Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-17-20 / 193. szám

J6 Ünnepi magaziN 1996. augusztus 17-20., szombat-kedd Ötkilométeres papírkígyó — nemzeti kultúránk pótolhatatlan kincsei Csokorba gyűjtött történelem Gyulán, a Békés Megyei Levéltár helyiségeiben a régmúlt megannyi dokumentált lapjaitól, anyagaitól „történelmi” levegő' lengedez. A méltóságteljes légkörben dr. Erdmann Gyulát, a levéltár igazgatóját, a levéltári egyesület elnökét kértük meg, hogy adjon ismertetőt az intézmény munkájáról. „A levéltári szakma óriási erőfeszítéseket tesz a talpon- maradásért” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — A megyei levéltár 1715-óta működik, illetve akkor szerve­ződött újjá — kezdte tájékozta­tóját az igazgató. — A korábbi időkből származó anyagok egy része a török időkben megsem­misült. Ebbe a helyzetbe termé­szetesen nem nyugodhatunk bele, minden tőlünk telhetőt megteszünk a kiegészítő doku­mentumok beszerzéséért. A feu­dális korból viszont a nemesi közgyűlés iratai, a megyére vo­natkozó mindenkori irányítótes­tületeinek, valamint a települé­sek írásos anyagai megtalálha­tók nálunk. De az intézmények­re, vállalatokra (például Kner nyomda), termelőszövetkeze­tekre vonatkozó írásos doku­mentumokkal is rendelkezünk. Érdekességként említem, ha a tulajdonunkban lévő anyago­kat egymás mellé helyeznénk, akkor 5 kilométeres „papírkí­gyót” képezhetnénk. Ä mun­kánk folyamossága érdekében jelenleg is 350 szervezettel, ön- kormányzattal, intézménnyel állunk munkakapcsolatban. Az itteni teendőket kilenc egyetemi végzettségű munkatárs végzi, akik a kutatómunka mellett pub­likálnak is. A forráskiadás a me­gyére vonatkozó dolgokat, ese­ményeket szedi könyvcsokorba. Eddig 20 kötetünk jelent meg, a sorozat első kiadványa ’67-ben, az utoló pedig a kö­zelmúltban jelent meg. Ez utób­bit, amelynek szerzője Jároli Jó­zsef, a címe pedig Dokumentu­mok az 1848^19-es Szabadság- harc Békés megyei történeté­hez, a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta. A könyvnyomtatás költséges dolog, mi sem dúská­lunk az anyagiakban, de van egy kis saját nyomdánk, és így a nyomdákhoz viszonyítva fele költségeken tudunk produkálni. A forráskiadványok sorozatban ez év végén, vagy a jövő év ele­jén lát napvilágot Erdész Ádám Márki Sándor kitűnő történész­ről készülő műve, a jellemes fér­fiú személyes élményei alapján naplószerűségben Arad megye történetét mutatja be. Jövőre Merényi Gábor kollégámmal Apor Vilmos gyulai működé­séről szeretnénk publikálni. A monográfiák kiadásában ezidáig 5 kötet jelent meg. Az első ’87-ben, itt megemlíthetem Dedinszky Gyula csabai evan­gélikus lelkész írások Békés­csaba történetéből, néprajzából című munkáját. Az olvasó egye­bek mellett megismerkedhet a csabai tanyavilággal és a kol­bász történetével is. A harmadik kiadványsoroza­tunkat a Gyulai füzetek jelentik. Az első ilyen jellegű könyvünk ’90-ben került az érdeklődő elé, Kereskényiné Cseh Edit Kará­csonyi János Gyula történetéről szóló írásaiból készített egy összeállítást. Ezidáig 7 kötet hagyta el „szerkesztőségünket”. Terveink között szerepel Dusnoki József kollégánk köny­ve, amely a gyulai kastély törté­netét dolgozza fel. Manapság egyre nehezebb, költségesebb publicisztikai munkát végezni. A levéltári szakma óriási erőfeszítéseket tesz a talponmaradás érdekében. A múlt évben megjelent a levél­tári törvény, amely bővíti a fel­adatköreinket, de ezzel nem pá­rosul a megfelelő finanszírozás. Azt szeretnénk, ha a garantált normatív támogatás lépne élet­be. Sajnos a restaurálásra sincs elég fedezet, pedig a százéves anyagok pótolhatatlan kincset jelentenek a nemzeti kultúrá­nak. Pedig mi még csak nem is panaszkodhatunk, hiszen bevé­telre is szert teszünk. Az elmúlt időszakban komoly épületekkel gyarapodtunk, egy állami cím­zett támogatással 24 milliót nyertünk. Ezt részben a levéltár központi, valamint a fiókintéze­tek — Békés, Békéscsaba — épületének felújítására fordít­juk. Elsősorban a működéshez szükséges anyagiak hiányoznak -— mondta egyebek mellett .Erdmann Gyula, a megyei levél­tár igazgatója. Bernát Nándor Első akalommal rendezték meg a Gyulai Várszínházban A magyar tánc világfesztiválját. Az előz­ményekről és a tapasztalatokról beszélgettünk Gedeon Józseffel, a Gyulai Várszínház igazgatójával. —Milyen elképzelések alapján rendezték meg ezt a nagyszabású fesztivált Gyulán ? — Eredetileg ez a fesztivál az expo évében került volna megren­dezésre Budapesten, de amikor az az elképzelés megvalósult, hogy Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Novák Ferenc, a Hon­véd Együttes művészeti vezetője Gyulán rendezze meg, akkor az a gondolat is fölmerült — első­sorban Novák Ferenc részéről —, hogy a két programnak egyesül­nie kellene, s így Gyula adott ott­hont mindkét előadássorozatnak. A Gyulai Várszínház, a Honvéd Együttes és a Magyarok Világszö­vetsége szervezésében augusztus 6-tól 13-ig tartó nemzetközi fesz­tivál ideje alatt a Háry János is bemutatásra került. — A fesztiválon fellépő ven­dégművészek között zömmel kül­földiek szerepeltek. Honnan ér­keztek az együttesek? — Tizenhárom együttes vett részt a fesztiválon, hat együttes érkezett külföldről: Angliából a Duna Folk Dance Group, Kanadá­ból a Búzavirág Dancers, Hollan­diából a Phoenix, Japánból a Ka­lotaszegi Táncegyüttes, Románi­ából, Csíkszeredáról a Hargita Együttes, valamint Szlovákiából a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes. Magyarorszá­got megyei táncegyüttesek képvi­selték: a gyulai Körös és Cimbora Együttes, a szarvasi Tessedik Táncegyüttes, a békéscsabai Ba­lassi Táncegyüttes, a Csaba Nem­zetiségi Néptáncegyüttes, a méh­keréki Nyisztor György Hagyo­Gyulán jövőre is szeretnének néptáncfesztivált rendezni A JAPÁNOK TETSZETTEK LEGJOBBAN Nagyon érdekes volt, amikora Tokiói Kalotaszegi Táncegyüttes magyar táncokat járt FOTÓ: SUCH TAMÁS mányőrző Táncegyüttes, vala­mint az eleki Román és a Turla György Hagyományőrző Tánc- együttes. Különös érdekessége volt a fesztiválnak, hogy a japá­nok, kanadaiak és hollandok nem magyar származásúak, szemben az angolokkal, s mégis csodálato­san táncolták a magyar táncokat. A külföldiek közül különösen a japánok arattak nagy sikert. Rend­kívül érdekes volt, hogy egy távo­li kultúra képviselői ilyen szépen táncolták a magyar kalotaszegi táncokat. — Amikor éppen nem voltak előadások, mivel foglalkoztak a táncosok? — Rendszeres próbákat tartot­tak egész nap. Két profi tánctanár segítségével gyakoroltak a tánco­sok, akik elsősorban új táncokat tanultak. Minden alkalmat igye­keztek megragadni, hogy tudásu­kat mélyítsék. A próbákon kívül ismerkedési esteket, városnézése­ket szerveztünk, illetve a műve­lődési házban a napokban tartott előadást Halmos Béla népzenész a magyar népzenéről, valamint Novák Ferenc tartott rendhagyó történelemórát a Honvéd Együt­tes bemutatójával együtt. Az utol­só napon, 13-án gálaesttel zártuk a feszúvált a Várszínházban. — Tervezik, hogy a következő nyár programjai között is szere­peljen egy ilyen jellegű fesztivál? — Minden este körülbelül 1000 néző gyűlt össze, s a 23 órától tartott táncházakon is na­gyon sokan voltak. Ebből csak arra tudunk következtetni, hogy mind a nézők, mind a táncosok jól érezték magukat. S mivel ekkora volt az érdeklődés, így arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy sze­retnénk jövőre is megszervezni a fesztivált. Tusjak Marianna Vajnai László verse: Között (1999 után, 2000 előtt) Kő nincs már a köveken Lét nincs már a tereken csak hamudara Vak nappalra dől a halott éjszaka Fojtó füst ködöl alant között fölött s az Idő tűz-levél Cafatokká tépte világpalástját az őrült ősi szél Mint sűrű nyál csorog az agy-nélküli gondolat s összeragacsozza a galaxis-hajszálakat Víz nincs már a tengerben csak tengernyi homok S felette a révült Hold kér gült birkaként forog Föld nincs már a Sártekén sem lételem csak Isten-döbbenet és önpusztító Történelem. Gubis Széke Gubis Mihály békéscsabai festőművész al­kotásait, festményeit és grafikáit Békés me­gye és Szentendre közönségén kívül láthatták már az érdeklődők Finnországban, Hollandi­ában, ahol tanulmányúton is résztvett. A mű­vész performance-ok és akciók szer­vezőjeként is ismert. Augusztus 24-én, a jövő hét szombatján nagy ünnep lesz egy kis falu­ban, ahol egyszerre két képzőművészeti alko­tást adnak át a művészetkedvelő közönség­nek. Gubis Mihály Szék című szobrát augusz­tus 24-én 16 órakor Wéhner Tibor művészeti író avatja fel Fony főterén. Ugyanekkor avat­ják fel Jánosi Csaba Sámán szobrát. Az ün­nepséget a Főnyi Polgármesteri Hivatal, a Kertalja Művésztelep, a Fonyért Alapítvány, a Gergely-hegy Népfőiskola, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus rendezi, a fővédnök Németh Miklós (Kelet-Európai Fejlesztési Bank) és Némethné Szilágyi Er­zsébet, a Fonyért Alapítvány alapítója. N. K. „Lettél és maradtál örök ideálom” Már régen felkeltették érdeklődésemet az Erzsébet királynéról írott sorok, különösen büszke voltam élettörténetének gyulai és kígyósi vonatkozásaira. Megismertem éle­tét, ,s most már tudom, hogy miért állhat hófehér márványszobra Gyulán. Örömmel vettem kezembe a péceli Sisi Baráti Kör Erzsébet-füzetek 3. kiadványát. A füzetben megyei vonatkozású, történelmi emlékre bukkanhatunk: 1857. május 25-én Gyula város elöljárói és polgárai fogadták a császári párt, akik a Körös-szabályozási munkálatokat tekintették meg a Tiszántúl térségében. „A haza megteremtője, őrangyala” — így emlegetik a történetírók. Része volt az 1867-es kiegyezésben, az am­nesztiák elrendelésében, s élete végéig ol­talmazta a szegényeket és a betegeket. Mik­száth Kálmán így írt róla utolsó látogatása idején: „De a királyné nevének hallatára egyszerre csak felzúg az éljen. És milyen éljen az! (...) S az érzéketlen, felséges fej megmozdúlt. Gyöngén, alig látszólag intett köszönetét. (...) S az éljen fölharsan még erősebben és nem akart megszűnni perczekig. (...) A szónok abbahagyta beszé­dét és várja, míg a féktelen lelkesedés lecsil­lapul. Hasztalan; nincs határa. A királyné lesüti fejét... és az a hófehér arcz egyszerre csak elkezd pirosodni... “ A füzet Erzsébet királyné tragikus életraj­zán kívül tartalmazza Ferenczy Ida felolvasónő visszaemlékezéseit, Sztáray Irma grófnő feljegyzéseit a merényletről, s Mikszáth Kálmán visszaemlékezését, melyből mi is idéztünk. Egy verset is tartal­maz a kiadvány, Füzedi Lilláét. A vers utol­só két sorát sok Erzsébet-rajongó vallhatja magáénak: „Lettél és maradtál/örök ideá­lom”. A 40 oldalas, színes füzet a Sisi Baráti Kör címén (2119 Pécel, Pf. 59.) rendelhető meg 250 forint (plusz utánvét) áron. T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents