Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

a 1996. október 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP tets megyei hírlap Békés megye a nagy dohánytermelő körzetek közé tartozott Politikusként távozott Gyógynövényből élvezeti cikk „A dohányzás káros az egészségre!” — hirdetik az öles plakátokon a ciga­rettareklámokkal együtt, s e szlogen minden hazai gyártmányú cigarettás­dobozon rajta van. Pedig annak idején, Amerika felfedezését követően gyógynövényként került Európába. Kolombusz második expedícióján vett részt Romano Pane spanyol szerzetes, akinek első leírásai alapján ka­punk képet a dohányról, a dohányzásról. Mexikó meghódításakor —1519- ben — a növény csodála­tos gyógyító hatásáról szólnak a beszámolók, s arról, hogy a spanyol ki­rály kertjébe dísznövény­ként került. Közel azonos időben, de más úton, portugál kereskedők ajándékaként ugyancsak dísznövényként ke­rült a dohány a lisszaboni királyi parkba. 1561-ben a portugál kö­vet ajándékaként már a francia udvarban díszük, majd 1586- ban egy francai botanikus elke­reszteli a Nicotiana névre. Ola­szországban szent fűként isme­rik meg, Angliába és Hollandiá­ba hajósok révén, amolyan kü­lönleges ajándékként jut a do­hány. Hazánkba az osztrák zsoldban álló spanyol katonák, valamint a törökök hozták be, a történetírók szerint meghonosí­tása Bornemissza Pál erdélyi helytartó és Apaffy Mihály erdé­lyi fejedelem nevéhez fűződik. A dohány nagyarányú térhó­dításával együtt megkezdődött a harc a dohány és a dohányzás ellen. Eleinte csak gúnyolták, fenyegették, később pénzbír­sággal, börtönbüntetéssel vagy megkorbácsolással sújtották a dohányzókat. Ezután kezdődött a bumótozás, vagyis a finom, porított, pácolt, illatosított do- hánypomak az orrba szippantá­sa. A pipázás a harmincéves há­ború idején Európában nagyon elterjedt. A keleti vízipipa használata Perzsiában kezdődött, s az arab Dohányfeldolgozás világban ma is divat. A dohány füstjét vízen vezetik keresztül, felfogja a füst szennyező anya­gainak jó részét, miközben a füs­töt lehűti, ezáltal enyhébbé teszi. Egyiptomi utam során elnéztem, amint a teázókban csipetnyi do­hányra faszén parazsat raknak, s a vízipipát a leülő vendég elé teszik, ezzel is jelezve a baráti szándékot. A XVIII. században — spa­nyol földről terjedt el — közked­velt lett a szivarozás, majd az 1800-as években kezd hódítani a dohányzás újabb formája, a ci­garetta, mely napjaink legelter­jedtebb dohányzási formája. Hazánkban Mária Terézia korában lendült fel a dohányter­mesztés, majd utódja, II. József alapított dohánytermelő telepü­léseket. A világszerte elterjedt dohányzás mértékére jellemző a folytonos növekedés. A század­forduló éveiben az egy lakosra jutó dohányfogyasztás nem érte el a fél kilogrammot, napjaink­ban hazánkban közelíti a három kilogrammot. Egyes országok­ban — USA, Svájc, Belgium, Hollandia, Dánia, Anglia, Kana­da, Németország — vala­mennyivel magasabb a dohány­fogyasztás a magyar átlagnál. Az utóbbi fél évszázadban lé­nyeges változás tapasztalható a FEB­dohányzó közönség ízlésében: egyre inkább növekszik a ciga- rettázók száma. Ma a do­hánytermékekből a cigarettafo­gyasztás 75 százalékos arányt képvisel. A legtöbb cigarettát az USA-ban szívják el. de Magyar- ország is a nagyfogyasztók közé tartozik: az öt hazai dohánygyár együttesen mintegy 22 milliárd szál cigarettát gyártott tavaly, közel hatszor annyit, mint 1938- ban, és csaknem kétszer annyit mint három évtizeddel ezelőtt. A dohányosok több mint százhúsz fajta cigarettából válo­gathatnak, melyből 60—70-féle hazai gyártású. A