Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-11 / 238. szám
Békéscsaba, a házigazda. I ’olitikusok, nagykövetek, szakemberek, diákok és a közönség találkozójának helyszíne ma Békéscsaba. A beszélgetések, az ünneplések az egységes Európa gondolatát hirdetik, népszerűsítik fotó: lehoczkypéter AZ UNIÓ A Szén- és Acélközösség eredeti tervéből, melyet Robert Schuman 1950. május 9-én jelentett be, több fokozatban alakult ki az Európai Közösség. A tagság alapvető követelménye a demokratikus — pluralista — kormányzati rendszer. Ez a feltétel Görögországban (a katonai rezsim idején), illetve Spanyol- országban és Portugáliában a hetvenes évekig hiányzott. 1958. január 1.: életbe lépnek az Európai Gazdasági Közösségről (EGK) és az Euratomról kötött szerződések. 1961. július: az EGK és Görögország társulási megállapodást ír alá. 1964. december: életbe lép a Törökországgal kötött társulási megállapodás. 1973. január: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozása. A közösség tagállamainak száma ezzel kilencre emelkedik. 1981. január: Görögország csatlakozása. 1986. január: Spanyolország és Portugália csatlakozása. A közösség tagállamainak száma így tizenkettőre nő. Társulási megállapodások születnek Ciprussal és Máltával. 1994. január: életbe lép az Európai Gazdasági Térről (EGT) szóló megállapodás, az EFTA-tagországokra is kiterjesztve az EU Egységes Piac számos előnyét. 1994. február: életbe lép az EU és Magyarország, illetve Lengyelország között a Társulási, vagy Európai Megállapodás. Az egyezmény elismeri az aláíró országok azon eltökéltségét, hogy az Unió teljes jogú tagjai legyenek, mihelyt teljesítették a taggá válás feltételeit. 1994. április: Magyarország és Lengyelország benyújtja tag- felvételi kérelmét az EU-hoz. 1995. január: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Unióhoz. Megérinteni Európát urópa — elcsépelt szó. Aligha találni Magyarországon ma nagyobb közhelyet. Minden párt ezt tűzi választási zászlajára, írja programja élére. Minden előadás, ígéret ezzel fejeződik be. A Föld legkisebb kontinensének nevével. Azzal a hat betűvel, amely e lángoktól perzselt, tíz és fél millió négyzetkilométeres földdarabot jelenti. A Hazát, ahol közel ötven ország és vagy száz nép, majd nyolcszázmillió ember próbál boldogulni egységet keresve, vagy a mesterségesen kovácsolt egységet szétfeszítve. Európa—kontinens. Ahol otthon vagyunk. Azon a földdarabon, amely az Atlanti-óceántól az Uraiig húzódik, s ahova éppen 1100 éve érkeztünk. Keletről, lóháton, szilaj, nomád népként. Hazát adott nekünk e föld. Európa — a vágyott, az áhított. Amelyben—hiába élünk itt több. mint egy évezrede — nem vagyunk, mégsem lehetünk otthon. Előttünk álló kapuiban még csak a kulcsot forgatják. Ez egy másik Európa, amelynek egységesülő jogrendszere, gazdasága, politikai kultúrája, demokratikus gyakorlata, biztonsági rendszere, a lakosság élet- színvonala és gondolkodása magasabb minőséget testesít meg. Mindannyian tudjuk, nekünk, kelet-európaiaknak, magyaroknak ennek a minőségnek az elérése a felemelkedést, a feltámadás reményét jelenti. Európa — megfogalmazható valóság. Több, mint szólam. A minőség, a pontosság, a hitelesség, a gazdasági teljesítmény, a környezetvédelem, a rend és a tisztaság, a gyűlöletnélküliség, a szociális gondoskodás, az egymásrautaltság és a szeretet szinonimája. Egy hely, ahol nem kell félni, a gyűlölettől tartani, ahol jól érzi magát az ember, ahol otthon lehet. Európa — szellem, gondolat. Amely Békéscsabára költözik. Csak kicsit, csak jelképesen. Üzenetszerűen. A megyeszékhely ma megpróbál európai város lenni. Megkísérli egész Békés megye nevében megmutatni, hogy otthon tudnánk lenni abban a másik Európában. Igyekszik bebizonyítani: jelenlétünkkel gazdagítanánk a kontinenst. Szeretné elhitetni: ott a helyünk, nélkülünk szegényebb lenne az egységes Európa. Felmutatni értékeinket, szellemi teljesítményünket. Európa — a nap névadója Békéscsabán. A városban, ahol ma szakmai, politikai és nemzetiségi fórumok, vállalkozói összejövetelek, kulturális és sportrendezvények, ifjúsági, iskolai és gyermekprogramok zajlanak reggeltől estig. Európa-nap — rendezvény- sorozat. Amelynek a köztársasági elnök a fővédnöke, a külügyminiszter, az Európa Bizottság budapesti képviseletének vezetője és az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Írország nagykövete a védnöke. Támogatója az Európai Unió PHARE- programja. Főszereplői pedig mi vagyunk, valamennyien. Békéscsabaiak, Békés megyeiek. Ezrek mozognak, tanácskoznak, színpadra lépnek, sportolnak, versengenek, játszanak ma, vagy egyszerűen csak jól érzik magukat. Egy város, egy megye igyekszik megszerettetni magát az Unióval. Történelmi múltjukra, hagyományaikra büszke polgárok próbálják megérinteni Európát, az európai szellemet. Sok sikert hozzá! Árpási Zoltán Lépések a gyanakvás feloldásáért Az EURÓPAI HAZAFISÁCRÓL Magyarország európai szervezetekhez való csatlakozásának gondolatát, terveit ki-ki a „saját szemüvegén keresztül” érzi, éli meg hazánkban. Természetes, hogy ma még nem ébredünk minden nap az elkövetkező' éveknek a jövő' századokra is kiható feladataival, ám nem is vitathatjuk: a ma aktuális apró lépések döntő jelentőségűek. Göncz Árpád köztársasági elnök mostanában gyakran megfordul az Európai Unió országaiban, sőt, a közelmúltban a szervezet meghatározó személyiségeivel nyílt alkalma eszmecserét folytatni — éppen hazánk belépésének folyamatáról, előkészületeiről. Szeptember közepén, Belgiumból és Luxemburgból hazafelé jövet a Malév menetrend szerinti járatán tíz percet kaptunk a Göncz Árpád melletti ülőhelyen, hogy az előző napok tárgyalásainak tükrében többek között az Európa-napok jelentőségéről is szót váltsunk. —A békéscsabai Európa-nap legfontosabb célja — csakúgy, mint a korábban megrendezetteké hazánkban—, hogy népszerűsítse az egységes Európa gondolatát. Elnök úr, Ón milyen találkozási pontokat fedezett fel e célkitűzés, illene az európai szervezetek képviselőivel folytatott tárgyalások között? Azért is aktuális a kérdés, mert ismertek hazánkban olyan vélemények, amelyek fenntartással közelítenek a csatlakozás szándékához. — Az ismeretlent tudomásul venni, azzal megbarátkozni mindig nagyon nehéz. Amikor Munkácsy egykori lakhelyére, Colpachba látogattunk, tipikusan Európa-napot ünnepeltünk, miközben a magyar iskola és a helyi gimnázium énekkara együtt dalolt tiszta forrásból. Az Esti dalt együtt hallgatni ezen a számunkra szinte érthetetlen luxemburgi nyelven, meghatóan szép volt. Az egésznek a háttere Munkácsy. Mindig élt bennem tudatosan az európaiság, de most először éreztem, hogy európai vagyok. Ezt a tudatot kell erősíteni, mondjam azt, hogy megteremteni az európai hazafiságot. Nem lesz könnyű feladat, mert a csatlakozás lényegesen több annál, mint hogy néhány vállalkozó jól jár a versenyképességével, másokat pedig a gondok gyötrik. A pszichikai előfeltételeket kellene biztosítani, és az eleve adott, betáplált gyanakodást feloldani. Ehhez új élményekre van szükség. Úgy hallom, a békéscsabai Európa- nap programja nagyon jó. Éppen ezért megyek oda, mert jóval nagyobb, mint amin már részt vettem. Fontosnak tartom ezeket a rendezvényeket! A kormánynak van egy erre szóló programja, s azt hiszem, Békéscsabán az is,,Az ismeretlennel mindig nehéz megbarátkozni” mereti vetélkedőkön kívül, a kulturális sokszínűség éreztetésén keresztül mindennel találkozhatunk. Bevonják az iskolákat, a klubokat, a társadalmi szervezeteket. Mindenhová vendégeket várnak, nagyköveteket, külföldi delegációkat, művészeket, előadókat. Az előttünk álló háromnégy évben tehát meg kell alapoznunk az Európa-tudatot Magyarországon is. — Amikor Magyarország belép az Unió tagjainak sorába, feltehetően az egyes ember még nem érzi meg a bőrén a csatlakozás előnyeit... — Nem biztos. Ausztria lakói például az első pillanatban élvezhették az élelmiszerárak csökkenését. Az a benyomásom, hogy egyes iparágaknak, vállalkozásoknak megnő, illetve csökken a súlya. Magyarország kereskedelme ma már liberalizált, tehát a versenynek azon a megrázó hatásán. hogy a határaink nyitva állnak a külföldi áruk előtt, már túl vagyunk. Nagyon remélem, hogy a belső piac bővüléséből az exportnövekedés fedezi majd az import emelkedését. Nem kell tehát fenntartani a ma alkalmazott pénzügyi megszorítások szigorú rendszerét. Ez kényszerintézkedés volt. hiszen addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. A takarónk pedig addig ér, ameddig beérkező működő tőkéből fedezni tudjuk a folyó fizetési mérleg hiányát. Úgy gondolom. hogy az életszínvonal csökkenése jövőre megszűnik. Optimista vagyok tehát, s ebből a derűlátásból merítkezve kívánom Békéscsabának, fogadja szívébe az Európa-napot! László Erzsébet Göncz Árpád Brüsszelben, a NATO székházában találkozott barátként tisztelt régi ismerősével, Javier Solanafőtitkárral A SZERZŐ FEI.VÉTEI.K
