Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-23 / 196. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. augusztus 23., péntek

Cirkuszjegy. (d) A családi vállalkozásban működő Eötvös- cirkusz augusztus 17-étől megyénkben, 23-ától Békéscsabán szerepel. A megyei jogú város szociális irodájától arról értesültünk, hogy a városban lakó rászorulóknak (elsősorban gyerekeknek) 100 darab ingyenjegyet ajánlottak fel az első nap 18 órakor kezdődő előadására. A szociális irodából 20 jegyet az egészségügyi gyermekotthonnak juttattak, a többit pedig az egyéb szociális ellátásért hozzájuk forduló jogosultaknak adtak.

Pályázati lehetőségek, (i)

A Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeghalmi Alirodája és Kosaras Béla, Szeghalom város polgármestere a városházán augusztus 23-án (pénteken) délután öt órára egy beszélgetésre várja a helyi vállalkozókat. AtalálkozónaTerületfejlesz- tési Tanács által kiírt pályázati lehetőségeket vitatják majd meg.

Scholtz-kiállítás.(d) Ma

délután 17 órakor nyílik Budapesten a Sissy Galéria-Kávéház- ban (XII. Stefánia krt. 33-36) Scholtz Endre festőművész kiállítása, amely szeptember 10-ig látható. Megnyitót mond Lukács Sándor színművész.

Könnyű sérülések, (e) Négy, könnyű sérüléssel végződő baleset történt tegnap Békés megyében. Orosháza és Szarvas között 9 óra 30 perckor tehergépkocsi és személyautó ütközött. A sérülésen kívül a Mercedes személygépkocsiban 400 ezer forintos kár keletkezett. Mezőhegyes és Tótkomlós között segédmotoros előzött egy kerékpárost, közben nem tartotta meg a megfelelő oldaltávolságot, összeütköztek, és mindketten megsérültek. Békéscsabán 12 óra 30 perckor a Szarvasi úton, a híd előtt egy motoros beleszaladt az előtte haladó személygépkocsiba. A motor vezetője szenvedett könnyű sérülést. Békés belterületén egy gépkocsi az előtte közlekedő járműbe hajtott. A vétlen autó áttért a másik oldalra, ahol összeütközött egy személygépkocsival. A balesetben ketten sérültek meg.

Leugrott, (h) Tegnap Orosházán a reggeli órákban egy fiatal- asszony kiugrott Tass utcai lakásuk harmadik emeletéről. Mint a rendőrség ügyeletesétől megtudtuk már több alkalommal követett el öngyilkosságot, legutóbb augusztus 18-án próbált véget vetni az életének, a békéscsabai gyors elé állt, azonban a vonat még időben meg tudott állni. A csütörtöki ugrás során súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett az élni nem akaró hölgy. Mindkét lábán és karján nyílt törést szenvedett, valamint gerinctörést és ve- sezúzódást.

„GYÖNGE SZÁNDÉKOKAT GYORS MEGBÁNÁS KERÜLGET...” (T.S. Eliot)

A pedagógusok, intézményvezetők, önkormányzati szakemberek még nem vehették a kezükbe a közoktatási törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét fotó: kovács ERZSÉBET

Jogszabály nélkül nem lehet igazgatni

(Folytatás az 1. oldalról) lehetett igazgatni — mondta elöljáróban Szüdi János, aki a Művelődési Közlönyben egységes szerkezetben még meg nem jelent közoktatási törvény legfontosabb változásait foglalta össze. Kiemelte mindenekelőtt, hogy a nem állami intézmények finanszírozásadényegesen megváltozott. A követelményrendszert részletezve elmondta, hogy kétszintű szabályozást vezettek be, az egyiknek a Nemzeti Alaptantervben, a másiknak a

(Folytatás az 1. oldalról) segítségre szorul” — mondta, s mindezek ellenére 21 nemzet- gazdasági ágazat között az egészségügyiek a 17-ik helyen állnak. Nem isteni csoda tiszte, a döntéshozók felelőssége ezen változtatni. Plenáris üléssel folytatódott a program, ahol a Népjóléti Minisztérium köz- igazgatási államtitkára dr. Pordán Endre kezdte a sort.

Díszvendégként, előadóként vesz részt a konferencián Arlington (USA) egészségügyi egyetemének dékánja, Elizahelyi tantervekben kell megjelennie. Az új helyi tanterv alapján 1998. szeptember 1-jétől az első és a hetedik évfolyamon kell elkezdeni a munkát — folytatta — utána felmenő rendszerben lép be a helyi tanterv.

