Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. szeptember 18., szerda Csárdaszálláson a polgármester-asszony sajátosan értelmezi a törvényt „Azért, mert haragban vannak!” Békési Endre és felesége örült annak idején, hogy szép társas­házba költözhetett Csárdaszállá­son. Örömük fokozódott, amikor megkapták művelésre a ház mö­götti földet. Igaz, ennek az volt a feltétele, hogy az építkezés alatt felgyülemlett törmeléket a helyszínről eltakarítják. Erről a megállapodásról ugyan papír nem készült, de hát ezen a kis helyen mindenki mindenkit is­mer, ugyan miért is kell azt írásba foglalni, amit először „a tanács­nál”, majd az önkormányzatnál szóban megbeszéltek? A házaspár úgy döntött, fenyőfával ülteti be az ezer négy­zetméteres kis nadrágszíjparcel- lát. így aztán mára már körülbelül ezer fenyő szűri ezen a területen a kipufogócsőből kiáradó és mér­gező szénmonoxidos levegőt. Nem is olyan régen Békésiné „fülest” kapott, hogy az általa nyolc éve művelt területet az ön- kormányzat el akarja adni. Bero­hant a polgármesternőhöz, aki megnyugtatta: szó sincs eladás­ról, csak műveljék nyugodtan to­vább az önkormányzat földjét. Békésiné természetesen azt is közölte a polgármester asszony­nyal, szíveskedjék szólni, ha mégis eladásra kerül a földterü­let, mert ő vevő lesz rá. Eltelt egy kis idő, ismét jött a füles: a tőlük negyedik házzal arrébb lakó ha­ragosuk (kutyaügyben kapott össze a két ház gazdája) mégis­csak megkapta a háza mögötti parcellát. Ennyit az előzményekről. A krónikás itt kapcsolódik a történ­tekhez, mert a Békési házaspár megkereste, ugyan nézzünk már utána, mi folyik a településen? Hinni is nehéz volt, hogy pont ez a terület kell valakinek, pedig mellette akár egy lakótelepnyi földet is megvehet az, aki éppen földre vágyik. A polgármester asszony, Petneházi Bálintné azzal kezdi, vétettek, amikor Zakos Istvánnak (velük állnak perben és haragban Békésiék) — eladták a földet. Vissza is vonták a határozatot és most árverésre ajánlják fel. —Nincs elővételi joguk azok­nak, akik azt hosszú évek óta bér­lik, művelik? — kérdezem a pol­gármester asszonyt. — Nincs. Semmi előnyt nem élveznek, mert idáig művelték. Békésiék nem fizettek bérleti dí­jat, nincs is papír af kezükben a bérleti jogról. A testület úgy dön­tött, Zakos Istvánéknak adja a földet, mert ők tartottak rá igényt. — Cáfoljon meg, ha rosszul tudom; Békésiné is bejelentette igényét az általa művelt területre. — Ön is tévedhet, nem? Ne­kem is kimehetett ez a fejemből... —Ezt megértem. De akkor mi­ért árverezteti most, csak azért is és pont ezt az egyetlen területet? — Aki többet ad érte, legyen azé... — Rengeteg területet meg le­hetne venni Csárdaszálláson, Ön szerint Zakoséknak miért éppen a Békésiék földje kell? — Azért mert haragban van­nak! —Ezt nem mondja komolyan? És Ón, mint polgármester elő is segíti, hogy még jobban elmérge­sedjen a helyzet? — A testület úgy döntött, el kell adni. — Ez rendben van. De miért nem annak, aki műveli? Ki fogja a kárukat megtéríteni, hiszen Békésiék területén legalább ezer kisebb-nagyóbb fenyőfa áll? —Mi biztos nem. Ha a nyilvá­nos liciten másik fél nyer, akkor majd kötelezzük, hogy egy bizo­nyos idő után Békésiék üresen adják át a területet. Egyébként pedig ki mondta nekik, hogy évelőt tartsanak. Inkább krumplit ültettek volna. —Mit mondjak, sajátos felfo­gás! — Nincs ebben semmi sajá­tos! — búcsúzik el a polgármes­ter asszony. * Nagyon kíváncsi lettem volna, Zakos Istvánék mivel indokol­ják, hogy szükségük van Békésiék földjére, azokéra, akik­kel az ő kutyatartásuk miatt több­ször is konfliktusuk akadt. Saj­nos nem tudtam meg. Zakos Istvánná ugyanis kijelentette: Ne foglalkozzunk ezzel az üggyel, az újságnak semmi köze