dohánygyárak privatizálása után csupán egyet­len hazai dohánygyár — az ÖNÉRT Kereskedelmi Szer­vező és Szolgáltató Rt. — van magyar tulajdonban, a többi négy külföldi érdekeltségű. Dr. Sztarovits András, az rt. elnök­vezérigazgatója elmondta: Hód­mezővásárhelyen, jelentős be­ruházás részeként, kétszáz dolgozóval májusban kezdte meg a termelést dohánygyáruk, Baján, Szegeden és a fővá­rosban rendelkeznek egy-egy nagy telephellyel, s ma már be­hálózzák az országot, naponta termékeikkel 26 tehergépkocsi rója a hazai utakat, teríti termé­keiket.-— Cégünk a Pannónia cigarettacsaládot gyártja és forgalmazza, terméke­ink a magas minőségi kö­vetelményeket kielégítve váltak ismertté. A napok­ban egy új, vagyis illato­sított termékcsaládunk kerül forgalomba. Ah­hoz, hogy versenytársai maradhassunk a „multik- nak”, cégünk átfogó mó­don kezeli a piacot: ma­gunk szervezzük és koor­dináljuk a termeltetést, a felvásárlást, a gyártást, a műszaki és gyártmány- fejlesztést, a reklámot, a raktározást és a szállítást. Cégünk tavalyi forgalma meghaladta a 3,5 milliárd fotó forintot. Megtudtuk még: há­rom legnagyobb hazai dohány­forgalmazó társaság termékeiket sajátos üzletpolitikai okokból nem forgalmazza, a Pannónia ci­garetta piaci térnyerése viszont folyamatos, s ma már ez a márka az ország minden részében meg­található a forgalomban. —Mi jellemzi napjainkban a dohánytermelést? — Bizonyos formában csök­ken a növény termésterülete. So­kak számára ismert tény volt, hogy Békés megye évtizedekkel ezelőtt a nagy dohánytermelő körzetek közé tartozott. A szá­zad elején a világ dohánytermé­se kétmillió tonna volt, a háborű előtt hárommillió tonna termett. Hazánkban az első világháború időszakában mintegy 650 köz­ségben, 34—35 ezer holdon, kö­zel 30 ezer tonna dohány ter­mett, majd fokozatosan hanyat­lásnak indult ez a növényi kultú­ra. Most azon fáradozunk, hogy új és intenzív fajtákkal a termőterületeket és a növény jövedelmezőségét növeljük, visszaállítsuk, természetesen így Békés megye déli részén, mint például Battonya, Mező- kovácsháza és Mezőhegyes tér­ségében, azokon a helyeken és vidékeken, ahol hagyományai vannak termesztésének — mon­dotta dr. Sztarovits András. Szekeres András Dr. Erdmann Gyula posztját nem töltik be Amikor a vasútállomás környé­kén lakó ügyvéd históriáját dr. Erdmann Gyula kommentálta, ha­zugságnak, rágalomnak nevezve az egészet. Amikor az ő eszmetár­sai kerülnek szóba a közélet tiszta­ságával kapcsolatban, mindjárt tiszta a közélet. így feltehető a kérdés, hogy vajon a többi mende­monda, amely másokat érint a vá­rosban, nem ugyanilyen rágalom, hazugság, nevetséges dolog? Alaptalannak látom az ilyen-meg­nyilvánulásokat, Gyulán semmi­vel sem tartom tisztátalanabbnak a közéletet, mint más városban — szögezte le elöljáróban Le- benszky Attila polgármester azon a tegnap reggeli sajtótájékoztatón, melyet dr. Albel Andor alpolgár­mesterrel tartottak a városházán dr. Erdmann Gyula társadalmi megbízatású alpolgármester le­mondási nyilatkozatai nyomán. Dr. Albel Andor kifogásolta, hogy a konkrétumok meg nem nevezé­se egyformán sért valamennyi képviselőt, az esetleges suttogá­sokkal a testület elé kellett volna állni. A lemondott alpolgármester posztjának betöltésére vonatkozó kérdésünkre a polgármester el­mondta, jelenleg nem szándéko­zik e tisztet senkivel betölteni, erre nem tesz javaslatot a testületnek. Az alpolgármesterrel, valamint a közművelődési és a gazdasági ta­nácsnokkal meg tudják oldani a feladatokat. Albel Andor cáfolta, hogy a város irányításában létre­jött volna nagykoalíció, hiszen Erdmann Gyulával és az MDF-fel az MSZP sohasem tárgyalt erről a helyhatósági választások után. Az Erdmann-nyilatkozatokból lát­szik, ellenzéki politizálásba vo­nul. Ahogyan a kormányzásban nem vesz részt az ellenzék, ugyan­úgy helyi szinten sem lehet végre­hajtani ellenzékiként a vezető ál­tal megszabott feladatokat. A polgármester hangsúlyozta, megválasztásukkor mindannyian tisztában voltak azzal, hogy mi­lyen nehéz helyzetben van a vá­ros. Leginkább a lemondott alpol­gármesternek kellett ezzel tisztá­ban lennie, hiszen a korábbi négy év oktatással kapcsolatos elha­markodott döntései sodorták a mai városvezetést ebbe a pénz­ügyi helyzetbe, így a Karácsonyi János Gimnázium egyházi visszaadása, a főiskola létesítése a korábbi kormánykoalícióval azo­nos városvezetés döntése volt. Tisztában volt azzal, hogy a kor­mányintézkedések nem hozták és ma sem hozzák az önkormányza­tokat kedvező helyzetbe, hiszen a költségvetések előkészítésében is részt vett. Albel Andor kifejtette: mindnyájan tudták, hogy a belte­rületi földekért pénz illeti meg az önkormányzatot, annak útját ke­resték, hogyan tudnának ehhez mihamarabb hozzájutni. Tudatos törekvés volt, nem talált összeg vagy szerencse. A pénzzel a hite­leket váltották ki, azokat, melye­ket az előző vezetés veti fel. Az összes hitelét visszafizette a város —jelentette ki Lebenszky Attila. Nagypolitikai vagy várospoli­tikai okból távozott Erdmann Gyula? — tettük fel a kérdést. — Nem merném azt hinni, az kész­tette távozásra, hogy két héttel ezelőtt írásban meghatároztam azokat a feladatokat, melyeket el­várok tőle —- válaszolta a polgár- mester. Fő indokainak azokat te­kintem, melyeket lemondó nyilat­kozatában megfogalmazott: a munkájával, a tudományos tevé­kenységgel, a családjával kíván többet foglalkozni. Az elmúlt év­ben valamennyi, heti Rendszeres­séggel megtartott vezetői értekez­letre meghívást kapott, ezeken 90 százalékban különböző elfoglalt­ságra, legtöbbször a munkájára hi - vatkozva nem tudott megjelenni. Albel Andor hozzátette: az előző polgármester meghatározó szere­pet biztosított számára a városban, majd pártja nem a várakozások­nak megfelelően szerepelt a vá­lasztásokon, helyi konfliktusok adódtak, ezek is közrejátszhattak — érthető módon — a lemondás­ban. — Amikor Erdmann Gyula lemondott, kezében volt az a több mint 50 oldalas várospolitikai koncepció, melyet az előző város- vezetésnek nem sikerült megal­kotnia. Hosszú távra, 15 évre szól a fejlesztés minden területéről, most folyik széles körű egyezteté­se, a képviselő-testület november­ben dönt róla — összegezte a vá­ros jelenlegi helyzetét a polgár- mester. Szőke Margit Összezárva a miniszterrel 2. Vastagh Pál szimultánja és zsonglőrmutatványa Időkihasználás ide vagy oda: több hely már nincs Vastagh Pálfején... Apró előszoba, szemben vele egy titkárnői iroda, balra ebből nyílik a másik, amögött a'mi­niszter irodája. Az első titkársá­gi helyiség jobb oldalán egy tár­gyaló búvik meg. Az irodába lépve először dr. Szeleczki Idát. a miniszter kabinetfőnökét pil­lantjuk meg. O már túl van a nap első teendőin: a hétre érkező titkárnővel előkészítik a reggeli indulást. Már az íróasztalon vannak azok a levelek, melyekről úgy ítélte meg, hogy a miniszternek látnia kell, ott he­vernek az országos napilapok, meg a sajtófőnök által összeállí­tott válogatás a hétv égén megje­lent, a minisztérium munkáját, érdeklődését érintő írásokból. A titkárnő hipp-hopp, már hozza is a kávét egy pohár víz kíséreté­ben. Aztán szimultán követke­zik: a miniszter felteszi a szem­üvegét, bele-belepiliánt a lapok­ba, a kabinetfőnökkel egyezteti, ki menjen a gazdasági kabinet délelőtti ülésére, nekünk elújsá­golja, hogy meghívták Békés­csabára, az október 11-ei Euró- pa-napra, amelyen előadást is tart. Aztán felemel egy újságot: nem csalás, nem ámítás, ez a Békés Megyei Hírlap! Mit mondjunk, rendszeres olva­sónk. A titkárnő zöld nadrágkosztüm­ben, fehér csipke­gallérral, a kabinetfőnök ele­gáns bordó kosz­tümben, matt feke­te körömcipőben. Körülöttük a tágas iroda: az ülőbú­torokon vöröses huzat, a tárgyaló- asztal mellett 14 szék. Magunk a kanapén ülünk, szemben velünk, a kis asztalon túl há­rom, ugyancsak fa­ragott fotel. Né­hány festmény a falon, a bejáratin kívül egy sosem használt ajtó, az íróasztal mögött egy harmadik, mely a mosdóba (is) vezet. Még egy zsonglőrködés: most olvas, kávét iszik és telefo­nál a miniszter — egyszerre. Lopva egymásra pillantunk a fo­tóssal: a kezébe vett lapot a sportoldalon kezdi olvasni. Be­vallja, hogy a foci nagyon is ér­dekli, aztán betyár nehezen ki­húzzuk belőle, hogy az Újpest­nek szurkol emberemlékezet óta. Amitől nem vagyunk elra­gadtatva: a napfény által kétség­telenül alig járt szobában több­nyire művirágok állnak. Belép valaki, dr. Baranyó György, a minisztérium sajtófőnöke. Invi­tál, nézzük meg a sajtószolgálat kis birodalmát. Értünk a szóból: megérkezett a nyelvtanár, 8.45- től angol órát ad a miniszternek. Hogy is van ez? Úgy tudtuk, remekül bírja az angolt. Felvilá­gosítanak: a politikai szaknyel­vet tanulmányozzák hetente két­szer. Akkor hát csak lesz valami abból a NATO- és EU-csatlako­zásból... Még itthon megkaptuk faxon a miniszter aznapra — hétfőre — tervezett programját. Először a sajtófőnök birodalmában né­zünk körül. Sajtófélóránk után Szeleczki Ida hív bennünket a szobájába. — Az Országgyűlés, a kor­mány és a gazdasági kabinet ülései határozzák meg alapvetően a miniszter munka­hetét — mondja. — A hétfő reggel általában a gazdasági ka­binet ülésével indul számára. Kivételesen, mint ma is, az ál­lamtitkár vagy egy helyettes ál­lamtitkár képviseli őt. A hét első három napja az Ország- gyűlésé, ráadásul hétfőnként ti­zenhárom órakor frakcióülést tart az MSZP képviselői cso­portja. Csütörtökön tíz órakor kezdődik a kormányülés, a pén­tek az, mellyel úgy-ahogy gaz­dálkodni lehet. Rengeteg meg­A minisztérium rejtett energiatartaléka: dr. Szeleczki Ida kabinetfőnök fotó: kovács Erzsébet hívást kap: bíróságoktól, a választókerületéből, külföld­ről, s külföldieket fogad. — Önt ,.örökölte" a minisz­ter? — Egy kabinetfőnök eseté­ben öröklésről aligha lehet szó. A miniszternek feltétlenül meg kell bíznia benne, másrészt a kabinetfőnök egyik legfőbb fel­adata, hogy a minisztériumban csorbítatlanul transzformálja a miniszter akaratát. Ez háttér­munka. Az a lényeg, hogy min­den rendben legyen a miniszter körül. Igyekszem minél keve­sebb dologgal terhelni, ugyan­akkor minden lényeges informá­ciónak el kell jutnia hozzá, még­pedig azonnal. —Hogyan lett kabinetfőnök? — Nem ebben a minisztéri­umban dolgoztam. Szegeden végeztem a jogi karon, a minisz­ter úr is tanított, bár ismeretsé­günk tartalmilag nem onnan származik, hanem a Művelődési Minisztériumból. Az egyetemi évek után a JATE-n maradtam, a rektori hivatalban az oktatási ügyeket vittem. Aztán a minisz­tériumba kerültem, s éppen a jo­gászképzéssel foglalkoztam. Vastagh Pál akkoriban lett Sze­geden a JATE Állam- és Jogtu­dományi Karának dékánja, így rendszeressé vált a munkakap­csolatunk. Egyébként magam is Békés megyei vagyok. —Igen?! (Folytatjuk) Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents