Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-28 / 200. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 28., szerda Afolyamatos működéshez is milliárdos hiteleket kellfelvenni. (Képünk illusztráció) Nyugdíjasszálloda nyugati módra A szeptember 19-ei közgyű­lésre készül Békéscsaba me­gyei jogú város közgyűlé­sének egészségügyi bizottsá­ga. Tegnap üléseztek, s a leg­fontosabb témákról dr. Futaki Zoltánt, a bizottság elnökét kérdeztük. — Nagy jelentőségű válto­zásokat beszéltünk meg, amelyekről javaslatunk alap­ján a végső döntést a közgyű­lés hozza meg — mondta Futaki Zoltán. — A Réthy Pál kórház közelében épülhetne egy ötcsillagos szálloda kate­góriájú, nyugati rendszerű nyugdíjasszálloda (ennek ter­veiről korábban dr. Nagy Ba­lázs kórházigazgató is tájékoz­tatta szerkesztőségünket — A szerk.). A közel 150 lakás 30—50 és 70 négyzetméteres lehetne és végtelenül nagy az érdeklődés iránta a külföldön élő, hazatérni vágyó idősek körében. A megvalósítás tőke­konstrukciója nagyjából összeállt, kérdés, hogy a város beszáll-e vagy sem? A kórház energiaracionalizálási prog­ramjára két lehetőség adódhat, a jelenlegit korszerűsíteni, vagy a geotermikus energia felhasználásával ésszerűsíteni és olcsóbbá tenni a működte­tést. Amennyiben ez utóbbi külföldi segítséggel bár, de megvalósulhatna, mindenki jól járna, a kórháznak olcsóbb lenne a működtetés, és ez a város számára is előnyös len­ne. Szó volt még a gyógyinté­zetek (tüdő-, bőr- és nemi- beteggondozó) kórházon belü­li elhelyezéséről, megtaláltuk ezek helyét a régi mosoda fel­újításával. Az ideggondozó legjobb helyének ez idáig még mindig az Árpád sori székház bizonyul. Ápolási osztály (40 ágyas) létesítését pályázta a kórház, sajnos ehhez nem já­rult hozzá a Népjóléti Minisz­térium. Félkész állapotban van a kórház tetőterében épülő 15 lakás, amelyet kórházi dolgo­zók, nővérek elhelyezésére le­hetne hasznosítani. A városi lakásalapból ehhez legalább tízmillió forint kellene. Az alapellátási intézmény igazga­tójának személyéről beszélget­tünk, a pályázatra egy jelent­kező volt. Nagyon kényes fel­adat a közgyógyellátási igazol­ványok feletti döntés, ez volt a záró gondolatsor. B. Zs. A termálvíz nyáron a legforróbb? Meghalt Haiman György, (s) Életének 83. évében elhunyt dr. Haiman György egyetemi tanár, a Széchenyi Akadémia alapító tagja. A kiváló grafi­kus és könyvtervező édesany­ja, Kner Ilona a nyomdászdi­nasztia tagja volt. O maga 1946—67. között a Gyomai Kner Nyomdát vezette. Tanévnyitó, (s) A Békés­csabai 1. Számú (Áchim L. András) Általános Iskola év­nyitóját — az előzetes tájé­koztatással szemben — au­gusztus 30-án, pénteken 18.00 órakor tartják az iskolá­ban. Együtt ünnepelnek, (r) A millecentenárium, illetve az ezeréves magyar oktatás tiszteletére a szarvasi általá­nos és középfokú iskolák kö­zös tanévnyitó ünnepséget tartanak szeptember 1-jén 17 órakor a város főterén. A ren­dezvény ünnepi szónoka Szöllősi Istvánné országgyű­lési képviselő lesz. A tanév­nyitót követően a szarvasi is­kolák történetét bemutató ki­állítás nyűik a 2. számú általá­nos iskola dísztermében. Köszönet, (e) Az egész­ségügyi gyermekotthon lakói köszönetüket fejezik ki az MDF, a KDNP és a FIDESZ- MPP szervezeteinek, hogy az augusztus 19-én Szarvason megrendezett Szent István- napi bál bevételét a „Nyújtsd Segítő Kezed” Alapítvány ja­vára ajánlották fel. Gyalogos sérült, (e) Bé­késcsabán, az Ábrahámffy utca—Felső-Körös sor ke­reszteződésében tegnap 14 óra 20 perckor egy tehergép­kocsi elütött egy kerékpárost, akit súlyos sérülésekkel szál­lítottak kórházba. A tolatás csattanója, (e) Békéscsabán, a Lenkey utcán tegnap 17 órakor parkolóból tolatott egy teherautó, amely­nek során egy kerékpárost el­ütött. A biciklis súlyosan megsérült. Ütközés, (e) Mezőberény- ben, a Rákóczi sugárút és a Luther utca keresztező­désében tegnap 8 óra 25 perc­kor egy kerékpáros összeüt­között egy román „felségjelű” személygépkocsival. A bal­eset következtében a kerékpá­ros súlyos sérülést szenvedett. „HÁLÁÉRT TENNI JÓT UZSORÁSTÓL IS KITE­LIK.” (Kölcsey) (Folytatás az 1. oldalról) —Miként értesültek a halasz­tásról, és mit tesz most a cég? — Mi is a tévéből tudjuk, hogy elmarad az emelés októ­berben. így éppen most, a héten készítünk egy olyan üzleti tervet a következő hónapokra, amely már nem számol az emelésből remélt bevétellel. — Milyen mértékű emeléssel számoltak egyébként? — Minimálisan szükséges, mintegy 26 százalék körüli eme­léssel számoltunk möst. — így mennyi a háromhavi kiesés? — Az emelt árral kalkulált üzleti tervben szereplő árbevé­telhez képest így csaknem 1,4 milliárd forint a kiesés. Ehhez hadd tegyem nyomban hozzá, hogy az energiavásárlási költsé­günk is növekedett volna, ha nem halasztják el az áremelést, hiszen az energiatermelő cég is drágábban szállított volna októbertől. —* A Démász részvényei ed­dig nem a legkapósabbak között forogtak az értékpapír-piacon. A részvénypiac érzékeny mérő­műszerként máris jelezte a ha­lasztás hatását. —Igen, nagyon számítottunk az árfolyamemelkedésre, hiszen az állam korábban 8 százalékos eszközarányos nyereségre vál­lalt garanciát. A papírok forgal­ma, és vele az ára—nem utolsó­sorban az ősz elejére számított áremelés hatására — lassan emelkedett. — Hogyan tovább, mit lép most a cég? — Ha ismét szakemberek te­kintik át a témát, minden bi­zonnyal csak arra a következte ­(Folytatás az 1. oldalról) mindez azzal a változtatással zajlik, hogy itt nincs kantoni választás, viszont egy házas parlament van, s amennyivel kevesebb volt az egyik oldal más területeken, itt annyival több lesz a képviselők száma. A további bonyodalmakat-az okozza, hogy a háborús hely­zet a közigazgatást alapjaiban szétrombolta, s rendkívül sok a menekült. A választási név­jegyzék elkészítésekor az 1991-es népszámlálás adatait vették alapul. Azóta viszont rendkívül sok embert kitelepí­tettek, elűztek, ezrével elme­nekültek otthonaikból, elköl­töztek, vagy meghaltak, sokak sorsáról nem tudnak. A napok­ban is tart az az előregiszt- rációs folyamat, melynek tésre tudnak jutni, hogy elkerül­hetetlen az emelés, ráadásul, minden bizonnyal drasztiku­sabb lesz a januári. Ha nem lehet emelni, akkor megállíthatatla­nul romlik tovább a műszaki színvonal, a szolgáltatás, elma­alapján valamiféle végleges­nek mondható névjegyzéket próbálnak összeállítani. — Hogyan lehet felkészülni egy ilyen bonyolult munkára? — Megkaptuk az ideiglenes választási törvényt, valamint az EBESZ aktuális üléseinek jegy­zőkönyveit, emlékeztetőit, fel­jegyzéseit. Igazából nekünk, szakértőknek kell megoldanunk az esetleges problémákat, fel kell találnunk magunkat az adott szituációban, egy sorozatos vá­lasztási gyakorlat tudja azokból a helyzetekből az embert kisegí­teni, ami várhat rá abban a köz- igazgatási rendezetlenségben. Adott esetben egy szavazókor felállítása és megnyitása is prob­lémát jelenthet egy-egy telepü­lésen. i—Nem turistaútra mennek... rad a halaszthatatlan hálózatfej­lesztés. Eddig minden erőnkkel azon voltunk, hogy ne adósod- junk el — áremelés nélkül nem tudjuk tovább tartani ezt a szin­tet. Tóth Ibolya — Nagyon vigyáznak majd ránk, az IFOR-erők jelenlé­tében alakítják ki a szavazó­helyeket. Érdekességként em­lítem: minden egyes szavazó­körnél az IFOR-erők dupla vizsgálatot tartottak és tarta­nak, még véletlenül sem lehet­nek ott kóbor aknák. Erre vo­natkozóan külön kiképzést ka­pott mind a nyolc nemzet vá­lasztási szakértője. A bizton­sági rendszabályokkal kap­csolatban Bécsben még egy alapos eligazításban lesz ré­szünk, utána indul a külön- repülőgép Szarajevóba, majd onnan mindenki a megadott körzetbe, állomáshelyére bé­relt gépkocsival folytatja útját — mondotta végezetül Mol- námé dr. Tarkovács Márta. Szekeres András (Folytatás az 1. oldalról) a szerződés megkötésekor sem vették figyelembe a törvény ren­delkezéseit, s nem állapították meg a szolgáltatás hatósági árát. A jegyző gyakorlatilag vitatja, hogy egyáltalán kiterjed az eset­re a koncessziós törvény hatá­lya. Állítása szerint a szerző­déskötéskor a termálkút még nem volt az önkormányzat tulaj­donában, s a Poció Kft.-n kívül akkoriban egyetlen cég sem volt Magyarországon, mely komoly ajánlatot téhetett volna. A jegy­ző a lehetséges döntéseket, s kö­vetkezményeiket is felvázolja. A kívülálló számára úgy tűnik, hogy a képviselők az előter­jesztés alapján a törvényességi észrevétel elutasításához kap­nak több hivatali „útravalót”. Az ellenelőterjesztés igyek­szik tételesen cáfolni a jegyző által leírtakat. Kifogásolják, hogy a hivatal vezetése nem csa­tolta az előterjesztéshez a nógrá­diak júniusi(!) levelét, melynek címzettje a képviselő-testület volt. (Augusztus 21 -én aztán kü­lön kérésre küldönc szaladt vele a jogi és ügyrendi, valamint a gazdasági bizottság tagjaihoz.) A négy aláíró kitart a véleménye mellett: a szerződés semmis. Jogszabályból idéznek: igenis koncessziós körbe tartozó tevékenységről van szó. Amint írják, a törvény erejénél fogva a termálkút az önkormányzat tu­lajdonába került, s ha ennek ad­minisztrációja késett, az csak az önkormányzat illetékeseinek hi­bájából történhetett meg. Hoz­záteszik: az esetleges bejegyzé­si mulasztások a tulajdon sorsát nem érintik érdemben. Idéznek az 1993. május 23-ai ülés jegyzőkönyvéből is: eszerint a jegyző — akkor az önkormány­zat által a termálvíz hasznosítá­sára létrehozott káefté ügy­vezető igazgatójaként — és a polgármester azt mondta, hogy a termálkút nem került a földterü­letet megvásárló alapítvány tu­lajdonába, miként most a jegyző állítja. Az „ellenelőterjesztők” szerint az sem igaz, hogy egye­dül a szerződő partner volt alkal­mas a termálvíz hasznosítására: e káefté 1991-ben jött létre, s az országban működő 100 termál- fűtő-művet aligha egyedül e cég hozta tető alá... A kötelezettség mellett tehát lett volna értelme a pályáztatásnak. A polgármester egy 1993-as véleményét idézik: akkor maga is három olyan cégről tudott, mely alkalmas volt a tervezésre és a megvalósí­tásra. Kifogásolják, hogy a pol­gármester mindeddig nem jut­tatta el a testületi tagokhoz az Állami Számvevőszék tavaly decemberi jelentését, mely a távfűtés hatósági árának meg­állapítását szorgalmazza. Úgy tűnik, hogy a négy képviselő a törvényességi észrevétel elfoga­dását látja indokoltnak, s véle­ményüket azzal (is) magyaráz­zák: „Nem lehetünk cinkosok a város intézményei és lakossága jogellenes megrövidítésében.” Kiss A. János A békési jegyző Boszniában felügyel A Holt-Körös rehabilitációjáért Egy éven belül két üzem Gyulatalent a tehetségekért A Területfejlesztési Alapból kí­ván pénzt elnyerni a Fekete-Kö­rös holtágának rehabilitációjára a dobozi önkormányzat. A helyi képviselő-testület tegnapi rend­kívüli ülésén Szatmári János a témával kapcsolatban elmondta, hosszú szakaszról van szó, a tel­jes beruházás meghaladja a 100 millió forintot. A legfontosabb— hangsúlyozta—, hogy elsőként a belterületi szakaszt tegyék rend­be, bevonva a Köviziget, mint tulajdonost. (A tényékhez tarto­zik, hogy a tulajdonosok között a dobozi önkormányzat is szerepel, hiszen az újfalusi részen a telek­határok a Holt-Köröst is érintik.) A támogatást úgy szeretnék meg­pályázni, hogy saját erőként csak közmunkát jelöljenek meg. A polgármester emlékeztetett Baja Ferenc környezetvédelmi mi­niszter előző testületi ülésen is­mertetett levelére, amelyben to­vábbi lehetőségek szerepelnek megpályázható pénzekre. A terü­letfejlesztési alapra augusztus 31-éig a békési önkormányzattal közösen nyújtják be a