Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

1996. október 2., szerda KÖRKÉP Olaszország és az ’56-os magyar forradalom Tanulság a világ számára Négy évtizede sok forradal­már talált menedéket abban a Bródy Sándor utcai épület­ben, ahol ma az Olasz Kultu­rális Intézet működik. Itt kezdődött tegnap az „Olasz­ország és az ’56-os magyar forradalom” című kétnapos kerékasztal-tanácskozás. Pietro Ercole Ago, Olaszország magyarországi nagykövete be­vezetőjében elmondta: azzal a szándékkal szervezték a ta­nácskozást, hogy a korszak ku­tatói mellett a negyven évvel ezelőtti események résztvevőit, szemtanúit is megszólaltassák. Vásárhelyi Miklós történész, a Soros Alapítvány magyaror­szági kuratóriumának elnöke előadásában kifejtette: 1956- ban a felkelés részvevői azért mentek az utcára, hogy kiköve­teljék jogaikat az új elnyomók­tól, a kommunista apparátustól. Olyan nemzeti megmozdulás zajlott le hazánkban, amely az idegen hatalom érdekeit képvi­selő vezetés ellen irányult. Az utcára vonuló tömegek a szovjet csapatok kivonását kö­vetelték, és hangot adtak azok­nak a nézeteiknek, amelyeket addig legfeljebb szűk családi körben mertek kimondani. A fegyveres felkelők már néhány nap alatt ráébredtek, hogy csak akkor őrizhetik meg az első vívmányokat, ha kompromisz- szumot kötnek a Nagy Imre ve­zette kormánnyal. A történtek ráébresztették a világot, hogy a szocialista rendszert sem a me­rev lenini-sztálini dogmatiz- mus, sem a reformok nem te­szik örök életűvé - hangsú­lyozta Vásárhelyi Miklós. A készülő egészségügyi törvény is elismeri Orvos tízezer iskolában A készülő új egészségügyi törvény nagy figyelmet szen­tel az iskola-egészségügynek. Szükség is van erre, mert a gyermekkorban beidegződött helyes életvitellel számos fel­nőttkori betegség előzhető meg, s ennek komoly nemzet- gazdasági vonzata is van. Kaposvári Júlia, a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság főtitkárának meggyőződése, hogy hatékonyabb megelőzés révén nagymértékben csök- ken(het)ne például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetési gondja. 1975-ben alkották meg a ma is hatályos rendeletet, amely szerint az iskola-egészségügyi teendők megszervezése az álta­lános és középiskolákat fenn­tartók számára kötelező. Ennek megfelelően jelenleg az ország mintegy tízezer általános és kö­zépfokú oktatási intézményé­ben. több mint másfél millió gyermeket lát el több száz főál­lású és több ezer mellékfoglal­kozású háziorvos, házi gyer­mekorvos, valamint védőnő. Hatáskörükbe tartozik a többi között a védőoltások be­adása, a szűrővizsgálatok meg­szervezése és elvégzése. Ugyancsak az ő feladatuk az in­tézmények tisztaságának az el­lenőrzése a tantermektől az ét­kezőkig, a fertőző betegek távol tartása a közösségtől. (cs. b.j.) Kitelt a társadalombiztosítás ideje? Sürgősséggel tárgyalja a Ház a magyar-román alapszerződést Jó szót nemigen kapott tegnap a társadalombiztosítás rend­szere, annak állandó működési zavara. Délután pedig kisebb vihart kavart, hogy a Kossuth téri tüntetés készültségét adó rendőrökkel, azaz fegyveresekkel találkoztak a honatyák. A képviselők szóvá tették, hogy megalázóan kevés a nyugdíj, emelése pedig nem tart lépést az inflációval; drága a gyógyszer, alacsony az egészségügyi ellátás színvo­nala, s egész körzetek marad­hatnak ellátatlanul a kórház- bezárások miatt. A nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási alapok 1995. évi zárszámadásának tárgyalása során kitűnt, hogy az éves hiány ilyen alacsony szintű szolgáltatások mellett is meghaladta a 40 milliárd fo­rintot. Akar László pénzügyi ál­lamtitkár elgondolkodtatónak tartotta, hogy 3,4 millió al­kalmazott fizeti be a tb-járulé- kok 90 százalékát, míg 750 ezer vállalkozó mindössze tíz százalékát. A felszólalók olyan törvé­nyek mielőbbi előkészítését javasolták, amelyek végre egyértelműen rögzítik a tb működésének, gazdálkodásá­nak előírásait. Képviselői kérdésekre vála­szolva Horn Gyula miniszter- elnök a magas kenyérárakról szólva közölte: soha nem állí­totta, hogy nem engedi száz forint fölé emelkedni a kenyér árát, hiszen a liszt is, a kenyér is szabadáras. A kormány dolga olyan helyzet teremtése, hogy a lakosok meg tudják venni a kenyeret. Az Országgyűlés 194 igen, 75 nem szavazattal, 2 tartóz­kodás mellett sürgősséggel vette napirendjére a ma­gyar-román alapszerződés megerősítését. S. A. Tüntetők. A Március 15-e téren kezdődött és a Kossuth téren folytatódott az a tüntetés, amelyet eredetileg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége hirdetett meg, elutasítva a tandíjfizetést. Később ellenzéki pártok is csatlakozták hozzájuk, s egy idő után a tandíjról már alig esett szó. fotó: feb/diósi imre Beiktatták a tévépápát A büdzsé kifizeti az adósságokat A Magyar Televízió Közala­pítvány Kuratóriuma tegnap egyhangú döntéssel elfogadta az MTV Részvénytársaság alapító okiratát. A kurató­rium elnöke az rt. elnöki te­endőivel Peták Istvánt bízta meg, aki ezt követően átvette a cég mintegy 20 milliárd fo­rintot érő vagyonát. A kuratórium ülésén megvá­lasztották a felügyelőbizottság tagjává dr. Ladvánszlcy György ügyvédet és Tóth László gé­pészmérnököt, a Taurus vezér- igazgatóját. Egy harmadik tag­ról a dolgozók döntenek. Peták István ezt követően a kuratóriumnak bemutatta alel- nökjelöltjeit: Horváth Lórántot, a gazdasági, pénzügyi és gyár-. tási területek, valamint Sárközi Erikát, a műsorszerkesztés fele­lősét. A televízió jelenlegi 3600 dolgozójának a munkaviszonya átalakul, a közalkalmazotti tör­vény helyett a jövőben a Munka törvénykönyvének sza­bályozása vonatkozik majd rá­juk. Az MTV-nek az Antenna Hungáriával és az APV Rt.-vei szembeni adósságait feltehe­tően a központi költségvetés egyenlíti majd ki. A kuratórium szóvivője a korhatárt elért tévések nyugdí­jazásával kapcsolatos sajtó po­lémiákra válaszolva elmondta: az új elnök a nyugdíjazások el­lenére számít a nagy rutinra szert tett munkatársainak to­vábbi munkájára is. (németh) Nincs szó a kabinet gazdaságpolitikájának felpuhulásáról Eltűntek a régi privatizációs papírok Magánemberként felháborítónak nevezte a botránnyá da­gadt Tocsik-ügyet Horn Gyula miniszterelnök, aki tegnap megtartott szokásos, havi sajtókonferenciáján az ÁPV Rt. ál­tal egy magánszemélynek kifizetett több száz milliós siker­díjjal kapcsolatban kapta a legtöbb kérdést. A kormányfő nem kívánt rész­letekbe bocsátkozni a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda vizsgálatának csütörtöki befe­jezése előtt. Mint mondta, a privatizációt is felügyelő Suchman Tamás leváltására csak akkor gondolna, ha a mindeddig keményen dol­gozó, korrekt politikusról ki­derülne, hogy visszaélés ré­szese volt. Lapunk kérdésére, hogy mit tesz a kormány a hasonló bot­rányok megelőzése, illetve a privatizáció átláthatósága ér­dekében a miniszterelnök ki­fejtette: a kabinet már akkor falba ütközött, amikor az előző kormányzati időszak privatizációs ügyleteinek fel­göngyölítésekor kulcsfontos­ságú dokumentumok eltűnését tapasztalta. Ennek ellenére a szocialisták kitartanak a kor­rupció visszaszorítására tett választási ígéretük mellett. A kabinet továbbra is támo­gatja a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatokat - derült ki a sajtókonferencián -, jóllehet az ASZ vizsgálata szerint meggondolatlan befektetése­ikkel több település önmagát sodorta csődközeibe. Az esetleges 2,5 százalékos nyugdíjemelést Hóm a költ­ségvetés lehetőségeitől tette függővé, de leszögezte: a jövő évi áremelkedéseket mind a bérekben, mind a nyugdíjak­ban ellensúlyozzák majd. A beharangozottnál várhatóan kisebb mérvű energiaár-eme­lés külön kompenzálásáról egyelőre nincs ákó. Alaptalannak nevezte a ka­binet gazdaságpolitikájának felpuhulásáról szóló híreket. A választások közeledtével sem lehet „húzd meg, ereszd meg” taktikát folytatni, a társadalom nem kísérleti nyúl - mondta a kormányfő. (takács) Göncz Árpád köztársasági el­nök kedd délelőtt megkezdte háromnápos hivatalos svédor­szági látogatását. Az államfőt és feleségét munkaebéden látta vendégül XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné. Délután Göncz Árpád tárgyalt a parlament elnökével és a kor­mányfővel. Borisz Jelcin orosz elnök kedden javasolta, hogy a Füg­getlen Államok Közösségének (FÁK) vezetői vitassák meg az Afganisztánban kialakult hely­zetet. Az Egyesült Államok diplomatákat akar küldeni az ázsiai országba, hogy tárgyal­janak a tálibokkal, akik maguk­hoz ragadták a hatalmat Kabul­ban - közölte a washingtoni külügyminisztérium hétfőn. Az Együttélés szlovákiai el­lenzéki magyar mozgalom az alkotmánybíróságnál keres jogorvoslatot, mert a szlovák alkotmánnyal ellentétesnek te­kinti az új parlamenti házsza­bályt. Ennek értelmében ugyanis a szlovák parlament képviselői a törvényhozásban keddtől már kizárólag az ál­lamnyelven, azaz szlovákul szólalhatnak fel. Ion Iliescu román államfő keddi marosvásárhelyi látoga­tása alkalmából kijelentette: sajnálja, hogy 1990 márciusá­ban nem utazott Marosvásár­helyre. Személyes jelenléte - mondta - talán megelőzhette volna a románok és a magyarok közötti véres összecsapásokat. Az egyetemi tanévnyitó alkal­mából elmondott beszédében Iliescu elítélő mindenfajta etni­kai zavarkeltési kísérletet. A boszniai unió elnökségé­nek három tagja, Alija Izetbe- govics elnök, valamint a két el­nökségi tag, Kresimir Zubak és Momcsilo Krajisnik kötelezett­séget vállalt a boszniai alkot­mány támogatására és megvé- delmezésére - áll az elnökség első üléséről kiadott boszniai horvát közleményben. Merényletet követtek el a bosnyák föderáció képviselő­házának egyik tagja ellen Mos­tarban keddre virradóra. A ZDF televízió pedig azt adta hírül, hogy 1992 és 1994 között a németek több mint 100 tonna gyógyszeripari hulladékot és le­járt szavatosságú gyógyszert szállítottak adományként Mos­tar környékére. Csehország tartósan legnép­szerűbb politikusa a közeli na­pokban 60. születésnapját ün­neplő Václav Havel államfő. A szeptemberi közvélemény-ku­tatások alapján Havelben a megkérdezettek 82 százaléka bízik, s mind a kormánykoalí­ció, mind az ellenzék körében komoly tekintélynek örvend. Beléptem a NATO-ba (2.) Hazánkat nagyra értékelik i Egybehangzó brüsszeli vélekedések szerint hazánk nagy va­lószínűséggel az elsők között csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Lapunknak nyilatkozó NATO-diplomaták ér­tésre adták: Lengyelországon, Csehországon, Magyarorszá­gon, és talán Szlovénián kívül más kelet-európai államok egyelőre nem esélyesek a tagságra. A brüsszeli NATO-központ főbejárata: ide kell bejutni A NATO brüsszeli székhelyén kevés kérdésre kaphat ndáro- zott és egyértelmű választ a hír­lapíró. Á szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a külügy­miniszterekből álló Észak-at­lanti Tanács még nem döntött sem a szervezet átalakításának részleteiről, sem az ezzel pár­huzamosan haladó keleti bőví­tés menetrendjéről, sem a bosz­niai misszió jövőjéről. Ha a hi­vatalból kíváncsi látogató egy- egy háttérbeszélgetés után némi •v hiányérzettel is csukja be a jegyzetfüzetét, azt mégis kény­telen elismerni, hogy a változá­sok előtt álló NATO máris gyökeresen átalakult. A védelmi szervezet tagjai ma már nem a közös ellenség legyőzésére szövetkeznek, ha­nem a biztonsági kockázatok elhárítását tekintik fő céljuk­nak: az új népvándorlás, a nacionalizmus, a terrorizmus, a természeti katasztrófák leküz­dését és megelőzését. A vasfüggöny lehulltával a szervezet partnerséget ajánlott Kelet- és Közép-Európának: a jelenleg 27 országot tömörítő Partnerség a békéért program - mint Brüsszelben elmondták - a NATO 1990 utáni legna­gyobb sikersztorija. A legmeré­szebb elképzeléseket is felül­múlva, szoros politikai és kato­nai együttműködést teremtett az egykoron szemben álló or­szágok között. Egyes vélemé­nyek szerint a szövetség nem utolsósorban a partnerségi programban mutatott teljesít­mény alapján tudott különbsé­get tenni a tagságra áhítozó or­szágok között. A közös gyakor­latok a NATO-érettség próbái, s egyben serkentői voltak. Magyarország felkészültsé­gét minden brüsszeli beszélge­tőpartnerünk magasra értékelte. Az egyetlen ország - hangzott el -, amelynek felső katonai vezetése Nyugaton végzett; igaz, a hadsereg fölötti civil kontroll - amelyet a NATO- tagság egyik feltételeként em­legetnek - még kívánnivalót hagy maga után. Brüsszelben azt is közölték: a csatlakozás­nak egyáltalán nem ára méreg­drága nyugati fegyverek be­szerzése. A sokat emlegetett in- teroperabilitás, vagyis egy­máshoz illeszkedés sokkal in­kább azt jelenti, hogy a tag­államok (az emberek és a kato­nai technika is) képesek a kommunikációra egymással. Taszámak, Kaposvárnak és Táborfalvának központi szerep jut a NATO boszniai békete­remtő missziójában, s ezt, va­lamint a magyar hozzájárulás fontosságát nem győzik hang­súlyozni amerikai diplomaták és katonák. S bár a brüsszeli megfogalmazás e helyütt is óvatos volt, az megjósolható, hogy Egyesült Államok az IFOR utáni időszakban is szá­mít a magyarországi bázisokra. Halmai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents