Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

1996. szeptember 17., kedd HAZAI TÜKÖR Közhasznú munka állástalanoknak Módosított határidő Nincs semmiféle pénzügyi akadálya annak, hogy köz­hasznú munkát szervezzenek a településeken, sőt a Mun­kaügyi Minisztérium, a na­pokban külön felhívással for­dult az önkormányzatokhoz, hogy minél nagyobb mérték­ben éljenek a közmunkák szervezésének lehetőségeivel. A közhasznú munkát a közel­múltban született törvénymó­dosítás állította a figyelem elő­terébe, mellyel a munkanélkü­liek jövedelempótló támogatá­sának szabályai megváltoztak. Eredetileg a két évet megha­ladó támogatást szeptember 30-a után csak azok kaphatták volna, akik a múlt év júliusa és 1996. szeptember 30-a között kilencvennapos munkaviszonyt igazolnak. A kedvezmény immár azokra is kiterjed, akik a ki­lencven napot az év végéig tel­jesítik, s munkaviszonyt még szeptember 30-a előtt létesíte­nek. Ennek több módja lehet, s ezek közül csupán az egyik az önkormányzatokkal kötendő egyezség közhasznú munkára. Ehhez az kell, hogy a polgár- mesteri hivatalok szervezzenek ilyen elfoglaltságot. Fontos tudnivaló, hogy a közmunkák fogalmába nem csupán a „hagyományos” terü­letrendezési, kommunális teen­dők tartoznak, hanem például a szociális-egészségügyi ellátás­ban, oktatási, kulturális terüle­ten adódó feladatok is. A mun­kaügyi tárca az erre a célra ren­delkezésre álló keretből az ilyen jellegű közhasznú mun­kák béréhez is hozzájárni. "ÍTJ otthonban. Az Országos Rádió és Televízió Testület elnöki kollégiuma tegnap megtartotta első ülését az ORTT Reviczky utcai székhazában. A médiatörvény végrehajtásá­ról és a közszolgálati médiumok finanszírozásáról tárgyal­tak a nemrég birtokba vett új otthonukban, a patinás volt Bánfy-palotában. fotó: feb/diósi imre Decemberre várható az új szövegtervezet Charta a nyugdíjasok jogairól Pódiumbeszélgetésre hívta meg tegnap a Nyugdíjasok Országos Képviselete Vas- tagh Pált, az igazságügyi tárca első emberét Budapes­ten, a Pallas Páholyba. Az idős emberek képviselői nehezményezték, hogy az új al­kotmánykoncepció nem szól róluk, s abban nem rögzítik, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell tartani. Az alkotmány valóban nem nevezi meg a nyugdíjasokat, mint külön réteget, de a gazda­sági és a szociális részekben ró­luk is szó van - válaszolta a miniszter, majd hozzátette: ő személy szerint amellett állt ki, hogy az alkotmányban szere­peljen az állam szociális jel­lege, és utaljon a társadalmi ér­dekegyeztetésre is. Egy kérdésre válaszolva Vastagh Pál elmondta: nem tartja jó elképzelésnek a két­kamarás parlamentet, ehelyett a civil és az állami szféra kapcso­latát kellene szorosabbra fűzni. Szerinte minden remény meg­van arra, hogy az alkotmány normaszövege november 30-ig elkészüljön. Ezt követően ke­rülne majd szakmai és társa­dalmi vitára. Számításai szerint a jövő év tavaszán elfogadhatja az Or­szággyűlés a szöveget és a nép­szavazás szentesítheti új alkot­mányunkat. Megígérte, hogy a minisztérium szakemberei segí­tenek kidolgozni a nyugdíjasok jogait rögzítő chartát. Betét + támogatás = új otthon? A Ház előtt a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat Tegnap megkezdte az Országgyűlés a lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány előter­jesztése szerint e szakosított hitelintézetek alacsony kamatok - például 3 százalékos betéti, illetve 6 százalékos hitelkamat - alkalmazásával is segítik majd azokat, akik az új otthonra, vagy meglevő lakásuk korszerűsítésére gyűjtik pénzüket. A jogszabály kimondja, hogy a lakás-takarékpénztárak elő- takarékossági szerződést köt­hetnek természetes személlyel vagy lakásszövetkezettel lakó­telek, lakás vagy családi ház vásárlására, építésére vagy cseréjére; esetleg már meg­lévő lakás vagy családi ház bővítésére, felújítására, kor­szerűsítésére, netán helyreállt'-' tására. A honatyák elé került javaslat lehetőséget adna a lakhatóságot javító járda, tele­fon, áram-, gáz- és vízvezeték. szennyvízcsatorna építésére és szerelésére e kedvezményes kölcsön felhasználásával. A lakás-takarékpénztár csak akkor nyújthat kölcsönt, ha a megtakarítási idő elérte a négy évet. Az előtakarékoskodót a befizetett betét összegéhez igazodó mértékben (30 száza­lék, de legfeljebb évi 36 ezer forint) állami támogatás illeti meg, abban az esetben, ha a lakáskölcsön kamatának mér­téke nem haladja meg a 10 százalékot. Az állami támoga­tást évente hozzáírják a szám­lához, s az a saját befizetések­kel együtt kamatozik. Ha például az előtakarékos­kodó havi 5000 forintot fizet be, az államtól évi 18 ezer fo­rintot kap támogatásként. Ha a pénzintézet 3 százalék kama­tot fizet, ez öt év múlva 420 ezer forint lesz. Ugyanennyi hitelt nyújthat a takarékpénz­tár, tehát végül 840 ezer forint­tal számolhat az építkező. Akar László pénzügyi ál­lamtitkár expozéjában nem ta­gadta: valószínű, hogy a lakás­takarékossági forrásokból csak felújítások, cserék, bőví­tések fedezhetők, új lakások építésére vagy vásárlására nemigen lesz elegendő az ösz- szeg. (simonffy) Több termék fogyasztási adója csökken jövőre Változatlan cél a terhek mérséklése A kormány határozott szándéka a jövő évi adóterhek csök­kentése, így ezen az úton nem lehet növelni a központi költ­ségvetés bevételeit. Ezt a pénzügyi tárca közigazgatási állam­titkára jelentette ki tegnap Budapesten. A gazdasági kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Draskovics Tibor elmondta, hogy a testület csak konzultá­ciót folytatott a jövő évi költ­ségvetésről. Vita főleg arról volt, hogy mekkora központi forrás kerüljön az önkormány­zatokhoz, illetve az agrár­szféra milyen központi támo­gatásban részesüljön. Az ülésen napirendre került a fogyasztási adó, az áfa, a jö­vedéki törvény, illetve az adó­zás rendjéről szóló törvény módosítása. Nincs lényeges változás az eddig ismertté vált elképzelésekhez képest. Az ál­lamtitkár megismételte, amit a kabinet szóvivője is többször hangoztatott: a kormány sem az adóterhek növelését, sem pedig az adótörvények kon­cepcionális változtatását nem látja indokoltnak. A fogyasztási adóról Dras­kovics Tibor elmondta: a jö­vőre tervezett mintegy 18 szá­zalékos inflációhoz képest az adó tételes mértékei 14-15 százalékkal nőnek. Jó néhány termék fogyasztási adója meg­szűnik, köztük például a cso­koládéé, a rágógumié. Lénye­gesebb azonban, hogy a ne­mesfémeket és a kávét terhelő fogyasztási adó mértéke a mostanihoz képest mintegy a felére csökken. A személy- gépkocsiknál a változtatás mértéke még vitatott. A kormány szándéka a készpénzforgalom visszaszorí­tása, így bizonyos összeghatár felett a készpénzfizetéses számlák után járó áfát nem le­hetne visszaigényelni. Szülői jogok, iskolai kötelezettségek Betekintés a nevelési programba és a tanintézet házirendjébe Szakértők egybehangzó véleménye szerint az űj tanévtől életbe lépett közoktatási törvény egyik erőssége a szülők jo­gainak és kötelességeinek világos, közérthető megfogalma­zása, átfogó kodifikálása. Az új jogszabály szerint a szü­lőt például az intézmény sza­bad megválasztásának a joga is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket az állami vagy önkormányzati iskolán kívül egyházi, alapítványi vagy akár magániskolába is beírathatja. A tankötelezettség tehát bármelyik intézményben érvényesíthető. Bizonyos fokig ehhez kap­csolódik a szülőnek az a joga, hogy megismerje az iskola nevelési programját, házirend­jét, illetve igényelje gyermeke hit- és vallásoktatásban való részesítését. Nem eléggé is­mert, pedig fontos tudnivaló, hogy az iskolaválasztás jogát a gyermek tizennegyedik élet­évéig a szülő, ezután pedig a szülő és a gyermek közösen gyakorolja. Természetes elvárás, jól fel­fogott érdek, ám mindezeken felül jog is, hogy a szülő gyermeke fejlődéséről, maga­viseletéről, tanulmányi elő­meneteléről részletes és ér­demi tájékoztatást kérjen, ne­veléséhez tanácsot, segítséget, írásbeli javaslataira választ kapjon. Lehetővé kell tenni az anya, az apa számára, hogy részt vegyen a gyermeke ér­dekeit érintő döntések megho­zatalában, közvetve tehát az iskola irányításában. A szülők kötelezettségeit is megfogalmazza az oktatási törvény. Ezek közül legfonto­sabb a tankötelezettség teljesí­tése, de ezen túlmenően is mindent meg kell tenniük gyermekük fejlődése érdeké­ben. A szülő számára törvény­ben foglalt kötelesség a rend­szeres kapcsolattartás a peda­gógusokkal, az iskola rendjé­nek, a közösségi élet szabá­lyainak elsajátíttatása gyer­mekével. Kecsmár Ilona Ügyészcsúcs. Budapest ad otthont szeptember 19-21. kö­zött az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete alakuló közgyűlé­sének, amelyre öt kontinens 38 országából érkeznek résztve­vők. Az új egyesület cél­ja, hogy a világ különböző ré­szein tevékenykedő ügyészek együttműködésével segítse a következetes, tisztességes és egységes elveken nyugvó bűn­üldözést. A vitát folytatják. A szemé- lyijövedelemadó-rendszeren belüli adósávokról és adókul­csokról tárgyalt az MSZP kép­viselőcsoportja tegnap, de a témában a vita még nem zárult le. A frakció megküldte javasla­tát a kormánynak és a koalíciós partnernek, s arról várhatóan a jövő héten kezdik meg az egyeztetéseket. Százéves lenne. Az Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége tegnap koszorúzást rendezett Somogyi Miklósnak, a magyar függetlenségi mozgalom, a fegyveres ellenállás kiemel­kedő személyiségének sírjánál, születésének századik évfordu­lója alkalmából. A megemléke­zek között volt Vitányi Iván, a Szocialista Párt parlamenti képviselője is. Kölcsönkenyér... Az osztrá­kok korlátozás nélkül vállal­kozhatnak, dolgozhatnak ha­zánkban, ám a magyarok ha­sonló tevékenységét Ausztriá­ban szigorúan korlátozzák az ottani törvények. Az építők ér­dekképviseleti szervezete ezért tegnap közzétett állásfoglalásá­ban azt javasolja, hogy a kor­mányzat az Ausztriában érvé­nyes korlátozásokhoz hasonló megkötöttségeket vezessen be a szomszédos ország munkavál­lalóira. Atomvétó. A Munkáspárt el­fogadhatatlannak tartja az atomtörvény jelenlegi koncep­cióját, s ha napirendre kerül a Paksi Atomerőmű privatizáci­ója, népszavazást kezdeményez ellene. A párt véleménye sze­rint az atomenergiának min­denképpen állami kézben kell maradnia, amit biztonsági szempontok is indokolnak. Nincs például garancia arra, hogy egy jövőbeni tulajdonos folytatná az erőmű földrengés­biztonságának javítására irá­nyuló jelenlegi fejlesztéseket. Ha a kuka beszélni tudna. Amióta bevezették a szemét- szállítási díjat, a fővárosiak 15 ezer szemétgyűjtő edényt adtak vissza a Közterület-fenntartó Részvénytársaságnak. Ugyan­akkor - mint a cég tegnapi saj­tótájékoztatóján elmondták - a lomtalanítások során sok olyan hulladékot szállíttatnak el in­gyen, aminek kukában volna a helye. Beszélgetőpartnerünk: „Kovi”,a hazai szexipar mágnása Panaszkodó pomókirály Ilyen egy milliomos rezidenciája?! fotó: feb/diósi Hivatalosan 6-7 éve léphetett ki a szexipar az illegalitásból. Azóta csupán elhatározás és némi töke kérdése, hogy ki vág bele e sajátos szakma művelésébe. Az első vállalko­zók egyike Kovács István (Kovi), volt, aki ma már a Lux Video tulajdonosa és az iparág egyik hazai cézára. A pomókirály, aki Kelet-Euró- pában elsőként forgatott profi szexfilmeket, fotóriporteri állá­sát cserélte fel a produceri pá­lyára. Főként azért, hogy - mint mondja - a nagyközönség nö­vekvő igényét kielégítse.- Sajnos, lanyhul a kereslet, de a jó pornót még mindig vi­szik, mint a cukrot.- Milyen a jó pornó?- Forgatókönyve fantázia­dús, szereplői profik. Festői, de legalább kellemes környezet­ben játszódik, a szinkron tö­kéletes, vagy­is ismert szí­nészek köl­csönzik hang­jukat a por­nósztároknak. A kazettabo­rító keveset mutat, de so­kat sejtet, senki ízlését nem sértheti.- Mennyibe kerül egy—egy filmje?- Három-négy szereplővel pár százezer forintból kijövök, ha helyben bérelünk lakást a forgatáshoz.- Igaz, hogy tömegével je­lentkeznek fiatalok?-Igen, de rengeteg az ama­tőr. Hozzánk már csak a 18 éven felüli, jó alakú, nem szé­gyenlős jelentkezők kerülnek. Jó, ha van 30 lány ék 10 fiú, aki igazán profinak mondható.- Sokat keresnek?-Ugyan! A jogdíj, a szink­ron, a bontó, a sokszorosítás, a kulturális járulék kifizetése után nem telik sokra. S nekik kell fedezniük a szoláriumot, a fodrászt, a sminket is.- De ön nem panaszkodhat.- Nézzen szét! Ilyen egy mil­liomos pomókirály rezidenciá­ja? Telített a piac, egyre nehe­zebb hasznot kivenni az üzlet­ből. Takács Mariann Párizsból tegnap beszökött az ősz. Legalábbis, ami a divatot illeti. Karinthyval szólva pedig igaz, hogy töb­ben megesküdtek, ez valóban a legutolsó, de azt aligha hi­hetjük, hogy már soha nem jön újabb. Képünk a Budapesti Divatnapok rendezvényén készült. fotú feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents