Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-18 / 244. szám
GAZDASÁG 1996. október 18., péntek HÍREK Telefonra várva. (1) A közeli napokban tett látogatást Magyarbánhegyesen az Ericsson Kft. francia képviselője, akivel a várható telefonbekötések ügyében tárgyaltak. Közös megegyezéssel a község 99 évre térítésmentesen biztosítja azt a 36 négyzetméteres területet, amelyen a rádiótelefon átjátszó tornyát helyezik el, mivel ez elengedhetetlen a leendő vezeték nélküli rádió- telefonok működéséhez. A tájékoztatás szerint, ha az időjárás nem gátolja, akkor év végére Magyarbánhegyesen is megszólalhat a több mint 200 új igénylő telefonja. Ezáltal (a régi igénylőkkel együtt) a község minden második lakásában lenne távbeszélő készülék. Kábel-ügy helyett. (1) A mezőkovácsházi Mezőkábel Kft.-nek az önkormányzat által nyújtandó támogatás régóta húzódó, több tárgyalást megélt ügye. A testület a legutóbbi ülésen döntött arról, hogy a kft.-nek az eddigiekhez hasonlóan a helyiség bérleti és közüzemi díjait elengedi, valamint a II. félévre 150 ezer forint támogatást nyújt. Ennek fejében a kábelrendszeren bemutatják a testületi ülések felvételeit és közük az önkormányzat és intézményei tájékoztatóit. DÉMÁSZ-részvéity. (t) Az áramszolgáltató cégek részvényei közül a piac jelenleg az EDÁSZ és a TITÁSZ papírjait értékeli a legtöbbre: mindkét társaság részvényei a 60 százalékot közelítő árfolyamon forogtak az elmúlt héten. A DEMASZ értékpapírjainak árfolyama a névérték 40 és 50 százaléka között mozgott. Eladják, (i) A zsadányi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy eladják az önkormányzat tulajdonát képező két-háromszáz- ezer forint értékű traktort. Az értékesítésre érkezett vételi ajánlatokat a novemberi ülésen bírálják majd el. Az HNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 253,24 Görög drachma (100) 66,30 Német márka 103,86 Olasz líra (1000) 103,98 Osztrák schilling 14,76 Spanyol peseta (100) 123,36 USA-dollár 159,79 Az éltető víz A legnagyobb fogyasztó az ipar és a háztartás Vízügyeink — a kutatás a legfontosabb beruházás Az aszály és az elsivatagosodás következményei társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt rendkívüli mértékűek lehetnek. A megelőzés csakis nemzetközi összefogással lehetséges. A probléma az ENSZ ’92. évi Rio de Janeiró-i Környezet és Fejló'dés Világkonferenciáján is élesen felvetődött. Az itt megfogalmazott „Feladatok a 21. századra” című dokumentum szorgalmazta az aszály és az elsivatagosodás elleni küzdelemre vonatkozó új ENSZ- egyezmény létrehozását. A szárazság okozta természeti katasztrófa elsősorban a fejlődő országokat sújtja, de Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália több vidékén a fejlett országokban is komoly veszteséget okoz. Az ENSZ riói konferenciája mondta ki először, legyen az bármelyik társadalom, benne a nők viseltetnek legnagyobb felelősséggel az életet adó víz elosztása iránt. A nők ebbéli szerepét a világszervezet Víz és Környezet című dublini konferenciája nyilatkozatba foglalta, majd ugyanezt az ICID Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Bizottága Hágában is megerősítette. Az ICID idén szeptemberben Kairóba várta e terület szakembereit. A hazulról kiutazó héttagú csoportnak Medvegyné Skorka Anna, a szarvasi OKI informatikai referense is tagja volt, aki külön felkérésre számolt be az ICID Öntözési Kutatóintézetben kialakított Közép-Európai Informatikai Hálózati Központja egyéves tevékenységéről. Referátummal készült továbbá arra a tanácskozásra, amely közel harminc nemzet részvételével a nők vízmegőrzésben vállalt szerepével foglalkozott. Hazatérte után nem sokkal kairói élményeiről kérdeztük. — Az ICID kongresszusai a legrangosabb nemzetközi események sorába tartoznak. Az idei konferencia Az öntözéses mezőgazdasági termelés fenntarthatósága címet kapta. A téma súlyát jelzi: negyvenhat ország közel kilencszáz szakembere tartotta fontosnak, hogy jelen legyen — mondta elöljáróban Medvegyné Skorka Anna, aki hozzáfűzte, elgondolkodtató, hogy amikor világszerte növekvő teret kapnak az öntözési és vízrendezési kutatások, hazánkban éppen ezek csökkentésére, hovatovább megszüntetésére kerül sor. A kutatást a legfontosabb beruházásként emlegették. Méltán, hiszen az aszály, s az elsivatagosodás veszélye a világ egyre több pontján megjelenik. —A tudósok szerint abban, hogy a környezeti katasztrófát elkerüljük, ránk, nőkre komoly szerep vár. Mire alapozzák ezt az állítást? — Az egyik kiindulópont a vízelosztás kérdése. Ma a legnagyobb vízfogyasztó az ipar és a háztartás. Ez utóbbiban a nők kulcsszerepet játszanak. Ugyanakkor mint családanyák sokkal felelősségteljesebben érzik át ennek súlyát és esetleges következményeit. S nem utolsósorban a következő nemzedék vízről való gondolkodását nagyban meghatározza, hogy milyen neveltetést kapott. Tény, a nők ebbéli felelőssége visszatérő témája az ICID-kon- ferenciáknak. A mostanin is külön munkacsoport tárgyalta. Ezen magam is részt vettem, sőt A nők szerepe a víz megőrzésében című tanácskozáson előadást is tartottam. Bemutattam, a magyar oktatásban hogyan jelenik meg a környezetvédelem és a vízvédelem, továbbá azt, hogyan alapozza meg mindezt az óvodai környezeti nevelés. —Meglehet, érzelmileg jobban átérezzük ezt a problémát, ám ténylegesen van-e módunk beleszólni a történésekbe? — Végső tanulságként arra jutottunk, a nők ha jelen is vannak az öntözési és a vízrendezési szakmában, legfeljebb a kisegítő vagy az adminisztrációs szintig jutnak el. A legritkább esetben fordul elő, hogy a szakmájában jól képzett és rátermett nő részt vesz a döntés- hozatalban. — Próbálták-e feltárni az okokat? — Beszéltünk erről is. A legfőbb problémát az iskolázatlanság jelenti. Ez elsősorban a fejlődő országokra jellemző, ahol a vallási, társadalmi és családi viszonyok ma is behatárolják a nők lehetőségeit. Csath Róza munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki PUSZTAFÖLDVÁRON naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. JELENTKEZNI LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén Pataki Antal ügynökségvezetőnél, Orosháza, Szabó Dezső u. 4. sz. alatt. Telefon: 06 (60) 388-326 vagy 06 (60) 487-091. A mezőgazdasági kisvállalkozók hitelesélyei A kisebb mezőgazdasági vállalkozók többnyire két pénzintézettől, az OTP-től és a takarékszövetkezetektől számíthatnak eséllyel beruházási hitelre. A vállalkozók azonban remélik, hogy az Agrobankkal egyesült Mezőbank az újjászerveződés után bekapcsolódik a mező- gazdasági kistermelők hitelezésébe. Az OTP például az egyetlen pénzintézet, amely hajlandó elfogadni a vásárolt eszközt a hitel biztosítékaként, a Gazdakörök Országos Szövetségének erkölcsi garanciája mellett. A gazdakörök viszont folyamatosan nyilvántartják és figyelemmel kísérik a vásárolt eszközök állapotát és a hitelezők gazdálkodását. Az OTP Bank készségesnek mutatkozott egy korábbi kedvezményes hitel kiváltásánál is. Ha a gazdák az OTP-nél vezetik folyószámlájukat, akkor számlavezető bankjukhoz, amennyiben más pénzintézetnél, akkor pedig a takarékszövetkezetekhez célszerű hitelért fordulniuk. Nagyon fontos a hitelkérelem szakszerű elkészítése. A vállalkozónak, ha az OTP-hez vagy a takarékszövetkezetekhez fordul hitelért, már a hitelkérelmi nyomtatvány odaadásakor megmondják, hol, melyik gazdaköri szakértőtől kaphat segítséget. A két pénzintézet esetében ugyanis szerződés is kötelezi őket a segítségnyújtásra. A bankok a hitelkérelem elbírálásánál alaposan megvizsgálják a kérelmező előéletét, amihez csatolni kell az utolsó néhány év adóbevallását is. A kérelem pozitív elbírálására az számíthat, aki a két utolsó évben nyereségesen gazdálkodott vagy egyértelműen javuló tendenciát mutatnak az eredményei. A hitelfelvétel lehetőségéből a kezdő vállalkozók sincsenek teljesen kizárva. Ok azonban 5—10 százalékkal magasabb kamat és 200—300 százalékos fedezet mellett számíthatnak hitelre. A tapasztalatok szerint a gabonatermesztők hitelkérelmeit többnyire elfogadják, mert ennek a szektornak a jövőbeli lehetőségeit pozitívan ítélik meg a bankok. A zöldség- és gyümölcstermesztők hitelkérelmeit szintén gyakran teljesítik. Nem pályázhatnak jó eséllyel viszont az állattartók és a tejtermelők. Seregély, tőkés réce, dankasirály Európa legnagyobb madárvédelmi szervezete, a BirdLife International koordinálásával ez év őszén harmadik alkalommal került megrendezésre az európai madármegfigyelő világnap. Békés megyében az akció programját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság közösen szervezte. Ez a program kifejezetten a természetet, a madarakat szerető érdeklődők számára szerveződött, akik az alkalom kapcsán szervezetten, színvonalas szakvezetéssel látogathatták meg legszebb védett területeinket, és megtapasztalhatták a madármegfigyelés szépségeit egy kellemes kirándulás keretében. A program igen szép eredménnyel zárult. Európa 31 országa vett részt a megmozduláson, amelynek keretében több, mint nyolcszáz helyszínen, húszezerötszáz résztvevő, közel kétmillió madarat számlált meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország igen szép eredményekkel dicsekedhet, hiszen 90 helyszínen mintegy nyolcszáz fő részvételével kétszázezernél több madár került megfigyelésre. Békés megyében hat helyszínen zajlott szervezett program, amelynek keretében nyolcvankét megfigyelő mintegy harmincötezer madarat számlált. A főleg füves és vizes élőhelyeken folytatott megfigyelések alapján Európában, Magyarországon és megyénkben egyaránt a seregély, a tőkés réce és a dankasirály voltak ebben az időben a leggyakoribb fajok, de távcső elé kerültek olyan kiemelkedő természeti értékek is, mint a túzok, a kék vércse és a fekete gólya is. Piaci körkép — Füzesgyarmat A paradicsom kilója 180 forint Valószínűleg a nyirkos, esős időjárás is közrejátszott abban, hogy a szokottnál kevesebb ember fordult meg tegnap a füzesgyarmati piacon. Ám ennek ellenére az eladók nem panaszkodtak. Mint mondották: a kis bevétel is hasznot jelent. A káposzta kilóját 40-50 forintért, a karfiolt 60 forintért, a zöldséget és a répát 25-40 forintért, a hagymát 40-50 forintért, a fokhagymát 120-130 forintért mérték az árusok. A szárazbab kilójáért 250-270 forint közti összeget, a burgonyáért 35-40 forintot kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagyságtól függően —6 és 18 forint volt, de akadt árus, aki 40- 50 forintért mérte kilóját. A paradicsom kilója 180 forintba került. A körte kilójáért 80-100 forintot, az almáért általábn 50-70- et kértek a termelők. A tojás darabja 14 forintba került. Egy fél liter túró — akárcsak ugyanannyi tejföl — 150 forintba került. M. B. Eladók, óvatosabban! Szalay Gábor szabaddemokrata képviselő egy új csalási trükkre hívta fel a figyelmet a parlamentben. Az eladó arra kéri a vevőt, hogy a vételárat adja fel részére postán és faxolja át a befizetést igazoló szelvényt. Amikor a fax megérkezik, felszabadítja (kiadja) az árut. Csakhogy a vevő a faxolás után visszamegy a postára, visszaadja a szelvényt és visszakéri a pénzét, amit vissza is kap. Az eladó kiadta az árut, az ára viszont nem folyik be hozzá, a „vevő” nyomát bottal lehet ütni. Kovács Kálmán államtitkár elmondta: a nemzetközi postaszabályzat szerint minden postai küldeménnyel a feladó rendelkezik a továbbításig, ezért levél-, csomag- vagy pénzküldemény valóban visszaadható. Az más kérdés, hogy Magyarországon még az olyan szabályokat is kijátszák, amelyek a világon mindenütt másutt jól működnek. Az lehet a megoldás, hogy az eladók óvatosabbak legyenek, csak banki átutalást fogadjanak el vagy várják meg az áru kiadásával azt, amíg a vételár megjelenik a számlájukon. S. Á.
