Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
aÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. szeptember 23., hétfő Elültette a magot az Unióban Európai normákhoz igazodni A Békés Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány Szeghalmi Alirodája, a városi önkormányzat és a Layer Kft. sárréti vállalkozói találkozót és termékbemutatót tartott a hétvégén Szeghalmon, a Layer Kft. Széchenyi u. 11. szám alatti telephelyén. A meghívottak számára szombaton délelőtt kezdődött a hivatalos megnyitó, majd a Vállalkozók különböző témájú ismertető előadásokat hallgathattak meg. A nagyközönség előtt pedig délután nyitottak kaput. Vasárnap délután a szervezők fórumra — melyen két dán üzletember is résztvett — invitálták a térség vállalkozóit. Gila Károly irodavezető köszöntője után, Kurt UInk- sen, Magyarországon élő dán üzletember, gazdasági tanácsadó tartott előadást. — Magyarország és Dánia között a legnagyobb különbség abban van, hogy ott virágzik a hagyományos üzlet, Magyarországon viszont ez nincs jelen — kezdte az előadó. — Egy angol lap információi szerint ma a magyar gazdaság 55 százalékát a feketegazdaság termeli. Márpedig, ha Magyar- ország is az Európai Unióba tart, akkor a fekete- és a szürke- gazdaságot a kormánynak mielőbb fehérré kell változtatnia — fogalmazott Ulriksen úr. A fórumon az is elhangzott, hogy a magyar kis- és nagy- vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell az európai normákhoz. Magyari Barna Húzóágazat a mezőgazdaság Sok érdeklődőt vonzott mind a gép-, mind a hibridkukoricafajtabemutató FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Oktatási fórum, (n) Hóm Gábor országgyűlési képviselő, az országgyűlés oktatási bizottságának tagja Békés megye és Békéscsaba oktatási szakembereivel találkozik szeptember 24-én, kedden Békéscsabán, az ifjúsági ház kaszinótermében. Gyermekagykontroll. (c) Speciális, ismétlő agykont- roll-foglalkozáíjt tartanak szeptember 28-án, szombaton 9—17 óra között a békéscsabai ifjúsági házban. Felfris- síthetők itt az alaptanfolyamon elsajátítottak, és új technikákat is tanulhatok a résztvevők. A foglalkozást Bakos Koméi szolnoki gyermek- agykontroll-oktató vezeti. Új orvos Geszten? (f) A napokban a településen járt Dr. Redwan Heijazi. A Szegeden végzett frissdiplomás általános orvos megpályázta a megüresedett orvosi állást. Előmegállapodást kötött Szerb József polgármesterrel, miután szülésznő feleségével szívesen telepedne le Geszten . A végleges döntést a Szíriái származású orvos szerződtetésének ügyében az október elején ülésező képviselő-testület hozza meg. Színi felvételi, (c) A Csabai Színistúdió szeptember közepén már tartott egy felvételit, és ezáltal többen bekerültek a társulatba. A középiskolások csoportja jelenleg 25, az általános iskolásoké 10 tagú. Szeptember 27-én, pénteken 16 órakor rendezik az újabb felvételit a békéscsabai ifjúsági házban, és elsősorban olyan 12—14 éves fiúk jelentkezését várják, akik szeretik a színházat, és szívesen megismerkednének komolyabban, közelebbről is a színészmesterséggel. A felvételin egy verset, egy dalt és egy prózarészletetet kell előadniuk a jelentkezőknek. Súlyos sérülés, (u) Szombat délelőtt Gyomaendró'd külterületén a 46-os főúton egy kerékpáros irányjelzés nélkül balra kanyarodott és összeütközött egy személygépkocsival. Az ütközés következtében a kerékpáros súlyos sérüléseket szenvedett. Lángra lobbant, (u) Szombaton Mezőhegyesen a 18-as majorban egy Bábolna típusú terményszárítóban láhgra kapott 2 tonna napraforgó. A- tűz okát vizsgálják, az anyagi kár 50 000 forint. Szarvas 3. külterületén szombaton leégett egy fólia borítású csirkeól, melynek következtében 5700 egyhetes csirke bennégett. A becsült kár egymillió forint. A tűz okát vizsgálják. ,JÓL KEZDENI JÓ, DE JÓL VÉGEZNI JOBB.” (Talmud) (Folytatás az 1. oldalról) ami eddig sehol nem hangzott el. Mindig is azt mondtuk, hogy a csatlakozás folyamata legalább olyan