Az előadó beszélt a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódó, hamarosan megjelenő dokumentumokról. Ezek egyike tartalmazza, hogy az alapfokú művészeti oktatás rendszerét a minisztérium adja ki. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan napvilágot lát a

beth Boldizsár Poster. Még elődjével barátkozott össze a gyulai kórház ma már nyugdíjas ápolási igazgatója, Kiss Ferenc - né, aki egy magyar küldöttséggel járt Amerikában 1992-ben. Azóta tart a kapcsolat, remélhetően sikerül a magyar származású tudós hölgy törekvése, külföldi támogatás segítségével hazai, netán gyulai nővérek képzését megszervezni Arlingtonban.

— Amerikában sokkal előkelőbb helyen, a tizediken állnak az ápolók a szakmák közötti megbecsültségi szinten —

két tannyelvű oktatás irányelve. Hasonló problémák jelentkeztek a nemzetiségi oktatásban, ezeket is le kívánják zárni nemzetiségenként készülő dokumentumokkal. Jó ütemben készül a fogyatékos gyerekekre vonatkozó követelményrendszer is.

Az előadás után az érintettek, az intézményvezetők, pedagógusok, önkormányzati szakemberek mondtak véleményt a megváltozott szabályokról.

L. E.

az ápolónők

nyilatkozta Elizabeth Boldizsár Poster. — A fizetésük éves szinten 45 ezer és 100 ezer dollár közötti összeg. Igaz, a kétmillió ápolónő ötven százaléka felsőfokú végzettségű. A végzettségük színvonalának emeléséért egyre újabb egyetemi fakultásokat indítunk. Ä képzésben szeretnénk az áldozatkész és lelki- ismeretes magyar ápolónőknek is segíteni.

A konferencia ma négy szekcióüléssel folytatódik. Eredményhirdetés, zárás szombaton lesz. Bede Zsóka

Az orvosok gyógyítótársai

Keresztúri diákok elismerése

A sarkadkeresztúri önkormányzat tegnapi ülésén három helybéli középiskolás diákot részesítettek magas pénzjutalommal járó elismerésben a község elöljárói. Nagy Andrea, a gyulai Bay Zoltán középiskola tanulója az elmúlt tanévben harmadik helyezést ért el egy középiskolások számára rendezett országos biológia versenyen, ezért 60 ezer forint jutalmat kapott a képviselő-testülettől. Szitás Hajnalka megyei szakmai versenyeken szerzett 1. és 2. helyezéseiért 70 ezer forintot vehetett át a testülettől. Fekete Ágnes

ugyancsak megyei szakmai versenyen elért 3. helyezéséért kapott 20 ezer forintot. Mindketten a békéscsabai 635-ös Szakmunkásképző Intézet tanulói.

A képviselők ezután beszámolót hallgattak meg a költség- vetési és az adóbevételi terv I. félévi teljesítéséről. Ezekből többek között kiderült, hogy a bevételi teljesítés két millióval, a kiadási teljesítés négy millióval volt kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Valójában azonban az 1996-os évben két millió forinttal több bevételt tudtak kimutatni, mivel

a tavalyi I. féléves bevételek között hitelfelvétel is szerepelt. A többletbevétel nagyobb része abból keletkezett, hogy az elmúlt évben csak a II. félévtől alkalmaztak közhasznú munkásokat, az idén viszont már január elejétől, ami azt jelenti, hogy a munkabérek 70 százaléka folyamatosan megtérült. A tavalyi és az idei félév közötti pozitív eltérés az, hogy idáig a munkabérek kifizetéséhez nem volt szükséges munkabér-hitelt igénybe venni. A nehézségeken az 1995- ös pénzmaradvány segítette át az önkormányzatot. —ria

Nincs igazi recept

A közoktatási törvény módosításának egyik eleme, a pedagógusok kötelező óraszámának bevezetése tette szükségessé a békéscsabai képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását, így tegnap délután a képviselők e téma megvitatására, és döntésre ültek össze a városháza dísztermében.

Több kérdésben bizonytalan volt az oktatási bizottság — mondta bevezetőjében Velkey Gábor bizottsági elnök. — Á jegyző segítségével sikerült pontot tenni arra, hogy az óraszám- emelésből adódó plusz jövedelem csakis alapbérként adható. A bizonytalanságot fokozza — folytatta —, hogy ma sincs hír arról, idén, vagy jövőre várható a kompenzáció, s nem ismert ennek mikéntje sem. A szeptember

1-jétől való bevezetés ellen szólnak a felsorolt bizonytalansági tényezők, mellette viszont az: ha most nem lépnek, a folyamatok tovább húzódnak. A bizottság koncepciója garancia arra, hogy az intézmények, pedagógusok nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Nincs igazi recept a bevezetésre, s annak elvetésére sem, mert mindkettőre van példa az országban, tapasztalatot azonban még nem szereztek. (A kötelező óraszám bevezetésére a törvény három időpontot nevez meg: 1996. szeptember 1-jét, 1997. febmár 1-jét és 1997. szeptember

1-jét.)

A felszólaló képviselők között dr. Kerekes Attila egyfajta visszarendeződésnek nevezte a törvény által előidézet helyzetet. Végh László alpolgármester hangsúlyozta, nem tisztázott, hogyan jutnak hozzá a plusz kiadások fedezetéhez, mennyi állami támogatást kapnak. Ezt erősítette meg Tóth Károly is, aki szerint ha bevezetik a kötelező óraszámot, az az önkormányzat oldalán jelent veszteséget. Pádi Zoltán „nem” szavazatát ugyancsak azzal indokolta, hogy az önkormányzatot sodorja bizonytalan helyzetbe a bevezetés, A 21 képviselőből végül csak 11-en szavaztak igennel, s ez az elfogadáshoz kevésnek bizonyult. Arról is döntöttek, hogy a kötelező óraszámot a jövő év szeptemberétől vezetik be Békéscsabán. Ez az elhatározás egybecseng a pedagógus szakszervezet véleményével is.

Napirend után kért szót Tóth Károly képviselő', aki az Árpád fejedelem emlékoszlop augusztus 20-ai avatásán elhangzottakat kifogásolta. Szomorú döbbenettel hallotta Takács Péternek, a mille- centenáriumi emlékbizottság elnökének ünnepi megemlékezéséből azt a gondolatot, amelyben pozitív példaként, a trianoni döntés ellentéteként emelte ki az I. és a II. Bécsi döntést. Szomorú döbbenettel — indokolta lapunknak is —, mert a náci tengelyhatalmak diktátumait Magyarországon, Európában, de az egész világon jóérzésű emberek pozitív döntésként nem emlegetik, és nekik van igazuk.

Dr. Molnár Zsolt önkormányzati képviselő „A tények” címmel telefaxot juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben leírta a két bécsi döntés történetét. Eszerint: ...1938. november 2-án a bécsi Belvedere palotában az olasz fasiszta külügyminiszter, gróf Ciano és a náci német külügyminiszter, Joachim Ribbentrop meghozta a döntést, mely szerint Magyarországnak ítélték a Felvidék és Kárpátalja déli sávját... Ennek ára: Magyarország csatlakozott 1939 februárjában az Antikomintern paktumhoz, s német kívánságra 1939 áprilisában kilépett a Nemzetek Szövetségéből. 1940. augusztus 30-án, a II. Bécsi döntésben Eszak- Erdélyt csatolták vissza Magyarországhoz 43 ezer négyzetkilométernyi területtel és 2 millió 600 ezer lakossal. Ennek az egyezménynek az ára az volt, hogy alá kellett írni egy magyar-német kisebbségi egyezményt, amelynek kidolgozásában a magyar kormány részt sem vett, annak német szövegét a döntőbírósági ítélet után nyomták gróf Teleki Pál kezébe... , „

Feketemunkás razzia

A tapasztalatok szerint Méhkeréken továbbra is jellemzi a magángazdaságok egynéme- lyikét, hogy kölföldi, elsősorban román feketemunkásokat alkalmaznak, akik után a munkaadók nem fizetnek nyugdíjjárulékot és adót. A munkát vállalók pedig még a roppant alacsony napszámokkal is elégedettek. Azok a külföldiek, akiknek nincs fix munkájuk, pár száz forintért alsóépületekben alszanak, napközben pedig kiállnak a főtérre, ahol a gazdák megvásárolják őket — hallottuk a Sarkadi Rendőrkapitányságon. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bevetési alosztálya, a sarkadi rendőrök, az ÁPEH és munkaügyi központ a napokban ismét razziát tartott a faluban, hogy kiszűtjék a jelenleg ott tartózkodó feketemunkásokat.

A razzia során 28 külföldi állampolgárt állítottak elő. Többségük Romániából érkezett Méhkerékre, de volt közöttük egy moldáv és egy ukrán állampolgár is. A leszá- moltatás során tizenhét állampolgárt utasítottak ki az országból. (A rendőrség meggyőződése, hogy némelyikük új útlevéllel később visszatér ugyanide. Mint állították, erre már több példa is volt.) A feketemunkások meghallgatásával párhuzamosan eljárásokat indítottak az őket foglalkoztatókkal szemben is. Rendőrségi információk szerint százezer forint alatti büntetéssel egyikük sem ússza meg. (m)

Informatikai magániskola

Kitüntetés a Körös-vidék árvízvédelméért

„Meggyőződésein, mind a négyezren kaptuk”

„ A jövő évszázad, az informati-, ka évszázada! Manapság az általános műveltség mellett elvárják, hogy számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzenek az emberek.” — kezdte tájékoztatóját tegnap délelőtt Kmács András, az I. M. Informatikai Magániskola Kft. ügyvezető igazgatója.

Az iskola 1996. június 1-jén alakult Orosházán, tulajdonosai a magániskolái gyakorlattal rendelkező tanárok és a MÖBIUS SYSTEM Bt. A cég számítástechnikai tanfolyamok szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. Az informatikai oktatást négy más vidéki és három Békés megyei városban: Békéscsabán, Gyulán és Orosházán középiskolákban tartják. A megcélzottak rétege elsősorban a középiskolás vagy a nemrégen érettségizett fiatalok, de az idősebbeknek és az általános iskolásoknak is szerveznek tanfolyamot. A magániskola az idén nyáron alakult, a 96/97-es tanévben szeptember közepétől kezdi el működését, így ehhez igazodva nyolc hónapig tart a képzés, heti 2x2 órában, kis csoportlétszámmal. Az oktatás célja, hogy a tanulók ne csak elsajátítsák az informatikát, hanem meg is barátkozzanak vele. Nyugat-európai mintára minőség- biztosítási szabványt akarnak kidolgozni, amelyet a tanuló bármikor számon kérhet az iskolától. K.B.

Az augusztus 20-i ünnepségek előtt dr. Goda Péter, a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója Budapesten a honvédelmi miniszter által adományozott elismerést vehette át, a Honvédelemért kitüntető cím első fokozatát.

— A honvédelemben nemzetbiztonsági elemként tartják számon az árvíz elleni védekezést is. A védekezésben kifejtett Körös-vidéki tevékenységért adományozták, de meggyőződésem, négyezer munkatársammal együtt illet meg engem ez a kitüntetés — mondta lapunknak dr. Góda

Péter. — Decemberben és januárban megközelítően ennyien védekeztünk az ár ellen.

— Valóra vált-e azóta a gátak megerősítésének állami ígérvénye?

— A munkálatok most kezdődnek igazán. Az elmúlt napokban megkezdődött a gyulai szivattyútelep —- ott ahol a víz betört — átépítése, egyelőre a bontások folynak. Ugyancsak most kezdődött el a másik nagy tározónál, a mérgesínéi egy leürítő műtárgy alapozása. A Kettős-Körös jobb oldalán, a Doboz felé eső oldalon most már folyik a

töltéserősítés, s folytatódik a híd környékén. Cserbenha- gyás egyértelműen nincs. Bár nem az árvízzel függ össze, de nagy munka, hogy két duzzasztómű rekonstrukciója is folyik. A békésszentandrási- nál az acéltábla cseréje most van folyamatban. A gyulai Vízgépészet Kft.-nél beépítésre készen áll a hatalmas munkát igénybe vevő tábla, melyet tengelyen szállítanak el Szarvasig. Ott daruval emelik be. A több mint 50 évvel ezelőtt épült szentandrási duzzasztómű acéltábla-cseréjének többek között az a funkciója, hogy a szarvasi Holtágban tiszta víz legyen.-—Mindezekkel a beruházásokkal azt lehet mondani, hogy az árvíz elleni védekezés rendeződik?

— Vannak még gondjaink. A Hármas-Körös jobb parti szakaszáról nincs még döntés, s éveknek kell eltelnie, amíg létrejöhet egy beruházás. Gondot jelent még a Sarkad— Gyula közötti úgynevezett Kisdelta, ahol egy tározó kialakításáról van szó. Ezeken kívül még sok feladat van hátra...

Szőke Margit