Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-25 / 224. szám
Földink volt. (u) Ezen a napon született Mezőhegyesen 1910-ben Krárnli András vegyész, egyetemi tanár. 1935- ben végzett a szegedi egyetemen, kémiából szerzett doktori fokozatot. 1936—39 között Szent Györgyi Albert közvetlen munkatársa. 1949-től 1980- ban történt nyugdíjazásáig a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosvegytani Intézetét vezette. Számos területen ért el kimagasló tudományos eredményeket. Ő volt a penicillin hazai gyártásának és a magyar biotechnológiai kutatásoknak az egyik megindítója. Helyesen, (cs) Hétfőn az Orosháza városoldalon Új pártelnök címmel megjelent írásunkban sajnálatos névelírás történt. A Fidesz orosházi szervezetének elnöke — helyesen — Molnár István. Az érintettől elnézést kérünk. Kábeltévé, (i) Füzesgyarmaton megteremtődtek a kábel- televízió működésének feltételei, s a helyi képviselő-testület döntése alapján a bekötési díjak 10 800 forintba (plusz áfa) kerülnek. J Promo-lndra TÄräi kedvezményes, kedvezményes, hosszú lejáratú részletfizetés, már havi 10 958 Ft-tél. Békéscsaba, Bartók B. út 33. fezt. 3. * Telefon: 06 (66) 453-680. s Előzetes telefonos időegyeztetést kérünk! MEGYEIKÖRKÉP 1996. szeptember 25., szerda Kovácsházi lakodalom tűzijátékkal — Azt hittük, háború dúl és megtámadták a rendőrség épületét a hét végén, akkora lövöldözés volt késő éjjel. A sorozatos durranásoktól a környéken senki sem tudott aludni. Nézzenek már utána: szabad ilyet csinálni? — mondta egy felháborodott mezőkovácsházi lakos a kedd reggeli piacon. Mint kiderült, az e napon örök hűséget fogadott ifjú pár tiszteletére rendezett tűzijáték okozta a lármát, amely megzavarta a főtéren lakók nyugalmát.-----Szabályos volt-e a lakodalmi tűzijáték? — kérdeztük Nagy Lajos rendőrfőhadnagytól, a járőr-alosztály vezetőjétől. — Igen, minden szabályos volt. — Szokatlan (ezért feltűnőbb is!) egy vidéki kisvárosban a tűzijáték. Hogy lehet erre engedélyt kapni ? — Kérelmet kell benyújtani a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályára, ahol körültekintően megvizsgálják a lehetőséget. Pontosan le kell írni, ki akar tűzijátékot rendezni és megfelelő szakember-e a végrehajtó, amelyhez egyébként különböző szakhatósági engedélyek kellenek. És tegyük hozzá: nem olcsó. Ha minden rendben, akkor véleményt kémek a helyi rendőrkapitányságtól, mert annak feladata az utak, a helyszín biztosítása. Ilyen engedély alapján, az önkormányzatok kérelmére volt agusztus 20-án Magyar- bánhegyesen és Mezőhegyesen is hasonló esemény. Az ifjú pár tiszteletére rendezett tűzijáték 3—5 percnél nem tartott tovább. — Nem volt ez veszélyes a város belterületén? — Ezek a kis pirotechnikai anyagok kifejezetten a szórakoztatóipar részére készülnek és nem okoznak semmiféle sérülést vagy tüzet. Mezőkovácsházán az étterem a rendőrség épülete mellett van, előtte egy üresen álló régi posta, innen szemlélte a násznép a látványt, továbbá üres parkoló, valamint egy nagy légterű buszpályaudvari bejáró. Az utakat lezártuk és minden az előírások betartásával történt. A lehulló csillámlemez az úttestre hullott, egyébként sem éghető anyag, így a tűz kizárt. A zaj más kérdés, azt nem lehet kiküszöbölni, de mint említettem, csak néhány percig tartott. — Nem kellett volna előre értesíteni a környéken lakókat? —Erre csak azt tudom mondani, hogy a rokonság körében tudták, a rendőrségnek pedig nem előírás az esemény előzetes kifüggesztése. Mit lehet erre mondani? Igaz, a lakók nem voltak elragadtatva, de mindenesetre a násznépnek és az ifjú párnak tetszett. Halasi Mária Villamos- szereléstechnikai bemutató a Dél-Alföldön „Garantált minőség és széles körű szolgáltatás” — volt a mottója annak a hegesztő- és villamos-szereléstechnikai szakmai bemutatónak, amelyet a napokban nyitottak meg Hódmezővásárhelyen a Szintézis Kft. Szántó Kovács János u. 155. szám alatti új telephelyén. A cég tevékenységéről szombati hirdetési oldalunkon tájékozódhattak az olvasók, míg a szeptember 23-ától 26-áig rendezett szakmai napokon a jelenleg forgalmazott szereléstechnikai termékek és szolgáltatások gyakorlati bemutatójára került sor. , A megnyitón Tánczos János ügyvezető köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MGK alelnöke szólt a jelenről. Az alelnök kiemelte annak jelentőségét, hogy mára a megyei nagyvárosokban is fellelhetők olyan cégek, amelyek kicsiben (gmk, kisszövetkezet) kezdtek, ennek ellenére talpon maradtak, fejlődtek. E társaságoknak fontos szerepe van a megyék közti és az országos kereskedelmi kapcsolatok építésében is. Lapunk kérdésére az ügyvezető elmondta, hogy a kft. tevékenységi köre Csongrád megyén túl elsősorban Békés megyében szélesedett ki. Többek között kapcsolatuk van a Gyulai Húskombináttal, Vasipari Szövetkezettel, a volt Vízgép vállalattal, a békéscsabai téglagyárakkal, illetve Orosházán a KAZÉP-pel. Ezért is szeretnék, ha a 26-ai viszonteladói találkozóra több békési cég képviselője is ellátogatna. Külön figyelmet érdemel még 24-én a Mérési, ellenőrzési módszerek és eszközök, hegesztési varratok ellenőrzése című előadás, valamint 25-én délelőtt a Honeywell cég ajánlata kazánházak és távfűtési rendszerek felújítására. A bemutató mindennap 9-től 15 óráig tart nyitva. H. M. A német sajtó és a falusi turizmus Unatkozom, mit tegyek? Berczy János kettős minőségében is vendéglátó volt a hét végén Gyopárosfürdőn. A Németországból érkezett 5 újságírót ugyanis mint a Gyopár Panzió vezetője és mint a Békés Megyei Falusi Turizmusért Egyesület elnöke fogadta. Tőle tudtuk meg, hogy a bambergi, a grosshansdorfi, a bonni és a weideni lapkészítők a falusi turizmus magyarországi alakulásáról tájékozódtak az elmúlt napokban. — Hozzánk Pusztamérgesről érkeztek az újságírók. Kérdéseikre válaszolva elmondtam, hogy a megyei egyesületünk 1994. november elsején alakult azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a vendégfogadókat összefogja, számukra képzést biztosítson. Azóta 26-an csatlakoztak hozzánk. A tűzkeresztségen már átestünk, de térségünkben ez a fajta turizmus most bontakozik ki. Igyekszünk a minőségre törekedni, mert a német turista a magyaros étkek mellett programokra is éhes és kulturált szállást remél a legtávolabbi faluban is—összegezte röviden a hétvégi találkozás lényegét az egyesület elnöke. Cs. I. T Kétszáz nyugdíjas ünnepelt Vésztőn A helyieken kívül csorvási, két- egyházi, dombiratosi és szeghalmi nyugdíjasok vettek részt a Vésztői Nyugdíjasklub tízéves jubileumi ünnepségén. A zászló- avatással — melyet a vésztői ön- kormányzat adott a klubnak — egybekötött rendezvényt vasárnap este a Sinka István Művelődési Központban tartották. Vésztőn 1986-ban alakult a nyugdíjasklub, s azóta az általa rendezett különböző programok révén számtalan szép élménnyel gazdagodtak a község idős polgárai. A vasárnap esti ünnepség is maradandó élményekkel szolgált. A több mint kétszáz résztvevő az ünnepi beszédek után a Sinka István Művelődési Központ társastáncklubjának és mazsorett- csoportjának színvonalas műsorában gyönyörködhetett. Végezetül mindegyik nyugdíjasklub sorra került, egymás jobb megismerése céljából különböző kultúrműsorokat adtak elő. M. B. Most, amikor egyre kevesebb pénz jut a kikapcsolódásra, ráadásul a kultúrházak is ínséges időket élnek, arra voltunk kíváncsiak, hogy e szerényebb lehetőségek között mit kínál (mit tud kínálni?) a mezőkovácsházi művelődési központ idén ősszel a fiataloknak? —Az anyagi lehetőségek szűkültek ugyan, ennek ellenére igyekszünk a megszokott tanfolyamokat, klubokat megtartani, sőt szeretnénk újat is indítani. Szerencsére nagy részükhöz nem pénz, inkább ötletek, és önzetlen klubvezetők kellenek. Mire gondoltunk? A választ a „Saláta-lap” nevezetű félig humoros, de tartalmában nagyon is komoly felhívásból tudhatja meg mindenki, amit eljuttattunk a város intézményeihez— mondta Jankó Erzsébet népművelő. — Ebben pedig az áll, hogy mi, a művelődési központ dolgozói hiszünk abban, hogy napjainkban is fontos a szabadidő hasznos eltöltése és bízunk benne, hogy erre városunkban is van igény. Ezért ezen a szórólapon egy-két ötletet próbáltunk adni, hogy az „Unatkozom, mit csináljak?” sókat hallptt mondatra mindenki megoldást találjon. Ajánlatainkban többek között szerepel díszítőművész-, hímzőkor, bélyeg és sakk szakkör, egészségvédő klub, helytörténeti szakkör, színjátszás, társastánc, hitgyülekezet, szövés, fonás, szépségápolás, újságíró-, fotóklub és még sorolhatnánk. Ezek mellett természetesen nyitottak vagyunk bármilyen kezdeményezésre, ami a ház keretein belül megoldható. Úgy gondolom, ilyen kínálat mellett már csak egy kérdés lehet: igénylik-e a fiatalok? Reméljük igen! (hm) II. Albert király palotája. Földi halandó ritkán teheti be ide a lábát A SZERZŐ FELVÉTELEI Göncz Árpád hosszasan dicsérte II. Albertet, aki kedvesen, nyílt őszinteséggel nyújtott kezet a magyar államfőnek. (Folytatjuk) László Erzsébet (A következő részben átsuhanunk a híres, éjszaka kivilágított belga autópályán, és megtudjuk, milyen furcsa szomszédságban áll egymással Belgium és Luxemburg.) elárul az ország helyzetéről lakóinak közérzete, életvitele, hangulata. Rossz kedvre pedig semmi ok. A belga családokban többnyire három autó falja a benzint, hétköznap a hétköznapi (Brüsszelben csapnivaló a közlekedés, viselik is a nyomát az itt-ott behorpadt Nissanok, For- dok, Opelek), szombaton viszont előkerülnek a státusszimbólumok, a mesés Ferrarik, a csillogó Jaguárok, meg a régi automobilok szemet gyönyörködtető másolatai. Kinek mir futja a fizetésből. A leggyengébben keresők 20-30 ezret visznek haza (a belga frank valamivel több, mint ötször drágább a forintnál), s nem ritka a 6-800 ezres havi jövedelem sem. így aztán a világ legtermészetesebb dolga, hogy esténként az egymást érő vendéglők megtelnek, legyenek azok akármilyen drága helyek. Számunkra furcsa, de Brüsszelben teljesen természetes, hogy egy fiatal hölgy vagy úr egyedül beül az étterembe — mondjuk egy üres, egyszemélyes asztalhoz —, és békésen megvacsorázik, vagy iszik egy korsó sört. A belga nők állítólag nem nagyon főznek, ugyanakkor nagy-nagy áhítattal és műgonddal terelik kiskutyáikat a kiskocsmákba, s ott a kedvencek teljes jogú vendégnek kijáró ellátásban részesülnek. Balgaság lenne azt hinni, hogy a belgák — flamandok, vallonok, franciák és a többiek — feje fölött sohasem tornyosulnak felhők. Sokszor dúlnak az ellentétek, a múlt héten azonban egy valamiben egyetértettek. Kedves vendégként, mi több, régi jó barátként üdvözölte Göncz Árpádot Javier Solana NATO-főtitkár, Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke, Dehaene miniszterelnök, s a mosolygós Luc van den Brande, a flamandok miniszterelnöke. S vajon miként fogadta a belga király, II. Albert? Sokáig nem tudtuk. Az uralkodó a legteljesebb mértékben külön él alattvalóitól, a tárgyalásai nem nyilvánosak, nem ad interjút, alig érintkezik a külvilággal. Bejutni sem könnyű hozzá. A magyar újságírócsapat egyik hölgytagjának hiányzott a fotója az akkreditációs kártyájáról, s mivel nem akart interjút készíteni a királlyal — jobban tette, hogy nem akart —, fényképezőgép sem volt nála, a szigorú őrök nem látták értelmét, hogy a kolléganő kiszálljon a külön- buszból. A királyi birtok a palotával, a növényházzal olyan érintetlennek tűnt, mintha nem is a földön lenne. Hazafelé Nem zökkent ki megszokott életritmusából sem Belgium, sem Luxemburg, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök az európaiak közösségét eró'sító' szervezetekhez, államfőkhöz, uralkodókhoz, politikusokhoz utazott a két országba. Nem zökkentek ki, de odafigyeltek, s minden kijelentésre, mozzanatra azonnal reagáltak. „Alig jöttünk ide, máris otthon érezzük magunkat” — ez a mondat szinte szállóigévé vált az öt nap alatt, s a barátságos belépőnek mindjárt megadatott a tiszteletteljes fogadtatás. A két kis ország kitárta kapuit a magyarok előtt. A belgák vagy túl szerények, vagy nem ismerik kellően Magyarországot. Rokon vonásokat fedeztek fel a két ország között. Azt mondják, hasonlítunk egymásra méreteink alapján (most még „jó nyomon haladunk”), illetve gazdasági nehézségeinket tekintve (e pillanatban mintha letértek volna belga barátaink a valóság mezejéről). Persze, azt maguk sokkal jobban tudják, mi nyomasztja őket, de — mint mindenhol a világon — sokat A flandriai Mechelenben a harangmúzeum vezetője (jobbról) mutatja be a féltve őrzött kincseket Göncz Árpádnak. Balról Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Göncz Árpád: „Alig jöttünk ide, máris otthon érezzük magunkat” Magyar belépő az Európa-házba 1. rész: A belgák vagy túl szerények, vagy nem ismerik Magyarországot
