Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-05 / 182. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 5., héttő Gyerelthalál, (a) Szombaton délután 13 óra 15 perckor Kondo­ros külterületén haladt egy sze­mélyautó, melynek vezetője el­aludt, így nem vehette észre az autó előtt haladó gyerekeket, akik kerékpárjukon haladtak Kondo­ros felé. A két testvér közül a 14 éves kisfiú a helyszínen meghalt, a 8 éves kislány pedig súlyos sérülé­seket szenvedett. A gépjármű vezetőjét őrizetbe vette a rendőrség, a baleset körülményeiről szakértők bevo­násával folyik a vizsgálat. Fának ütközött. (a) Szomba­ton hajnalban Elek felöl Gyulára igyekezett egy fiatal eleki házas­pár Dácia típusú személygépko­csiján. Valószínűleg figyelmetlen­ség következtében a gépkocsi át­tért az út bal oldalára, majd egy fának ütközött. A baleset követ­keztében a férfi a helyszínen életét vesztette, feleségét súlyos, életve­szélyes sérülésekkel kórházba szállították. Gyomja felé. (a) Tegnap délután Kondoros és Gyomaendrőd között, Gyomától hét kilométerre egy utánfutót vontató Trabant menet közben leszaladt az útpadkára, majd az árokban egy fának ütkö­zött A gépkocsit vezető középkorú férfi a helyszínen életét vesztette, utasát kórházba szállították. Halott a tóhai». (a) Tegnap délután Mezőberényben, a tégla­gyári tóban találtak rá egy női holttestre, melyet a békéscsabai tűzoltók emeltek ki a partra. Kamionon baleset, (a) Pén­tek éjszaka Orosháza belterületén egy kamion az „Állj! Elsőbbség­adás kötelező” tábla ellenére nem állt meg egy kereszteződésben, nem adta meg az elsőbbséget egy arra haladó személygépkocsinak és összeütköz­tek. A személygépkocsi vezetője sú­lyos sérüléseket szenvedett Gyalogost gázolt (a) Tegnap reggel Békéscsabán, a Szarvasi úton egy 18 éves békéscsabai lány próbált meg átszaladni az úttesten, de egy arra szabályosan haladó sze­mélygépkocsit nem tudott kicselez­ni, és az elütötte. A lány a baleset következtében súlyos sérülést szen­vedett. Viharkárok, (a) Az elmúlt hét vége viharai miatt két helyen kel­lett kivonulniuk a tűzoltóknak: szombaton este Szarvason egy la­kóházra dőlt fát távolítottak el, míg tegnap Békéscsabán dőlt ki egy fa a Trefort utcában. Amúgy ezen a hét végén az utakon is való­ságos vihar dúlt: sohasem kellett ennyi árokba borult, összetört gépkocsit menteniük a tűzoltóság szakembereinek. A lapunkban is megjelent súlyos, halálos balesete­ken túl még több olyan helyre is hívták őket, ahol — bár személyi sérülés nem történt — munkájuk­ra nagy szükség volt. „MINDEN DOLOG MÉRTÉKE AZ EM­BER” ii> * (Protagorasz) Képünk Elek várossá avatásának történelmi pillanatát örökítette meg, balról dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, mellette Kecskeméti János Elek polgármestere Eleket várossá avatták A honfoglalás 1100 évében, az elekiek III. világtalálkozó­ján, Eleket a hét végén várossá avatták. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban a Himnusz elhangzása után kulturális be­mutatót láthattak, hallhattak a bel- és külföldi vendégek, aki­ket Kecskeméti János, Elek polgármestere üdvözölt, majd felkérte dr. Kara Pált a Belügy­minisztérium helyettes állam­titkárát, hogy mondja el ünne­pi beszédét, dr. Kara Pál egye­bek mellett hangsúlyozta, hogy a kormányfeladatok egyik legszebbike a várossá avatás, bár a közvélemény vi­ták özönével árasztja el ezeket az eseményeket. A Belügymi­nisztérium döntése alapján az idén hat település, köztük Elek kapott városi rangot. A telepü­lések történetében ez a cere­mónia egyszer történik, Elek esete azonban rendhagyó, mert 1854-ben a település már mezővárosi rangot kapott, amely rendelet 1910-ig volt hatályban. Felolvasta azt a Göncz Árpád köztársasági el­nök által hitelesített kormány­rendeletet, amelynek értelmé­ben ez év július 1-től Eleket várossá nyilvánították. Majd szimbólumként Kuncze Gá­bor belügyminiszter ajándé­kát, a város kulcsát adta át Kecskeméti János polgármes­ternek. Az ünnepség keretében Ná­dor Józsefné nyugalmazott pe­dagógusnak, valamint Gál Györgynek, az eleki román ki­sebbségi önkormányzat elnö­kének Elek városért emlékér­met nyújtottak át. Az eleki világtalálkozó meghívott vendégeinek több­ségét az 50 évvel ezelőtt ki­űzött német őslakók és azok' hozzátartozói jelentették. A római katolikus templom falán elhelyezett emléktáblánál ren­dezett koszorúzási ünnepsé­gen a borossebesi fúvószene­kar előadásában hallottuk a magyar és német himnuszt, majd Lengyel Antal plébános mondott beszédet. Dr. Paul Strifler professzor személyes tapasztalataival hitelesítve beszélt a sötét múlt gyászos eseményéről, a magyarorszá­gi németek kiűzetéséről. Helmut Schirm, Gerlingen al­polgármestere arról tett emlí­tést, hogy a kitelepített elekiek Németországba törté­nő megérkezésüket követően hogyan illeszkedtek az új ha­zába. Strifler József, az eleki német kisebbségi önkor­mányzat elnöke egyebek mel­lett arról szólt, hogy a hazalá­togató elekiek szívében nincs harag viszont sokak még mindig a honvággyal küsz­ködnek. A házigazda elekiek mel­lett az almáskamarási, a né­metországi laudenbachi, ger­lingeni, alerheimi, gerolzho- feni, a romániai borossebesi és ottlakai, valamint a francia- országi andrezieux boutheani településvezetők, képviselők, valamint dr. Pelcsinszki Bo- leszláv, a megyei közgyű­lés alelnöke részvételével „csúcstalálkozót” is tartottak. Kecskeméti János, Elek pol­gármestere arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a település az utóbbi 10 évben fejlesztette ki igazán a külföldi kapcsola­tait. A cél mindenekelőtt az, hogy a kulturális és sportkap­csolatok mellett a gazdasági együttműködés is gyümöl­csözőbbé válna. Dr. Pel­csinszki Boleszláv a megje­lentekkel ismertette a megye gazdasági és más vonatkozá­sú erőfeszítéseit, méltatta a határmenti Elek várossá nyil­vánítását, valamint megyei és regionális szerepét. (b) A könyvtárban többféle kiállítás nyílt. Felvételünkön a mezöhegyesi Gergely Imréné festőnő kedvenc, lovat ábrá­zoló képével látható fotó:Lehoczky Péter Orvhorgászok a pácban Egyikük a vízben állva űzte a „tisztes ipart”, a másikuk a par­ton ácsorgott, úgy tartotta a pecát, s várták a nagy kapást. Várhatják is, mert amit ők kap­nak... Félre a tréfával, két orvhor­gászt csípett nyakon a Körös­vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének, illetve a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság éjszakai szolgálatra vonult csa­pata pénteken éjszaka a szövet­ség csökmői halastavánál. A két férfi néhány példányt már be­gyűjtött, amikor jött az ellen­őrzés, így aztán őket is begyűj­tötték, azaz előállították, és megindították ellenük a sza­bálysértési eljárást. A helyszín nem volt véletlen. Remeczki János főhadnagy, a főkapitányság közlekedési osz­tálya vízi- és légirendészeti főelőadója lapunknak elmondta, hogy a két szerv között érvény­ben lévő együttműködési meg­állapodás keretében, a szövet­ség jelzésére és kérésére szer­vezték a háromnapos éjszakai razziát a csökmői halastó men­tén. Ezen a környéken az utóbbi időben elszaporodtak a hallopá­sok, az- orvhorgászat. A főka­pitányságnak egyébként évente körülbelül háromszor kell akciót szerveznie orvpecások veszé­lyeztette területekre. A leg­kiemelkedőbb feladat a lehalá­szás idején jelentkezik, amikora munka kezdetétől a végéig nél­külözhetetlen a tóparton a rendőri ellenőrzés. L. E. Tankönyvellatas... (Folytatás az 1. oldalról) két megbízott pedagógusa, Mátyásné Orosz Mária és Ko­vács Miklós mondták el tapaszta­lataikat a tankönyvek árával, be­szerzésével kapcsolatosan: — A könyvek legnagyobb ré­szét a Nemzeti Tankönyvkiadó szállítja, de rendelünk olyan cégektől is speciális munkafüze­teket, mint például a Kartográfia Navigátor Kft., vagy az Oxford. A jelenlegi tankönyvárlistánk szerint a legmagasabb összeg di­ákonként 8000 forint, amely még a nyelvkönyvek árát nem is tartal­mazza. Minden gyerek megkapja tavasszal a következő évre szük­séges tankönyvlistát, aminek se­gítségével beszerezhet könyve­ket, és jelezheti, hogy melyik pél­dányra nincs szüksége. A Madách Utcai Általános Is­kolában Bozóné Gecsei Csilla ar­ról szólt, hogy két kiadótól (Ox­ford, Apáczai) már korábban megrendelték a könyveket, ame­lyek májusban meg is érkez- tek.Igy megelőzték azt az áreme­lést, amelyet szeptemberre ter­veztek a cégek. A többi kiadótól megrendelt könyveket az iskola- kezdésre várják. A régi tanköny­veket sajnos nem hasznosíthat­ják, a gyerekek nem cserélgethet­nek, mert sok a munkafüzet jelle­gű (tanévközben kitöltött), és minőségileg sem élik túl az egy évet. Kérdésünkre, hogy a tan­könyvtámogatást hogyan osztják el az iskolában, pontos felvilágo­sítást még nem tudott adni. Ta­valy felmérést készítettek, hogy ki igényli a hozzájárulást, és en­nek arányában osztották el a mi­nisztérium által juttatott pénzt. A József Attila Általános Isko­la igazgatója, Klampeczki Béla arról tájékoztatta lapunkat, hogy iskolájukban minden diák 400 fo­rintot kap az iskolaszék és a tan­testület határozata szerint. A fennmaradó összeget szociális alapon kapják meg az arra rászo­rulók. A támogatás mértékét az’ első szülői értekezleten tudják meg a szülők. A következő évben arra is lehetőséget nyújtanak, hogy nem szükséges a teljes tan­könyvlistát megvásárolni. A diá­kok beszerezhetik a használt könyveket ismerősöktől, roko­noktól. A Széchenyi István Közgazda- sági és Külkereskedelmi Szakkö­zépiskolába Krajcsóné Kraszkó Ilona információja szerint folya­matosan érkeznek a tankönyvek. A Nemzeti Tankönyvkiadótól már megkapták, a Lombard és a Kartográfia cégektől pedig au­gusztus húszadika táján várják a szállítmányokat. Az iskola első osztályában a legmagasabbak a tankönyvárak: 8500 forinttól 12000 forintig is terjedhetnek. A tankönyvtámogatás összegét ná­luk a gyerekek döntik el az osztályfőnök bevonásával. Ezért ez osztályonként változó minden évben. „ Minden szülő számára nagy anyagi megpróbáltatást jelente­nek a tanévkezdés költségei. A leginkább rászorulóknak a me­gyei jogú város önkormányzatá­nak szociális irodája anyagi tá­mogatást nyújt. A segítség feltételeiről kérdeztük Juhász Andrásné irodavezető—helyet­test: — A beiskolázási segélyt júli­us elsejétől szeptember húsza­dikáig lehet igényelni, amely ál­talános iskolás gyerek esetén 3000 forint, középiskolásoknál pedig 4000 forint. A segélyt meg­határozott üzletekben tanszerre, ruhaneműre lehet beváltani. A juttatást azok a szülők kérhetik, akik gyermeküket egyedül neve­lik, és az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a 14400 forin­tot. A teljes családban élőknél ez az összeghatár 9600 forint. ’ Fazekas Andrea Palacküzenet a múltból (Folytatás az 1. oldalról) A toronysüveget eredeti terv szerint két darabban emelték volna le, de a nap végére kide­rült, hogy ez bizony négy darab­ban volt csak megoldható. A legnagyobb izgalmat természe­tesen az első órák keltették. A régi bádogozás megbontása és a tartógerendák átfűrészelése után harangzúgás kísérte a kereszt és a torony tetejének megdőlését, majd földetérését. A daru mérle­ge 20 mázsát mutatott, mikor biztonságban leérkezett a fa­szerkezet. Természetesen min­denki a kereszt és a gömb köré csoportosult. Szorgos munkás­kezek szétszedték a régi rézle­mezeket, a gömbben azonban nem látszott semmi.Ardelán Pál vikáriust, a Magyarországi Ro­mán Ortodox Egyház helytartó­ját is nagy izgalommal töltötték el a keresgélés pillanatai, mikor végre sok-sok pókháló között egy fémdoboz került elő. Ennek kinyitása már vikáriusi feladat volt: a remegő kezek egy vi­asszal lezárt üvegpalackot húz­tak elő a dobozból. Még néhány perc, mikor előkerült a papír is, benne a román nyelvű üzenet az unokáknak, dédunokáknak cí­mezve: ezt a keresztet 1943-ban a tűzvész után emelték fel a gyü­lekezet előtt. A papíron felsorol­ták az egyházi tanács akkori tag­jait, a torony és a harangok ada­tait, építőinek nevét és a dátu­mot: 1943 november 14. A további munkálatok még hosszú-hosszú órákat vettek igénybe, egészen sötétedésig volt mit tenniük a szakemberek­nek. Az új toronysüveg tervezője Szabó Jenő gyulai építész, tervei az eredeti állapot visszaállítását célozták meg. A jelenleginél há­rom méterrel magasabb tornyot a templom mellett építik fel tel­jesen készre, és várhatóan szep­tember közepén emelik a helyé­re, egy speciálisan erre a célra alkalmas daruval, mely Debrecenből érkezik a fürdő­városba. Antal Gyöngyi Szanazugi buli ’96 Két évvel ezelőtt teljesen el­mosta az eső a szanazugiak „nagy buliját”, az idén vi­szont valamivel kegyesebb volt hozzájuk a sors. Az első két nap ragyogó napsütésben telt, és nagy sikert hozott a rendezvénynek. Az első koncertet a tótkomlósi Spektrum blues- rock zenekar adta, ám ennek a napnak a sztárja mégiscsak Hobo és a Pávatoll maradt, akik Jim Morrisonra emlé­keztek. Szombaton a fürdőzés mellett a gyerekek tapsolhattak Hevesi Imre és Gulyás Levente műsorának és részt vehettek a homok­vár-építő és kincskereső ver­senyben is. A délután ismét a zene és a humor jegyében telt, míg este Somló Tamás és a Jazz Mine szórakoztatta a vendégeket. A. Gy. Szombat délelőtt nagy izgalom kísérte a gyerekeknek meghirdetett homokvár építő és kincskereső versenyt Szanazúgban fotó: lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents