Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-16 / 192. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 16.. péntek ka Segített a lakosság. (1) Sikeres rendőrségi akciót hajtottak végre tegnap hajnalban Ma- gyarbánhegyesen, ahol a Jókai és Rákóczi utca kereszteződésében levő vegyesboltba kísérelt meg betörést két személy. A riasztó hangjára felfigyelő tulajdonos, valamint a helyi lakosság közreműködésének köszönhetően az egyik tettest rövid időn belül a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság járőrei és a helyszínre érkező nyomozók elfogták, aki elismerte tettét. Az ügy pikantériája, hogy a többször betörési célponttá vált boltba — a betörők pechjére — alig egy hete szerelték be a riasztót. IFA-t ütött a gyalogos. (1) Mezőkovácsháza külterületén történt tegnap az a közlekedési baleset, ahol furcsa módon a gyalogos „ütött” el egy nehézsúlyú gépjárművet. Az igencsak illuminált állapotban levő illető az úttesten ballagott, amikor az IFA vezetője meglátta és fékezni kezdett. Ekkor a gyalogos —- amennyire erejéből telt — megállt a felezővonalnál, miközben láthatóan döntési gondokkal küszködött teste elmozdulása irányáról. A gépkocsi vezetője a hirtelen elébe billenő embert már nem tudta kikerülni, aki könnyű sérülést szenvedett. Sértett ezúttal a gépkocsi lehetne, hisz a balesetet egyértelműen az ittas férfi okozta. Emlékezés Erkel Sándorra és Szabó Rózára Békéscsabán, az Erkel utca 16. szám allatti épület falán márványtábla őrzi annak emlékét, hogy e házban töltötte élete utolsó napjait Erkel Sándor és felesége, Szabó Róza. Tegnap D. Nagy András, az Erkel Ferenc Társaság titkára, és Paulik Lászlóné, az Erkel Társaság tagja helyezett el koszorút az emléktáblánál, Erkel Sándor és felesége, Szabó Róza születésének 150. évfordulójára emlékezve. Erkel Sándor Erkel Ferenc negyedik, legtehetségesebb gyermeke volt. Tizenévesen komponálja torzóban máradt operáját, a Csobáncot. Karmester, zeneszerző, az Operaház zeneigazgatója és haláláig első karnagya. Felesége, Szabó Róza ünnepelt énekesnő, az 1880- as évek közepén visszavonult a színpadtól, és Békéscsabán — a családi házban — tehetséges gyermekeknek adott órát. Mindketten itt, ebben a városban haltak meg. Erkel Sándor 1900. október 14-én, vasárnap. Az Operaház saját halottjának tekintette. Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik. Felesége özvegyen, elfelejtve halt meg, a szomszédok törték rá az ajtót, mert feltűnt, hogy nem mozdul ki a házból. A lexikonok 1922. december 9-ét jelölik halála napjának. Az emléküket őrző táblát az Megemlékezés az Erkel utcai háznál fotó: kovács Erzsébet Erkel Társaság, Békéscsaba és Gyula város állította 1993- ban. * Csak négyen emlékeztek a fehér táblánál. Lehet, hogy példázat, „magyar sors” ez? Néhány mondat egy lexikonban, emléktábla és ezzel kész, letudtuk elhunyt tehetségeinket. Mi lesz, ha ez a négy ember se lesz, és elszáradnak a koszorúk? Napsütötte falon tábla, két koszorú, néhány ember. Ennyi volna a halhatatlanság? (kovács) A folyóba ugrott, (i) Szeghalmon tegnap elterjedt a hír, hogy a város külterületén, a Berettyón átvezető vasúti hídról szerdáról csütörtökre virradóan egy helybéli középkorú asszony — feltehetőleg öngyilkossági szándékból — a folyóba vetette magát. A szeghalmi tűzoltóságról származó információink szerint a híd közelében valóban megtalálták az említett hölgy kerékpárját, ám az eltűnt asszonyra tegnap késő délutánig nem leltek rá a tűzoltók. Fenyegetett, (t) Egy ismeretlen férfi telefonáló robbantással fenyegette meg tegnap délután Békéscsabán a Korzó játéktermet. A rendőrség speciális csoportja kivonult, átvizsgálta a helyszínt, de nem talált robbanószert a játékteremben. Súlyos sérülés, (t) Tolatás közben egy személygépkocsi tegnap koradélelőtt kerékpárossal ütközött Békéscsabán. A biciklis súlyosan megsérült. „TAPASZTALAT A BÖLCSESSÉG KEZDETE.” (Alkman) Ismét idegenek tévéznek Orosházán(?) Valami készül tévé ügyben Orosházán —ennyi már sejthető, mert a képviselő-testület kulturális- és pénzügyi bizottsága is napirendjére tűzte a helyi televízió sorsát, miután Kocziszky László csapata március 30-a után nem kapott bizalmat. Jelenleg a Duna Televízió sugárzásához kapott hatósági engedély is lejárt, az Orosházi Városi Televízió nem készít műsort. Az évek alatt felhalmozott sok milliót érő technika kihasználatlan. Erről szerezhetett tudomást a (Folytatás az 1. oldalról) — Az első kombájnomat három évvel ezelőtt vettem, a másodikat pedig az idei aratás előtt — mondta. — Mindkét Harsewinkelben gyártott géphez a bábolnai IKR-en keresztül jutottam hozzá. Az idén 200 darab jött be ebből a típusból Magyarországra, nyilván nem akárki tudott hozzájutni. El kell mondjam, ennél a cégnél nagy szerepe van a szó hitelének. Ez azt jelenti, mindaddig hitelt adnak az ember szavának, amíg az egy borsszemnyire is nem Gyulai Városi Televízió (a Csaba Tv is érdeklődött). A munkatársak elmondták, ők is működési nehézségekkel küzdenek technikai elmaradottságuk miatt. Mi lenne, ha a két televízió összefogna. Ennek a szándéknak az alátámasztására a gyulaiak műsorkészítési és csökkentett költségvetési ajánlatot is tettek (szeptember elsejétől december 31-éig tartó időszakra), amelyben az orosházi önkormányzattól 450 ezer forintos táinog meg. Attól kezdve aztán nem partnerek. Az idei géphez nagyon kedvező módon lehetett hozzájutni. Az állam ötmillió forintos támogatást adott, plusz kamattámogatást. Az állami és a saját erő feletti részt pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank hitelezte meg. Jelzálog csak a gépen van, a gazdaságon nincs. A gép nagyon modem, alkalmas minden szemes termésű növény betakarítására. Komputerrel, fedélzeti informátorral és klímaberendezéssel rendelkezik. Azoknak az mogatást kémek a stúdióhasználat mellett. A fent említett két bizottság már megvitatta a javaslatot és értesüléseink szerint a vélemények megoszlottak ugyan, de a végső szavazásnál a többség egyetértett azzal, hogy ismét idegenek „kotorásszanak” az önkormányzat kasszájában. A téma napirendre kerül az augusztus 22-én tartandó testületi ülésen, ott döntenek a városatyák arról, mi lesz jó az orosháziaknak. Csete Ilona embereknek, akik e gépen dolgoznak, minimum érettségijük van, hiszen komoly technikát kell kezelniük. Még 800 hektár napraforgó és 300 hektár kukorica betakarítása áll előttünk. Ha ezen túl leszünk, rentábilis lesz az idei kombájnvásárlásunk. Beszélgetésünk végén Dobi Imre büszkén mutatta a gépkönyvbe írt idézetet, mely első oldali képünk tetején olvasható. — Teljes mértékben egyetértek ezzel a német alapelvvel — mondta. — Aki így gondolkodik, biztos lehet benne, hogy munkájának lesz gyümölcse. M. M. Virágzó magángazdaság Drágul a fűtés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Vannak olyan törekvések, hogy egyes tagok leválnak a központi kazánrendszerről, ennek azonban nagyon magasak a költségei. Mindenki nem is tud leválni, és akik a közös rendszeren maradnak, azoknak kell viselniük a kazánház összes költségét. — Tudnak-e arról, hogy egyes tömbök kilépnek a lakás- szövetkezetből? — A bejelentést követően nagy volt a felháborodás, és né- hányan tettek ilyen kijelentést, de hivatalosan nem érkezett hozzánk ilyen jelzés. A közös megbeszéléseken — úgy érzem — a tagok megértették, hogy a lakásszövetkezet nem jókedvéből emel. A megoldás csak az lehet, hogy mindenki egyformán takarékoskodik. Lapunk információi szerint a Vécsey utca 28—30-as tömb a kilépés mellett döntött. A példát a szomszédos ház adta, ahol évek óta önállóan gazdálkodnak, és a lakásszövetkezeti áraknál olcsóbban tudják biztosítani a fűtés- és melegvíz-szolgáltatást. A július elsejével kilépő tömbben a lakók egyelőre a tavalyi fűtésárakat fizetik, ami 2020 és 3960 forint között mozog, a lakás nagyságától függően. Előzetes számításaik szerint ez fedezi a fűtésköltségeket az idén is, bár az őszi energia-áremelés még módosíthatja az összeget. A kilépést a lakóközösség egyhangúlag támogatta, és remélik, hogy a tömb fenntartásának költségeit alacsonyabb árakon tarthatják majd, mint a kilépés előtt. K. A. Viharos testületi ülés —Hosszú ideje vívjuk az önkormányzat és az iskola háborúnak nevezhető csatáját — fogalmazott dr. Hraskő Pétemé az általános iskolák és óvodák integrálásának tárgyalásakor a szeghalmi képviselő-testület tegnapi viharos ülésén. Kosaras Béla polgármester úgy fogalmazott: a gyermekek érdekeit nem sértő integrációra azért van szükség, mert a többletfizetési terheket a továbbiakban az önkormányzat nem tudja felvállalni. Szeghalmon évente 123 ezer forintba kerül egy általános iskolás, míg a környező településeken ez a 100 ezer forintot sem éri el. A gyerekenkén- ti harmincezer forintos többlet Szeghalomnak már ebben az esztendőben 48 millió forint pluszkiadást jelentett. Ha az integrációt nem lépi meg a testület, a város pénzügyi működése ellehetetlenülhet. Ezt követően a polgármester — mondván, az intézmények ügye már többször is terítékre került az utóbbi időben, s a hozzászólások mindig parttalan vitát váltottak ki—azonnal szavazást javasolt. Ezt hallván a Pedagógus Szakszervezet jogtanácsosa, dr. Selmecziné dr. Csordás Mária kért szót. A jogtanácsosnő többek között hiányolta, hogy az integráció napirendre tűzése előtt a testület nem kérte ki a közalkalmazottak és a szülői munkaközösség véleményét. Továbbá nincs konkrétan kidolgozva, hogy az integráció milyen konkrét lépéseket eredményezne. A vitába többen kapcsolódtak be, így a szópárbaj késleltette a szavazást. A polgármester továbbra is kitartott amellett, hogy az integráció a város anyagi stabilitásának megőrzése érdekében történik. Végül a név szerinti szavazásnál mind az integrációt, mind a pedagógusok szeptemberi kötelező óraszámának emelését elvetették a képviselők. A rendkívüli helyzetre való tekintettel Kosaras Béla felkérte a Szeghalmon működő pártokat és az ön- kormányzati képviselőket, hogy a város pézügyi működőképességének megőrzése érdekében egy héten belül nyújtsák be költségvetés-módosító javaslataikat. Magyari Barna Magyarok jövőkép nélkül A magyar állampolgárok többségének nincs jövőképe. Márpedig amíg magunk és gyermekeink jövőjéről nem tudunk határozott képet alkotni, kétségessé válik az a vállalkozás, amit úgy nevezünk, hogy rendszerváltoztatás. Ezzel a sommás megállapítással kezdte beszédét Giczy György, a KDNP elnöke tegnapi kétsopronyi lakossági fórumán. Az elnök szerint hogy a rendszerváltoztatás folyamata nem a várakozás szerint meg végbe, a KDNP, mint az előző kormányzó koalíció tagja is felelős. A szocializmus ’94-es visszaszavazása újabb csalódást hozott. A volt rendszer emberei bukkannak fel a gazdaság kulcs- fontosságú területein. A régi elvtársak diktálnak, a régi elvekkel. Ez a helyzet — Giczy György szerint — az ellenzéki politikusoknak kevés esélyt ad az érvényesülésre. A változtatást, a demokrácia kibontakozását csakis az erkölcsi fordulat hozhatja meg, vallja a KDNP. A pártelnök a kormány adópolitikáját is bírálta. „Ahhoz nem kell gazdaságpolitikusnak lenni, hogy ha üres az állam kasszája, adót vetünk ki, hiszen ezt már a középkorban is ismerték.” Annál üdvösebb lenne a mezőgazdaság támogatása, s a gazdasági élet minden területén olyan körülményeket teremteni, ami az emberek kezdeményezőképességét és vállalkozó kedvét fokozza. Cs. R. / J iii ív ti 111! til 1111111111111111 iih j Ibkodi Szénfeldolgozó Rt. [ j békéscsabai telepe, Ipari út 13. j TÜZELŐAKCIÓ j Konix brikett 1160 Ft Lengyel lángborsó 1260 Ft Lengyel dió 1380 Ft Lengyel kocka darabos 1380 Ft Akác tűzifa 770 Ft [ Áraink az áfát is tartalmazzák, j ! NYITVA TARTÁS: í [ hétfőtől péntekig 7.30—16 t , óráig. | { TELEFONSZÁM: 5 í í 321-948,324-831,321-853. í V ........................MIM IMI......................f A z etelközi őshaza mintájára Szanazugban megnyílt a kiscserkészek országos tábora (Folytatás az 1. oldalról) felnőtt kísérők a Kabar törzsbe tartoznak. Lesznek törzsfők — Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba, Töhötöm —, fővezér és alvezér, a tábortűzi szolgálatost táltosnak hívják. A gyermekek között vannak konyhaszolgálatosok, a helyiségeket a „szolgák” tartják rendben, az őrszolgálatot a „vitézek” látják el. Gyűjtögetnek és kézműveskednek, ahogyan eleink tehették, még lovas „leányrablásra” is készülnek. Az első estén a hét törzsfő „vérszerződést” köt. A tévés esti mesét helyettesítendő a fiatal vezetők meseerdőt varázsolnak: az esti erdőben jelenetekre bontják az Égigérő fa meséjét az arra haladó kis táborlakók előtt... Összesen 200-an élnek augusztus 22-ig a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány táborában. A cserkésztábor célja, hogy intenzív átéléssel történelmi ismeretekhez jussanak a gyermekek, növekedjen emberségük: kapcsolatok alakuljanak ki, alkalmazkodást, egymásra figyelést tanuljanak. Már látszik, nem lesz elég a pénz, bármilyen támogatást, pénzbelit, természetbenit elfogadnánk — mondta Buda Annamária. Aki segíteni tudfia, hívja a gyulai plébániahivatal 362-169-es telefonszámát. C.L. —Sz.M. A zászlófelvonás előtti pillanatok FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
