Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-29 / 201. szám

Ismét új igazgató, (i) A Kertészszigeti Általános Is­kolának idén immár harmadik igazgatója van. Szilágyi Jó­zsef—aki korábban évtizede­kig szolgálta a kis település iskoláját — júniusban nyug­díjba vonult. Akkor a képvi­selők Szekerczés Mihálynét nevezték ki az intézet élére. Az igazgatónő azóta lemon­dott, így a helyi képviselő-tes­tület legutóbbi zárt ülésén Kamuti Attilát kérték fel egy évre az igazgatói munkakör ellátására. Eladó részvények. (1) A medgyesegyházi önkor­mányzat a napokban ajánlatot kapott a Budacash Bróker Kft.-tői a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vál­lalat felszámolása után kapott részvények 150 százalékos vételáron történő megvételé­re. A legutóbbi ülésen a testü­let megbízta a polgármestert, hogy az ajánlattevővel kezd­jen érdemi tárgyalásokat, ami a számítások szerint közel 1,2 miliő forint bevételt jelenthet­ne a településnek. S. O. S.-telefon. (d) A hét éve működő békéscsabai S. O. S. Telefonos Lelkisegély­szolgálat új munkatársakat vár. Azok jelentkezésére szá­mítanak, akik elmúltak 23 évesek és legalább érettségi­vel rendelkeznek, időt, ener­giát nem számítva szeretné­nek másokon segíteni. Érdek­lődni munkanapokon 9—14 óráig lehet a 447-334-es tele­fonon. Halálos baleset, (t) Tegnap, a déli órákban Csanádapáca bel­területén kerékpár és személy- gépkocsi ütközött. A kerékpáros a helyszínen életét vesztette. Ütközések, (t) Füzesgyarmat belterületén tegnap délelőtt egy kistehergépkocsi segédmotor­kerékpárral ütközött, a motoros súlyosan megsérült. Egy könnyű sérültje van annak a közúti bal­esetnek, amely tegnap Békéscsa­ba és Békés között történt: két személygépkocsi ütközött. Lakástűz. (t) Orosházán, a Bercsényi utca 2. számú négy- emeletes panelépület egyik laká­sában iparszerűen papucsra­gasztással foglalkoztak. Az eh­hez használt, fokozottan tűz-és robbanásveszélyes ragasztó pá­rolgó gőzei eddig ismeretlen kö­rülmények között tegnap, a déli órákban belobbantak, tűz kelet­kezett, amelyet a tűzoltók fékez­tek meg. A ragasztást végző asszony mindkét lábán másodfo­kú égési sérüléseket szenvedett, őt a mentők az orosházi kórház­ba szállították. „...AKI ZAJOSAN ÉL, ARRÓL SUTTOGVA BE­SZÉLNEK!” (Reymont) Ismeretlen férfi, életveszélyes sérüléssel Az orosházi vasútállomásról au­gusztus 28-án, a kora hajnali órákban egy ismeretlen férfit szállított a mentő a helyi kórház baleseti sebészetére, aki eddig nem tisztázott módon súlyos, életveszélyes sérüléseket szen­vedett. Személyleírása: körülbelül 170 cm magas, haja színe fekete, kb. 10 cm hosszú. Életkora 30 és 40 év közötti. Fehér színű, rövid ujjú Westell feliratos pólót, sely­mes Adidas melegítőalsót és 45- ös Reebok sportcipőt viselt. A rendőrség kéri, hogy aki a személyleírás alapján felismerni véli, vagy tud valamit a sebesülés körülményeiről, jelezze az Oros­házi Rendőrkapitányságon. — ke — MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 29., csütörtök Energiaárak — elhalasztott áremelés kérdőjelekkel Á gázszolgáltató vár és csodálkozik A gázenergiát Békés megyében jóval nagyobb arányban hasz­nálják, mint országosan. A Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának idei első negyedévi tájékoztatója sze­rint az utóbbi öt évben a gázfogyasztók száma a megyében csaknem 40 százalékkal emelkedett, ezen belül a háztartási fogyasztóké 36, a nem háztartásiaké több mint 80 százalékkal. A múlt év végére már 60 településre eljutott a vezetékes gáz, ami 80 százalékos részarányt jelent, a háztartásoknak pedig 60 százalékát. Az értékesített gáz mennyiségét tekintve viszont a nem háztartási fogyasztók a jelentősebbek—különösen magas a gázfelhasználás e körben Mezőhegyesen és Sarkadon. A megye gázszolgáltatója a Dégáz Rt.; jegyzett tőkéjének 40 százalékát kapták a települési önkormányzatok a privatizáció után. A Dégáz Rt.-t a Gaz de France vásárolta meg 92 millió USA dollárért, 200 százalékos árfolyamon. A szerződést 1995. december 8-án kötötték. (Folytatás az 1. oldalról) az elkövetkező döntések nem lesznek ellentétesek a paragra­fusokkal és a külföldi befektetők érdekeivel. — Milyen veszteség éri a Dégázt ezzel a halasztással? — Erre a kérdésre csak akkor tudok válaszolni, ha többet tu­dunk meg az önök kormányának döntéséről, szándékáról. — Jelentheti a most ősszel elmaradó áremelés azt, hogy ja­nuárban nagyobb arányú ár­emelés lesz? — Sajnos, azt kell monda­nom, hogy képtelen vagyok most erre válaszolni, hiszen, amint említettem, nem ismerem a kormány szándékait. — Mit kíván a téma kapcsán esetleg még elmondani? — Talán csak annyit, amit fontosnak tartok, hogy a törek­vésünk az ügyfeleket minél job­ban kiszolgálni, ezáltal hozzájá­rulva az ország fejlődéséhez, ami a társaságunk fejlődését is jelenti. Tóth Ibolya A gázfogyasztók számának alakulása Békés megyében, az 1990. év százalékában Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Csabaszabadi első emlékhelye Tegnap Csabaszabadiban az álta­lános iskola falán, a Csaba­szabadi Községi Általános Iskola fennállásának 70. évfordulójára rendezett ünnepség keretében fel­avatták azt a millecentenáriumi emléktáblát, mely egyben a tele­pülés első emléktáblája és em­lékhelye is. Dr. Simon Imre, a Békés Megyei Közgyűlés és a Millecentenáriumi Emlékbi­zottság elnöke, országgyűlési képviselő avatóbeszédében el­mondta, hogy a letelepedő, hon­foglaló magyarok életszemléle­tének átalakulásában, mely a gazdasági és társadalmi átalaku­lást is magában hordozta és a keleti mintájú berendezkedés felől a nyugat felé vezetett min­ket, a római katolikus vallás fel­vétele, és erre épülve Szent István azon rendelkezései játszottak jelentős szerepet, melyek elindí­tották a magyar iskolarendszer ki­épülését és fejlődését. A csabaszabadi iskola 1926­Dr. Simon Imre és Kesjár Mátyás afelavatott emléktábla előtt. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ban tanyasi iskolaként kezdte meg működését, első tanítója Bíró Szász István volt. Az isko­lát 1976-ban szüntették meg, és a megyében ez az egyetlen volt tanyasi iskola, mely újjáéledt. Az emléktábla felavatása után a település polgármestere, Kesjár Mátyás emléklapot adott át dr. Simon Imrének és Tóth Károly országgyűlési képviselőnek. (kovács) A médiakuratórium szerepre vár A gyulai képviselő-testület a nyári legutolsó, július 15-ei ülésén hagyta jóvá a Gyula Média Közalapítvány alapító okiratát, választotta meg a tes­tület a pártok, a társadalmi szervezetek javaslatára a kura­tórium elnökét, tagjait. A köz- alapítvány létrehozásával az volt a cél, hogy az írott és az elektronikus sajtó működésé­hez biztosított önkormányzati pénzt a kuratórium ossza el fel­adat szerint, s segítséget nyújt­son érdektől, politikai, ideoló­giai befolyásolástól mentesen a médiáknak. A tegnap délutá­ni első ülésen — melyen részt vett dr. Albel Andor