Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-05 / 182. szám
MEGYEIKÖRKÉP 19%. augusztus 5„ hétfő Ősökre és honalapítókra emlékezve a millecentenárium évében Itthon tartani és értékké tenni kertészközségtől a városi címerig Nagyszabású évfordulóra készül az idén Mezőkovácsháza. A honalapítás 1100 éve mellett éppen 10 éves várossá nyilvánítását ünnepli a korábban járási székhelyként funkcionáló nagyközség. Bár sokan ma is „nagy falu”-ként említik a mezővárosi jelleget őrző települést, ám a fejlődés kétségtelen jelei az évek során egyre erőteljesebbé váltak. Az elmúlt egy évtized összefonódva a honfoglaláskori évfordulóval nagy jelentőségű a város történetében, melyből néhány jellemző adatot válogattunk Bálint Ferenc, a Városvédő Kör titkára közreműködésével. A környék ősidők óta lakott terület. Ásatások és írott források bizonyítják, hogy a város mai területén VII. századi avarkori, majd honfoglaláskori település volt, ami a tatárjárás áldozata lett. A XV. század második felében Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkora újra felépült település. A neve is Kowachaza volt. A törökök elleni harcban elpusztult és mintegy 150 éven át lakatlan terület lett. A földművelés térhódításával 1814-ben Bittó Albert, Arad megyei birtokos az északi megyékből magyar és szláv telepeseket hozott ide és kötött velük dohánytermesztési szerződést. Az így kialakult kertészközség neve Bittó-kovácsháza, majd a formája után Hosszúkovácsháza. Mai nevét a múlt század kilencvenes éveiben kapta. A lakosság búzát, kukoricát és különböző gabona-, majd ipari növényeket (főleg cirkot) termelt. A II. világháború után 1956- ig a település elmaradt az országos fejlődés ütemétől. 1971-ben az Országos Településfejlesztési Koncepció középfokú központnak jelölte ki, amely időtől a párt- és állami szervek kiemelten kezelték. Pár évtized alatt kellett az évszázados elmaradást pótolni. 1985-re megvalósult az alapvető infrastruktúra (víz, gáz). A szennyvíztársulat megkezdte a csatornahálózat bővítését, új szennyvízetelep építését. Az utcák szilárd burkolata jelentős lakossági hozzájárulással egyre nőtt. Megépültek az intézmények: általános iskola, városháza, OTP, ÁB fiók, földhivatal, gyermekorvosi rendelő, bölcsödé... Az iparosítás átmenetileg átalakította a település szerkezetét, ám a mezőgazdasági jelleg továbbra is érvényesült. Mezőkovács- házát a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatával 1986. január 1 -tői nyilvánították várossá. Településfej lesztés a jelenben A prognosztizált 8000 fős népességből 7600 fő realizálódott. Az utak kiépítettsége mára 80—85 %. Megépült a posta, a templom melleti lakások, az autóbusz-pályaudvar, kialakításra került a városközpont és az emléksétány. A 10 éves településfejlesztési elvet éles törés választja ketté 1990-ben. A rendszerváltás után az önkormányzatiságot kellett újra „felfedezni”, megtanulni a tulajdonosi szemléletet, a vagyon fogalmát, a gazdálkodást. Áthúzódó beruházásként elkészült a gimnázium új szárnya, a szennyvíztelep bővítése, több utcában az aszfaltburkolat, valamint összefogással a II. Világháborús emlékmű. A középszintű forráselosztás helyett önkormányzati költségvetési kvótarendszer és pályázattal A város ékessége a templomtorony elnyerhető fejlesztési alapok működnek. Kitörést a gazdasági bázis megteremtése, ehhez a vállalkozók összefogása, „helyzetbehozása” és ismét a lakosság megnyerése hozhat. Mindehhez szerencsétlenül társult a több évig húzódó békétlenség. Éppen ezért a mindennapok törekvése értékké emelni a szeretetet, a tudást, az egészséget, a tiszta és esztétikus környezetet, amelyek megléte előfeltétele az egyének, a helyi társadalom anyagi gazdagságának, hisz ez ami elősegíti, hogy a tíz éve rangot kapott község szellemében is valóban város lehessen. Halasi Mária A betörőt tárt kapukkal várták Sarkadon a Munkás utca egyik lakója csak ritkán zárja be este a kapuját. Mint mondta, soha nem fordult meg a fejében, hogy valaha is betörő célpontja lehet. „Ugyan már, miért éppen én!?” — ezzel a sok állampolgárnál szokásos könnyelmű kijelentéssel hárította el magától az efféle gondolatokat, mígnem a közelmúltban bűncselekmény áldozata lett. A betörőnek könnyű dolga volt, hiszen „tárt kapukkal” fogadták. Nem is maradt más teendője, mint kipakolni a szintén nyitott fészerből a ház urának szerszámait. Viszonylag jó fogásnak számított ez az este, hiszen fűrészgép, akkumulátor- töltő, gázpalack és különböző szerszámok is „akadtak a horogra”. A Sarkadi Rendőrkapitányságon nem győzte sorolni, mi minden tűnt el az éjszaka folyamán, mintegy húszezer forint értékben. A rendőrség egy-két hetes nyomozómunka eredményeképpen öt új gazdánál, már értékesített formában találta meg az ellopott holmikat. A betöréssel gyanúsított személy ügyében még folynak a vizsgálatok. —ria Megkérdeztük olvasóinkat, vendégeinket Mit jelent önnek az elekiek világtalálkozója? Hartmut Brauer, Gerolzhofen (Németország) polgármester: — Személyesen első alkalommal veszek részt az elekiek világtalálkozóján. És csak üdvözölni tudom a szervezők ezen törekvését, kezdeményezését. Véleményem szerint a találkozó szelleme hozzájárul a különböző nemzetek közötti barátsághoz, együttműködéshez. A politikusok, kormányok tévedésben vannak, amikor azt hiszik, hogy az országok szorosabb kapcsolatához ők járulnak hozzá. Az együttműködéseket, „alsóbb szinten”, az egyszerű emberek hozzák létre. Mély benyomásokkal térek haza. Hermann Lenz, Laudenbach (Németország) polgármestere: — A világtalálkozónak egy sarkallatos pontját tartom mindenekelőtt pozitívnak. Az egykori elekiek, akik ma már Németországban találtak otthonra, tovább tartják, ápolják az őshazával, a kapcsolatot. Áz elmúlt fél évszázad sem feledtette el velük a gyökereket, a szülőhelyet senki sem tudja kitörölni az emlékezetéből. Legfontosabb a jelen, a múltat a múltban kell hagyni. Laudenbachban több, egykori elekivel van baráti kapcsolatom, és így kiváncsi voltam, hogy hogyan is néz ki Elek. Marius Tomsa, Borossebes (Románia) polgármestere: — Örömmel tölt el, és megtiszteltetésnek veszem, hogy meghívást kaptam az elekiek világtalálkozójára. Mindenekelőtt Elek és Borossebes, immár 6. éve tartó testvérvárosi kapcsolatát szeretném kiemelni. Ez idő alatt figyelemreméltó kulturális és sport együttműködés jött létre a két település között. A mostani eseményeket átélve csak a legjobbakat tudom mondani a különböző nemzetiségek egymáshoz való közeledéséről. Csakis eképpen képzelhető el a közös Európa. FOTÓ:LEHOCZKY PÉTER — Nádor Mária, az eleki szervezőbizottság vezetője: — A világtalálkozó megszervezése óriási, összehangolt munkát jelent a bizottság tagjainak. Aztán amikor az ember látja, hogy munkájának meg van az eredménye, bizonyos értelemben elfeledi a gondokat, az álmatlan éjszakákat. A találkozónak, figyelembe véve mai világunkat, megkülönböztetett jelentősége van. A meghívott vendégek a világ számos pontjáról érkeznek, és öröm nézni, hogyan tudnak örülni, örömet szerezni egymásnak. Megítélésem szerint a világtalálkozónak lét- jogosultsága van. , A magyar találmányok patrónusa „Az Ökonet az első lépés a tisztább, egészségesebb, jobb minőségű élethez” — hirdeti az Ökonet Klub szlogenje. Céljuk, hogy egyszerre gazdaságos és környezetkímélő találmányokat adjanak az emberek kezébe. Hogy hogyan teszik ezt, arról Nacsa Mihályt, az Ökonet Kereskedelmi Rt. marketing igazgatóját kérdeztük. — Az Ökonet Klub néhány éve alakult, tagjai intézmények, cégek és magánemberek. A tagsági díj évi ezer forint. A tagdíjbevételből a feltalálók és találmányaik itthoni érvényesülését segítjük. Ellenpéldaként a Pí-víz esetét említeném. A Pí- víz magyar találmány, de kivitték Japánba. A produktum már ott született meg. Most milliókat fizetünk a japánok gyártotta berendezésekért. Itthon tartani a találmányokat, ugyanakkor értékké tenni a magyar tudást a világban, ez a legfőbb célunk — mondta elöljáróban Nacsa Mihály, s hogy fáradozásuk mennyire látványos, arra mindjárt példát is hozott. — Négy szegedi biológus keresett meg minket azzal, hogy megtalálták a bőrrák megelőzésének és gyógyításának módját. Tekintve, hogy a találmányuk a kötelező gyógyszerészeti vizsgán már sikeresen szerepelt, így segítettünk levédeni. Felkutattunk továbbá egy hazai céget, aki képes volt a készítményt a megfelelő minőségben gyártani. így született meg az ÖKO folyékony szappan. A Öko-szappannal való tisztálkodás a betegségmegelőzést is jelenti. Hatóanyagai az általános bőrbetegségek kivédésére, illetve gyógyítására is alkalmasak. Használóik ekcémás, illetve pikkelysömörös bőrfelület gyógyulásáról számoltak be. A szappan a száraz kirepedezett kéz és sarok regenerálására is képes. És valóban, ható- anyagkoncentrátuma, a bőrrákot is gyógyítja. Hasonló hatóanyagú kozmetikai krémek előállítását is tervezzük. Közülük az általános testápoló krém és a sampon kutatása már elkezdődött. S lévén a fogínyvérzés népbetegség, a kutatók már azon törik a fejüket, hogyan lehetne ezt a hatóanyagot a fogkrémben is megjeleníteni. Cs. R. Sok múlik a vetőmagon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. az idén 5-6 ezer tonna vetűmagbúzával jelenik meg a piacon; ez a tavalyihoz képest megközelítőleg 50 százalékos növekedést jelent. Feltéve persze, hogy lesz igény ekkora mennyiségre, és hogy a gazdák nem a vetőmagvakon akarnak „takarékoskodni”. A témáról Spániel Józseffel, a részvénytársaság vetőmagtermesztési főágazatának igazgatójával beszélgetünk. — Az idén a termésátlagokat illetően soha nem látott szélsőségek tapasztalhatók országszerte. A nagyon alacsony és a magas termés csak részben magyarázható az időjárással — mondja.—A hazai szakemberek egyöntetűen vallják: magas termés csak a technológiai elemek pontos betartásával, megfelelő tápanyagellátással és nem utolsó sorban jó minőségű, fajtatiszta, magas hozamra képes, csávázott, fémzárolt vetőmaggal érhető el. — Pedig sokan éppen a vetőmagon szeretnének spórolni. — Rossz gazdasági döntés a nem vetőmagnak termelt búzával otthon, házi módszerekkel kísérletezni. Közbevetőleg. hadd jegyezzem meg, hogy a ménesbirtok nem a vetőmagbúzán kíván meggazdagodni. Az általunk előállított vetőmag árának meghatározásakor az étkezési búza mindenkori árából fogunk kiindulni, erre számítjuk rá a költségeinket. Mivel a feldolgozás nagy tömegben, korszerű gépekkel történik, a mi vetőmagvaink eleve olcsóbbak, mint azok, amelyeket a gazdák kis tételben, kü- lön-külön állítanak elő. Kényesen vigyázunk arra, hogy a csává- zás gondosan, pontosan történjék. A csávázószert szintén nagy tételben vásároljuk, így eleve olcsóbban jutunk hozzá, mint a kisgazdaságok. — Milyen alapanyaggal dolgoznak? — Kizárólag magas minőségi követelményeknek megfelelő búzafajtákból, a szegedi és a martonvásári kutatóintézetek fajtasoraiból állítunk elő vetőmagot, tehát partnereink bizton számíthatnak arra, hogy jövőre kiváló malmi búzájuk terem. — A korábbi években sok termelő a pénzhiányra hivatkozott. — Remélem, a mostani, viszonylag magas búzárak is arra ösztönzik á tennelőket, hogy árbevételük töredékét a jó minőségű vetőmagvak beszerzésére fordítsák. Ménesi György ANTAL & RAKK KFT. Euro-Camion Poids Lourds Louis Vanstraelen Felsőőre, tel./fax; (87) 477-312, 477-596, (30) 255-001. TEHERGÉPKOCSIK TELJES VÁLASZTÉKBAN Nveraesvontatók Mercedes 1735, 1987 Mercedes 1735, 1987 Zárt és ponyvás gépkocsik Mercedes 1620, 1987 Mercedes 601, 1977 MAN 22281, 1986 Mercedes 814, 1987, dobozos Mercedes 914, 1989 Mercedes 601, 1984 Mercedes 814, 1984 Ivecp 1990, dupla kabin, 7,5 t Mercedes 608, 1973' Mercedes 1626, 1979, hátfaldarus, bogikerekes Mercedes 1422, 1985, nagyköbös, TIR-rel MAN 8136, 1985 MAN 8150, 1989 MAN 8150, 1991 Mercedes 1622, 1985 MAN 14170, 1988 Mercedes 1114, 1986 Mercedes 1317, 1985 MAN 8136, 1986 Billenő platós gépkocsik Mercedes 1617, 1979 MAN 19320, 1979, terepes Mercedes 407, 1981 Mercedes 1928, 1981 MAN 26331, 1988 Mercedes 1617, 1979, daruval Mercedes 813, daruval, 1979 Mercedes 1735, 1988 Mercedes 1735, 1988 Pótkocsik: Schmitz, 2 tengelyes Titan trailer, 2 tengelyes Schmitz jumbó, 1984 Kaessbohrer, 2 tengelyes tandem, nagyköbös Hótoló lapát Sószóró Autómosó berendezés
