Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12-13 / 239. szám
Hazahozta az életművét Szabó Magda mesélt, mesélt, és valamennyien, akik az élmény részesei lehettünk, áhítattal hallgattuk bölcs, szeretetteljes, kedves szavait. A nagyapja, Szabó János Gyomán volt segédlelkész, miután végzett a göttingeni egyetem teológia szakán, majd Köröstarcsán szolgált. „Ha valamit megtanultam az életemben, hát ezt a megyét megtanultam. Tudom a Körös illatát — mondta az írónő. (8. oldal) Schéner Mihály Szent István-képei A Szent István Archicon ’88 című kötetet, amelyben költők, írók, egyházi személyiségek méltatják az államalapító király jelentőségét, Schéner Mihály rajzai illusztrálják. Szent István emlékezete a művészt később olajképek megfestésére ihlette, harminc alkotásból áll a dr. Körmendi Anna rendezte kiállítás. A premier eredetileg augusztus 20- án volt a szegedi Akadémián. (8. oldal) MAGYAR «"Mwa7ÄtBT-TBRvtlW/ZftBT/>-BUWTETi/.jAli A kétpengős arc Festői fekvésű falu Hollókő, a nógrádi dombok ölelésében, a Cserhát-hegység északi lankáin. Látnivaló bőven akad itt. A falu fölé magasodó középkori vár a végvári harcok idején elpusztult, de a közelmúltban eredeti formájában helyreállították. Az alatta húzódó híres ófalu műemléki védettséget élvez népi lakóházaival és fatornyos kis templomával. Az ófalu mai képét 1909-ben kapta, amikor egy nagy tűzvész után újjá kellett építeni. Az évszázadokkal korábbi formában készültek a házak, egyetlen változással: a korábbi zsúptetők helyett már cserépzsindelyt használtak. A házak egy részét a mai napig lakják, de működnek bennük intézmények és vállalkozások is, utóbbiak a szálláshelytől a szaunáig, a bemutató szövőműhelytől az étteremig számos változatban léteznek. A hagyományokhoz való ragaszkodás szép példája, hogy a színes népviseletet a mai napig sokan őrzik: vasárnaponként a templom előtt a turisták nem csak az időseket, hanem a gyerekeket is láthatják csizmásán, főkötőben, sokszoknyában. A falu a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzettel együtt az UNESCO Világörökségek Listájára is felkerült. A településen ma már csak 460-an élnek, híres ember is szép számmal akad közöttük. A község egyik legnevesebb lakója Fábián Lajosné. Az asszony ezen a héten töltötte be hetvenhatodig életévét. Amikor 1936-ban a kislányával együtt lefényképezték, különös karrier kezdődött, de ne vágjunk a dolgok elé. Takaros ház áll az újfaluban, itt már nem az évszázadokkal korábbi stílust őrző házakban laknak az emberek. Az egyik hátsó szobácskábán él az idős asszony. Egészsége megromlott az utóbbi hónapokban, de nem tud tevékenység nélkül élni: éppen varrogat az ajtó melletti kis széken üldögélve. Az egyszerűen berendezett, tiszta szobácskábán a hatalmas ágyon legalább tizenöt párna egymásra tornyozva, a falakon szentképek sokasága, a régi, faragott sublóton Szűz Mária-szobor. Valami rejtekhelyről előkerül az „ereklye”, az évtizedekkel korábbi bankó. Rövidesen kiderül, hogy kettő is van belőle. — Az egyiket Kupa Mihály küldte, még pénzügyminiszter korában — A bankjegy elülső oldala KÉT PENGŐ * * ZWEI PENGO-DVA PENC DOUA PENGÖ'ABA HEHrOBA-ABA flEHTEI A templomból kifelé jövet , fény képezték rá” a kétpengősre épp hatvan évvel ezelőtt FOTÓ: RIGÓ TIBOR Tizenhat évesen, kislányával az 19>t0-ben nyomott bankjegy hátoldalán mondja az idős asszony mosolyogva —, egyetlen darab maradt meg ebből a kétpengősből, az is elrongyolódva. —Hogyan került rá? — Vasárnap volt, és jöttünk kifelé a templomból. Én tizenhat éves voltam, de már férjes asszony; mi még nagyon korán férjhez mentünk. A kislányomat a pólyában vittem magammal, akkoriban legfeljebb pár hónapos volt. No, amikor kijöttünk a templomajtón, egyszer csak hallok egy férfihangot. „Ez a kép kell nekem!”—mondta egy úriember. Horváth Endre művész úr volt az, aki akkoriban Balassagyarmaton élt és az Állami Pénzjegynyomda grafikusa volt. Nem egyedül jött Hollókőbe, hanem egy fényképésszel: amikor a magasba emeltem a kislányomat, lefotózott. Nem tudtuk mi, hogy miért készült az a kép. Meglepetés volt, amikor pár évvel később a pénzen megismertük magunkat. Ahogyan mondják, az első nyomás nem sikerült, ezért a kétpengős csak 1940-ben került forgalomba. Nézzük az elrongyolódott papírszeletkét, valóban 1940. július 15-e olvasható rajta. Aprócska a bankó, legfeljebb negyedakkora, mint egy mai ötezres. Az elrongyolódott pénzecske alján a magyar mellett német, ruszin, szlovák, szerb, horvát és román nyelven is olvasható: „két pengő”. A bankjegy készítői gondoltak az akkori, viszonylag etnikainak tekinthető magyar határon belül élő más nemzetiségűekre is. (Elképzelhető-e a mai román, jugoszláv, szlovák vagy egyéb pénzeken magyar felirat? Aligha.) —Mit adtak akkoriban két pengőért a boltban? — Nem emlékszem már, de nem volt ez rossz pénz. Akkoriban nem úgy volt, mint ma: nem volt az asszonynak olyan nagy a szabadsága, hogy ő gazdálkodjon a pénzzel! Ha nem hiszitek, kérdezzétek csak meg a nagyszüleiteket. Vásárolni is inkább az emberek jártak. Volt itt szatócsbolt, de ha valami kellett, akkor Balassagyarmaton vagy Szé- csényben vették meg, amikor arra jártak. Jött a háború, egyre kevesebbet ért akkoriban a pénz. A férjem is a fronton volt; hazakerült, de meghalt szegény nem sokkal később. Amikor bejöttek az oroszok, napokig bujkáltam a szőlőhegyen, mert féltem, hogy elvisznek. Nem volt könnyű életünk, egyedül neveltem fel a két gyereket. — Azt tudja-e, hogy ki van a pénz másik oldalán? — Nem tudom, de akkoriban azt mondták, hogy egy román asszony. — A kislánya, akivel a képen van, most hány éves? — A héten volt ötvenkilenc; majdnem egyszerre van a születésnapunk. Itt lakik a falu másik végében, Szabó Gábomé Fábián Máriának hívják. Volt azért egy kis gond azzal a fényképpel, amiről a pénzt mintázták: a balassagyarmati Palóc Múzeumban is ki volt állítva, de azt írták alá, hogy „rimóci menyecske”. Mentünk egyszer az asszonykórussal szerepelni, akkor láttuk. Szóltunk azonnal, és ki is cserélték a feliratot. Miután a hollókői ófalut védetté nyilvánították és berendezték a falumúzeumot, Fábián Lajosné a lányával együtt ott dolgozott. A látogatóknak elmondta, hogy mi van kiállítva a századfordulós hangulatot őrző parasztházban; ő még jól ismeri a kiállítási tárgyak rendeltetését, ellentétben az if- jabbakkal. Megrendült egészsége miatt azonban ma már csak otthon tevékenykedik. * * * Mit ért a negyvenes évek elején, még a háború előtt az a két pengő? Nos, Fábián Lajosné mellett más hollókői időseket is megkérdeztünk. Elmondták: egy gyerek-napszám 40-60 fillér volt, egy férfi 80 fillér 1,20 pengő között kapott — bár ezért a pénzért egész nap, virradattól napnyugtáig kellett dolgozni. Idős férfiemberek emlékeztek még arra, hogy egy liter házi bort 40-80 fillérért, egy másfél literes sört pedig 1,20-ért adtak. Faragó Zoltán
