Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

Új tantermek, (gh) A Battonyai Szerb Általános Isko­lában és Óvodában ma 11 órai kezdettel tartják a tanévnyitó ünnepséget, melyen dr. Hegye­siné Orsós Éva címzetes állam­titkár átadja a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal segítsé­gével megépített két új osztály- termet. Alapítvány, (m) A Mező- gyániak a Mezőgyániakért Ala­pítvány létrehozásának ötlete a Mezőgyánból elszármazottaké volt, ám a napokban mégis két helybéli lakos tette meg az első lépéseket. Mándi Lajos és Csotya Imre 12 ezer 500 forintot ajánlott fel személyenként az alapítvány létrehozására. Ezt a helyi önkormányzat 25 ezer fo­rinttal fejelte meg, így kimonda­tott a megalapítás, melyhez remélhetően az elszármazottak is hamarosan csatlakoznak majd. Pécskai újság, (gh) Test­vértelepülési kapcsolatot létesí­tett egymással a közelmúltban Battonya és az Arad megyei Pécska. Az együttműködési készség konkrét megnyilvánu­lásaként a battonyai képviselő- testület egy IBM 386-os számí­tógépet ajándékozott tartozékai­val együtt a szomszédos románi­ai település RMDSZ-szerveze- tének. A pécskaiak a számítógé­pet a helyi magyar nyelvű újság előállítására kérték. Támogatások. (m) A kötegyáni szülők helyzetét sze­rette volna megkönnyíteni az önkormányzat, amikor a kép­viselők úgy határoztak, hogy az általános iskolások számára biz­tosított 900 forintos tanévkezdé­si állami támogatást a költségek 50 százalékáig kiegészítik. Az első osztályba induló középis­kolásoknak 3500, a felsőbb osz­tályosoknak pedig 3000 forintos tanévkezdési támogatást bizto­sítanak. (Az iskolalátogatási bi­zonyítványokat szeptember 20- áig lehet eljuttatni a polgármes­teri hivatalba.) Orosházi Élet. (h) A hét végén megjelent az Orosházi Élet harmadik száma. A lap munkatársai többek között tudó­sítanak a legutóbbi önkormány­zati ülés eseményeiről. Megtud­hatják az olvasók, hogy mi lett a városi televízió sorsa és mi van az önkormányzat kasszájában. Beszámol a lap a Gyopár és a Bajnok utcaiak problémájáról: az ott lakók két pártra szakadtak a lakótelepi fák további sorsának kérdésében. Aki fellapozza az Orosházi Élet harmadik számát, megtudhatja miért pofozta fel Bu­bik István színművész a fővárosi önkormányzat illetékeseit. A nő elvesztette, (k) Pénte­ken Szeghalom belterületén egy 10 éves kislányt ütött el egy autó. A kislány kerékpárjával váratlanul irányt változtatott, így a baleset már nem volt elkerülhető'. E napon Békéscsabán egy tehergépkocsi tisztázandó okokból átsodródott a menetirány szerinti bal oldalra, majd megpördült. A fülke ajtaját csak a tűzoltók közreműködésével sikerült megnyitni, akik feszítő- készletükkel avatkoztak be. A ko­csi utasa 8 napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. Szombaton reggel Békéscsabán egy férfi női kerékpárjával találkozott egy sze­mélygépkocsival, melynek ered­ményeként könnyű sérüléseket szenvedett. Szombaton és Békés­csabán — a Kazinczy utca és a Szarvasi út sarkán — ugyancsak személygépkocsi és kerékpár üt­között, szintén könnyű sérülést szenvedett a biciklis. Nagybánhe- gyesen tehergépkocsi és kerékpár „csattant”, ez utóbbi vezetője könnyebben megsérült. Vasárnap 14.30 körül Gyulán egy hölgy el­vesztette uralmát segédmotor- kerékpárja fölött, elesett, miköz­ben súlyosan megsérült. MEGYEIKÖRKÉP Szarvas: tanévnyitó az iskolavárosban Augusztus 20-án az államisá­gért zúgtak a szarvasi temp­lomharangok. Az új tanévre hívó csengő az ezeréves ma­gyar oktatásért, a pedagóguso­kért, a diákokért és az egyete­mes magyar kultúráért szól. E két jeles évforduló rá kell hogy irányítsa a figyelmet nemze­tünk két tartópillérére: a csalá­dokra és a kultúrára — fogal­mazott dr. Demeter László, Szarvas polgármestere a város általános és középiskolásai­nak tegnapi közös tanévnyitó ünnepségén. — Nekünk szarvasiaknak ezek az ünne­pek többet üzennek. Nemcsak azért mert a történelmi Ma­gyarország közepén élünk, ahol minden szónak és tettnek nagyobb súlya van. Iskolavá­ros vagyunk, s ezért többet kell vállalnunk, sokszor erőnkön felül is. Szöllősi Istvánná ország- gyűlési képviselő beszédében nem jósolt vidám tanévet. A gyerekek helyzetét a tovább romló tanulási feltételek nehe­zítik majd, a családokat pedig a tankönyváremelkedés és az egyéb kiadások teszik próbá­ra. — Mégis azt mondom, tegyenek meg mindent azért, hogy gyermekeik tanulhassa­nak — kérte a szülőket a képviselő asszony. Az ünnepség végeztével a 2. számú általános iskola dísz­termében oktatástörténeti ki­állítás nyílt. Főhajtás ez a szarvasi tanítók, a város okta­tástörténetének jeles alakjai előtt. A kiállítás Tessedik Sá­muel, a tudós pap-tanár mun­kásságától kezdve egészen az 1940-es évek közepéig követi végig a szarvasi iskolák törté­netét. Megannyi relikvia segít abban, hogy átérezzük a rég­múlt kor szellemiségét, han­gulatát. Cs. R. Orosháza: ismét egyházi iskola Közel ötvenévnyi kényszerű szünet után szeptembertől is­mét működik egyházi iskola Orosházán. A tanévnyitó is­tentiszteleten szombaton Ká­poszta Lajos esperes, püspök­helyettes hirdetett igét. A közel 40 pedagógus es­küvel tett fogadalmat a gyer­mekek keresztény szellem­ben való nevelésére. Musztafáné Horváth Gyön­gyi iskolatörténeti beszámo­lójában elmondta, az egyhá­zi iskolák 1948-as államosí­tása előtt 13 alapfokú és egy középfokú evangélikus is­kola működött a város­ban. A rendszerváltozás után az egyházak fokozato­san visszakapták tanintéz­ményeiket. Orosházán is igény mutatkozott á keresz­tényi nevelésre. így 1991- ben — 50 kisdiákkal — megkezdte tevékenységét az általános iskolai egyházi tagozat a valamikori evan­gélikus gimnázium, később 2-es számú általános iskola épületében. Az önkormányzattal való tárgyalások, egyeztetések eredményeként kerülhetett sor az iskola átvételére, ahol az idei tanévben 5 évfolyamon 11 osztályban 270 gyermek kezdi meg, illetve folytatja ta­nulmányait. k. e. Szeghalom: a név jellemzi viselőjét —A névadás az iskola életében is jelentős, a név jellemzi viselőjét. Ezért örülök, hogy a személytelen megjelölés he­lyett iskolánk Szigeti Endre ne­vét veszi fel — mondta dr. Bérkéné dr. Sajti Ilona igaz­gatónő tegnap délután a szeg­halmi Szigeti Endre Szakkö­zépiskola névadó ünnepségén. Az igazgatónő beszédében hangsúlyozta: Szeghalmon már 1926-ban felvetődött egy mezőgazdasági középiskola szükségessége, ám azt csak 1942-ben alapították meg. Akkor Szigeti István és felesé­ge, K. Patai Margit jelentős anyagi hozzájárulásával jött létre az áhított iskola. A ne­mes gondolattól vezérelt szülők kisfiúk emlékére, Szi­geti Endre Református Mezőgazdasági Középiskolá­nak nevezték el az intéz­ményt, mely nyolc tanévet ért meg. Elsősorban az akkori öregdiákok szorgalmazták, hogy a szeghalmi szakközép- iskola most Szigeti Endre ne­vét vegye fel. Az ünnepség végén átadták a Sárrét Szakképzéséért Alapít­vány emlékplakettjeit. Posztu­musz elismerésben részesült Bihari László (a díjat özvegye vette át), valamint szintén em­lékplakettet kapott Fekete Istvánná. Magyari Barna Békéscsaba: az érettségi évébe léptek Tegnap a békéscsabai evangé­likus templomban gimnáziumi tanévnyitót tartottak, amelyen Táborszky László esperes hir­detett igét. Mint mondta, az ige és az élet ezúttal is „össze­cseng”. Ha valaki szilárd ala­pokra építi a házát, a tudását, akkor az a legnagyobb „viha­rok” között sem dől össze, nem vész el. Az új tanévben az evangélikus gimnáziumnak 510 tanulója van, közülük 126 első éves, akik az esperes előtt a jó tanulás, a munka, a példás magaviselet mellett fogadal­mat tettek. Nánai László igazgató egyebek mellett szólt arról, hogy a tanulók új köntösbe öl­tözött intézménnyel találkoz­hattak. Ötvenévnyi szünet után, 3 évvel ezelőtt indult újra a békéscsabai evangélikus gimnázium. A mostani iskola­évben érettségiznek az első ta­nulók. Kihívás ez a tantestü­let, a tanulók, a szülők számá­ra egyaránt, de bizakodással tekintenek a jövőbe. Az eltelt időszakban a gimnázium elis­merést vívott ki magának a város oktatásának palettáján. Az iskola jó munkakapcsola­tot épített ki a békéscsabai ön- kormányzattal. Az igazgató után a Békés­csabai Evangélikus Egyház- község felügyelője is köszön­tötte a hívőket, tanulókat, szülőket, hozzátartozókat. (b) A gimnázium első évfolyamos hallgatói az évnyitón FOTÓ: SUCH TAMÁS 1996. szeptember 2., hétfő Sorsfordulót idéző megyegyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Szeretnénk, ha szabad, függet­len Magyarország köszöntene ránk az elkövetkező évszáza­dokban. Különösen fontos ki­nyilvánítanunk: barátságban kí­vánunk élni szomszédainkkal. Ennek feltétele, hogy a kör­nyező országokban élő testvére­ink büszkén vállalhassák ma­gyarságukat. Szeretnénk mie­lőbb eljutni az európai integráci­ókhoz. Mert ami sikerült 1100 éve, annak sikerülnie kell most is — fejezte be beszédét a mi­niszter. Az ülésen szót kért az írásos emlékekben legrégebben emlí­tett település, Doboz polgár- mestere, Szatmári János, aki el­mondta, hogy a község Árpád óta folyamatosan lakott, ez volt a királyi vadászok faluja. A tele­pülést magyar nyelvűek lakják, s büszkék eredményeikre. A leg­fiatalabb város, Elek polgármes­tere, Kecskeméti János azt emel­te ki, hogy a települést négy nemzetiség lakja, akik jól pél­dázzák: a közös erőfeszítésnek megvan az eredménye. A képviselők ezután elfogadták a közgyűlés ünnepi nyilatkozatát. Az ülés keretében a megye­gyűlés elnöke a köztársasági el­nök által adományozott elisme­rést, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést átnyújtotta Bálint Istvánná dr. újkígyósi, dr. Bereczki István orosházi és dr. Simon Mihály békéscsabai jegyzőnek. Ezt követően a résztvevők a mágori dombok között felállított Szent László-szobor előtt gyülekez­tek, ahol dr. Bereczky Lóránt, a Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter és kislánya a Szent László-szobor avatásán FOTÓ: SUCH TAMÁS Magyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója avatóbeszédében méltat­ta László király érdemeit, s a szobor alkotójának, a Munká- csy-díjas Mihály Gábor munká­ját. Az adományozó pénzintéze­tek nevében dr. Patai Mihály, a Hungária Biztosító Rt. elnök­vezérigazgatója adta át az alko­tást. Végül a történelmi egyhá­zak lelkészei mondtak imát, ál- •dást. A megemlékezés a vésztői művelődési házban színes, han­gulatos kulturális műsorral foly­tatódott. L. E. A legnagyobb forgalom Battonyánál A battonyai határátkelőhelyen egy bűncselekményt és 38 sza­bálysértést derítettek fel az el­múlt héten a vámosok. A sza­bálysértések összértéke 983 ezer 459 forint volt, ezekért összesen 634 ezer forint bírságot szabtak ki. Az elkövetők állam­polgársági megoszlása: 18 tö­rök, 6 román, 5 bolgár, 3 német, 3 szlovén, 3 lengyel és 1 holland. A bűncselekményt török állam­polgár követte el, aki éles lőszerekkel egy 7,65-ös marok- lőfegyvert próbált meg becsem­pészni az országba. A lefoglalt áruk között szerepel többek kö­zött 342 üveg ital, 364 karton cigaretta, 85 póló, 129 tömítő- paszta, 125 db CD-lemez és szá­mos gépkocsialkatrész. — Érdekes a be- és a kilépők aránya —- mondotta Wentzel Ágoston parancsnok. — A belépők száma 42 ezer 846 volt, míg a kilépőké ennek körülbelül a fele, egészen pontosan 21 ezer 982. A magyar—román határ- szakaszon a hét végén változat­lanul Battonya bonyolította le a legnagyobb forgalmat, ha úgy tetszik, az ottani a legnagyobb vámhivatal, ámbár még mindig nem önállósodott Nagylaktól. Ami a mostani 65 ezer fős utas- forgalmat illeti, úgy vélem, ez­zel lezárult a nyári csúcsforga­lom, s hamarosan visszaáll a má­jusi 20-30 ezres szintre. Nagyla­kon novemberben kezdődnek az úgynevezett III. ütem kivitelezé­si munkái, melynek során teljes egészében felújítják a régi épü­letet és az utasforgalmi sáv felet­ti tetőzetet. Mindez azt valószí­nűsíti, hogy legalább a jövő ta­vaszig számítanunk kell az utas- forgalom Battonyára való tere­lésével — tájékoztatta lapunkat a Nagylaki Vámhivatal parancs­noka, Wenztel Ágoston. Ménesi György „VAGYONT SZEREZNI NEM ROSSZ DOLOG, ÁM IGAZSÁGTALANSÁG ÁRÁN: MINDENNÉL ROSZ- SZABB.” (Démokritosz) Az észrevétlen gyilkos (Folytatás az 1. oldalról) akibe láthatóan visszatért az élet, a gyulai kórház intenzív osztályá­ra szállították. A baleset reggel fél hét előtt történt, öt perccel fél hét után már a cukorgyár igazgatója is a helyszínen volt. Szombaton délelőtt Molnár Tibor elfúló hangon adott rövid nyilatkozatot a történtekről lapunknak: — Egyelőre csak azt tudjuk, hogy a dolgozók halálát a diffú­ziós edénybe jutott széndioxid és szénmonoxid keverék okoz­ta. Ezt mi mészkemencegáznak hívjuk, ami feltehetően egy újonnan beszerelt készüléken keresztül juthatott a tartályba. A vizsgálatok természetesen meg­indultak... A gyulai tűzoltóság részéről Baji Ferenc főtörzszászlós, szolgálatparancsnok-helyettes vezette a mentési akciót. Éppen egy 24 órás szolgálat utolsó óráit töltötték, amikor 6 óra 41 perc­kor riasztották őket. A hattagú mentőosztag 6 óra 56 perckor érkezett a helyszínre. A pa­rancsnokhelyettes a következő­ket mondta a balesetről: — Mindenekelőtt arról tájé­kozódtunk, hogy milyen fajta gáz kerülhetett a diffúziós edénybe, ugyanis vannak gázok, amelyek a bőrön keresztül is mérgeznek. Ha ilyen gáz lett volna, csak védőruhában tud­tunk volna lemenni. Mivel mészkemencegázról volt szó, elég volt csak a sűrített levegős légzőkészülék. Ez a gázkeverék ugyanis csak a légzőszerven ke­resztül mérgez. Murok Albert törzszászlós kollegám ment le az 5—6 méter mély edény aljára (ő egyébként sarkadi), s mentőkötél segítségével fel­emelte az eszméletlen embere­ket. Én középen irányítottam a testeket, hogy semmibe se akad­janak meg, az edény igen szűk szájánál pedig a többi kollégám segédkezett a szerencsétlenül járt dolgozók kiemelésénél. Az egész mentési akció (bár nem mértük pontosan az időt) mind­össze 8—10 percig tarthatott. A mentők a tűzoltókkal együtt érkeztek a helyszínre. Egy esetkocsi és egy szállítóko­csi a gyulai, egy esetkocsi pedig a békéscsabai mentőállomásról indult. A szolgálatot teljesítők közül Lengyel Csabát, a gyulai rohammentő sofőrjét sikerült utolérnünk. — Amint a tűzoltók a felszín­re hozták a balesetet szenve­dőket —mondta —, a kollégáim azonnal nekiláttak az újra­élesztésnek. Egyiküknek sem volt légzése és szívműködése, ám mivel nem tudtuk percre pontosan, mikor álltak le ezek az életjelek, remény volt rá, hogy sikeremlhet a megmentésük. Annak a cukorgyári dolgozó­nak, aki másodiknak ment le az edény aljára (ő valósággal bele­esett a diffúziós tartályba) összetörtek a bordái. Ezért vele csak egy órán át próbálkozhat­tunk. A másik két sérültet másfél órán keresztül élesztettük, de csak az egyiküknél tértek vissza az élet jelei. Őt a gyulai kórház intenzív osztályáig lélegeztet­tük. A gyulai kórházban Bányai Tivadar ügyeletes főorvostól érdeklődtünk a betegről. Lap­zártakor még válságos volt az állapota. Á baleset délelőttjén az ÁNTSZ és a rendőrség mérése­ket végzett a helyszínen. Egy köbméter levegőben 0,7 gramm szénmonoxidot találtak annak ellenére, hogy egész délelőtt működött a ventilátor. Mint megtudtuk, ez a gáz azért veszé­lyes és kegyetlen, mert színte­len, szagtalan. Hamarabb bénít­ja meg az izmokat, mint ahogy a balesetet szenvedő elveszíti a tudatát. Tömény mennyiségben már néhány belélegzés is halál­hoz vezet. Magyar Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents