Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-21-22 / 221. szám
Munkatársunk jelenti Luxemburgból Göncz Árpád köztársasági elnök belgiumi és luxemburgi látogatása után ma érkezik haza Magyarországra. (2. oldal) 7-11. oldal A földön járva Temesvárig... „Nem Temesvár az, hanem Timisoara! Miért nem lehet tudomásul venni, hogy az osztrák birodalomnak vége?!”(5. oldal) 1996. SZEPTEMBER 21-22., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 221. SZÁM OPEL~0- » KÓRÓS AUTÓCENTRUM AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE. ' 5600 BÉKÉSCSABA SiarvMl út 66. T»l.: 66/451-855 Szerviz: 66/443-082 £ Az egészségmegőrzést tanulni kell. A Jókai Színházban rendezett gyógyszer- és gyógykészítmény-kiál- lításon igen sok gyártó és forgalmazó felvonult, sokat látott és tanult bárki, akivégigtanulmányoztaastandokat. (Tudósítás a 3. óldalon) fotó: such tamás Békéscsaba költségvetése stabil Csütörtökön a békéscsabai közgyűlésen a képviselőket, tegnap a sajtó képviselőit tájékoztatta Uhrin Nándor pénzügyi osztály- vezető a város első féléves pénzügyi mérlegéről. — A számok igen jó képet mutatnak: az intézmények egész évre előírt bevételei 58 százalékban, az illetékbevételek 72,8 százalékban teljesültek. A helyi adókból kevesebb folyt be a vártnál, de itt várható, hogy a második félév lényegesen erősebb lesz. A legjobb híreket a vagyoni jellegű bevételekről mondhatok, mert ezek már a félév végére 83 százalékban teljesültek, és ebben még nincs benne a 266 milliós privatizációs bevétel sem. Negyvenmillió forintos kamatbevétellel számoltunk ebben az évben, ez már teljesült, és valószínűleg év végéig legalább megduplázódik. A kiadások sem haladták meg számottevően az előzetes terveket, és ami a lényeg, nem kellett hitelt felvennünk. Összegezve, az már most látszik, hogy nagyon jó évet zárunk 1996-ban, és a közgyűlés bölcsességén múlik, hogy a jó helyzetben hogyan fognak jövőre bánni a pénzünkkel. — Bár itt nem hangzott el, mindez nagyrészt Uhrin Nándor „találmányának”, a mára országszerte „kiskincstár” néven emlegetett és irigyelt pénzügytechnikai műveleteknek köszönhető — fűzte hozzá dr. Simon Mihály, a város jegyzője. A. Gy. Az Apeh-elnök „bevallást tett” a hivatal jövőbeni terveiről Adóparty kulcskérdésekről Székéből felállva, stílszerűen nagy tisztelettel adózott hallgatósága előtt tegnap Békéscsabán, a Party kisvendéglőben megtartott Adó ’97 konferencián — melyet a megyei önkormányzat konzultációs irodája szervezett — Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke. Még egy humoros mondatot engedett magának —az adózás szabályainak kialakítása 1986-ban kezdődött, de valószínűleg nem indul népi kezdeményezés az évforduló megünneplésére —, aztán komolyra váltott, hiszen zsebbe vágó kérdések kerültek terítékre. Az elnök néhány adatot ismertetett, melyek hűen tükrözik az országban végbement változásokat, és az adóhivatalra is kihatnak. Míg 1988-ban 300 ezer — főként állami tulajdonú vállalkozás — volt hazánkban, addig idén már 1 millió 100 ezret regisztrált a statisztikai hivatal. ’88-ban 300 vállalkozás foglalkozott export-import tevékenységgel, ’96-ban számuk eléri a 300 ezret. Sokatmondó az is, hogy a mostani vállalkozások fele egy éven belül alakult, és a vállalkozások ötven százaléka veszteséges. Az új vállalkozásoknál az utóbbi tény sajnálatos természetszerűség, de a több éve működőknél már felvetődik: valóságosak-e az adóhivatal felé közölt adataik. Pitti Zoltán kitért arra, hogy javuló közteherviselési fegyelmet tapasztalnak, és idén az előirányzottak szerinti adóbevételhez juthat a költségvetés. A közteherviselést azonban csak akkor kezelik értékként az emberek, ha többet hallanak arról is, mi történik az adófizetők pénzévé). Költségvetési pénzkiesésről is beszélt Pitti Zoltán, mivel a vámpótlék várható jövő évi leépítése miatt 60 milliárd forinttól esik el az állam. A vámpótlék megszüntetése azonban csökkentheti az importbeszerzés költségeit, illetve kisebb vámot jelenthet a magyar áruk