hozzá. Egyébként pedig nem nyilatko­zik. Szíve-joga, hogy ne nyilatkozzék... Arra is kíváncsiak voltunk, mi a véleménye Mezőberény jegyzőjének, dr. Hantos Katalin­nak az ügyről? —— A területet hosszú évek óta haszonbérük Békésiék—kezdi a jegyzőnő. -— A csárdaszállási önkormányzatnak nincs joga el­adni anélkül, hogy meg ne kér­deznék, a bérlő igényt tart-e rá? Ha másnak adják el, akkor kártéríteni kell az előző bérlőket. —Ón szerint ezt nem kell tud­nia a polgármesternőnek? — Petneházi Bálintnénak sajá­tos törvényei vannak... Úgy tűnik azokkal nem tud együtt dolgozni, akik a törvényességet be akarják tartani. A bérlő elővásárlási joga a polgármester asszony számára — a jelek szerint — nem kötelező szabály, bár ezt a polgári törvény- könyv úja elő. — Tud valamit tenni az ügy­ben? — Képviselő-testület elé ter­jesztem, mivel az ingatlan eladá­sa a testület és nem a polgármes­ter hatásköre. —S mi van akkor, ha a hivatal mégis kitűzi a licitálási időpontot? S mi akkor, ha Zakoséknak több pénzük van, mint Békésiéknek, tehát ők kap­ják meg a tulajdonjogot? — Csak annyit tehetek, hogy ha az ingatlan eladásra kerül, ak­kor törvényességi észrevétellel élek az elővásárlási jog védelme érdekében. Úgy érzékelem, hogy a január 1-jén esedékes elvállás után nem biztos, hogy Csárda- szállás fejlődését szolgálja, ha ilyen és hasonló ügyek akadnak, amikor nem a törvényesség a leg­fontosabb szempont, hanem más érdekek befolyásolják a polgár- mesteri döntéseket. g£|a ya|{ Indiai jógi Csabán A szeghalmi gazdák szerint manipulálták a mázsát A kétségeket a felvásárláskor kell rendezni Több szeghalmi sertéstenyésztő panasszal fordult szerkesztősé­günkhöz. Elmondásuk szerint a legutóbbi szeghalmi élőállat­felvásárláskor — melyet a Gyu­lai Húskombinát Rt. részére egy dévaványai vállalkozó végzett — jelentős kár érte őket. Úgy vélik: a mázsa nem mért hitele­sen. Meglátásuk szerint az úgy volt manipulálva, hogy a felvá­sárlót jogtalan előnyökhöz jut­tassa: azaz a tényleges súlynál kevesebbet mutatott. Az eset kapcsán megkerestük Zahorán Jánost, a Gyulai Hús­kombinát Rt. felvásárlási főosztályvezetőjét. Zahorán úr elmondta: hasonló panasszal egy szeghalmi sertéstenyésztő levélben őt is megkereste, így ismeri a gazdák álláspontját. Azon az estén 470 darab sertést vettek át Szeghalmon. Lehet, hogy ez a nagy mennyiség is közrejátszott abban, hogy a gaz­dák a helyszínen nem ragasz­kodtak az újabb méréshez. Azonban így utólag az ügyben a húskombinát már nem tud eljár­ni. Ha a termelőben kétség me­rül fel a mérést illetően, azt még a felvásárláskor rendeznie kell. Minden egyes esetben joga van kérni a mázsa beállítását. Annak akár mind a' négy sarkát ellenőrizheti, hogy mindegyik azonos súlyt mutat-e? Ha a gaz­dát ez sem nyugtatja meg, hívat­hat hivatalos mázsakezelőt. Amennyiben még ez sem elégíti ki, akkor a település jegyzőjével ott a helyszínen jegyzőkönyvez- tetheti a történteket. Ám fontos, hogy még a felvásárlás idejében tegye meg észrevételeit. Végezetül Zahorán János megjegyezte: a szeghalmiak ál­tal kifogásolt esetkor az ott le­mért élőállomány és a húskom­binátba beérkezett sertések sú­lya között az ilyenkor szokásos különbségen (ami elsősorban biológiai okokból ered) kívül semmilyen más eltérés nem mu­tatkozott. Magva ri Barna A jóga mély tudás, testi, lelki, szellemi működésünkről. Gya­korlatában átfogó módon tartal­maz testgyakorlatokat, légzés­szabályozást, megtanít relaxál- ni, elsajátíthatjuk a koncentráci­ós és meditációs technikákat. A jóga bölcseleté pedig megadja a választ az élet nagy kérdéseire. Most minden érdeklődőnek lehetősége lesz találkozni a jó­gával, mivel — mint már jelez­tük — Békéscsabára jön a 24 éve Európában élő és tanító indiai jógamester, Paramhans Swami Maheshwarananda. A megye- székhelyen és környékén működő jógaklubok vendége­ként tart előadást és bemutatót csütörtökön 18 órától Békéscsa­bán, az MDF Nagy Imre téri székházában. Megkérdeztük olvasónkat Mi a véleményük a magyar úszóbotrányról? Zsombok Ágnes, 21 éves, békési áruházi eladó: — Annak idején az iskolában a csalásért igencsak megbüntet­tek bennünket. Egy ilyen nagy világversenyen teljesítménnyel kell eredményt produkálni, nem pedig hazugsággal. Számomra az olimpiai szintidők meghami­sítása elfogadhatatlan, még ak­kor is, ha ezzel az ország javát akarták szolgálni. Szerintem fe­lesleges ilyen módszereket al­kalmazni. Ezek után egyáltalán nem lennék meglepődve, ha más disznóságok is felszínre kerül­nének. Dr. Kender Antal, 60 éves, bé­késcsabai nyugdíjas: — Aktív sportoló koromban sportlövőként az olimpiai keret tagságig vittem. Az élsportban nagyon kicsi a különbség egy- egy versenyző között, így könnyen, feltűnés nélkül, akár fantomversenyeken alakíthatók a nevezési listák. A sport­vezetők ismerik az embereket, tudják, hogy ki mire képes. Én nem érzem botrányosnak az em­legetett fantomversenyt, ugya­nis ha ezzel tehetséges fiatalok­nak versenyzési lehetőséget te­remtettek, akkor nem ítélem el ezt a kegyes csalást. Kaszai János, 19 éves, vésztői tanuló: — Engem nem igazán érde­kel a sport, ebben az esetben az az érzésem, hogy egyesek túl nagy feneket kerítettek az egész­nek, amolyan betartást érzek a háttérben. Biztosan hibát köve­tett el valaki, de nincs túlzott jelentősége a dolognak, legfel­jebb annyi, hogy néhány fiatal versenyezhetett Atlantában, az olimpiáit. Az biztos: á magyar sportnak nem tett jót ez a kirob­bant botrány, a cirkusz, ettől a versenyzők ideje nem lett jobb, s ráadásul most mutogat ránk, s rajtunk nevet a fél világ. Fehér Gábor, 35 éves, a mezőberényi Petőfi Gimnázium testnevelő tanára: — Testnevelőként, pedagó­gusként, edzőként és magánem­berként az a véleményem: a versenyzőknek a felkészüléshez mindig a lehető legjobb körülmé­nyeket kell biztosítani. Számomra elfogadhatatlan az ügyben érintet­teknek a közösség érdekére való hivatkozása. Ha ezt természetes­nek venném, akkor kénytelen len­nék elfogadni bármelyik nagyvál­lalat vezetőjének arra való hivat­kozását, hogy ő dolgozói érdeké­ben csalt adót. __sz__ F OTÓ: SZEKERES ANDRÁS Új helyen a Stúdió Galéria Dévaványán új helyre, a Jó­zsef Attila Művelődési Ház épületébe, a célra kialakított helyiségbe költözött a Stúdió Galéria. A Kovácsáé Szőke Zita vezette művészeti cso­port a napokban kezdte meg működését, és minden csütör­tökön várják az érdeklődőket. A nagycsoportos óvodások­nak szerdánként tartanak fog­lalkozásokat. A legeredmé­nyesebb alkotásokat kiállítá- „ sokon mutatják majd be. A stúdió finanszírozását elsősorban a művelődési ház igyekszik ellátni, a saját for­rás mellett alapítványi és la­kossági adományokra is szá­mú, hogy biztosítani tudják a legalapvetőbb eszközöket. A berendezéseket és a felszere­léseket a stúdióvezető bocsá­totta rendelkezésre. Az ön- kormányzat a helyiség meg­oldásával nyújtott nagy se­gítséget. A galéria labilis anyagi helyzete ellenére, a vezető és a tagok munkakedve töret­len. Ez utóbbit bizonyítja az is, hogy jövő nyárra alkotótá­bor megszervezését tervezik. M. B. Ha nem adnák el... Az orosházi városatyák leg­utóbbi ülésükön elvetették azt a javaslatot, miszerint az orosházi televíziót a gyulaiak működtessék 400 ezer forint ellenében decemberig. Köz­tudott, hogy a békéscsabai Kocziszky László nevével fémjelzett tévézós korszak­nak is vége szakadt színvo- naltalanság és egyéb okok miatt márciusban. Azóta se helyi, se Duna Televízió nem sugároz műsort a városban. A minap Volencsik Zsolt alpolgármester nyilatkozott a helyi rádióban arról, hogy az antennákat beszerző lakosság érdekében engedélyt kért az önkormányzat a Duna TV su­gárzására, ám a válasz elutasí­tó. A közel 20 milliót forintot érő technika (értesüléseink szerint a hozzá nem értés ko­moly károkat okozott, a be­rendezések zöme javítás alatt áll, a költség pedig százez­rekre rúg) kapcsán pedig pesszimistán nyilatkozott: — Egészen biztos vagyok abban, hogy nem tudjuk mű­ködtetni, ezért ezeket az esz­közöket értékesítenünk kell. Piaci áron kell eladni és ez valószínű, hogy a valós ér­téknél alacsonyabb lesz, de mindent megpróbálunk a ma­gasabb vételár elérése érde­kében. Erről döntés még nem született, ez a magánvélemé­nyem. Mást nem tudok el­képzelni — mondta az inter­júban az alpolgármester. A minap néhány orosházi szakember (akik évekkel ezelőtt elindították az oroshá­zi televíziózást) találkozott azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy ahelyi tévézés ügyét kilendítse a holtpontról. Ter­mészetesen ezt csak akkor tudják megtenni, ha a techni­kát nem adják el. A polgár- mesterrel való találkozáskor biztatást kaptak: egy komplett elképzeléssel a tarsolyukban ismét találkozzanak! Cs. I. A Budai Várban is Szeghalom volt a legjobb A Macskinné Poór Erzsébet vezette szeghalmi Plastic Mozgásstúdió Mazsorett- csoportja évek óta az ország legjobb együttesei közé tarto­zik. A csoport szép eredmé­nyeket ért el, elég csak a tava­lyi I. Budai Mazsorett- verseny második, illetve a két évvel korábbi kömlődi orszá­gos bajnokság harmadik he­lyére gondolni. Idén tovább folytatódott a társaság sikersorozata. A nyáron Kömlődön a minimazsorettek országos bajnokságán első helyezést értek el, csapatban — akár­csak két egyéni versenyzőjük — másodikok lettek. A csoport a hét végén a Budai Várban a II. Országos Ifjúsági Mazsorettversenyen vett részt, ahol összesen ti­zennyolc együttes mérte össze tudását. Ä szeghalmiak ezen a nehéz és színvonalas versenyen is kiválóan szere­peltek, elnyerték a verseny fődíját, a legsokoldalúbb, a legjobb együttesnek járó vándorserleget. A szeghalmiak mostani, ismételten szép helytálása azért is figyelemre méltó, mert a versenyre való felké­szülés idején a csoport terem­gondokkal küszködött, gyak­ran a viszontagságos időjárás ellenére a sportpályán kellett gyakorolniuk. (Magyari) Felújítás 90 év után A békéscsabai Áchim L. And­rás Általános Iskola életében jelentős esemény zajlik az ön- kormányzat segítségével, megindult—ha szerény mér­tékben is—az iskola épületé­nek felújítása. A városkép meghatározó épülete, a kilenc évtizeddel ezelőtti átadás óta nem esett át komolyabb felújí­táson, csupán a hetvenes évek nagy létszámú korosztályai­nak befogadására történt né­hány átalakítás. Most, hogy ismét 600 diák tanul e falak között, helyreállítottak régen szertárként, a létszámcsúcs idején WC-ként funkcionált * helyiségeket. . Részben saját, részben ön- kormányzati segítséggel évti­zedek után először festettek ajtót, ablakot a régi szárny öt tantermében. Lebontották az iskola melletti volt MÉSZÖV romépületét, amely a mozgás- korlátozottak és hallássérül­tek elköltözése óta az enyé­szeté, és a hajléktalanok ott­hona volt. Az iskola kérvé­nyezte az önkormányzattól a bontási terület iskolához csa­tolását, amint ez a városrende­zési tervekben is szerepel. így az iskola udvarának területe majdnem akkora lenne, mint amekkorát az építési szab­vány előír a gyerekek száma alapján. így nem kellene a templomkertbe menni a ki­csikkel. A közgyűlés döntött az is­kola alagsorából végzendő T felújítási munkák előirány­zásáról is, ahol a tervek szerint tornaszoba és szabadidős klub kapna helyet. F. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents