület 1997-ben. Sz. M. Vésztő bepereli az ÁPV Rt.-t — Nem tárgyaltunk sem To- csikkal, sem az ÁPV. Rt.-vel, utóbbival viszont leveleztünk, mivel az okányi úti szárítót nem ismerték el önkormányzati tulaj­donnak — fogalmazott Kaszai János polgármester a vésztői képviselő-testület tegnapi ülé­sén. Az önkormányzat vagyoná­ról és vagyongazdálkodásáról szóló beszámolóból az is kide­rült, hogy a terményforgalmi telephely és kenyérgyár, vala­mint korábban a sütőüzem tu­lajdonában volt két bolt alatti terület eladásából 786 ezer fo­rintot kér az ÁPV Rt.-től a vésztői önkormányzat. A telke­ket még az ÁPV Rt. jogelődje, az Állami Vagyonügynökség idegenítette el 1994-ben, így az említett összeget ma már ka­matok is terhelik. Továbbá a földvagyonból származó bevé­telek 50 százalékára szintén igény tart a nagyközség. Az energiavagyonból pedig újabb összegekre számítanak. Mivel az anyagiakat eddig nem sike­rült rendezni, a vésztői önkor­mányzat bepereli az ÁPV Rt.-t — hangzott el az ülésen. A Szabó Pál Általános Isko­la tevékenységéről Bérezés Jenő igazgató adott tájékozta­tást. Az ott folyó munkát jónak értékelték a képviselők, s a be­számolót egyhangúlag elfo­gadták. (Magyari) Közösen könnyebb A turizmus lényege az idegen- forgalmi vonzerő. E tekinteté­ben pedig egy térség sokkal erőteljesebben tud fellépni, mint egy-egy település önma­gában —hangsúlyozta dr. Len­gyel Márton, a Magyar Turisz­tikai Egyesület elnöke azon a szarvasi találkozón, ahol a vá­ros környéki települések turiz­musának térségi fejlesztéséről, az összefogás lehetőségéről váltottak szót a meghívottak. A találkozó apropója a Ma­gyar Turisztikai Szolgálat Rt. kereskedelmi minisztériummal közösen kiírt pályázata, amely egy-egy térség területfejleszté­si tervének elkészítését, illetve turisztikai termékcsoportok fejlesztési elképzelését támo­gatná. A közös munka, illetve a benyújtandó pályázat alapjá­ul kínálkozik Szarvas és vidé­ke turizmusának fejlesztési koncepciója, amelyet dr. Len­gyel Márton már korábban ki­dolgozott a város megbízásá­ból. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, a térség turiszti­kai fejlesztésére nem hoznak létre külön szervezetet, a hét települést tömörítő Körösszögi Területfejlesztési Kistérségi Társulás felvállalja ezt a fel­adatot. Cs. R. Csaba cserbenhagyásos szavazása? Ünnepi megemlékezések (Folytatás az 1. oldalról) A békéscsabai képviselő-tes­tület múlt heti ülésén — zárt ajtók mögött tárgyalva — nem fogadta el a megállapodás-ter­vezetet. A döntés nyomán a me­gye vezetői,dr. Simon Imre köz­gyűlési elnök és dr. Pelcsinszki Boleszláv alelnök tegnap cser­benhagyásos szavazásnak ne­vezte a megyeszékhely testüle­tének elhatározását. Pelcsinszki Boleszláv szerint a minőségi gyógyszerellátás a települések és a megye érdeke is, és Békés­csabának sem válna a hátrányá­ra. Simon Imre elmondta, hogy bírják az egyik főrészvényes, Bocskov 500 százalékos ígére­tét, s kedvező fogadtatásra talál­tak a kiegészítő elvárások is. Mindössze november 15-éig kellett volna némi türelemmel várni, akkor derül ki ugyanis, hogy Bocskov végül fizet-e. A megyegyűlés elnöke megerő­sítette további tárgyalási szán­dékát a várossal. Politikai szem­pontból is fontosnak tartják a több mint 30 százaléknyi rész­vény tulajdonosainak egységes fellépését. Ezzel együtt szeret­nék elkerülni, hogy elvtelen ver­senyfutás alakuljon ki az érintett önkormányzatok között a fő- részvényesek irányába. A közgyűlést követő sajtótá­jékoztatón Pap János polgár- mester kénytelen volt közölni a sajtó képviselőivel a közgyűlés döntését, ez viszont nem szüle­tett meg teljes egyetértésben. „A gazdasági bizottság tagjainak javaslatával is ellentétes volt ez a határozat.” — közölte dr. Futaki Géza, a gazdasági bizott­ság tagja. — Szerencsésebb lett volna, ha a közgyűlés figyelem­be veszi azt a korábbi tapasztala­tot, hogy a települések összefo­gás hiányában csak nagyon ala­csony áron tudják értékesíteni részvényeiket. Békéscsaba pol­gármestere korábban, a többi önkormányzathoz intézett leve­lében is összefogásra szólított fel, a város gazdasági bizottsága a szövetség megkötését határo­zatba foglalni javasolta. Függet­lenül attól, hogy ki lesz a végső vevő, azzal is egyetértettünk, hogy az ötszáz százalékos árfo­lyamot meg kell kapnunk. Ez csak összefogással érhető el, és nagyon sajnálom, hogy a köz­gyűlés nem ismerte fel helyesen a város érdekeit, és nem így dön­tött. A. Gy.—L. E. A cigányság és beilleszkedésük ,A cigányság története, hagyo­mányaik, hiedelemviláguk; a gyermekek beilleszkedési nehéz­ségei az óvodában” címmel ne­velési értekezlet volt a napokban a békési városháza dísztermében, az Epreskerti óvoda szervezésé­ben. Az említett gyermekintéz­mény elhelyezkedésénél fogva is fontos szerepet játszik a cigány­ság nevelésében, ugyanis a város­ban az óvodába járó roma szár­mazású gyerekek háromnegyede ide jár. Az egésznapos szakmai rendezvényen csaknem száz pe­dagógus jelent meg, akiket az óvoda apróságai műsorral kö­szöntöttek. A program keretében dr. Karsai Ervin, a zsámbéki tanítóképző főiskola docense, ci­gány etimológus az óvodai és az iskolai beilleszkedés nehézsé­geiről beszélt, ötletekkel ellátva a jelenlévő nevelőket. —sz— (Folytatás az 1. oldalról) Délután fél háromkor Mány Er­zsébet és Farkas Mihály emlék­tábláját koszorúzzák meg a Ka­zinczy utcai laktanyánál, meg­emlékezik Fekete Pál, Békés­csaba díszpolgára. Fél négykor Mány Erzsébet és Farkas Péter síremlékének koszorúzása lesz a Berényi úti temetőben, a simái Hanó Miklós tanácsnok mond megemlékező beszédet. 16 óra 30 perckor hálaadás ünnepe a Nagy Imre téren, megemléke­zést mond Pap János polgármes­ter. (y)' ¥ Az október 23-i gyulai megem­lékezések 11 órakor kezdődnek a gyulavári kopjafánál. Ünnepi beszédet mond Gógné Kiss Ibo­lya, a Bay Zoltán Általános Is­kola igazgatója, közreműköd­nek az iskola diákjai. A városhá­za elől mikrobuszok indulnak Gyulaváriba 10.30 órakor. A Kossuth téri kopjafánál 16.30 órától lesz megemlékezés és ko­szorúzás. Ünnepi beszédet Dombach Alajos országgyűlési képviselő mond, közreműködik Tege Antal színművész. Az ün­nepi testületi ülés 17.30 órakor kezdődik a városháza dísztermé­ben, amikor is átadják a díszpol­gári kitüntető címeket, az ’56-os emléklapokat és emlékérmeket. Az ünnepi műsort az Erkel Ferenc Vegyeskar adja Rázga József karnagy vezényletével. A gyulai­ak Mány Erzsébet és Farkas Mi­hály békéscsabai emléktáblájá­nál és sírjaiknál is leróják kegye­letüket. Autóbusz indul Gyulavá­riból, az iskola elől 13.45 órakor, illetve Gyulán, a Szent István úti Keravill előtt lehet felszállni 14 órakor. (ö)

Next

/
Thumbnails
Contents