Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

MEGYEI KORKÉP 1996. október 11., pentek Vihar az oltárkép körül Gyomaendrődön Holnap eltűnik a Nap Földink volt. (t) Bonyhay Benjámin író, ügyvéd 1805-ben ezen a napon született Füzes­gyarmaton, és 1885-ben Mezó'- berényben halt meg. 1827-tól Békés vármegyében joggyakor­nok, utóbb 1845-ig jegyző' Mezőberényben. 1849-tól a békésbánáti református egy­házmegye tanácsbírája. 48-as demokratikus népies irányt képviselt. Több népies, népok­tató jellegű szépirodalmi és ismeretterjesztő' munkája és a korabeli lapokban számos ha­sonló célzatú cikke jelent meg. Kiállítás, (zs) Békéscsabán a Lencsési Közösségi Házban ma 18 órakor nyílik Latorczai János „Mentsük meg az Élővíz- csatornát” című fotókiállítása. Megnyitót mond Végh László, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere. A kiállítás ok­tóber 25-éig látható, hétközna­pokon 9 órától 18 óráig. Táncsiker. (d) A békéscsa­bai Vasutas Művelődési Házban és a mezőtúri Móricz Zsigmond Közösségi Házban működő Printomat Táncsport Klub a hét végén E és D osztályú társas­tánc-versenyeken ért el szép si­kereket. Az E kategóriában stan­dardban negyedik, latinban ha­todik lett a Tóth Sándor és Ko­vács Zita páros. Rácz Balázs és Kepenyes Nikoletta ugyaneb­ben a két számban második he­lyen végzett. A D osztály latin ötödikje Kecső Krisztián és Csamai Krisztina lett. Stan­dardban ötödik, latinban első a Tímár Tamás, Kőszegi Melinda páros. Helyes-e, ha a polgármestert rá­festik az oltárképre?—ezen vitá­zott közel egy órát tegnapi rendkí­vüli ülésén a gyomaendrődi képviselő-testület. Az ominózus vitát az váltotta ki, hogy a helyi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola ká- polnaavatójára Gyomaendrőd város adományozta oltárképen a polgármester alakja is szerepel. — A polgármester ezzel a portréval a lakosság kedélyét bor­zolta — vélekedett V árfi András, aki szerint a város első embere rosszul döntött, amikor hozzájá­rult, hogy rákerüljön az oltárkép­re. Más hozzászóló azt rótta fel a polgármesternek, hogy nem is tagja a katolikus egyháznak. A gyulai Pándy Kálmán Kórház II. belgyógyászatán adjunktus dr. Liszkai Gizella, aki a Gyula és környéke helyi orvosi kamara vezétője. Örömmel újságolta, hogy a kamara nevében sikerült példára okot adó megegyezést kötniük a kórházi irányítással. —A napokban írta alá a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának orvosigazgatója, dr. Kander Zol­tán és a kamaránk vezetősége az együttműködési megállapodá­sunkat — tájékoztat dr. Liszkai Gizella. — Gyakran párhuzamo­sak az orvosi kamara és az inté­zetvezetés érdekei, időnként azonban a vélemények eltérnek egymástól. Márpedig a kamara tagjainak érdekvédelmére szol­gál. A további egyeztetések szük­ségessé tették, hogy a kamara képviselőjét meghívják az intéz­mény tanácsadó testületi ülésére és ott a véleményünket elmond­hatjuk. Csakúgy a munkabizott­sági üléseken, az osztályértekez­leteken és a kórházi munkaérte­kezleteken is ott leszünk ezután. Báthori Gyula képviselő hangsúlyozta, a kép az adó­fizetők pénzéből készült. Sze­rinte az emberek az oltárképen való szereplést elbizakodottság­nak veszik. Elárulta azt is, az utóbbi napokban a lakosság köréből olyan hangokat hall, mi­szerint a polgármestert vissza kellene hívni tisztségéből. Ez utóbbi hírt a hallgatóság sorai­ból is megerősítette egy hozzá­szóló. Helytelenítette továbbá, hogy a polgármester a rokonsági köréből választott festőt, s a köz­pénzen való adakozást is rosszaiba. Ezekkel a véleményekkel szálltak vitába azon képviselők, akik szerint az oltárkép művészi — A kamara tekintélyét min­denképpen erősíteni kell, hiszen az orvosok, az egészségügyiek veszélyben érzik magukat, állá­sukat, létbiztonságukat. — Véleményezési jogot gya­korolhatunk a kórház szakmai fejlesztési terveinek összeállítá­sánál, az orvosok bérfejlesztési javaslatainál, az ügyeletek meg­szervezésénél, a díjak megállapí­tásánál. Jelentős előrelépésnek érezzük, hogy az osztályvezető főorvosok, adjunktusok, főor­vosok kinevezése, a feltételek megfogalmazása, a munkahe­lyek megszűnése, pályakezdő or­vosok felvétele, állások megszű­nése kapcsán is szót kaphatunk. —A kamara az orvosok érdek- védelmét hivatott biztosítani. — Igaz, de az orvos számára egyáltalán nem mindegy, hogy „jobb keze”, a szakdolgozó, ho­gyan dolgozik, milyen felkészült­ségű és emberi tulajdonságú se­gítség. Ezért a szakdolgozók munkahelyének megszüntetésé­nél, az átszervezéseknél, a szol­gálati férőhelyek elosztásánál, a értéke vitathatatlan, s azon a pol­gármester szerepeltetése is he­lyénvaló. Dr. Frankó Károly polgár- mester szerint az alkotó a közép­kori egyházi festészet szabályait követte, amikor tíz ma is élő vá­roslakó társaságában őt is rá­mintázta a képre. Ez ellen az egyház sem tiltakozott. Vélemé­nye szerint a lakosság körében hangulatkeltés folyik, s hogy ez a városban táptalajra talált, az itt élők szellemi szintjét is jelzi. A támadások nem csak személy szerint őt mint polgármestert tet­ték gúny tárgyává, hanem az ol­tárképet is, s a nemes ügyet, ami hozzákapcsolódik. Cs. R. bérleti díjak meghatározásánál is hallatjuk a hangunkat. —Az Önök képviselői hajlan­dóak lesznek az esetleges össze­ütközésre, a vezetőknek ellent­mondásra is? —A megállapodás biztosítja a kamarai képviselők védelmét. Meggyőződésünk, hogy gyakor­lati tapasztalataink, vélemé­nyünk sokat segíthet az orvos­igazgató döntéseinél. Mindnyá­jan a kórház jó hírnevét szeret­nénk megőrizni a saját érdekeink védelme mellett. — Ebbe a szervezetbe nem­csak a kórházban dolgozó orvo­sok tartoznak, őket hogyan képvi­selik? — A környező önkormányza­tokkal felvesszük a kapcsolatot, arra ösztönözzük őket, hogy kér­dezzék meg a szakmát az új állá­sok betöltésénél, a körzetek kiala­kításánál, a kinevezéseknél. Jó példaként említhetem a gyulai önkormányzatot, ahol szociális intézményvezetők kinevezésénél már kikérték az orvosi kamara véleményét. Bede Zsóka Holdunk a Nap korongja előtt ha­lad el. melynek több, mint a felét elfedi — e ritka természeti jelen­ség figyelhető meg október 12- én, szombaton hazánkból. A Ma­gyar Csillagászati Egyesület in­formációja szerint a fogyatkozás nyári időszámítás szerint 15.34 órakor kezdődik Békéscsabán. Holdunk ekkor kúszik a Nap ko­rongja elé. Amint telik az idő, egyre nagyobb részét takarja le, fokozatosan nő a fekete beöblö- södés a Nap képén. 16.45 órakor éri el a fogyatkozás a maximális fázist, ekkor a napkorong terüle­tének csaknem a fele nem látszik majd. 17.50 perckor érvéget ajelen- ség térségünkben. Az egyes fázisok más-más időpontra esnek hazánk különböző vidékein. A jelenséget a Hold okozza. Föld körüli útja során időről időre keresztezi a Földet és a Napot Egy különös terv megvalósításá­hoz kérte segítségünket Mihály Zoltánná, a Fény Gyermekei Ala­pítvány kuratóriumának elnöke. — Végső célunk egy olyan gyógyközpont létrehozása, ahol orvosokkal együttműködve a ter­mészetgyógyászat legkülönbö­zőbb válfajaival tudunk foglal­kozni. —Miben várnak segítséget? — Szeretnénk találni egy he­lyiséget, ahol mindezt megtehet­nénk. Ennek a célnak az elérése érdekében szervezünk egy jóté­konysági gálaestet, ahol némi kezdőtőkét szeretnénk össze­szedni. A gála időpontja: október 27-e 19 óra. — Kik vesznek részt ezen az esten? — Bár a fellépő művészek névsora még nem teljes, láthatják majd Oszwald Marikát, Jan- kovich Józsefet, Csere Lászlót, összekötő egyenest. Ilyenkor bolygónkról nézve a Nap korong­ja előtt halad el, és annak egy részét eltakarja. Ha pontosan a Nap előtt halad el, teljesen elta­karhatja a Napot, ilyenkor fi­gyelhető meg teljes napfogyatko­zás, amely igen ritka jelenség — legutóbb 1842-ben volt, legkö­zelebb pedig 1999. augusztus 11- én következik be. Végül egy jó tanács: a szakem­berek óva intenek bennünket at­tól, hogy szabad szemmel vagy távcsővel tekintsünk a Napba, sőt, kormozott üveggel, vagynap- szemüveggel se próbálkozzunk, mert komoly károsodás érheti a szemünket.Közvetlenül a Napba csak e célra készült szűrőkkel pil­lanthatunk. Megteszik az ívhegesz­téshez használatos védőszemüve­gek és a házilag készíthető úgyne­vezett lyukkamera is. Józsa Imrét és Michael Kropf tánckoreográfust. A műsort Konter László rendezi, és a Jókai Színház művészei közül Gáspár Tibor, Tomanek Gábor, Nagy Erika, Kovács Edit, Bellái Judit és Mészáros Mihály lesz látható a műsorban. —Mivel tudnak segíteni azok, akik fontosnak tartják-e nemes célt? — Már az is segít, ha valaki részt vesz ezen az esten, de szeret­nénk itt nyereményeket sorsolni a megjelentek között, ehhez is gyűjtünk még tárgyakat, felaján­lásokat. Örülnénk, ha a fellépő művészeknek tudnánk valamit adni. Minden segítséget elfoga­dunk, hiszen nekünk is egy nagy célunk van: minél több emberen segíteni, akiknek testi-lelki prob­lémái vannak. A címünk: Fény Gyermekei Alapítvány, Békés­csaba, Jegenye utca 10. A. Gy. Megállapodtak az együttműködésben Jótékonysági est a Jókai Színházban Segítsük a Fény Gyermekeit! Göteborg kikötője a turista szemével legnagyobb forgalmú kikötője, fontos szerepet játszik a tenge­rentúli konténerforgalomban. A város főpolgármestere, Jörgen Linder ajándékkal kö­szöntötte Göncz Árpádot, aki herendi porcelánnal viszonozta a kedvességet. Rövid városné­zés után a köztársasági elnök hazafelé, a repülőgépen a követ­kezőképpen foglalta össze a há­rom nap történéseit. — Meg kell mondjam, ez egy kedves király — mondta Göncz Árpád. — Magam is meglepőd­tem, hogy milyen sokat tudnak a magyarországi átalakulás folya­matairól. Kiutazásomat hosszú előkészítő munka előzte meg. Tárgyalásainkról elmondható, hogy korrekt, barátságos, ugyanakkor tárgyilagos légkör­ben zajlottak. A király szerepe Svédországban nem terjed ki a napi politikai eseményekre, ő az ország szimbólumaként jelenik meg. Legértékesebbnek talán a miniszterelnökkel folytatott be­szélgetéseimet említhetem. Po­zitív szemmel figyelik Magyar- ország külpolitikai kapcsolatait. Külön kiemelték a szomszédos országokkal kötött együttműkö­dési szerződéseket. Azt azonban meg kell mondjam, a NATO-val kapcsolatos elképzeléseinket némi iróniával figyelik, hiszen Svédország teljes szuverenitá­sának elvével ez nemigen fér össze. Egyértelműen pozitívan nyilatkoztak, és szinte minde­nütt megemlítették az 1956-os forradalmat, melynek nemzet­közi szerepe is volt, az 1989-es határnyitást, valamint azt a pénzügyi politikát és demokrati­kus átalakulást, amelyet hazánk napjainkban él. Nagyon fon­tosnak ítélem, hogy a kísére­temben utazó 36 üzletember megfelelő partnerekkel talál­kozhatott, melynek eredmé­nyeként erősödhet a két ország közötti gazdasági kapcsolat is — foglalta össze svédországi látogatásának tapasztalatait az államfő. (Vége) Papp János A kiutazást a Kereskedelmi és Hitel­bank orosházi és szarvasi fiókjai, a Budapest Bank békéscsabai szerve­zete, az orosházi Agro-M Rt. és a csorvási Genuin-Panis Kft. szpon­zorálta. /• Göncz Árpád kíséretében... Károly Gusztáv vendégei voltunk (3.) A nemzetközi statisztika szerint a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád a pápa után a legtöbbet utazó politikus. Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy ne látogatna külföldre. Leg­utóbb a svéd király hivatalos meghívásának tett eleget, s tartózkodott három napot a Skandináv-félszigeten. Útjára, mint általában, elkísérte felesége, több politikus, minisztériumi tisztségviselő, néhány újságíró, és több mint 30 üzletember, akik betekintést nyerhettek a svéd politikai, gazdasági és kulturális életbe. A programnak megyei vonatkozásai is voltak, hiszen a delegáció férfítagjainak egy része a szarvasi Szirén Ruhaipari Szövetkezet ingeit és a békési Körös-Netkar Bt. öltönyeit viselte, valamint ezen úti beszámoló írójának abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy a Békés Megyei Hírlapot a helyszínről tudósítsa. A Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád útja Stockholmból Uppsalába vezetett, ahol az otta­ni székesegyház után a helyi egyetemet tekintette meg. Áz egyetem Svédország legrégebbi oktatási intézménye. Jelentő­sége a XVII. és XVIII. század­ban már megmutatkozott, több világhírű professzor tevékeny­kedett falai között. Az egyete­men hét kar működik: teológia, jog, orvostudomány, gyógysze­részet, filozófiai tudományok, társadalomtudományok, mate­matika és természettudomány. Kutatási tevékenysége világ- színvonalú, amit az is mutat, hogy professzorai közül hat ré­szesült Nobel-díjban, elsősor­ban fizikai és kémiai területe­ken. Hallgatóinak száma mint­egy 30 ezer. Külön érdekessége, hogy magyar tanszék is műkö­dik falai között. A hallgatók sza­badságára jellemző, hogy bár­mely nyelven tanulhatnak, van, aki németül hallgatja a történel­met, magyarul a matematikát, s ha kell, francia nyelven avatják be a zene rejtelmeibe. Az idő rövidsége miatt az uppsalai látogatást Göteborg megtekintése követte. A Stock­holm és Göteborg közötti távol­ság mintegy 300 km, s a svédek számára a legtermészetesebb, hogy ezt az utat egyórás repü­lőgéppel történő utazással bo­nyolítják le. Számunkra kicsit szokatlan, hogy olyan természe­tességgel veszik a repülőgép- jegyet, mint mi a vonatjegyet. Göteborg Svédország második legnagyobb városa, 17 km hosszú partszakaszával egyben az ország legnagyobb kikötője. Ipari jelentőségét tekintve Stockholm után a második he­lyet foglalja el. Az ipari termelés ellenére a gyárkémények füst­jéből semmit sem lehet érzékel­ni, mert a város a Götálv-folyó partján fekszik, annak torkolatá­tól hat kilométerre. Püspöki székhely és egyetemi város is. Régebben, pontosan 1619-ben építette II. Adolf Gusztáv azt az erődítményt, amelynek védelme alatt a kikötője fejlődhetett. Vá­rosi rangot 1621-ben kapott. A külföldiek bevándorlása ered­ményeként 1624-ben a városi ta­nács összetétele a következő­képpen alakult: négy svéd, há­rom holland, három német és két skót. Az összehasonlítás csak azért lényeges, mert egyben visszatükrözi a XVII. századi és a mai göteborgi lakosság össze­tételét. A hollandokat II. Gusztáv Adolf telepítette be Göteborgba. Ők csatornaépítésükről voltak híresek, s e csatornák ma is üze­melnek a várost keresztül-kasul hálózva. Göteborg Skandinávia Felvételünkön Göncz Árpád köztársasági elnököt és kíséretét az uppsalai székesegyház előtt Jan Erik Wikstörm megyei ispán fogadja

Next

/
Thumbnails
Contents