Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az alapszerződésről Európában nagyra értékelik Nicolae Vacaroiu román minisz.terelnök Bukarestben újság­írók előtt közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá Temesvárott. A bukaresti kormányfő a több évig tartó tárgyalás után ki­dolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet - mint mondta - Ili­escu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht hangsúlyozta, hogy a ro­mán-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európá­ban, mivel a földrész békéjé­hez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látnak benne. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje ugyanakkor tegnap kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik „temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. „A szöveg el­utasítása az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna” - fej­tette ki. A romániai magyar politikus szerint az alapszer­ződés hiányossága, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozití­vuma viszont a három nem­zetközi kisebbségvédelmi do­kumentum - a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi doku­mentumának - jogszintre való emelése. „Kormányok a kisebbsége­kért” címmel egyébként nem­zetközi szeminárium nyílt Bu­karestben, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebb­ségek Tanácsa nevű kormány- szerv rendezésében. A tanács­kozáson 17 kelet-közép-euró- pai ország nemzeti kisebbsé­gekkel foglalkozó kormány- szerveinek illetékesei és az Európa Tanács, valamint a romániai kisebbségi szerveze­tek képviselői vesznek részt. Jogi hurok a feketemunka nyakán Megkezdte őszi ülésszakát a törvényhozás Hivatalosan is véget ért a parlamenti nyári szünet. A múlt heti rendkívüli ülésnap után tegnap megkezdte rendes őszi ülésszakát a tisztelt Ház. A start a korábbiakhoz képest nem ígér sok változást, legalábbis abból a szempontból, hogy a tárgysorozat érdemi megvitatását ezúttal is csak jó néhány napirend előtti felszólalás után kezdhették el. Szájer József (Fidesz) az ár­emelkedések kapcsán azt tette szóvá, hogy az infláció burkolt adóemelés. Isépy Tamás (KDNP) az Országgyűlés te­kintélyének megóvására in­tette képviselőtársait. Kifogá­solta, hogy a kormány túl sok jogszabályt akar megtárgyal- tatni a parlamenttel az elkö­vetkező időszakban, s ez a mi­nőség rovására fog menni. Szabó Iván (MDNP) a Ház jobb munkastílusát, méltóbb hangvételét, Torgyán József (FKGP) a jobb munkaszerve­zést szorgalmazta. Ezt követően Kiss Péter munkaügyi miniszter terjesz­tette a parlament elé a munka­ügyi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslatot. A feketegaz­daság visszaszorításának egyik lényeges eleme a fekete­foglalkoztatás, illetve, az ilyen munkavállalás feltárása és büntetése. Igaz, több jogszabály ma is bírsággal sújtja a bejelentés nélküli, adó- és tb-járulékmen- tes munkát, de az új törvény egységesen szabályozza majd a munkaügyi ellenőrzést, és számottevően kibővíti az el­lenőrök hatáskörét és eszköz­tárát. Előzetes bejelentés nél­kül bemehetnek bármely munkahelyre, s betekinthetnek az iratokba. A súlyosabb szabálytalan­ságnak ötvenezer és egymillió forint közötti, ismétlődés ese­tén ötvenezer-hárommillió fo­rint közötti munkaügyi bírság lehet az ára. Az ellenzék jó szándékú­nak, de koncepciótlannak, át­gondolatlannak ítélte a tör­vényjavaslatot. (simonffy) Célpontban az ittas vezetők és a kerékpárosok „Fogjuk meg októbert!” Borisz Jelcin elnök Viktor Csemomirgyin kormányfőre bízta a fegyveres erők és rend- fenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja az atom­fegyverek bevetését engedé­lyező „gombot”. Jelcin a fegy­veres testületek kiadásainak át­világítására is utasította a mi­niszterelnököt. Antall Józsefnek ítélték idén a Szent Adalbert-díjat. A posz­tumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában nyújtotta át a néhai miniszterelnök özve­gyének. A díjat olyan közéleti személyiségek kapják, aki so­kat tettek Közép-Európának az európai közösségbe való beil­leszkedéséért. Nukleáris intézkedéseket javasol egy állítólagos orosz katonai jelentés, ha Magyaror­szág, Lengyelország, Csehor­szág és Szlovákia betagolódik a NATO-ba. Az El Mundo című madridi lap szerint az atom­fegyverek telepítését Fehér­oroszországban, Kalinyingrád- ban és balti-tengeri flottaegy­ségeknél tartanák indokoltnak. Biljana Plavsics boszniai szerb ügyvezető elnök azt sze­retné, ha az EBESZ a boszniai helyhatósági választások meg­rendezéséig jelen lenne a volt jugoszláv tagköztársaságban. Robert Frowick, a szervezet he­lyi misszióvezetője elmondta: tárgyalni fog az ügyben. Megtalálták a TWA légitársa­ság július 17-én felrobbant és lezuhant Boeing 747 típusú gépe központi üzemanyagtartá­lyának két darabját. A 230 em­beréletet követelő szerencsét­lenség körülményeit vizsgáló szakemberek szerint a megta­lált darabokból végre meg tud­ják állapítani: pokolgép, rakéta­találat vagy műszaki hiba okozta-e a robbanást. Többévi szabadságvesztésre ítélte a berlini tartományi bíró­ság a volt keletnémet határőr­ség hat tábornokát a Nyugatra szökni próbálók agyonlövetése miatt. A legsúlyosabb bünte­tést, hat és fél évi szabadság- vesztést Klaus-Dieter Baum­garten volt tábornokra rótták ki. Új magyar hajót bocsátottak vízre Szentpétervárott a Mahart számára. A Pannon See nevet viselő hajó átadása csökken­tette az orosz államadósságot Magyarországgal szemben. A kínai hatóságok az Inter­net-hálózat helyi rendszereinek cenzúra alá vonására készül­nek. Az amerikai médiákat, az ellenzékieket, a tajvani hatósá­gokat, a tibeti menekültekei és az erotikus folyóiratok előfize­tőit már cenzúrázzák. „Megismételhetetlen” pillana­tokkal kezdődött a megyei bal­esetmegelőzési bizottság tegnapi ülése. Békés megye rendőr- főkapitánya, dr. Gál László ezre­des és a békéscsabai Kemény Gá­bor Műszaki Szakközépiskola igazgatója, Dávid Ferenc együtt­működési megállapodást kötött, amely nem az első (a hetedik), de az elhangzottakból következően az utolsó (ezért megismételhetet­len). A Keményben az 1997— 98-as tanévtől rendőri közlekedé­si középiskolái fakultációt indíta­nak a tervek szerint az iskola és a megyei főkapitányság közleke­dési osztályának gondoskodásá­val. „Még nincs baj, de feltétlenül foglalkozni kell a megye közle­kedésbiztonságával” — figyel­mc7AeleuBalta János alezredes, a főkapitányság közlekedési osztá­lyának vezetője abból kiindulva, hogy a legutóbbi két hónapban majdnem annyi baleset történt megyénkben, mint az első félév­ben. Szeptember 9-ére a félévkor rögzített 25,8 százalékos előny (ennyivel volt kevesebb baleset az 1995 első hat hónapjához ké­pest) 12,9 százalékra zsugoro­dott. A bizottsági ülést megelőző főkapitányi értekezleten értékel­ték a helyzetet, s megállapították: olyan feladatokat kell meghatá­rozni, amelyekben elsődlegesen az ittas járművezetők felderítése, illetve a kerékpárosok szabályos közlekedésének ellenőrzése sze­repel. Balta János ezért javaslato­kat, tanácsokat kért a bizottság tagjaitól: milyen hatékony lépé­seket tegyenek a cél eléréséhez. Az első ötlet is tőle hangzott el: fiatalok számára kétórás propa­ganda-előadásokat hirdetnének, s a résztvevők számára igazolást adnának. Aki ilyennel rendelke­zik, 10 százalékos kedvezményt kap a gépjárművezető-képzés so­rán. Az ötlet megvalósítására egy cég már jelentkezett, a Gyaraki és Társai Bt. Az ülésen részt vett Tóth Ist­ván, a Közlekedési Főfelügyelet vezetője, aki rámutatott a Békés megyei folyamatok és az orszá­gos jelenségek közötti hasonló­ságra. A megoldást a főfelügyelő a következő néhány hét aktív pro­pagandamunkájában látja, a jövő hónapra pedig így szól a tanácsa: „Fogjuk meg októbert!” L. E. Vendégünk a spanyol király Több mint húsz éve ül a trónon I. János Károly spanyol ural­kodó és felesége, Zsófia ki­rályné mától három napon át hazánk vendége. A spanyol király 1938. január 5-én született Rómában. Nagy­apja, XIII. Alfonz és a királyi család 1931-ben, a Köztársaság kikiáltásakor hagyta el Spa­nyolországot. Franco diktátor 1947 márciusában - egy nép­szavazást követően - Spanyol- országot ugyan ismét monar­chiává nyilvánította, de a kirá­lyi hatalom visszaállítását, a trón betöltését a „caudillo” ha­láláig elhalasztották. János Károly tízéves korában tért vissza hazájába. Franco ha­lála után, 1975. november 22- én lépett trónra, I. János Károly néven. 1962-ben kötött házas­ságot Athénban Zsófia herceg­nővel, Pál akkori görög király I. János Károly FOTÓ: feb lányával. Házasságukból há­rom gyerek született. A közel 190 centiméter ma­gas uralkodó szeret sportolni, kiváló vitorlázó. Horn Gyula lett a huszonhetedik alelnök Teljes joggal a Szocintemben A Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává vált a Ma­gyar Szocialista Párt, s ezzel egy időben Horn Gyula mi­niszter- és pártelnököt a nemzetközi szervezet megvá­lasztotta alelnökéúl. A Szocintern idén ünnepli megalakulásának 45. évfordu­lóját. A mostani New York-i ülésen a reformokról tanács­koznak: a világgazdaság átala­kításáról, a belső szervezeti korszerűsítésről. A szervezet­nek eddig 67 teljes jogú, 23 ta­nácskozási jogú, illetve 8 meg­figyelői státusú tagja volt. Utóbbiak közé tartozott eddig az MSZP is, akárcsak a lengyel és a román szocialista párt. A világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét 1886- ban alapították, mai formájában 1951 óta működik. Munkáját az elnök és a főtitkár irányítja, ed­dig 16 tiszteletbeli elnöke, va­lamint 26 alelnöke volt. Hóm Gyula miniszterelnök a 27. al­elnök, de az első magyar, akit a Szocintemben erre a posztra megválasztottak. Az MSZP megalakulása, azaz 1989 óta megfigyelőként vett részt a Szocialista Intema- cionálé tanácskozásain. A párt már 1994-ben kérte, hogy ve­gyék fel teljes jogú tagként, a jóváhagyó döntést azonban csak most, a New York-i ülés hozta meg. szalóky Füstölgő államfők és politikusok Szívós szenvedélybetegek Dohányozhat-e egy politikus, aki szinte mindig a nyilvános­ság reflektorfényében áll? Vannak, akiknek sikerült úrrá lenni káros szenvedélyükön. A Dél-afrikai Köztársaságban fo­lyó dohányzásellenes kampány tiszteletbeli elnöke az államfő, Nelson Mandela, aki - noha 27 évet töltött börtönben - leszo­kott e szenvedélyről. Nem is engedi meg a minisztereinek, hogy a kormányülésen rágyújt­sanak. Az ugyancsak kemény dohá­nyos Václav Havel - akinek vi­szont a hosszú üldöztetés sem vette el a kedvét a füstöléstől - államfői hatalmánál fogva aka­dályozta meg tavaly a dohány­zást visszaszorító törvény élet­belépését. Havel a tervezett szigorú tiltást „régi típusú, dik­tatórikus módszernek” tartja. Japánban a dohányzás még ma is a társasági élet elmarad­hatatlan velejárója - Hasimoto Rjutaro miniszterelnök napi két doboz cigarettát szív el a leg­erősebb fajtából. Izraelben már készen volt a munkahelyi dohányzást meg­tiltó törvény, amikor az akkori egészségügyi miniszter, az erős dohányos Jichak Rabin nem volt hajlandó aláírni azt. A tör­vény életbelépésével meg kel­lett várni utódját, aki végre el­látta kézjegyével az új jog­szabályt. FEB A tudás minőség, a tévéknél is Zárt ülés és helyi adó Tegnaptól két héten át közel negyven televíziós kollégát lát vendégül Békéscsabán a Csaba Televízió. A New York-i szék­helyű Független Újságíró Ala­pítvány támogatásával, a buda­pesti Független Médiaközpont szervezésében zajló kéthetes promédia program házigazdái a Csaba tévések. Az intenzív program célja, hogy gyakorlati alapképzést nyújtsanak a helyi hírkészítésben a vidéki televízi­ók riporterei és operatőrei részé­re. A néző mindenhol, így Bé­késcsabán is világszínvonalú és más tévécsatornákhoz hasonló­an a helyi televízióban is szín­vonalas műsorokat akar látni. A helyi televízióknak ezt felismer­ve és a változó gazdasági igé­nyeket figyelembe véve kell bővíteniük szaktudásukat és szakismereteiket, hogy nézhe- tővé és eladhatóvá tegyék gyak­ran szerény technikai háttérrel készülő műsoraikat, indokolta a képzés szükségszerűségét a kur­zus két előadója Elek János , a Híradó felelős szerkesztője és Kiss Péter, a Híradó operatőre. A két hét alatt senkinek nem akarják megmondani, hogyan dolgozzon. Csak abban tudnak segíteni, hogy aki most kezdi a televíziós hírszerkesztést, az a képzés végére használható adá­sokat csinál majd, aki pedig pro­fibb, az újabb módszerekkel gazdagíthatja tudását. Az elő­adók hiszik, hogy a helyi televí­ziók elsődleges feladata a helyi közösséget érintő hírek bemuta­tása magas színvonalon. A minőség feltétele pedig a megfelelő szakismeret. K.A. A pénzügyi ellenőrző bizottság teg­nap délelőtt, a pénzügyi-költségve­tési bizottság pedig kora délután tartott ülést Békéscsabán a városhá­zán. Mindkét bizottság napirendi pontjai között szerepelt az 1996. évi költségvetés módosítására vonat­kozójavaslat, valamint az idei költ­ségvetés első féléves teljesítéséről szóló tájékoztató, amit a bizottsá­gok elfogadtak. A pénzügyi ellenőrző bizottság a szociális iroda vizsgálatával kap­csolatos tájékoztatót zárt ülés kere­tében tárgyalta. A zárt ülést elrendelő szavazás előtt a kérdésről annyi derült ki, hogy tavaly egyes esetekben indokolatlan kifizetések történtek. A vizsgálatot végző bi­zottság csak azt tudtamegállapítani, hogy hány esetben történt szabály­talanság. Azonban a személyiségi jogokra való hivatkozással az ere­deti bizonylatokat nem kapták meg. így nem tudják pontosan milyen összegű kifizetések történtek, és mi­lyen mélységű a szabálysértés. A pénzügyi-költségvetési bi­zottság a költségvetésről szóló tájé­koztatást azzal a kitétellel fogadta el, hogy a helyi adók tekintetében meg kell vizsgálni, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az adók behaj­tását, illetve azoknál az intézmé­nyeknél, ahol nem teljesültek megfelelően az intézményi bevéte­lek, a bizottság tájékoztatást kér az intézmény vezetőjétől. A költség- vetési bizottsághoz beérkezett helyi iparűzési adó mérséklésére vonat­kozó kérelmeket, személyre való tekintet nélkül, elutasították. így nem kapott támogatást a BCB Egyesült Textilművek Rt. ilyen irá­nyú kérelme sem. Az rt. közel 20 millió forint helyi adóval tartozik a városnak. (kovács) Boldogító igen a bazilikában Kiskegyed-esküvő, tíz mátkapárral Az esztergomi bazilikában esküszik örök hűséget az a tíz jegyespár, amely a legtöbb szavazatot kapta a Kiskegyed című hetilap olvasóitól. A szeptember 14-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor kezdődő különleges családi aktusról Miskolczi Miklós főszerkesztő elmondta munkatársunknak:-A Kiskegyed esküvőjére 963 jegyespár küldte el fényké­pes jelentkezését. Közülük az olvasók választották ki azt a tíz-tíz vőlegényt és menyasz- szonyt, aki az esztergomi bazi­likában. közös esküvőn mond­hatja ki a boldogító igent. Az ünnepi eseményt bizo­nyára még emlékezetesebbé te­szi számukra az a félmillió fo­rint értékű ajándékcsomag, amelyben többek között az es­küvői ruhákon kívül egy-egy menyasszonyi arany kísérő­gyűrű, a fészekrakáshoz jól jövő készpénz és a nászútra szóló meghívás is benne van. A Kiskegyedhez beérkezett 210 ezer szavazatból a legtöbb voks egy jéki postáskisasz- szonyra és jegyesére esett; a szavazók őket találták a legro­konszenvesebb házasulóknak. A tíz fiatal pár példáját sokan követik: szombaton a nyertese­ken kívül még annyian állnak oltár elé az esztergomi bazili­kában, hogy este 7-ig folya­matosan esketnek majd a papok. - th

Next

/
Thumbnails
Contents