alpolgár­mester is — a városházán, dr. Havassy Péter elnökletével először a Gyula TV képvisele­tében Domokos István főszer­kesztő adott tájékoztatást a tévé helyzetéről. Elmondta: miután megszűnt a működtető kft., a tévé a polgármesteri hi­vatal szakfeladataként végzi tevékenységét, melyre egymil­lió forintot kaptak. A Gyula Tv Kft. végelszámolás alatt áll, vagyonából az önkormányzat 26 százalékban részes. Kardos István, a Gyula Rádió ügyve­zető igazgatója arról szólt, hogy az egyre népszerűbb rá­dió egyszer kapott segítséget — 125 ezer forintot — az ön- kormányzattól, az anyagiakat maguk teremtik elő, stabilak, de nem nyereségesek. A Gyu­lai Hírlap lapforgalma lassan emelkedik, 8 millió forintos költségvetésükből 4,5 millió forint az önkormányzati támo­gatás, a többi saját bevétel. A közalapítvány indulótő­kéje 2 millió forint, amely az alapító önkormányzattól szár­mazik. Ezt abból a 3 millió fo­rintból vették el, melyet a később megszűnt tévé kft. mű­ködtetésére irányoztak elő az ez évi költségvetésben — de­rült ki az ülésen. Az idei átme­neti időszakban az alapító ok­irat ízekre szedésével a kurató­rium helyét igyekezett megta­lálni, hogy független szakmai tanácsadó testületként működ­jön és megvalósítsák a politi­kamentes elosztás gyakorlatát. Az ülésen alapítványi titkárt választottak Jenei Kálmán polgármesteri hivatali munka­társ személyében. —Szőke— Polgármester kontra képviselők Hecckampány folyik Szarvason? Dr. Demeter László, Szarvas polgármestere és dr. Réthy Vil­mos jegyző becsületsértés és rágalmazás címén pert indít négy önkormányzati képviselő ellen. A város első emberei a tegnapi testületi ülésre, Almási István, dr. Bagi László, Dankó Pál és Stafira Sándor kép­viselők alkotta előterjesztése egyes részeit személyes meg- támadtatásnak vették. Miután kérdésükre, nevezetesen a be­adványban szereplő állítások (tévútra vezetés, elhallgatás stb.) konkrétan kettejük sze­mélyére vonatkoznak-e, nem kaptak tagadó választ, úgy pert indítanak becsületük megvé­désére. A fenti történés csak záró­akkordja volt annak a hosszas vitának, ami a körül folyt, va­jon a képviselő-testület fogad­ja el, vagy sem a közigazgatási hivatal önkormányzathoz inté­zett törvényességi észrevételét (augusztus 28-ai számunkban ezzel részletesen foglalkoz­tunk). Az ülésen két elő­terjesztés állt egymással szem­ben: a jegyzőé és a „négyek” anyaga. Dr. Molnár Mihály képviselő ez utóbbit gúnyirat­nak nevezte és tételesen cáfol­ta annak több állítását. Mások a sorait politikai hisztériakel­tésnek, hecckampánynak vél­ték. Csontos Lajos, a Porció Kft. ügyvezető igazgatója ki­jelentette: ha netán a várossal kötött szerződésük semmissé lesz, úgy cégüket kártérítés il­leti peg. Álláspontja mellett mind­két tábor kitartott: ezt jelzi, hogy a határozati javaslatot, miszerint a testület a törvé­nyességi észrevételt elfogadja, s a Porció Kft-vel kötött szer­ződését érvénytelenség címén bírósági úton megtámadja, né­gyen támogatták és heten „nem”-mel szavaztak. —r— Rendezvénysorozat a Munkáspártban A Munkáspárt november 30-án kezdődő 17. kongresszusára való felkészülés keretében nagyszabású rendezvénysoro­zat kezdődött a párt szervezetei­ben. Október közepéig vala­mennyi alapszervezetben tag­gyűlést tartanak, ahol megtár­gyalják a kongresszus doku­mentumait, különösképpen a párt programtervezetét és a szer­vezeti szabályzat módosítását. Ezenkívül megválasztják a kong­resszusi küldötteket és pártszava­zást tartanak a kongresszus elé javasolandó elnök- és alelnök- jelöltekről. Valamennyi alapszer­vezet alanyi jogon egy-egy kül­döttet választ, a nagyobb — 50 főn belüli — taglétszámú alap­szervezetek pedig két-két küldöt­tet delegálnak a kongresszusra. Egészségügyi patthelyzet Bucsán Többletmunkáért havonta 126 ezer elvonás Cserbenhagyót keresnek Sérültet gázolt halálra Békéscsaba és Kondoros között gépjármű eleje — különösen a Dr. Serester Zoltán — aki ko­rábban már éveken át háziorvos­ként tevékenykedett a község­ben —január elsejével vállalko­zásban végzi Bucsán az egész­ségügyi ellátást. Jelentős beru­házást hajtott végre, melyek mind a helyi betegek érdekeit szolgálják. Ézek közé tartozik a rádiótelefon önerőből történt be­szerzése is, melynek — mivel a környéken nincs crossbar tele­fonvonal — az orvos elérhe­tősége szempontjából óriási jelentősége van. Bucsán 2800 egészségügyi kártya van. A törvény egy or­vos működését 1200—1800 kártyához köti. A községben jelenleg csak dr. Serester Zol­tán tevékenykedik, aki a teljes települést, azaz mind a 2800 személyt ellátja. Tehát a tör­vényben maximalizált 1800 kártya helyett ezerrel többel kénytelen dolgozni. Ám a lé­nyegesen több munkáért (napi 10—12 órát dolgozik, s csak minden negyedik-ötödik hét­végéje szabad) nemhogy több pénzt kapna, hanem július el­sejével a társadalombiztosítás — a kártyaszám túllépése mi­att — havonta 126 400 forint pénzelvonást alkalmaz az or­vossal szemben. Ez az összeg igen jelentős (ha éves szinten számolunk, meghaladja az 1,5 millió forintot), szépen futná belőle újabb fejlesztésekre is. Amennyiben viszont az elvo­nás hosszú távon megmarad, az a helyi egészségügyi ellá­tást veszélyeztetheti. Bucsán jelenleg egyetlen he­lyen található egészségügyi el­látásra alkalmas épület. Ezt dr. Serester Zoltán bérli, aki a ma­gas rezsiköltségek és egyéb ki­adások miatt nem szeretné, ha ott az ő kontójára egy másik or­vos is tevékenykedne. Dr. Serester Zoltán egyetlen dolgot szeretne: ha a társada­lombiztosítás végre törölné a havi 126 400 forint pénzelvoná­sát. Ennek érdekében minden illetékes helyen (beleértve a Falusi Orvosok Érdekvédelmi Szövetségét is) felemeli majd szavát. Magyari Barna— Baláti László A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztálya nyomozást folytat is­meretlen tettes ellen, aki 1996. augusztus 27-én 22 óra 35 perc körüli időben Békéscsaba felől Kondoros irányába ha­ladva, a 44-es számú főútvo­nal 113-as km-szelvényében elgázolta az úttesten egy ko­rábbi baleset miatt sérült álla­potban lévő és segítséget kérő F. Z. békéscsabai lakost. A bal­eset következtében F. Z. olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A gázoló a helyszínről segítség- nyújtás nélkül Kondoros— Szarvas irányába elhajtott. A balesetet okozó ismeretlen löklapja, alváza és futóműve — rongálódhatott meg. A rendőrség kéri, hogy aki a balesettel kapcsolatban bármi­lyen információval rendelkezik — látta, hogy a férfi bármilyen testhelyzetben, az úttesten vagy környezetében tartózkodik — haladéktalanul értesítse a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályát a 06 (66) 444-833-as telefonszámon, il­letve a legközelebbi rendőri szervet vagy rendőrt. A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője 100 000 Ft pénzjutalmat ajánl fel a nyomravezetőnek, akinek a sze­mélyét bizalmasan kezelik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents