Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. szeptember 30., hétfő Pedagógusoknak, (h) A békéscsabai Körösi Csorna Sán­dor Főiskola adott otthont a NAT bevezetésével kapcsolatos kisebbségi feladatok témájú in­tenzív továbbképzési sorozatnak a hét végén. A kétnapos rendez­vényen részt vevő kisebbségi pe­dagógusokat Simon Istvánné tá­jékoztatta a NAT bevezetésével kapcsolatosan a Művelődési Mi­nisztérium feladatairól. A peda­gógusok részére hat alkalommal rendezendő továbbképzések a helyi tanterv és helyi nevelési módszer elméleti, módszertani elsajátítását szolgálják. A Rózsáról. Tótkomlóson hétfőn 15 órakor kezdődik a képviselő-testületi ülés, ahol na­pirendre kerül a település idei első féléves költségvetésének zárszámadása. A. képviselők megvitatják a Rózsa fürdő vezetőjének beszámolója alap­ján az intézmény 1995/96. évi működésének tapasztalatait is. Iskolatalálkozó. (vl) Szombaton délután Orosházán találkoztak a helyi 2. sz. általá­nos iskolában 1971-ben végzett 8. b osztály tagjai. A Katlan Étte­remben megrendezett ben­sőséges hangulatú összejövete­len a negyedszázada végzettek felelevenítették az egykori álta­lános iskolai emlékeket és az életükben azóta eltelt időszak legérdekesebb történéseit. Elnapolták, (b) Az eleki önkormányzat szeptember 30- ára tervezett testületi ülését, egyes képviselők betegsége mi­att, október 7-ére halasztották. Halálos baleset, (y) Egy ha­lálos áldozata, két súlyos és egy könnyű sérültje volt az elmúlt hét végének. Szombaton Gyomaend- rőd külterületén a 46-os főúton személygépkocsi ütközött kerék­párossal. A kerékpáros kórházba szállítás közben életét vesztette. Békéscsabán két kerékpáros bal­eset volt szombaton. Az egyik ál­dozat személygépkocsival ütkö­zött és súlyos sérüléseket szenve­dett, a másik kerékpáros elesett és könnyebb sérülésekkel megúszta. Vasárnap Dombegyházon sze­mélygépkocsi csúszott az árokba és utasa súlyosan megsérült. A hét­vége jó híre, hogy megkerült a battonyai nevelőotthonból eltűnt kisfiú, Fodor Sándor. Kukatűz. (y) A tűzoltók több kisebb esethez vonultak a hét vé­gén. Szombaton Lökösházán egy hősugárzó okozott tüzet, Békés­csabán pedig egy elektromos kap­csolószekrény gyulladt ki. Két sze­méttároló is égett szombat este Bé­késcsabán az Andrássy úton. Nem az első eset, hogy szórakozás­ból hazafelé induló fiatalok ki­gyújtják a kukákat. FOTÓ: SUCH TAMÁS Anyanyelvi kulturális nap Almáskamaráson Almáskamaráson immár máso­dik alkalommal rendezték meg a Békés megyei németek anya­nyelvi kulturális napját szom­baton a művelődési házban. Az eseménynek különleges aktua­litást adott, hogy éppen egy hét­tel ezelőtt került sor ugyanitt az almáskamarási németek kitele­pítésének 50. évfordulójára az érintettek és családtagjaik rész­vételével. A kulturális napon a meghívottak mellett a megye­házáról, a közigazgatási hiva­talból és több társszervezettől, településről jelentek meg ven­dégek, valamint öt település nemzetisége képviseltette ma­gát, köztük a Hartáról érkezett hagyományőrző csoport. A nagy érdeklődésre számottartó programon Amb­rus Attiláné polgármester fo­gadta és köszöntötte a vendé­geket, majd Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő szólt az ország nemzetiségi politikájá­ról . Boczonádiné Székely Irén, a Békés Megyei Német Ki­sebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnöke a megye nemzetiségi helyzetéről és a kisebbségi önkormányzatok­ról adott tájékoztatót. Ezt követően Nagy Jánosné isko­laigazgató nyitotta meg az ál­talános iskolában Tóth Rozá­lia almáskamarási születésű, jelenleg Lajosmizsén élő festőművész képeinek kiállí­tását, amelyből több darabot a művész az „Alapítvány Al­máskamarásért” közalapít­vány javára ajánlott fel. Egyet pedig kifejezetten a polgármes­teri hivatal részére adott át aján­dékul. Külön érdekességgel szolgáltak a helytörténeti kiállí­tás darabjai, amelyeket a köz­ség lakói gyűjtöttek össze. Az ünnepi program után a műve­lődési házban a hagyomány- őrző csoportok és közösségek műsoros bemutatója követke­zett. Ebéd után a megyei német kisebbségi önkormányzatok el­nökei, elektorai tartottak mun­kamegbeszélést, amelyen dr. Simon Imre, a megyegyűlés el­nöke is részt vett. A délutánt a hartai csoport fergeteges elő­adása töltötte ki Iván Jánosné művészeti vezető irányításával, majd a helyi német kisebbségi önkormányzat zárta a progra­mot. H. M. Felvételi előkészítő Debrecenben Az 1997-ben felsőoktatási in­tézményekbe jelentkező kö­zépiskolások és érettségizettek számára önköltséges felvételi és egyetemi (főiskolai) szintre- hozó előkészítő tanfolyamot indít a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem. A tantárgyak: matematika, közgazdaságtan, fizika, kéjnia, biológia, földrajz, magyar, tör­ténelem, angol, német és pszi­chológia. Csoportosításuk a felvételi szakpárok szerinti (jogi, közgazdasági tantárgy­párosítások is), de egy tárgy­ból is lehet előkészítést igé­nyelni. A most érettségizők, illetve korábban érettségizet­tek részére intézménytípuson­kénti és szakonkénti csoporto­kat szerveznek, figyelembe véve a változó felvételi köve­telményeket. Speciális segédanyagot a résztvevőknek továbbra is személyenként biztosítanak. Az előkészítő október 19-én kezdődik és 1997. április 19- én fejeződik be (22 alkalom, 8 órától 14 óráig). A foglalkozá­sokat szombatonként tartják, időtartamuk: tárgyanként há­rom óra. A részvétel önköltsé­ges, díja—a kiscsoport létszá­mától függően — óránként 270—300 forint. A foglalkozások helye: KLTE TTK Debrecen, Egye­tem tér 1. Érdeklődni és jelent­kezni október 7-éig lehet az egyetem tanulmányi osztályán (4010 Debrecen, Pf. 18., tele­fon: 52/316-666, 23-51-es mellék). Megszűnik a hiány és a pazarlás? (Folytatás az 1. oldalról) egészségügyi vezetőinek is jócs­kán adott munkát. Békés megyében az ország­ban szinte elsőként jutottak meg­egyezésre a tisztiorvosi szolgálat koordinálásával az egészségügyi intézményvezetők, önkormány­zati képviselők és az egészség- biztosítás. Elsőként fogalmazták meg viszont azt a gondolatot (az­óta más megyék is csatlakoztak), hogy akkor hajtják végre a dön­tést, ha a törvény az ország min­den pontjára, még a fővárosra is,, egyformán vonatkozik és min­denhol végrehajtják. — A gyors megegyezésben jelentős szerepe van az elő­készítésnek — tájékoztat dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos —, március óta elemezzük a helyze­tet az illetékesekkel. Döntő tényező volt, hogy a három kór­ház, a gyulai Pándy Kálmán Kór­ház igazgatója, dr. Kander Zol­tán, a békéscsabai Réthy Pál Kór­ház igazgatója, dr. Nagy Balázs és az orosházi városi kórház igaz­gatója, dr. Gervain Mihály hat­szemközt leültek egymással, megbeszélték gondjaikat és egyezségre jutottak. Sőt, mint erről értesültem, a jövőben ezeket a találkozókat rendszeressé kí­vánják tenni. Igazán okos és dip­lomatikus lépésnek értékelem mindezt a korábban mestersége­sen keltett véleménykülönbsé­gek, konfliktusok után. — Sokan vannak még ma is olyan idős, beteg emberek, akik azért vannak kórházban, mert nincs hová menniük, nincs aki gondoskodjon róluk. — A döntésben szerepet ját­szottak gazdaságossági szem­pontok, de a legfontosabb a lakos­ság megfelelő egészségügyi ellá­tásának biztosítása volt. A szoci­ális okból kórházban lévők ellátá­sát szociális területen kell biztosí­tani. Otthonápolási szolgálat, ápolási osztály, otthon kialakítá­sa nélkülözhetetlen feladat. Kór­házba valóban csak az kerüljön, akinek arra van szüksége. Kivizs­gálta^ műtétre előkészítve jus­son oda a beteg és a szükséges szakellátást követően lábadozá­sa, további gondozása az alapel­látásban folytatódjék. A struktú­raváltást tehát háttérintézmény­teremtési folyamattal párhuza­mosan kell végezni. Megfelelő műszerezettséggel bevezethető például az egynapos sebészet, a minél rövidebb idejű kórházi ápo­lás. Ez az átalakítás csak kis lépé­sekben történhet, hiszen ez hosszú folyamat lehet. — Intézménymegszüntetések­re is sort kell keríteni, amely azért fájdalmasan érinthet egész­ségügyi dolgozókat, a területen élőket. — A központi elvek 146-féle mutató alapján határozták meg, hol hány ágyat kell megszüntetni. A 289 ágyszámcsökkentés ahhoz képest volt sok, hogy növelésre számítottunk, de a tényekkel, a számokkal, adatokkal nem vitat­kozhattunk. A 3176 ágy helyett 2890-et finanszíroz jánuártól az egészségbiztosítási pénztár. Ön- kormányzatok, alapítványok, egyházak, magánszemélyek mű­ködési engedély birtokában fenn­tarthatnak egészségügyi intéz­ményeket ezen felül is. Elsőd­leges szempont a szakmai indo­koltság, majd pedig a gazdasá­gosság a szerkezet változtatásá­nál. Talán a legfájóbb döntést a mezőhegyesi utókezelő kórház megszüntetése kapcsán kellett hozni. Orvosi és szakdolgozói munkanélküliségtől feltehetően nem kell tartani itt sem, az épület struktúrája alapján pedig szociá­lis célú átalakítása bizonyosan megoldható. Ez már az önkor­mányzat döntése lesz. Senkinek nem öröm, ha a struktúraváltás miatt el kell küldeni egészség- ügyi dolgozót, ilyen célra, végki­elégítésre biztosít anyagiakat a kormány. —- Együttműködött a tisztior­vosi szolgálat az egészségbiztosí­tással és az orvosi kamara me­gyei szervezetével is. Hallottam, hogy a működési engedély kiadd-% sóhoz szükséges feltételek mércé­jét mindannyian magas szintűnek ítélték. — Január 1 -jétől csak azzal az intézménnyel köt a biztosító szerződést, amelyik rendelkezik működési engedéllyel. A mini­mumfeltételek elég magasak, ezért több helyen ideiglenes mű­ködési engedélyt tudunk kiadni (szakemberhiány, műszerezett- ségi, tárgyi feltételek miatt). A szakképzés megszerzésének ha­táridejét meghosszabbították 1999. december 31 -éig, az átkép­zésekre elsősorban a fiatal orvo­soknak van lehetősége. A tapasz­talatainkról tájékoztatjuk a felet­teseinket. Bede Zsóka Képzőművészeti pályázat A XVI. Országos Amatőr Kép­ző- és Iparművészeti Kiállítás 1997-ben kerül megrendezésre. Az országos kiállítást egy me­gyei pályázat előzi meg, mely­nek nevezési feltételei meg­egyeznek az országos pályáza­téval. A megyei kiállítás 1996. november 1-jén 17 órakor nyílik Orosházán, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A pá­lyaműveket zsűrizésre az alábbi időpontokban lehet leadni a me­gyei művelődési központban, Dombi Ildikónak (Békéscsaba, Luther u. 6.) 1996. október 16- án 9.00—16.00 óra között, és Tóth Erikának Orosházán, a Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban (Kossuth L. u. 1.) októ­ber 14— 15-én9.00—16.00 órá­ig. Nevezési díj: 600 forint/fő. Gádoros! lalunap. (cs) Gádoros Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesületének szervezé­sében — a település újratelepítésének 170. évfordulója tiszteletére — falunapi ünnepséget tartottak a hét végén, ahol nem csak a helybeliek mutatkoztak be, de eljöttek a nagyszénási vadászok, az orosházi kertbarátok, a környező települések lelkes focistái is. Ökör sült a nyárson, koncert szórakoztatta a fiatalokat, kutyabemutató, sakkszimultán és segédmotoros gyorsulási verseny gazdagította a programot fotó: such tamás Megújul az iskolai tornaterem Javában tart és várhatóan a hé­ten befejeződik a békésszent- andrási Hunyadi János Általá­nos Iskola tornatermének fel­újítása. Teljes aljzatcsere tör­ténik, a falakat pozdorjával borítják, továbbá új kézilabda­kapukat is beállítanak. Az, hogy ez a felújítás meg­valósulhat, dr. Kapy Rezsőnek köszönhető, aki szülőként há­romszázezer forinttal támogatja a munkálatokat. A falak és a mennyezet átfestését az önkor­mányzat vállalta. A festéket is­kolai pályázati pénzből vásárol­ják. (r) „HA KETTEN CSELEK­SZIK UGYANAZT — NEM UGYANAZ.” (Publius Terentius) „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak...” Kaszaperen a millecentená- riumi ünnepség szombaton az életfa állításával kezdődött, amelyet az ősi település helyén, az úgynevezett Templom-hal­mon avattak fel. Az egybegyűl­teket Csörhés István polgármes­ter köszöntötte, majd dr. Grin Igor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója is­mertette a község történetét, amely az 1200-as évekig nyúlik vissza. Ezt követően az iskolá­ban a község lakossága által gyűjtött iskolatörténeti kiállítást tekinthették meg a látogatók, majd a diákok a művelődési ház­ban középkori jeleneteket adtak elő. Itt gyönyörködhettek a nézők Harangozó Imre néprajz- kutató fotóiban is, ami az erdélyi táj és az ott lakó székelyek min­dennapjait elevenítette meg. Az est folyamán dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnö­ke a honfoglalás 1100. évfordu­lójáról emlékezett meg, és kife­jezte reményét, hogy a kifara­gott életfa a jövőbeli hitet jelké­pezi. Hetényi György históriás költeménye Kaszaper történetét fogta át a századok távlatában. Külön érdekesség, hogy ez al­kalomra a településről külön­leges évkönyv jelent meg, melyben egykori igazgatók, tanárok és diákok névsora ta­lálható 1917-től napjainkig. Az évfordulóra érkezve a meg­hívottak népes táborát alkot­ták a községből elszármazot­tak. A millecentenáriumi program vacsorával és benső­séges hangulatú beszélgetések­kel zárult. (Hetényi)

Next

/
Thumbnails
Contents