kivitelénél. (Folytatás a 3. oldalon) Az Európa-napról és a Békés megyét érintő régiós fejlesztésekről Az út egy részét Brüsszel állja Az Európa-ház ajtaja nagyra nyílni látszik a Békés megyeiek előtt. A megyei közgyűlés október 11-én, Békéscsabán megrendezendő Európa-napja is erre mutat, de még többről árulkodnak a regionális fejlesztési elképzelések. Az Európai Unió által támogatott, a magyar—román határon átnyúló regionális együttműködés lehetőségeiről dr. Simon Imrével, Békés Megye Közgyűlésének elnökével beszélgettünk. — Június végén kezdeményezésünkre — első alkalommal és éppen Gyulán — került sor arra a háromoldalú megbeszélésre, melyen a határmenti magyar és román megyék mellett az Európai Unió nagykövete is részt vett — mondta dr. Simon Imre. — Ennek a tanácskozásnak a második fordulójára került sor a napokban Aradon. A Gyulán megalapozott elképzeléseket véglegesítettük. A folyamat korábban, közel egy esztendeje kezdődött. Akkorra érett meg a Amiről dr. Simon Imre hallgatott, az Békés megye kiemelkedő aktivitása FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET helyzet arra, hogy Brüsszelben eldönthessék: a regionális együttműködést a társult, belépni szándékozó országokra is ki- teijesztik. A legnagyobb hangsúllyal a magyar—román határ melléke jött szóba. Természetesen mit sem érne egy ilyen döntés, ha megfelelő pénz nem állna rendelkezésre a tervek megvalósításához. — Mekkora összegekről van szó? — A magyarok is, a románok is öt-ötmillió ECU-t kapnak. (1- 1 milliárd forintnyi összegről van szó—a szerk.) Azóta létrejött Budapesten egy Phare CBC- iroda, mely a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működik. Ők gyűjtötték be a pénzfelhasználás projektjeit. Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyéből hatvan projektötletet juttattak el az irodához. Ezek megvalósításához a rendelkezésre állónál messze nagyobb összegre lenne szükség. A projektszűkítő döntéseknél folyamatosan jelen lehettem. Először húsz, majd tíz alattira csökkent a támogatandó ötletek száma. Most Aradon (Folytatás aó. oldalon) Hírek Szerb ünnep, (gh) Bat- tonyán ma, szombaton tartják a Békés megyei szerbek kulturális napját, illetve a helyi szerb templom védőszentjének ünnepét: Az egész napos program a pravoszláv szerb templomban tartandó szentmisével kezdődik 10 órakor. Délután 14 órakor nyitják meg a vajdasági festők kiállítását a szerb általános iskolában, a megnyitót követően ugyanitt a helyi „Rozmaring” nemzetiségi néptáncegyüttes szórakoztatja a résztvevőket. A vecsemyére, illetve a hagyományos kalács- és búzaszentelésre 15 órai kezdettel kerül sor a templomban, illetve a templomkertben. Este 20 órától a budapesti Tabán néptáncegyüttes ad műsort a József Attila Művelődési Központban. A műsort hajnalig tartó bál követi. Szentmise, (n) Az orvosok és gyógyszerészek védőszentjének, Szent Kozmának és Damjánnak ünnepnapján, szeptember 26-án, csütörtökön Békéscsabán, a belvárosi katolikus templomban 18 órakor hálaadó szentmisét, majd a plébánia kultúrtermében agapét, azaz szeretetla- komát tartanak. A tiszta Körösért, (a) Az Élővíz-csatorna megmentéséért alakult White-klub tagjai vasárnap délelőtt, a takarítási világnap folytatásaként szeretnék megtisztítani az Élővíz-csatornának azt a partszakaszát, melyre nem jutottak el az elmúlt évek során: vagyis a Bajza utcai hídtól az Hosfai utcai hídig terjedő részt. Ezen a napon lehetőség lesz arra is, hogy a vállalkozóbb kedvűek a vízről — csónakról, kenuról és kajakokról — szedhessék össze a szemetet. A jelentkezőket az Dosfai utcai hídnál (a Gondűző kocsmánál) vátják a szervezők. Hírlap-nap Kondoroson A tavalyi tanévben nagy sikert aratott a megye több településén megrendezett Hírlap-játék, mely az idei iskolaszezonban folytatódik. Legközelebb Kondoros a helyszín, szeptember 23-án, hétfőn 15 órakor. A vidám, játékos vetélkedőre a helyi Petőfi István Általános Iskola felső tagozatos osztályainak 11 csapata nevezett, de az alsósok sem maradnak ki. Ők külön játékban vehetnek részt. A gyermekeket a sok-sok ajándék mellett meglepetés is várja majd. A vetélkedő után, 17.30 órakor a Kondorosi Vadászházban partner- találkozót rendez lapunk kiadója, a Népújság Kft., és itt a helyi vállalkozók, cégvezetők betekintést nyerhetnek a Békés Megyei Hírlap szerkesztési, hirdetési és terjesztési struktúrájába, illetve várjuk ezekkel kapcsolatos észrevételeiket. Ny. L. Érdemes-e nyugatozni? Néhány napja fejeződött be egy tanácskozás Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az került szóba, hogy mi lesz a mi közép-európai térségünkkel az ezredforduló táján, ha majd valójában is Európához tartozunk. Nyugat-Európában sokan vélekednek úgy, hogy valahol a Balatonnál kedves és jórava- ló emberek élnek ugyan, de bizony híján vannak a fejlettség ismertetőjeleinek. Nem állítom persze, hogy egy német polgár a Balkánra képzel bennünket. Azt viszont tudom, hogy a francia határ közelében élő német polgár szerint a Balkán Bajorország kellős közepén, Ulm városánál, a Duna kéleti partján kezdődik. A bajorok szerint Bécsnél kezdődik a Balkán, az osztrákok szerint Budapestnél, szerintünk viszont Brassónál... Azon a bizonyos tanácskozáson éppen erről vitatkoztak a szakemberek. Leginkább az lepett meg, hogy a nyugatról érkezettek korántsem az udvarias semmitmondást választották. Okfejtéseikből kicsendült, hogy izgatja őket a kérdés: vajon érdemes-e tágítani az Európai Unió kereteit, vajon érde- mes-e beengedni ezeket a bohó és kiszámíthatatlan magyarokat, lengyeleket, szlovákokat, románokat? A tanácskozás talán legnagyobb tetszéssel fogadott előadásában egy kolozsvári magyar folyóiratszerkesztő kifejtette, hogy a mi térségünkben két jellegzetes eszköz honosodott meg. Az egyik a számítógép, amely ma már nemcsak a hivatalokban dívik, hanem a városi magánlakásokban is. A másik eszköz a használt lécekből összetákolt vécé, amely az udvar végében éktelenkedik. Az járt a fejemben, hogy ha termelési és fogyasztási kultúránkat, közlekedési szokásainkat és társasági viselkedésünket közelítenénk a nyugateurópai átlaghoz, akkor a budira járók egy lépéssel közelebb kerülhetnének az angol vécéhez. Ha viszont azt gondolnánk, hogy jó nekünk így is, ahogy leledzünk, akkor félő, hogy a számítógépet használók egy lépéssel közelebb kerülnének az udvari vécéhez. És még téglát is kellene a talpuk alá helyezni, hogy az őszi esőben ne cuppogjon cipőjük nyomán a sár. Zöldi László Szerényen a tartalékkeretből Kritikát kaptunk a mezőberényi képviselő-testület tegnapi ülésén: Cservenák Pál Miklós polgár- mester szerint a testületi ülésekkel igen kis terjedelemben foglalkoznak a megyei napilapok. Őszintén megvallom: bármenynyire is a jószándék vezérel bennünket, az újság — egykori szerkesztő kollégám szavaival élve — nincs gumiból... A testület ülésén részt vett Koltay Zsoltné, a város országgyűlési kiépviselője is. A kiküldött meghívón három napirendi pont szerepelt, mely időközben — ez a helyszínen de- riilt ki — tizenháromra bővült, így aztán nehéz egy-egy témakört kiragadni. Ami a város pillanatnyi pénzügyét érinti: jelenleg a tartalékkeret számláján 185 ezer forint van, de a különféle bevételekből 9,9 millió forint várható, s minden fillérnek megvan a helye. Feltétlenül említést érdemel, hogy ebből a pénzből, a pótelőirányzatból, egyebek között a város két általános iskolája és a Petőfi gimnázium 600-600 ezer forintot kap az okatásban nélkülözhetetlen taneszközök beszerzésére, juttatnak a helyi járati autóbusz-közlekedés és a könyvtár fejlesztésére, az óvodák, az egészségügy támogatására, s az I. számú iskola beázásainak megszüntetésére. A napirendi pontok között elhangzott, hogy Bálint Imre — a Városszépítő Egyesület listájáról jutott a testületbe — lemondott képviselői tisztségéről. A testület zárt ülésen vitatta meg a települési szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására, elhelyezésére és ártalmatlanítására benyújtott három ajánlatot. Eredményhirdetés szeptember 27-én lesz. —szekeres—
