Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-15 / 191. szám
II Nyári magaziN 1996. augusztus 15., csütörtök Folyékony kenyér, avagy a sör karrierje A sör erjedésben lévő, alkoholtartalmú folyadék, mely leginkább árpaléből készül, komló hozzáadásával. (Pallas Nagylexikona) Úgy tudjuk, az emberiség kultúrájának egyik bölcsőjét, de az első söröskancsókat is az ókori Mezopotámiában ringatták. Az egyiptomiak és a sumérok előnyben részesítették a kenyér folyékony változatát, de Dávid zsidó királyt is sörfőző mesterként ábrázolta a korabeli metszet. Habzó pocsolya A rómaiak és a görögök mély megvetéssel néztek habzó pocsolyát nyakaló szomszédaikra, akiket ez szemmel láthatóan cseppet sem zavart. Olyannyira nem, hogy a középkor hajnalán a germánok már féltő gonddal építgették terméskő cefreforra- lóikat, s a kolostorok pátersöre Európa-szerte nagy hírnévnek örvendett. A sör eleinte kevesek kiváltsága volt, és elsősorban nem élvezeti cikként, hanem — magas fehérjetartalma miatt — táplálékként fogyasztották. A polgárosodás, a céhek elterjedése erjesztő hatással bírt a sör karrierjére. Ebben az időszakban — a habzó nedűt mértékkel fogyasztók és a féktelen korhezik, amelyet még ma is gyártanak. 1991 óta a gyár a Heineken holland sörcégé, amely a világ nagy söröshordói közül a harmadik a sorban. Jelentős modernizáció után 1992-től gyártják a legmárkásabb sörök egyikét, az Amstelt. A főzőház csempeüveg felületeivel, rozsdamentes acélcsőkígyóival, érdekes formájú üstjeivel akár atomerőműhöz is hasonlíthatna. De nem az, amire a hatalmas Amstel felirat és a sörösrekesz-piramis figyelmeztet. — A legfontosabb alapanyagok egyike a tavaszi kétsoros sörárpa .— kezdi alapozni sörészeti alapismereteimet Sze- benyi mester. Ezt kjcsíráztatjuk, beszárítjuk, ésa kis gyököcské- ket letörjük. Őrlés után kész a maláta, ami a sörgyártás lelke. Itt dől el, hogy később világos, testes, vagy barna sört palackozhatunk. A malátát vízzel felfőzzük, miközben keményítőtartalma cukorrá alakul át. Kóstolja meg! Az üst fémfalát kémlelőablak töri meg, azon keresztül látható a barna lében kavargó gabonaszemek tánca. Az egész tetején vastag, seszínű hab tornyosul. Kis csövön lehet megcsapolni a kádat, amely tartalma leginkább A sörfőző munka közben (nő, középkori metszet) émelyítően édes sziruphoz hasonlít. A sörhöz még kevés köze van, alkoholtartalma sincs. — Mitől kapja a sör azt az érdekes zamatát? — A komlótól, ami egy nagyon érdekes kúszónövény. A hűvös és csapadékos klímát kedveli, magas támrendszeren termesztik. A gyártás során tobozszerű, szárított nőivarú virágzatát főzzük bele az ön által előbb megkóstolt, leszűrt lébe. így jutunk a sörléhez, ami tehát nem más, mint komlózott cukoroldat. — Ismerje el, ettől még nem lennének lármásak a csapszékek. — Hát ettől nem. Mindezt egy parányi élesztőgombának „köszönhetjük”. Érdekes élőlény, az már biztos. Se nem állat, se nem növény, de nem is igazán gomba. Ma már teljesen steril körülmények között, génsebészeti csúcstechnológiával, egyetlen mikroszkopikus méretű őssejtből szaporítja tovább a holland központ az Amstel- élesztőt. Ugyanis minden márkának külön élesztője van, amely hétpecsétes titokként őrzött irányba viszi a sörlé alkoholos erjedését, véglegesen meghatározva annak minőségét. Ekkor a folyadék ugyan még zavaros, de kialakult íze, alkoholtartalma, s széndioxid buborékok úszkálnak benne. Az üzemben alig látni emlyek legnagyobb örömére — már bárki megfizethetett egy ökörkortyintást magának. Egyúttal részévé vált történelmünknek: ismeretesek sörháborúk, sörlázadások, s a söradót már akkor is eltitkolni igyekvő békebeli korcsmárosok. Mára a sör viheti el a legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkoholtartalmú ital pálmáját. Bőrkötény és ászokkordó Szebenyi Lajos már nem hord talpig érő bőrkötényt. Nem hajol izzadt homlokkal a tölgyfa ászokhordó fölé, s nem kavar- gatja falapáttal az árpalevet. Sőt! Még romantikus történettel sem tud szolgálni pályaválasztását illetően. Egyszerűen csak elvégezte az egyetemet, s így lett a Komáromi Sörgyár fősörésze. Maga az üzem 1988-ban, szövetkezeti jelleggel kezdte meg a termelést, többnyire kommersz világos sörrel. Az első licenc a Kappsreitertől szárma- Amstel-variációk kicsiben és nagyban A monda szerint Dávid zsidó király sörfőző mester volt bért, szinte mindent automata gépek irányítanak. Meglepődök. mikor nyílik a raktárajtó és targoncát vonszoló munkást látok elmenni. Kovaföldet visz a szűrőbe, amelyen az áthaladó folyadék elnyeri tiszta, aranysárga színét. A kész sör csőrendszeren a palackozóüzembe kerül. Mint a kínai néphadsereg katonái, úgy kígyóznak az üvegek a fejtőgép felé, hogy a sörgyártás a címkézéssel és a kupakolással lezárulhasson. A gyárlátogatás végén bemutatott minőség-ellenőrző laboratórium, tisztítórendszer, az arborétumokra jellemző esztétikus környezet már csak hab a tortán, vagy — stílszerűen — a sörön. Sörivóknak való Hogyan is értekezik a fent említett lexikon szerzője a sörök összetételéről és tápértékéről? „Rendes alkotó része a víz, szesz, cukor, továbbá a komlóból származó olajos és fehérjeanyagok. Kis mennyiségű benne a zsír, kevés a glicerin, a szénsav, a borostánykősav, a tejsav és az ecetsav. Az ásványok közül legfontosabb a magnézia, a káli és a foszforsav. A tápanyagok mennyisége igaz ugyan, hogy csekély a sörben, de azok olyan alakban vannak benne, amilyenben az emberi szervezet könnyen és gyorsan felveszi. Mérsékelt mennyiségben fogyasztva a komlókeserű és a szénsav az emésztést segíti elő. Részegítő hatása a bornál is kisebb.” Ez utóbbi megállapításnak némileg ellentmondani látszik Robert Bums élete és költészete: A jó sör, ó, jön is, megy is. Sebaj, ha rongyom rámegy is. Culám, cipőm is eladó — A jó sör, ó, a búra jó. Hat ökröm volt, de kitűnő, Ami a fő: ugartörő! Elolvad áruk, mint a hó — A jó sör, ó, a búra jó. Nyakam töröm, csak jöjj söröm. a konyhatündért gyömködöm, s jöhet a szégyenpad s bitó — A jó sör, ó, a búra jó. A jó sör, ó, jön is, megy is. Sebaj, ha rongyom rámegy is. Culám, cipőm is eladó — A jó sör, ó, a búra jó. Kálmán János JÖVŐRE TÉVÉFILMSOROZATBAN SZEREPEL Völgyi, menjen le a színpadról! Völgyi Melinda Pécsett élő színésznőt jövő tavasszal új tévéfilmsorozatban láthatjuk a Magyar Televízióban. A Szóród című, tizenkét részes sorozatot Mihályfi Imre rendezi. Az alkotást a Clamatel filmprodukciós iroda gondozza. — A filmben Mucit, a szexbombát alakítom — mondja a művésznő. — Muci bájos csaj, és fülig szerelmes egy fekete férfiba, aki, sajnos nős. De hát ő igazán szerelmes, és neki ez a szerelem a legfontosabb. A viszony persze alkalmas arra, hogy mindenféle bonyodalom bontakozzon ki belőle. Muci nem egy rossz lány, ezen a férfin kívül más nem érdekli. A férfit Bagó Berci alakítja. —Vetkőznie is kell? — Igen, lesz vetkőzés, szerelmeskedés, mellgyömöszkö- dés. Engem tizenkét éven keresztül vetkőztettek a színpadon, úgyhogy nem érzek gátlásokat. Ezeket a szerepeket azonban nem szerettem igazán, mert nem lehetett bennük a lélek mélységeit megmutatni. Mucit azért kedvelem, mert itt nő vagyok, nem egyszerűen egy üresfejű szépség. Másrészt ezt a szerepet Ziccerszerepnek tartom, olyannak, amit hajói megcsinálok, akkor be tudok vele futni. — Vonzó alakja nem hozta kellemetlen helyzetbe néha? — Pályám kezdetén a békéscsabai színházban egy statiszta szerepre osztottak be. A primadonna mellett kellett az egyik A primadonna nem tudott mellettem érvényesülni... operettben állnom. A főpróbán azonban a rendező felordított: „Völgyi, álljon hátrébb! Völgyi, menjen le a színpadról!” Nagyon megijedtem ekkor, hogy valamit rosszul csináltam. Később derült ki, hogy a primadonna nem tudott mellettem érvényesülni, mindenki engem nézett helyette, és ezt vette észre a rendező. — Ont nem vették fel a Színművészeti Főiskolára. —- Nem, mert Body Gábor megpróbált segíteni, és szólt a vizsgabizottságnak, hogy vegyenek fel, rögtön- a második évfolyamra. Bódyt azonban nem mindenki szerette. A vizsgáztatóknak nem tetszett az ötlet, így — sajnos — balul sült el a segítő szándék. U.G. Debreceni virágkarnevál Harminc évvel ezelőtt, 1966. augusztus 20-án rendezték meg Debrecenben az első virágkarnevált. Azóta csupán három alkalommal maradt el — anyagiak híján — a virágparédá, így most a huszonhetedikre készülnek a cívis városban. Az elmúlt harminc év alatt csaknem 400 virágkompozíció készült; a virágkocsik díszítéséhez csaknem 40 millió szál élő virágot használtak fel. Az ideit is tekintve négy kontinens 36 országából érkeztek művészeti csoportok a karneválra. Az idén 11 virágkocsit láthat majd a vélhetően nagyszámú közönség a hagyományos karneváli menetben. A felvonulást 26 hazai és külföldi — cseh, izraeli, lengyeljén, kanadai, német, olasz, orosz és szlovén —művészeti csoport színesíti majd. A 27. debreceni virág- karnevál ezúttal is esti felvonulással és a nagytemplom előtti parkban tűzijátékkal fejeződik be augusztus 20-án. Ég és föld Hiába Amerikában még a szegénység is elviselhetőbb, mint nálunk. Nézem a televízió egyik adását, amelyben az amerikai szegénységet szeretnék érzékeltetni. A filmbejátszás előtt a műsorvezető előszót mond, amelyből kiderül, hogy Amerikában óriási feszültségek vannak, nagy a nyomor. Mondom magamban, te büszke Amerika, hát te is lerongyolódtál? Elkészültem a döbbenetes képsorokra, és borult égből napsütés: Nem dallasi mértékű, szépségű, de az ember számára elfogadható lakásban pásztázott a kamera. A bérlő elmondta, hogy életük nem fenékig tejfel, de kapnak térítést lakbérre, buszjegyre, meg egyébként is élelmiszerrel látják el őket. De természetesen nem felejtett el panaszkodni sem, ha már egyszer megkérdezték. Kesergett hát egy jóízűt. A véletlen, vagy nem is a véletlen műve, hogy még aznap este a honi események is terítékre kerültek. Bevezetőként megtudhattuk, hogy bizony szegénységről lesz szó. Nem lesz végzetes, morfondíroztam, szegénység és szegénység között nincs számottevő különbség. Egyik településen az emberek fizetésképtelenség miatt a kilakoltatás sorsára jutottak. Számukra senki nem fizette ki a lakbért, mint amerikai sorstársuknak. Egy-egy képvillanás: az újonnan kiutalt lakásban nem volt sem áram, sem víz, sem egyéb. Egy meglett férfi sírva bizonygatta, ő bizony a szemeteskonténerből szerzi be mindennapiját. Egy kukában gyerekek turkáltak, azok a gyerekek, akiké a jövő. Igaz, ezt az életszínvonalat a későbbiek során is tartani tudják. És végül egy család, ahol a kisfiú vissza szeretett volna menni régi, megszokott otthonukba, de egyedül indult el és a vonat megállította gyermekded kívánságát. Az apa nem tudta elviselni a tragédiát, ezért ő is a vonat alá vetette magát. A feleség ült a kamera előtt, és szeme mérhetetlen fájdalmat sugallt. Ebben a szempárban benne volt az ország múltja, jelene és lehet, hogy jövője is. A dokumentumfilm után órákig nem jött álom a szememre. Ha már nem születtünk gazdagnak, akkor legalább Amerikában nyomorognánk. Bernét Nándor