pályázatot a doboziak, amit a testület tegnap egyhangú szavazással erősített meg. Ugyancsak sürgősen kellett megtárgyalnia a testületnek a közoktatási törvényben találha­tó kötelező óraszámemelésből adódó teendőket. A testület úgy szavazott, hogy szeptember 1- jétől megemeli a pedagógusok számára a kötelező óraszámot 18-ról 20 órára, az óvodában pe­dig 30-ról 32 órára. Az illetmény tekintetében az óraszámeme­lésből adódó különbözeiét alap- béresítik, a fedezete a belső tar­talék. A képviselők arról is hatá­roztak, hogy a szeptember 13- ára tervezett falufórumot elha­lasztják, és összekötik a szep­tember 24-ei testületi üléssel. L. E. Ecsegfalván évek óta a munka- nélküliségből származó problé­mák jelentik a település legna­gyobb gondjait. Ám ez a helyzet hamarosan kedvezően változik. — Munkahelyteremtés céljá­ból az ecsegfalvi önkormányzat és egy izraeli kft. a közelmúlt­ban létrehozta a Hungaro- Koser-Ganz Kft-1, mely libavá­gásra specializálódik — hallot­tuk dr. Szoboszlai Árpád pol­gármestertől. Az új kft.-ben az önkormányzat 10 százalékban apportált terület részarányában tulajdonos. Az évente 120 ezer liba vágására létesült vállalko­zás 80 személyt foglalkoztat majd. Ennyi libát a helyiek nem tudnak nevelni, ezért a környé­ken a libatartás bővítésére nyílik lehetőség. A libavágó telep létrehozásá­ra a kft. pályázatot nyújt be a területfejlesztési tanácshoz. Az új vállalkozás szakszerű műkö­déséhez egy szennyvíztisztítóra is szükség van, mely az elő­tisztított szennyvizet tovább tisztítja. A tisztító kialakítását Bucsával közösen tervezik az ecsegfalviak. A naponta 100 köbméter kapacitású szennyvíz- tisztító 72 millió forintba kerül, ám ez az összeg pályázati pén­zekkel jelentősen csökkenthető. A gyulai Körös-Kör Kft. egy komposztálótelep megépítését tervezi Ecsegfalva-Zsombokon. Ez a létesítmény megoldja a te­lepülés szilárdhulladék-meg- semmisítését. A komposztáló­telepnél újabb 20 helybéli ember talál majd munkát. Mind a libavágó, mind a komposztálótelep építését még az idén elkezdik. A két üzemben összesen 100 személy elhelyez­kedésére nyűik lehetőség. S ez a 230 regisztrált munkanélkülihez viszonyítva nagyon jó arány. Magyari Barna A gyulai cégbíróság az elmúlt év szilvesztere előtti napon jegyez­te be a Gyulatalent Álapítványt, amelyet a gyulai szocialisták hoztak létre a továbbtanuló fia­talok támogatására. A város kö­zépiskoláiból jónéhányan je­lentkeznek felsőoktatási intéz-1 ménybe, sokakat fel is vesznek. Csakhogy több családban ko­moly gondot okoz, hogyan te­remtsék elő a főiskolai, egyete­mi tanulmányokhoz szükséges pénzt. Az MSZP gyulai szervezete erre gondolva hozta létre a Gyulatalent Alapítványt, hogy a tehetséges fiatalt ösztöndíjjal, a kötelező tandíj átvállalásával se­gítse, valamelyest enyhítve a ki­adásokon. Az alapítvány induló tőkéje már most lehetővé teszi, hogy 10-12 egyetemista, főis­kolás részesüljön támogatásuk­ban. A pénztapárt tagjai, szimpa­tizánsai, az országgyűlési és a he­lyi képviselők adták össze. A tá­mogatást kuratórium ítéli oda, melynek elnöke Nádházi István, a Dürer Általános Iskola igazga­tója, a tagok dr. Albel Andor, An­nus Andor, Szabóné Mede Ágota és dr. Tokaji Ferenc. Az alapítók szeretnék, ha a pártjuktól és más szervezetektől is független alapít­vány tovább gyarapodna. Ezért kérik, hogy a város és környéke lakói, vállalkozói, cégei járulja­nak hozzá a cél megvalósításá­hoz: ne kallódjanak el a fiatalok, és megszerzett tudásukkal az itte­ni fejlődést mozdítsák elő. A Gyulatalent Alapítvány OTP-nél vezetett számlájának száma: 11733027-20036988. A kuratórium hétfői ülésén döntött arról, hogy az 1996— 1997-es tanév első félévére pá­lyázati felhívásukat a napokban a sajtóban megjelentetik. A mér­ce: tehetség és rászorultság. Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents