Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-11 / 238. szám
1996. október 11., péntek Európa hangjA „Nem hiszem, hogy Magyarországnak akadna jorr perspektívája” Mr. Long: a brit befektetők kedvelik Békéscsabát Világos fejlődési iránytű Helyünk a jövő Európájában Az elmúlt években egyre többet hallhattunk az úgynevezett jogharmonizációról. Mi ez tulajdonképpen, kik csinálják és hogyan? — kérdeztük Vastagh Pál igazságügy-minisztertől, aki az Európa-napi jogászfórum meghívottja, előadója. A Lonach Highland Society nevű skót dudások vendégszereplése emlékezetes esemény volt Békéscsabán. Képünkön Christopher Long brit nagykövet (Jobbról) a dudások vezetőjével (balról) és Pap János polgármesterrel fotó: lehoczky Péter Christopher Long brit nagykövetet ismerős vendégként köszönthetjük Békéscsabán, hiszen itt járt tavaly a jaminai Jézus Szíve Templom harangszentelésén, majd nyáron a skót dudások hangversenyekor. Az Európa-nap alkalmából többek között hazánk nemzetközi megítéléséről, az Unióhoz csatlakozás jelentőségéről, valamint a vidék esélyeiről nyilatkozott lapunknak. —A jogharmonizáció vagy másképpen jogközelítés folyamata nem most kezdődött. Már az 1980-as évek végétől általánosan érvényesült az a törekvés a magyar jogalkotásban, hogy az Európai Közösség különböző irányelvei, rendeletéi, azok tartalma beépüljön a hazai jog különböző szabályaiba. Ez már így volt 1988-ban, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, 1990- ben a versenytörvényben, és azóta is egy sor más törvényben. A magyar országgyűlés 1994-ben hirdette ki a társulási megállapodásunkat az Európai Unióval, ez fordulatot jelentett ebben a folyamatban. Míg addig tulajdonképpen spontán jogközelítés ment végbe, az 1994. évi I. törvény több szakasza meghatározza azokat a területeket, ahol Magyarországnak közelítenie kell a szabályozás tartalmát az európai sztenderdekhez, az ott kialakult gyakorlathoz. —Mi a szerepe ebben a folyamatban az Ön irányítása alatt álló minisztériumnak? —Az Igazságügyi Minisztérium feladata ennek az egész folyamatnak a tervezése, koordinálása. 1995 elején nekünk kellett elkészítenünk egy öt évre szóló programot, és még egy öt évre szóló következő programot. A társulási megállapodást kihirdető törvényben általánosságban meghatározott, viszonylag nagy területek szerepelnek, mint például az emberek védelme, a növények, állatok védelme, a bankviszonyok, bankhitel, kereskedelmi viszonyok, pénzviszonyok és így tovább. — Az Európai Unió belépési feltételként határozott-e meg bizonyos szabályozási elveket, tartalmakat? — Az EU a nagy területeket jelölte meg. Ez a folyamat lépésről lépésre halad, tehát nem arról van szó, hogy mondjuk nekünk 1995-ben vagy 1996-ban azokat a viszonyokat kell kialakítanunk, amelyek már a teljes jogú tagság esetében követelmények, hanem azt kell dokumentálnunk, hogy folyamatosan halad a joganyag átalakítása. Például 1990 őszén fogadta el az előző ország- gyűlés a versenytörvényt, most 1996-ban fogadtuk el az új versenytörvényt, amely már jobban közelít az EU-s irányelvekhez, rendeletekhez, jobban kiterjeszti. De arra nem kényszerülünk rá, hogy idő előtt átvegyünk olyan megoldásokat, amelyek nem felelnek meg a magyar gazdaság jelenlegi körülményeinek. — Mi van készen és milyen területek vannak hátra? —-1995 kiemelkedő esztendő volt a jogharmonizáció szempontjából, mert 15 új nagy törvényt fogadott el az országgyűlés, a találmányok szabadalmi oltalmától kezdve a közbeszerzési törvényt, a nemzet laboratóriumi tanúsítványok kiadásáról szóló törvényt, a vízgazdálkodási, a vám-, a vámtarifa-, a biztosító intézeti, a környezetvédelmi, a természetvédelmi, az élelmiszer-, az állategészségügyi törvényeket, a növényi takarmányokról szóló törvényt — sorolja a miniszter az ujjain számolva—, majdnem elmondtam mind. 1996-ban a sor folytatódik. Most van a Ház előtt a pénzintézeti törvény és az értékpapírtörvény, már elfogadtuk a versenytörvényt. Idén következik még a szövetkezeti törvény és a védjegyjogi törvény. 1998 tavaszáig körülbelül 15 újabb, nagy jelentőségű törvény elfogadását tervezzük. Köztük lesz a szerzői jogi új törvény, a fogyasztóvédelmi törvény, a társasági törvény, a külföldi vállalatok magyarországi fiók- és telephelyeiről szóló törvény. A jogközelítés tehát a magyar jog számára egy nagyon világos fejlődési iránytűt határoz meg. Ez rányomja a bélyegét a jogalkotásra, a jogfejlődésre, a parlament törvényhozó munkájára. —Áttérve az Európai Unióhoz csatlakozásunk általánosabb témájára: a miniszter úr szerint van-e egyáltalán választási lehetőségünk, hogy belépiink-e vagy nem? — Van, persze, hogy van, csak a másik döntés nem sok realitással bír. Nem hiszem, hogy Magyarországnak akadna jobb perspektívája. Tekintsünk a mediterrán országokra: amióta beléptek az EU-ba, dinamizálódott a gazdaságuk, komoly pénzforrásokat tudtak igénybe venni. Ez Magyarország számára is nagyon vonzó és kecsegtető. —A majdani belépésükről az állampolgároknak egy népszavazáson kell majd dönteniük. Az akkori szavazók, az ország lakossága mennyi idő múlva láthatja világosan, hogy az EU-tagságnak milyen előnyei és milyen hátrányai vannak? — Ez fokozatosan válhat kézzel foghatóvá. Bizonyára lesznek hátrányok is. Én személy szerint nagyon fontos előnynek látom, hogy a szakmai képzés nemzetközivé válhat. Ez a fiatalság számára reális vonzerőt jelenthet. Az oktatásban — az egyetemi oktatásban is — egyre jobban megjelennek majd azok a diszciplínák, amelyek általános európai jellegűek. A regionális együttműködésre is óriási forrásokat biztosít az Európai Unió. Bízom abban, hogy ez a mi térségünkben is érzékelhetővé válik majd. Simonffy Ágnes — Nagykövet úr! Mint az Európai Unió egyik tagállamának képviselője kívülről, ugyanakkor az Egyesült Királyság budapesti nagyköveteként belülről láthatja Magyarországot. Milyennek ítéli hazánk helyzetét a mai Európában? — Nagy-Britanniában úgy értékeljük, hogy Magyarország a jövő Európájának egyik meghatározó tagja. Véleményünk szerint az Unió kibővítése biztonsági szempontból rendkívül fontos: a földrész minden népe számára garantálni kell a biztonságot. Magyarország fejlett oktatási rendszere, a magyar emberek energiája és leleményessége nagyban hozzájárulhat majd, hogy az Európai Unió sikeresen versenyezzen az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel.-—Hol tart jelenleg a kapcsolatok fejlődése az Európai Unió és Magyarország között? — A kapcsolatok jól fejlődnek Magyarország és az Európai Unió között. Brit és más uniós államok számos itteni beruházása bizonyítja, hogy bizalommal tekintünk Magyarország jövője elé. A kereskedelmi és a legkülönfélébb társadalmi kapcsolatok gyorsan gyarapodnak országaink között. —A csatlakozás feltételeit figyelembe véve milyen esélyei vannak Magyarországnak? — Az Európai Unió nyitott minden olyan állam előtt, amely megfelel a stabil, demokratikus, szabad társadalom és a fejlett piacgazdaság követelményeinek. A belépni szándékozó államok között Magyarország a legígéretesebb pályázók közé sorolható. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország felvételt nyer az Európai Unióba, amint eljön az ideje. — S miután felvételt nyertünk, mit adhat Európa Magyar- országnak, és mit vár el tőlünk az öreg kontinens? — A felvétel után az európai piac teljes mértékben megnyílik az új tagországok előtt. Eszerint Magyarország is részt vehet majd az Európai Unió egyrészt nemzetközi, másrészt a külső világ felé irányuló politikájának kialakításában. Az Unió nemzetközi szabályai természetesen minden tagra vonatkoznak. De Magyarországnak nem kell a nemzeti függetlenségét feláldoznia. — Az egységes Európában milyen szerep jut például a kereskedelem, vagy a kultúra területén a vidéki Magyarországnak, illetve egy ilyen kis városnak, mint Békéscsaba? — Békéscsaba gyorsan fejlődő központ, amely sok lehetőséget kínál az európai befektetőknek. Már jelenleg is számottevő brit befektetések működnek ebben a városban. — Nagykövetként mit tekint legfontosabb küldetésének a nemzetközi kapcsolatok még szorosabbá fűzésében? — Fő tevékenységem abból áll, hogy a társadalmi élet minden területén és minden szintjén elősegítsem a kapcsolatok kiépítését, fejlesztését Anglia és Magyarország között. S ez egy ilyen országban, ahol oly sok a tehetséges ember, különösen hálás feladat. — Nagykövet úr! Köszönjük az interjút, és azt kívánjuk, érezze magát ismét otthon Békéscsabán! Niedzielsky Katalin „A jogharmonizáció 1997-benfolytatódik” fotó. kovács Erzsébet A NAGYOBB INTÉZMÉNYEGYÜTTESEKNEK TÁGABB A MOZGÁSTERE A VILÁGBAN Integráció a négyzeten a felsőoktatásban A pénteki nap egyik nemzetközi kerekasztal-beszélgetésének színtere a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola. A tanácsteremben dr. Köteles Lajos kandidátus, főigazgató vezeti az Integráció a felsőoktatásban című beszélgetést. A téma jelentőségéről kérdeztük a főigazgatót. A kerekasztal-beszélgetés irányítója dr. Köteles Lajos kandidátus, afőiskolafőigazgatója fotó: kovács Erzsébet — A felsőoktatásban kettős integrációnak kell megvalósulnia, az egyik az Európához integrálódás, a másik az ezt segítő magyarországi integráció, azaz integráció a négyzeten — mondja Köteles Lajos. — A nagyobb intézményegyütteseknek tá- gabb mozgástere származik a világban. Ezért született és valósul meg az Alföld Főiskola gondolata, a térség három nagy tudományos oktatóműhelyének egyesülésével. — Megkérdezték már Öntől, mit akar még a békéscsabai főiskola, hiszen néhány esztendő alatt elértek a csúcsra. — Valóban. Ugyanakkor ebben a formájában fel akarjuk számolni, azért, mert ezután már csak a leépülés következhet. Ebből a rendszerből átlépünk egy másikba, amely a továbblépés lehetőségét ígéri. Más szerkezetű, minőségű, összetételű, angolszász rendszerű főiskolát alakítunk a régiek helyébe. — A bővülő mamutintézmény gazdaságos, prosperáló lehet? — Az Alföld Főiskola bővítése nem zárul le. Másként nem működhetünk hosszú távon. A Világbank 150 millió dollárt ad az integráció megvalósítására. Ha ezt a forrást elérjük, akkor tíz évre jut előre a főiskola. A változással szemben egyébként mindenki ellenérdekelt a jelenlegi szervezetben dolgozók közül. Nem biztos, hogy aki a mai rendszerben megfelel, az az átalakulóban is jó lesz. Kiváló nyelvtudású, kapcsolatteremtő képességű, számítógépes rendszert működtetni képes embereknek kell itt minden területen dolgoznia. Ez a százmilliós tételbe kerülő rendszer az egész megye információs törzse lehet. A főiskola fejlesztése és a megye átlépése az információs világba akár párhuzamosan is történhet. — Számíthatunk még más szellemi, gazdasági előnyökre? —- Szolnoktól Békéscsabáig épülhet az Alföld Főiskola rendszerére minden felsőoktatási intézmény. Ez megalapozhatja az alföldi lobby működését, a vidék sajátosságainak megfelelő felemelkedést. Meglévő szellemi kapacitást egy-egy oktatási program köré kapcsolhatunk, például agrárkereskedői szakot indíthatunk. A három intézmény hatalmas szellemi erőt jelent. A megye tudományosan minősített szakembereinek 70 százaléka ebben az intézményben lesz. — Milyen közelebbi együttműködés fejlődhet ki az új formációban a megyeszékhely és a főiskola között? — Ez a rendszer úgy működik majd, hogy lesz kormányzó- tanácsa, amelyikben a térségnek a főiskolával szoros érdekkapcsolatban lévő intézményei, ön- kormányzatai vesznek részt, tulajdonosok is a főiskolában, véleményt nyilváníthatnak. Maradunk állami intézmény, a térségben megkülönböztetetten fontos funkcióval. A szakmai és szellemi felkészültségtől függő „világváltásban” nyújthatunk ismereteket. Első körben például elnyertünk egy pályázatot, amely lehetőséget teremthet egy nemzetközi továbbképző központ létrehozására. Ezt nem csak magunknak találtuk ki, hanem például Romániának is, hiszen velük a legsikeresebb az utóbbi időben az együttműködés. Az aradi egyetemmel közös kiadványunk is megjelent, és kialakulhat az alkotó munkakapcsolat a szegedi, az aradi egyetem és a békéscsabai főiskola között. Ez lehet az európai közösség továbbképző központja is, ami a térségben a magyarok és románok számára egyaránt fontos. — Miről szól majd a pénteki nemzetközi konferencia a felső- oktatásban alakuló integráció kapcsán? — Arról, mennyire vesszük figyelembe a felsőoktatás átalakításában az Európához kapcsolódás új igényeit, szükségleteit. Úgy tűnik, nem igazán mutatkoznak a jelei, talán csak a szakképzésben. A világbanki támogatással megindult iskolakísérletek ugyanis lényeges tartalmi változást eredményezhetnek. A közoktatás egyéb ágazataiban nem és a felsőoktatásban sem haladnak ez irányban a változások. Az összekapcsolódás lehetőségei lassan alakulnak ki, nem vesszük észre, hogy a felső- oktatásnak új feladatai jelennek meg. — Kiket hívtak, várnak a tanácskozásra? — A velünk kapcsolatban lévőket. Ausztriából is többen jönnek, köztük az ottani oktatási minisztérium vezetője. Csehországból, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, feltehetően hét országból érkezik harminc résztvevő. Ha érdemleges lesz a tanácskozás, kiadjuk az anyagát, hiszen minden ország számára érdekes lehet. Szövényi Zsolt és Setényi János a két felkért hozzászóló, az előbbi a minisztérium szakembere, a másik az oktatási kutatóintézet képviselője, más-más szempontból világítják meg a témát. Nyugat- Európa úgy robbantott a felső- oktatásban, hogy az olcsóbb és gyakorlati hasznú főiskolai képzést terjesztette ki. így a népesség 30—40—50 százaléka felsőfokon végzett. Mi a drágább irányban mentünk el, amely nem eredményezett gyökeres átalakulást. Márpedig az európai szellemiség, a kisebbségi értékek megőrzése az európai átalakulás döntő része így lehet. Bede Zsóka