fontos, mint maga a csatlakozás, a változás időpontja ne legyen vörös vonal, hanem észre se lehessen venni. Ennek szellemében a felvétel, illetve csatlakozás előtti alapítványra gondolunk, olyan pénzalapra, amelyből a keleti országok infrastruktúráit össze lehet kötni a nyugateurópaiakkal. Ennél persze tovább lépve, tehát a bennünket követőket is érintve, hiszen az Unió Európában még nem érte el a potenciális határait. Mi nem maradunk végvár, hanem gondolnunk kell arra is, hogy tranzithelyzetünk lesz, s ebben van az erő. Várható tehát, hogy rajtunk keresztül megy a kereskedelmi és távközlési kapcsolat Oroszországgal, Ukrajnával, a FÁK-államokkal. Ezt szeretnénk jó előre stratégiai tervbe foglalni. Jó lenne, ha az Európai Uniónak volna erre a helyzetre terve, végiggondolt koncepciója. — Reménykedhetünk-e kulcs- feladatot ellátó alapítványban ? — Érdekes módon „megült” a javaslatunk. Az anyagi hátteréről semmit nem tudok, hiszen most említettük először. Az első pillanatban halvány ellenérzést tapasztaltam. Kérdés volt, mit szólnak hozzá a pénzügyminiszterek, mindenekelőtt azért, mert az EU tartalékpénzét az angliai marhavész felemészti. De elültettük a magot, hogy kiterebé- lyesedik-e, nem tudom. Mindenesetre újra meg újra, s minden fórumon el kell mondani, amíg át nem alakul közhellyé, s mindenki azt nem hiszi, hogy ő találta ki. Akkor lesz jó, ha már senki nem emlékszik rá, hogy mi találtuk ki, s ők beszélnek róla, milyen szükséges, és megpróbálnak bennünket meggyőzni. A megyei önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságának szervezésében megkezdődtek a Békés megyében élő nemzetiségek immár hagyományos őszi anyanyelvi kulturális napjai. Elsőnek a battonyai szerbek tartották meg egésznapos rendezvényüket szeptember 21- én, szombaton. A helyi szerb templom védőszentjének ünnepére meghívott vendégek között láttuk többek között Jugoszlávia budapesti nagykövetét, dr. Balsa Spadijert. Veszelin Mojity elnök vezetésével önkormányzati, illetve általános iskolai küldöttség érkezett a jugoszláviai testvér- településről, Beocsinból. A romániai szerbeket Jarco Simion, az ottani szövetség alelnöke képviselte. A magyar MűEgyébként a rokonszenvet, a megértést és annak a feltétlen szándékát, hogy Magyarország az Unió tagja legyen, ott is éreztük, Santer úrnak a szavaiból egyértelműen érezhető volt. Belgiumban a királlyal való beszélgetés fontos és kellemes volt, nagyon lényegesnek tartottam eszemecserénket Dehaene miniszterelnökkel, amelyen teljesen világosan érezhettem a fenntartás nélküli segítő szándékot. Két vallon és egy flamand miniszterelnökkel tárgyaltam még... ^ — Úgy láttuk, mintha a flamand miniszterelnökkel, Luc van den Brande úrral régi jó barátok lennének... — Igen, őt egészen mély barátság fűzi hozzánk, amelynek a gyökerét nem ismerem, de a hevét és az őszinteségét nagyon éreztük. Mi voltunk az elsők, akik a flamandokkal és a vallonokkal — amióta rendelkeznek az önálló megállapodáskötés jogosítványával — külön tervet dolgoztunk ki. Azóta nagyon sok közös elgondolás született, most jutottak a kidolgozás, a partnertárgyalások szakaszába. Közülük jónéhány valósággá válik a közeljövőben. — A látogatás végének volt egy szép mozzanata, a Munkáé sy-kiállítás a festőművész luxemburgi alkotásaiból. Ez már túlnőtt a diplomácia szigorú keretein... — És közös munka volt, a két ország közreműködése. A kiállított festmények, tárgyak egy része Békéscsabáról jött, a többi a Szépművészeti Múzeumból, a Nemzeti Galériából. Érdekes volt az életének a végéről származó dokumentumok sora. Szívesen láttam volna még néhány Paál László-képet, ő is megfestette a colpachi parkot. Akárcsak Munkácsy, akinek viszont ott voltak a colpachi-képei szép számmal. velődési és Közoktatási Minisztérium részéről' Lásztity Mária referens, az országos kisebbségi önkormányzattól pedig Rusz Borivoj és Lásztity Péter jött el a jeles battonyai ünnepre. Megyénk önkormányzata nevében dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Kora délután a battonyaiak régi kedves ismerőse, Jovica Jerkov nyitotta meg a szerb általános iskola újonnan átadott két tantermében 18 élvonalbeli vajdasági festőnek (többek között Jovan Bikickinek, Szmilyena Hadzsitynak, Zorán Sztosity Vrányszkinak) a kiállítását. A Szent Száva-díjas kulturális szakember megnyitóbeszédében felvetette: rendezzenek alkotótábort a vajdasági művészeknek Battonyán, s ők viszonLáthattuk a krisztus-képekhez készült színvázlatokat is. — Elnök úr. mielőtt elindultunk, a budapesti repülőtér kormányvárójában Ón azt mondta, olyan sűrű lesz ez a program, hogy belefogunk gebedni. — Pontosan ezt mondtam, s valóban, irtózatosan sok volt, s nem biztos, hogy emberileg kifizetődő. Felemészti az embert. Minden .nap volt egy olyan pillanat, amikor úgy éreztem, hogy jön a második lélegzet, s nem tudom, mi lesz a következő mondat. Ezen túllendül az ember, jól tudom. Itt öt napig minden este éjfél után negyed egykor feküdtünk le — mindig volt díszvacsora —, s másnap hatkor keltünk. Pénteken délután nyílt alkalmam, amikor először kiengedhettem, s egy fürdővel feloldódtam. Egyébként az, hogy tíz percnyi lélegzetvételnyi idő ne legyen két program között, azt jelenti: az ember nem tudja kihasználni a szellemi kapacitását. —Ezt a hibát elég sűrűn elkövetik a programszervezők, nemcsak külföldön, hanem Magyar- országon is. — Hogyne, semmivel sem könnyebb egy hazai háromnapos utazás, mint egy külföldi. Itthon talán annyival nehezebb, hogy a problémák érzelmileg közelebb állnak hozzám. Más megnézni egy tökéletesen működő szociális intézményt külföldön, és más nálunk találkozni állami gondozott gyerekekkel, s látni, milyen nehézségekkel indulnak az életnek. Ez jobban nyomasztja az embert, és fele- lősebb is érte. Itt nem pusztán tapasztalatcseréről van szó, hanem sokkal többről, s annyival nehezebb is. Külföldön pedig az idegennyelvet kell folyton váltogatni, az azért nehéz. — Elnök úr, köszönjük a beszélgetést! László Erzsébet és az iskola zásul egy állandó kiállításra való anyagot adományoznának a városnak. A megnyitót követően a beocsini iskola közelmúltban kinevezett igazgatója is ajándékkal lepte meg a battonyai intézmény tanárait és diákjait: értékes szerb nyelvű könyvcsomagot nyújtott át Roczkó Krisztina igazgatónőnek. A gesztushoz kapcsolódva Balsa Spadijer nagykövet az iskola és az egyház szerepét hangsúlyozta a magyarországi szerbek önazonosságának megőrzésében. A hagyományps búcsúnapi kalácsszentelésre a délutáni szentmisén, a vecsemyén került sor. Az esti program a budapesti „Tabán” szerb néptáncegyüttes műsorával kezdődött, a további jó báli hangulatról a helyi tam- burások gondoskodtak. Ménesi György A magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőben három milliárd dollár értékű exportot produkált, mely összegnek a nagyobb hányadát gabonaféleségek adták. Az idén is fontos helyet foglal el a hazai exportban a búza és a kukorica — mondotta egyebek között szombaton a Hidasháti Mező- gazdasági Rt., a megyei Agroker és a békési Farkas Gyula Mező- gazdasági Szakképző Intézet közös szervezésében megrendezett gazdanapon dr. Szerdahelyi Péter, a Mezőbank elnöke. Mint minden esztendőben, így az idén is a mezőgazdasági nagyüzem bakuczi kerülete immáron hetedik alkalommal adott otthont a szakmai programoknak, az előadásoknak és a különféle bemutatóknak. Szerdahelyi Péter előadásában elmondta: az ilyen jellegű rendezvények mindenki számára értékes szakmai tapasztalatokkal, újdonságokkal szolgálnak. A szakember az ágazat támogatottságáról egyebek között kifejtette: a különféle pályázatokon elnyerhető kamatmentes összegek akár további 25 százalékos kedvez-' ményeket biztosíthatnak fejlesztésekre. Az ágazat idei és jövő évi támogatásáról a jelenlévők megtudhatták, hogy az ez évinél közel húsz százalékkal nagyobb összegre lenne szüksége mező- gazdaságunknak. A bankelnök előadása után a rendezők, vagyis a Hidasháti Rt., az Agroker és a békési mezgé, valamint a növénynemesítő cégek képviselői ismertették vetőmagkínálatukat, s tették meg szolgáltatási ajánlataikat. A kedvezőtlen időjárás ellenére délig mintegy félezer termelő vett részt a különféle programokon, így a szabadtéri hibridkukorica-, valamint a gyakorlati gépbemutatókon. Ez alkalomból az ország egyik legnagyobb vetőmag-előállító gazdasága, a Hidasháti Rt. csaknem 40 százalékkal, az Agroker 5 százalékkal — még ezen a héten is — olcsóbban kínálta, s kínálja termékeit. A résztvevők között a rendezők értékes díjakat — vetőmagvakat, kisgépeket és egyéb mezőgazdasági berendezéseket, felszereléseket— sorsoltak ki. —szekeres— Megtartó erő: a templom Az első kiűzőitekért A vendégek és a falu lakossága a hálaadás koszorúit és virágait helyezte el fotó: lehoczky Péter — Ötvenegy évvel ezelőtt fejeződött be a II. világháború, amelyben 50 millió ember vesztette életét, 12 milliót elüldöztek otthonukból. Az elűzöttek olyan országba érkeztek, amelyben 40 millió lakosból a fele szükséglakásokban, menhelyeken élt és az újonnan érkezettek nem mindig szívesen látottak voltak. Az elűzöttek már 1950-ben megfogalmazták a saját „Stuttgarti Cartat”, síkraszálltak a felépítésért és az Egyetemes Európáért. Ennek példája a mai ünnepség is — mondta Bruno Sauerzapf, Leimen polgármestere a hét végén Almáskamaráson az almáskamarási németek kitelepítésének 50., valamint a honfoglalás 1100. évfordulójára szervezett kétnapos rendezvényen. Az Almáskamarási Baráti Kör Leimenből és St. Ilgenből érkező 58 fős delegációja a leimeni polgármester és Strifler Adám, a baráti kör elnökének vezetésével szombaton érkezett a településre, ahol Ambrus Attiláné polgármester üdvözölte a vendégeket. A résztvevők — akik közül többen már régóta baráti, családi kapcsolatban állnak a falu lakóival — elsőként az intézményeket, majd az általános iskola műsorát tekintették meg. Az ünnepség vasárnap szentmisével kezdődött a római katolikus templomban. Ezt követően az 50 évvel ezelőtt elsőként kiűzött honfitársak tiszteletére a templom előtti feszületen a leimeríiek adományaként egy emléktáblát avattak, amelyet Mátyás János főtisztelendő szentelt fel. Ezek után a résztvevők a polgármesteri hivatal előtt emlékeztek meg a magyar hon 1100. évfordulójáról, majd felavatták a városháza falán elhelyezett márványtáblát. H. M. „Ez a föld, melyen annyiszor...” „Battonya a millecentenárium évében” címmel helytörténeti kiállítás nyílt tegnap a Száraz-ér parti városban. Az egykori Korona szálloda dísztermében nem csak a gazdag régészeti, néprajzi, képzőművészeti, sport-, nemzetiség-, egyház- és iskolatörténeti anyagot tekinthette meg a termet zsúfolásig megtöltő közönség, hanem a város új címerét és zászlaját is. Ez utóbbi mozzanat jelentőségét a képviselő-testület azzal is kiemelte, hogy a Battonyai Hírek ingyenes különszámát a címer színes mellékletével valamennyi családhoz eljuttatta. Kedves gesztusként a kiállításra meghívott vidéki vendégek (köztük Tóth Károly és Tóth Sándor országgyűlési képviselők) is kaptak e dokumentumokból. Takács Dezső, a dokumentálhatóan 656 éves múltra visszatekintő város polgármestere köszöntőjében meghatottan mondta: „Más települések talán szebbek, talán könnyebb az ott lakók élete. Mi mégis itt érezzük jól magunkat, mert itt születtünk, itt élünk, a szüléink az itteni temetőkben nyugszanak. Azt szeretnénk, ha a gyermekeinknek is itt lenne jövőjük.” Ünnepi be- szédébcnPelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke kiemelte: „A közös küzdelem, a szabadság iránti vágy összekovácsolta az itt élő nemzetiségeket. Az összetartásra óriási szükség van ma is: sorsfordító időket élünk, s megvan a lehetőségünk arra, hogy együtt lépjünk be az Európa-házba.” Az ünnepi beszédet követően a helyi egyházak papjai megáldották a város új jelképeit. A rendezvény a városháza falán elhelyezett millecentenári- umi emléktábla leleplezésével zárult. M. Gy.
