Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-17-20 / 193. szám
J6 Ünnepi magaziN 1996. augusztus 17-20., szombat-kedd Ötkilométeres papírkígyó — nemzeti kultúránk pótolhatatlan kincsei Csokorba gyűjtött történelem Gyulán, a Békés Megyei Levéltár helyiségeiben a régmúlt megannyi dokumentált lapjaitól, anyagaitól „történelmi” levegő' lengedez. A méltóságteljes légkörben dr. Erdmann Gyulát, a levéltár igazgatóját, a levéltári egyesület elnökét kértük meg, hogy adjon ismertetőt az intézmény munkájáról. „A levéltári szakma óriási erőfeszítéseket tesz a talpon- maradásért” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — A megyei levéltár 1715-óta működik, illetve akkor szerveződött újjá — kezdte tájékoztatóját az igazgató. — A korábbi időkből származó anyagok egy része a török időkben megsemmisült. Ebbe a helyzetbe természetesen nem nyugodhatunk bele, minden tőlünk telhetőt megteszünk a kiegészítő dokumentumok beszerzéséért. A feudális korból viszont a nemesi közgyűlés iratai, a megyére vonatkozó mindenkori irányítótestületeinek, valamint a települések írásos anyagai megtalálhatók nálunk. De az intézményekre, vállalatokra (például Kner nyomda), termelőszövetkezetekre vonatkozó írásos dokumentumokkal is rendelkezünk. Érdekességként említem, ha a tulajdonunkban lévő anyagokat egymás mellé helyeznénk, akkor 5 kilométeres „papírkígyót” képezhetnénk. Ä munkánk folyamossága érdekében jelenleg is 350 szervezettel, ön- kormányzattal, intézménnyel állunk munkakapcsolatban. Az itteni teendőket kilenc egyetemi végzettségű munkatárs végzi, akik a kutatómunka mellett publikálnak is. A forráskiadás a megyére vonatkozó dolgokat, eseményeket szedi könyvcsokorba. Eddig 20 kötetünk jelent meg, a sorozat első kiadványa ’67-ben, az utoló pedig a közelmúltban jelent meg. Ez utóbbit, amelynek szerzője Jároli József, a címe pedig Dokumentumok az 1848^19-es Szabadság- harc Békés megyei történetéhez, a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta. A könyvnyomtatás költséges dolog, mi sem dúskálunk az anyagiakban, de van egy kis saját nyomdánk, és így a nyomdákhoz viszonyítva fele költségeken tudunk produkálni. A forráskiadványok sorozatban ez év végén, vagy a jövő év elején lát napvilágot Erdész Ádám Márki Sándor kitűnő történészről készülő műve, a jellemes férfiú személyes élményei alapján naplószerűségben Arad megye történetét mutatja be. Jövőre Merényi Gábor kollégámmal Apor Vilmos gyulai működéséről szeretnénk publikálni. A monográfiák kiadásában ezidáig 5 kötet jelent meg. Az első ’87-ben, itt megemlíthetem Dedinszky Gyula csabai evangélikus lelkész írások Békéscsaba történetéből, néprajzából című munkáját. Az olvasó egyebek mellett megismerkedhet a csabai tanyavilággal és a kolbász történetével is. A harmadik kiadványsorozatunkat a Gyulai füzetek jelentik. Az első ilyen jellegű könyvünk ’90-ben került az érdeklődő elé, Kereskényiné Cseh Edit Karácsonyi János Gyula történetéről szóló írásaiból készített egy összeállítást. Ezidáig 7 kötet hagyta el „szerkesztőségünket”. Terveink között szerepel Dusnoki József kollégánk könyve, amely a gyulai kastély történetét dolgozza fel. Manapság egyre nehezebb, költségesebb publicisztikai munkát végezni. A levéltári szakma óriási erőfeszítéseket tesz a talponmaradás érdekében. A múlt évben megjelent a levéltári törvény, amely bővíti a feladatköreinket, de ezzel nem párosul a megfelelő finanszírozás. Azt szeretnénk, ha a garantált normatív támogatás lépne életbe. Sajnos a restaurálásra sincs elég fedezet, pedig a százéves anyagok pótolhatatlan kincset jelentenek a nemzeti kultúrának. Pedig mi még csak nem is panaszkodhatunk, hiszen bevételre is szert teszünk. Az elmúlt időszakban komoly épületekkel gyarapodtunk, egy állami címzett támogatással 24 milliót nyertünk. Ezt részben a levéltár központi, valamint a fiókintézetek — Békés, Békéscsaba — épületének felújítására fordítjuk. Elsősorban a működéshez szükséges anyagiak hiányoznak -— mondta egyebek mellett .Erdmann Gyula, a megyei levéltár igazgatója. Bernát Nándor Első akalommal rendezték meg a Gyulai Várszínházban A magyar tánc világfesztiválját. Az előzményekről és a tapasztalatokról beszélgettünk Gedeon Józseffel, a Gyulai Várszínház igazgatójával. —Milyen elképzelések alapján rendezték meg ezt a nagyszabású fesztivált Gyulán ? — Eredetileg ez a fesztivál az expo évében került volna megrendezésre Budapesten, de amikor az az elképzelés megvalósult, hogy Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Novák Ferenc, a Honvéd Együttes művészeti vezetője Gyulán rendezze meg, akkor az a gondolat is fölmerült — elsősorban Novák Ferenc részéről —, hogy a két programnak egyesülnie kellene, s így Gyula adott otthont mindkét előadássorozatnak. A Gyulai Várszínház, a Honvéd Együttes és a Magyarok Világszövetsége szervezésében augusztus 6-tól 13-ig tartó nemzetközi fesztivál ideje alatt a Háry János is bemutatásra került. — A fesztiválon fellépő vendégművészek között zömmel külföldiek szerepeltek. Honnan érkeztek az együttesek? — Tizenhárom együttes vett részt a fesztiválon, hat együttes érkezett külföldről: Angliából a Duna Folk Dance Group, Kanadából a Búzavirág Dancers, Hollandiából a Phoenix, Japánból a Kalotaszegi Táncegyüttes, Romániából, Csíkszeredáról a Hargita Együttes, valamint Szlovákiából a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes. Magyarországot megyei táncegyüttesek képviselték: a gyulai Körös és Cimbora Együttes, a szarvasi Tessedik Táncegyüttes, a békéscsabai Balassi Táncegyüttes, a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes, a méhkeréki Nyisztor György HagyoGyulán jövőre is szeretnének néptáncfesztivált rendezni A JAPÁNOK TETSZETTEK LEGJOBBAN Nagyon érdekes volt, amikora Tokiói Kalotaszegi Táncegyüttes magyar táncokat járt FOTÓ: SUCH TAMÁS mányőrző Táncegyüttes, valamint az eleki Román és a Turla György Hagyományőrző Tánc- együttes. Különös érdekessége volt a fesztiválnak, hogy a japánok, kanadaiak és hollandok nem magyar származásúak, szemben az angolokkal, s mégis csodálatosan táncolták a magyar táncokat. A külföldiek közül különösen a japánok arattak nagy sikert. Rendkívül érdekes volt, hogy egy távoli kultúra képviselői ilyen szépen táncolták a magyar kalotaszegi táncokat. — Amikor éppen nem voltak előadások, mivel foglalkoztak a táncosok? — Rendszeres próbákat tartottak egész nap. Két profi tánctanár segítségével gyakoroltak a táncosok, akik elsősorban új táncokat tanultak. Minden alkalmat igyekeztek megragadni, hogy tudásukat mélyítsék. A próbákon kívül ismerkedési esteket, városnézéseket szerveztünk, illetve a művelődési házban a napokban tartott előadást Halmos Béla népzenész a magyar népzenéről, valamint Novák Ferenc tartott rendhagyó történelemórát a Honvéd Együttes bemutatójával együtt. Az utolsó napon, 13-án gálaesttel zártuk a feszúvált a Várszínházban. — Tervezik, hogy a következő nyár programjai között is szerepeljen egy ilyen jellegű fesztivál? — Minden este körülbelül 1000 néző gyűlt össze, s a 23 órától tartott táncházakon is nagyon sokan voltak. Ebből csak arra tudunk következtetni, hogy mind a nézők, mind a táncosok jól érezték magukat. S mivel ekkora volt az érdeklődés, így arra a következtetésre jutottunk, hogy szeretnénk jövőre is megszervezni a fesztivált. Tusjak Marianna Vajnai László verse: Között (1999 után, 2000 előtt) Kő nincs már a köveken Lét nincs már a tereken csak hamudara Vak nappalra dől a halott éjszaka Fojtó füst ködöl alant között fölött s az Idő tűz-levél Cafatokká tépte világpalástját az őrült ősi szél Mint sűrű nyál csorog az agy-nélküli gondolat s összeragacsozza a galaxis-hajszálakat Víz nincs már a tengerben csak tengernyi homok S felette a révült Hold kér gült birkaként forog Föld nincs már a Sártekén sem lételem csak Isten-döbbenet és önpusztító Történelem. Gubis Széke Gubis Mihály békéscsabai festőművész alkotásait, festményeit és grafikáit Békés megye és Szentendre közönségén kívül láthatták már az érdeklődők Finnországban, Hollandiában, ahol tanulmányúton is résztvett. A művész performance-ok és akciók szervezőjeként is ismert. Augusztus 24-én, a jövő hét szombatján nagy ünnep lesz egy kis faluban, ahol egyszerre két képzőművészeti alkotást adnak át a művészetkedvelő közönségnek. Gubis Mihály Szék című szobrát augusztus 24-én 16 órakor Wéhner Tibor művészeti író avatja fel Fony főterén. Ugyanekkor avatják fel Jánosi Csaba Sámán szobrát. Az ünnepséget a Főnyi Polgármesteri Hivatal, a Kertalja Művésztelep, a Fonyért Alapítvány, a Gergely-hegy Népfőiskola, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus rendezi, a fővédnök Németh Miklós (Kelet-Európai Fejlesztési Bank) és Némethné Szilágyi Erzsébet, a Fonyért Alapítvány alapítója. N. K. „Lettél és maradtál örök ideálom” Már régen felkeltették érdeklődésemet az Erzsébet királynéról írott sorok, különösen büszke voltam élettörténetének gyulai és kígyósi vonatkozásaira. Megismertem életét, ,s most már tudom, hogy miért állhat hófehér márványszobra Gyulán. Örömmel vettem kezembe a péceli Sisi Baráti Kör Erzsébet-füzetek 3. kiadványát. A füzetben megyei vonatkozású, történelmi emlékre bukkanhatunk: 1857. május 25-én Gyula város elöljárói és polgárai fogadták a császári párt, akik a Körös-szabályozási munkálatokat tekintették meg a Tiszántúl térségében. „A haza megteremtője, őrangyala” — így emlegetik a történetírók. Része volt az 1867-es kiegyezésben, az amnesztiák elrendelésében, s élete végéig oltalmazta a szegényeket és a betegeket. Mikszáth Kálmán így írt róla utolsó látogatása idején: „De a királyné nevének hallatára egyszerre csak felzúg az éljen. És milyen éljen az! (...) S az érzéketlen, felséges fej megmozdúlt. Gyöngén, alig látszólag intett köszönetét. (...) S az éljen fölharsan még erősebben és nem akart megszűnni perczekig. (...) A szónok abbahagyta beszédét és várja, míg a féktelen lelkesedés lecsillapul. Hasztalan; nincs határa. A királyné lesüti fejét... és az a hófehér arcz egyszerre csak elkezd pirosodni... “ A füzet Erzsébet királyné tragikus életrajzán kívül tartalmazza Ferenczy Ida felolvasónő visszaemlékezéseit, Sztáray Irma grófnő feljegyzéseit a merényletről, s Mikszáth Kálmán visszaemlékezését, melyből mi is idéztünk. Egy verset is tartalmaz a kiadvány, Füzedi Lilláét. A vers utolsó két sorát sok Erzsébet-rajongó vallhatja magáénak: „Lettél és maradtál/örök ideálom”. A 40 oldalas, színes füzet a Sisi Baráti Kör címén (2119 Pécel, Pf. 59.) rendelhető meg 250 forint (plusz utánvét) áron. T. M.
