Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek Európa hangjA „Nem hiszem, hogy Magyarországnak akadna jorr perspektívája” Mr. Long: a brit befektetők kedvelik Békéscsabát Világos fejlődési iránytű Helyünk a jövő Európájában Az elmúlt években egyre többet hallhattunk az úgynevezett jogharmonizációról. Mi ez tulajdonképpen, kik csinálják és hogyan? — kérdeztük Vastagh Pál igazságügy-minisztertől, aki az Európa-napi jogászfórum meghívottja, előadója. A Lonach Highland Society nevű skót dudások vendégszereplése emlékezetes esemény volt Békéscsabán. Képünkön Christopher Long brit nagykövet (Jobbról) a dudások vezetőjével (balról) és Pap János polgármesterrel fotó: lehoczky Péter Christopher Long brit nagykövetet ismerős vendégként kö­szönthetjük Békéscsabán, hiszen itt járt tavaly a jaminai Jézus Szíve Templom harangszentelésén, majd nyáron a skót dudások hangversenyekor. Az Európa-nap alkalmából többek között hazánk nemzetközi megítéléséről, az Unióhoz csatla­kozás jelentőségéről, valamint a vidék esélyeiről nyilatkozott lapunknak. —A jogharmonizáció vagy más­képpen jogközelítés folyamata nem most kezdődött. Már az 1980-as évek végétől általánosan érvényesült az a törekvés a ma­gyar jogalkotásban, hogy az Eu­rópai Közösség különböző irány­elvei, rendeletéi, azok tartalma beépüljön a hazai jog különböző szabályaiba. Ez már így volt 1988-ban, a gazdasági társasá­gokról szóló törvényben, 1990- ben a versenytörvényben, és az­óta is egy sor más törvényben. A magyar országgyűlés 1994-ben hirdette ki a társulási megállapo­dásunkat az Európai Unióval, ez fordulatot jelentett ebben a folya­matban. Míg addig tulajdonkép­pen spontán jogközelítés ment végbe, az 1994. évi I. törvény több szakasza meghatározza azo­kat a területeket, ahol Magyaror­szágnak közelítenie kell a szabá­lyozás tartalmát az európai sztenderdekhez, az ott kialakult gyakorlathoz. —Mi a szerepe ebben a folya­matban az Ön irányítása alatt álló minisztériumnak? —Az Igazságügyi Minisztéri­um feladata ennek az egész folya­matnak a tervezése, koordinálá­sa. 1995 elején nekünk kellett el­készítenünk egy öt évre szóló programot, és még egy öt évre szóló következő programot. A társulási megállapodást kihirdető törvényben általánosságban meghatározott, viszonylag nagy területek szerepelnek, mint pél­dául az emberek védelme, a nö­vények, állatok védelme, a bank­viszonyok, bankhitel, kereske­delmi viszonyok, pénzviszonyok és így tovább. — Az Európai Unió belépési feltételként határozott-e meg bi­zonyos szabályozási elveket, tar­talmakat? — Az EU a nagy területeket jelölte meg. Ez a folyamat lépésről lépésre halad, tehát nem arról van szó, hogy mondjuk ne­künk 1995-ben vagy 1996-ban azokat a viszonyokat kell kialakí­tanunk, amelyek már a teljes jogú tagság esetében követelmények, hanem azt kell dokumentálnunk, hogy folyamatosan halad a jog­anyag átalakítása. Például 1990 őszén fogadta el az előző ország- gyűlés a versenytörvényt, most 1996-ban fogadtuk el az új ver­senytörvényt, amely már jobban közelít az EU-s irányelvekhez, rendeletekhez, jobban kiterjeszti. De arra nem kényszerülünk rá, hogy idő előtt átvegyünk olyan megoldásokat, amelyek nem fe­lelnek meg a magyar gazdaság jelenlegi körülményeinek. — Mi van készen és milyen területek vannak hátra? —-1995 kiemelkedő esztendő volt a jogharmonizáció szem­pontjából, mert 15 új nagy tör­vényt fogadott el az országgyű­lés, a találmányok szabadalmi ol­talmától kezdve a közbeszerzési törvényt, a nemzet laboratóriumi tanúsítványok kiadásáról szóló törvényt, a vízgazdálkodási, a vám-, a vámtarifa-, a biztosító intézeti, a környezetvédelmi, a természetvédelmi, az élelmiszer-, az állategészségügyi törvénye­ket, a növényi takarmányokról szóló törvényt — sorolja a minisz­ter az ujjain számolva—, majdnem elmondtam mind. 1996-ban a sor folytatódik. Most van a Ház előtt a pénzintézeti törvény és az értékpa­pírtörvény, már elfogadtuk a ver­senytörvényt. Idén következik még a szövetkezeti törvény és a védjegyjogi törvény. 1998 tava­száig körülbelül 15 újabb, nagy jelentőségű törvény elfogadását tervezzük. Köztük lesz a szerzői jogi új törvény, a fogyasztóvédel­mi törvény, a társasági törvény, a külföldi vállalatok magyarorszá­gi fiók- és telephelyeiről szóló tör­vény. A jogközelítés tehát a magyar jog számára egy nagyon világos fejlődési iránytűt határoz meg. Ez rányomja a bélyegét a jogalkotásra, a jogfejlődésre, a parlament tör­vényhozó munkájára. —Áttérve az Európai Unióhoz csatlakozásunk általánosabb té­májára: a miniszter úr szerint van-e egyáltalán választási lehe­tőségünk, hogy belépiink-e vagy nem? — Van, persze, hogy van, csak a másik döntés nem sok realitás­sal bír. Nem hiszem, hogy Ma­gyarországnak akadna jobb pers­pektívája. Tekintsünk a mediter­rán országokra: amióta beléptek az EU-ba, dinamizálódott a gaz­daságuk, komoly pénzforrásokat tudtak igénybe venni. Ez Ma­gyarország számára is nagyon vonzó és kecsegtető. —A majdani belépésükről az állampolgároknak egy népszava­záson kell majd dönteniük. Az ak­kori szavazók, az ország lakossá­ga mennyi idő múlva láthatja vi­lágosan, hogy az EU-tagságnak milyen előnyei és milyen hátrá­nyai vannak? — Ez fokozatosan válhat kéz­zel foghatóvá. Bizonyára lesznek hátrányok is. Én személy szerint nagyon fontos előnynek látom, hogy a szakmai képzés nemzet­közivé válhat. Ez a fiatalság szá­mára reális vonzerőt jelenthet. Az oktatásban — az egyetemi okta­tásban is — egyre jobban megje­lennek majd azok a diszciplínák, amelyek általános európai jelle­gűek. A regionális együttműkö­désre is óriási forrásokat biztosít az Európai Unió. Bízom abban, hogy ez a mi térségünkben is érzékelhetővé válik majd. Simonffy Ágnes — Nagykövet úr! Mint az Euró­pai Unió egyik tagállamának képviselője kívülről, ugyanak­kor az Egyesült Királyság buda­pesti nagyköveteként belülről láthatja Magyarországot. Mi­lyennek ítéli hazánk helyzetét a mai Európában? — Nagy-Britanniában úgy értékeljük, hogy Magyarország a jövő Európájának egyik meg­határozó tagja. Véleményünk szerint az Unió kibővítése biz­tonsági szempontból rendkívül fontos: a földrész minden népe számára garantálni kell a bizton­ságot. Magyarország fejlett ok­tatási rendszere, a magyar em­berek energiája és leleményes­sége nagyban hozzájárulhat majd, hogy az Európai Unió si­keresen versenyezzen az Egye­sült Államokkal és a Távol-Ke­lettel.-—Hol tart jelenleg a kapcso­latok fejlődése az Európai Unió és Magyarország között? — A kapcsolatok jól fej­lődnek Magyarország és az Eu­rópai Unió között. Brit és más uniós államok számos itteni be­ruházása bizonyítja, hogy biza­lommal tekintünk Magyaror­szág jövője elé. A kereskedelmi és a legkülönfélébb társadalmi kapcsolatok gyorsan gyarapod­nak országaink között. —A csatlakozás feltételeit fi­gyelembe véve milyen esélyei vannak Magyarországnak? — Az Európai Unió nyitott minden olyan állam előtt, amely megfelel a stabil, demokratikus, szabad társadalom és a fejlett piacgazdaság követelményei­nek. A belépni szándékozó álla­mok között Magyarország a leg­ígéretesebb pályázók közé so­rolható. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország felvételt nyer az Európai Unióba, amint eljön az ideje. — S miután felvételt nyer­tünk, mit adhat Európa Magyar- országnak, és mit vár el tőlünk az öreg kontinens? — A felvétel után az európai piac teljes mértékben megnyílik az új tagországok előtt. Eszerint Magyarország is részt vehet majd az Európai Unió egyrészt nemzetközi, másrészt a külső vi­lág felé irányuló politikájának kialakításában. Az Unió nem­zetközi szabályai természetesen minden tagra vonatkoznak. De Magyarországnak nem kell a nemzeti függetlenségét felál­doznia. — Az egységes Európában milyen szerep jut például a ke­reskedelem, vagy a kultúra terü­letén a vidéki Magyarország­nak, illetve egy ilyen kis város­nak, mint Békéscsaba? — Békéscsaba gyorsan fejlődő központ, amely sok lehetőséget kínál az európai befektetőknek. Már jelenleg is számottevő brit befektetések működnek ebben a városban. — Nagykövetként mit tekint legfontosabb küldetésének a nemzetközi kapcsolatok még szorosabbá fűzésében? — Fő tevékenységem abból áll, hogy a társadalmi élet min­den területén és minden szintjén elősegítsem a kapcsolatok ki­építését, fejlesztését Anglia és Magyarország között. S ez egy ilyen országban, ahol oly sok a tehetséges ember, különösen hálás feladat. — Nagykövet úr! Köszönjük az interjút, és azt kívánjuk, érez­ze magát ismét otthon Békéscsa­bán! Niedzielsky Katalin „A jogharmonizáció 1997-benfolytatódik” fotó. kovács Erzsébet A NAGYOBB INTÉZMÉNYEGYÜTTESEKNEK TÁGABB A MOZGÁSTERE A VILÁGBAN Integráció a négyzeten a felsőoktatásban A pénteki nap egyik nemzetközi kerekasztal-beszélgetésének színtere a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola. A tanács­teremben dr. Köteles Lajos kandidátus, főigazgató vezeti az Integráció a felsőoktatásban című beszélgetést. A téma jelentőségéről kérdeztük a főigazgatót. A kerekasztal-beszélgetés irányítója dr. Köteles Lajos kandi­dátus, afőiskolafőigazgatója fotó: kovács Erzsébet — A felsőoktatásban kettős in­tegrációnak kell megvalósulnia, az egyik az Európához integrá­lódás, a másik az ezt segítő ma­gyarországi integráció, azaz in­tegráció a négyzeten — mondja Köteles Lajos. — A nagyobb intézményegyütteseknek tá- gabb mozgástere származik a világban. Ezért született és való­sul meg az Alföld Főiskola gon­dolata, a térség három nagy tu­dományos oktatóműhelyének egyesülésével. — Megkérdezték már Öntől, mit akar még a békéscsabai főiskola, hiszen néhány eszten­dő alatt elértek a csúcsra. — Valóban. Ugyanakkor eb­ben a formájában fel akarjuk számolni, azért, mert ezután már csak a leépülés következhet. Ebből a rendszerből átlépünk egy másikba, amely a továbblé­pés lehetőségét ígéri. Más szer­kezetű, minőségű, összetételű, angolszász rendszerű főiskolát alakítunk a régiek helyébe. — A bővülő mamutintéz­mény gazdaságos, prosperáló lehet? — Az Alföld Főiskola bő­vítése nem zárul le. Másként nem működhetünk hosszú távon. A Világbank 150 millió dollárt ad az integráció megvalósítására. Ha ezt a forrást elérjük, akkor tíz évre jut előre a főiskola. A válto­zással szemben egyébként min­denki ellenérdekelt a jelenlegi szervezetben dolgozók közül. Nem biztos, hogy aki a mai rend­szerben megfelel, az az átalaku­lóban is jó lesz. Kiváló nyelvtu­dású, kapcsolatteremtő képessé­gű, számítógépes rendszert mű­ködtetni képes embereknek kell itt minden területen dolgoznia. Ez a százmilliós tételbe kerülő rend­szer az egész megye információs törzse lehet. A főiskola fejleszté­se és a megye átlépése az infor­mációs világba akár párhuzamo­san is történhet. — Számíthatunk még más szellemi, gazdasági előnyökre? —- Szolnoktól Békéscsabáig épülhet az Alföld Főiskola rend­szerére minden felsőoktatási in­tézmény. Ez megalapozhatja az alföldi lobby működését, a vi­dék sajátosságainak megfelelő felemelkedést. Meglévő szelle­mi kapacitást egy-egy oktatási program köré kapcsolhatunk, például agrárkereskedői szakot indíthatunk. A három intéz­mény hatalmas szellemi erőt je­lent. A megye tudományosan minősített szakembereinek 70 százaléka ebben az intézmény­ben lesz. — Milyen közelebbi együtt­működés fejlődhet ki az új for­mációban a megyeszékhely és a főiskola között? — Ez a rendszer úgy műkö­dik majd, hogy lesz kormányzó- tanácsa, amelyikben a térségnek a főiskolával szoros érdekkap­csolatban lévő intézményei, ön- kormányzatai vesznek részt, tu­lajdonosok is a főiskolában, vé­leményt nyilváníthatnak. Mara­dunk állami intézmény, a térség­ben megkülönböztetetten fontos funkcióval. A szakmai és szelle­mi felkészültségtől függő „vi­lágváltásban” nyújthatunk is­mereteket. Első körben például elnyertünk egy pályázatot, amely lehetőséget teremthet egy nemzetközi továbbképző köz­pont létrehozására. Ezt nem csak magunknak találtuk ki, ha­nem például Romániának is, hi­szen velük a legsikeresebb az utóbbi időben az együttműkö­dés. Az aradi egyetemmel közös kiadványunk is megjelent, és ki­alakulhat az alkotó munkakap­csolat a szegedi, az aradi egye­tem és a békéscsabai főiskola között. Ez lehet az európai kö­zösség továbbképző központja is, ami a térségben a magyarok és románok számára egyaránt fontos. — Miről szól majd a pénteki nemzetközi konferencia a felső- oktatásban alakuló integráció kapcsán? — Arról, mennyire vesszük figyelembe a felsőoktatás átala­kításában az Európához kapcso­lódás új igényeit, szükségleteit. Úgy tűnik, nem igazán mutat­koznak a jelei, talán csak a szak­képzésben. A világbanki támo­gatással megindult iskolakísér­letek ugyanis lényeges tartalmi változást eredményezhetnek. A közoktatás egyéb ágazataiban nem és a felsőoktatásban sem haladnak ez irányban a változá­sok. Az összekapcsolódás lehe­tőségei lassan alakulnak ki, nem vesszük észre, hogy a felső- oktatásnak új feladatai jelennek meg. — Kiket hívtak, várnak a ta­nácskozásra? — A velünk kapcsolatban lévőket. Ausztriából is többen jönnek, köztük az ottani oktatási minisztérium vezetője. Cseh­országból, Szlovákiából, Ukraj­nából, Romániából, feltehetően hét országból érkezik harminc résztvevő. Ha érdemleges lesz a tanácskozás, kiadjuk az anya­gát, hiszen minden ország szá­mára érdekes lehet. Szövényi Zsolt és Setényi János a két fel­kért hozzászóló, az előbbi a mi­nisztérium szakembere, a másik az oktatási kutatóintézet képvi­selője, más-más szempontból világítják meg a témát. Nyugat- Európa úgy robbantott a felső- oktatásban, hogy az olcsóbb és gyakorlati hasznú főiskolai kép­zést terjesztette ki. így a népes­ség 30—40—50 százaléka felsőfokon végzett. Mi a drá­gább irányban mentünk el, amely nem eredményezett gyö­keres átalakulást. Márpedig az európai szellemiség, a kisebbsé­gi értékek megőrzése az európai átalakulás döntő része így lehet. Bede Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents