Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. julius 9., hétfő Ketten — sok ötlettel Báthory Erzsébet kihallgatása A mítosz, avagy a pszichodráma előnyei A nagyasszony önvizsgálatot tart (Tímár Éva a várszínházi előadás egyik jelenetében) FOTÓ: SUCH TAMÁS Drámaíró nem vállalkozhat történelmi tények feltárására, sok száz éves titkok, rejtélyek megválaszolására. Arra viszont igen, hogy egykori híres-hírhedt személyiségek nyomába eredjen, a lelkűk mélyére nézzen. Eközben tudományos értekezések vagy művészi átkölté- sek igazságaira hagyatkozik, és valódi pszichoanalízis az, amit így teremt. Célja nem más, mint hogy közelebb kerüljön hősei lelkivilágához, s talán az is, hogy felkeltse, felcsigázza az olvasó, a néző érdeklődését. Ezt teszi Nagy András Báthory Erzsébet című darabjával, ami nem új mű, 1984-ben már bemutatta a Gyulai Várszínház, akkor Sík Ferenc rendezte, Béres Ilona és Avar István volt a két főszereplő. Akkor még történelmi drámát ígértek az alkotók a Nagyérdeműnek. Ma már óvatosabb a megjelölés: színpadi játék. Óvatosabb, mondom, de egyben nagyobb perspektívát nyit, elidegenít az eredeti ötlettől, a történelmi kiindulóponttól és ezzel kitágítja a teret, megnöveli a látószögeket. Nagy András Báthory Erzsébet darabjának előadását Csiszár Imre (Érdemes művész, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője) rendezte a méltóság- teljes várfalak közé. A színpad az első pillanattól kezdve titokzatos, mindvégig rejtély és feszültség jellemzi a hangulatot. Ma sem jött el Keletről, akit várt Báthory Erzsébet, Tímár Éva a címszereplő. Ifjúkori szerelme, a befolyásos rokon vagy maga a Megváltó. Helyette érkezik Thurzó György (Gáspár Tibor játssza), vallatója, bírája, a hatalom küldötte, hogy tükröt tartson, vádolja, fejére olvassa bűneit, hogy lezárhassa a nyomozást, hogy a bűnjelekhez, a kicsikart tanúvallomásokhoz végre hozzátehesse a bűnös beismerő vallomását, az i-re a pontot. Megkezdődik az izgalmas kihallgatás. Tükrök, reflektorok segítenek a vallatásban. Két hősünk nem visel korabeli kosztümöket, ruházatukkal akár kortársaink is lehetnének. Báthory Erzsébetet nem olyan fából faragták, sokkal büszkébb, méltóságteljesebb annál, minthogy egyszerűen beismerné bűneit: a vallató kérdésekre ugyan nem válaszol, de emlékezik, s szavai felérnek egy tanúvallomással. Különös színjátékot látunk, ami nélkülöz minden színpadi cselekményt, történést, párbeszédet, tulajdonképpen két monológot adnak elő a művészek. Mindkettő erős jellem, és éppen ezért nem jutnak egyről a kettőre. Thurzó vádol. Báthory emlékezik. Először úgy tűnhet, szavaik tova- szállnak, mintha nem jönne létre a párbeszéd kettőjük között, ám kiderül, ez csak a látszat. Nagy írói bravúr a két monológ felépítése, logikai rendszere. Thurzó újból és újból nekirugaszkodik, de nem lesz okosabb. Miközben a vádlott nem bírája kérdéseire, hanem saját tükrének válaszol, sorsdöntő momentumokat említ az életéből, és ezek azok a fix pontok, ahol találkozik, ütközik, kereszteződik a két monológ. A titok titok marad, a mítosz megfejthetetlen. S Thurzó akár beéri a vallomással, akár nem, előre tudjuk, hogy Báthory Erzsébetre haláláig házi őrizet vár, nem jön sem a bosszú, sem a feloldozás Keletről. Aki úgy ül be a gyulai előadásra, hogy választ kap a Báthory-rejtélyre, csalódik. Nagy András darabjának és Csiszár Imre rendezésének az az erénye, hogy a legendában felfedezi az embert. Nem azt kérdezik, kínzott-e fiatal lányokat, fürdött-e szüzek vérében, kivégeztette-e az ártatlanokat a hírhedt nagyasszony. A kérdésük így szól: milyen okai, előzményei lehetnek az ilyen cselekedeteknek? Vajon minek kell lejátszódnia az emberi lélekben ahhoz, hogy ilyen állatias rémtettekre legyen képes? Ennyit kérdeznek, nem többet, s erre maga Báthory Erzsébet válaszol, amikor azt mondja: az igazi gyönyör az ártatlanok elleni bűn. Fiatalon, ártatlanul kellett elszenvednie sok megaláztatást, hogy a bűnös felismerésre jusson, miszerint jobb szenvedést okozni, mint eltűrni. Kamarajellegű előadással betölteni a Várszínházát önmagában nagy kihívás, óriási színészi teljesítményt követel. A lélektani drámát átszellemül- ten, meggyőzően életre kelteni ennél is nehezebb feladat. Báthory Erzsébet emlékezetes akart maradni a magyar történelem nagyasszonyai között. Tímár Éva — nem tudom, álomszerepei közé sorolná-e ezt a figurát — biztos emlékezetes alakításra törekedett. Mindkettőjüknek sikerült. Játékának legszebb pillanatai azok voltak, amikor a mítoszban esendő emberi vonásokat villantott fel, miközben önvizsgálatot tartott, saját lelkiismeretének adott számot. Gáspár Tibor nagy odaadással igyekezett helytállni rendkívül bonyolult szerepében, méltó társnak bizonyulni a színpadon. Jellemformálásában az intellektus és az érzelem rovására az erő, a hatalmi fölény került túlsúlyba, meggyőzőbb a kevés humoros, gyöngéd jelenetben. A témaválasztás a Gyulai Várszínház legnemesebb hagyományaihoz illeszkedik, műfajában minőségi pszichodrámát láthat a közönség — kár, hogy mindössze három estén. Niedzielsky Katalin A gyulai várban a várjátékok idejére színházi plakátkiállítás nyílt a lovagteremben pénteken este. Csiszár Imre, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a színház vezetésének szándéka, hogy minden művészeti ág bemutatkozzon, nem csak azért, hogy színesebb programcsokrot nyújtsanak át a közönségnek, hanem, mert a színház olyan művészeti terület, amely a különböző műfajokat magába olvasztja. A képzőművészetnél maradva: az elmúlt évben színházi tárgyú festményekből és grafikákból rendeztek kiállítást, ezúttal a plakátművészeké a tér. A kanizsai születésű Baráth Ferenc bemutatott plakátjai főként az újvidéki színházhoz kötődnek, az alkotó néhány éve él Magyarországon. A Pécsen született Pócs Péter grafikái hazaibb szellemi ízeket villantanak fel. Mindketten modern felfogásban tárják képben megfogalmazott gondolataikat a néző elé, akit eredendően az adott előadásra akartak csábítani, tiszteletben tartva a darab mondandóját. Ötletet láttunk bőven. Pócs Péter Othello, a velencei mórja vassisak, melyből két figyelő szem mered ránk. Ugyancsak ő készítette a két évvel ezelőtti Ferencvárosi úmapi játékokra Mária evangéliumához a kitárt, kifeszült szárnyú fehér galambot ábrázoló plakátot, a madár feje felett fészekkel, melyből tövises rózsaágak hullnak alá. Ladik Katalin Bayer Aspirin monodráma előadásához a szürke, fekete árnyalataiból komponált női fejet plakátján: nagy kontraszt hozzá a piros nyelven a fehér aszpirin. A megnyitó alkalmával váltottunk szót az Újvidéken 20 éven át dolgozó Baráth Ferenccel. Elmondta, az ottani színház nagy figyelmet szentelt a bemutatókhoz készülő plakátoknak. Olyannyira, hogy saját nyomdát is vásároltak. Hírei szerint a nyomdát azóta egy délről menekülő szerb családnak juttatták, s az már talán nem is létezik... A plakátok mindig kis példányszámban készültek, a megmaradtak neki féltve őrzött kincsei. Az Aspirinből már nincs is több, csak Gyulán látható. Ezért aggodalommal figyelte a képbe fúró- dó gombostűket. A háború elől jött el, szép műterme volt Újvidéken. Lakása bejárati ajtaja mellett állt készenlétben a plakátokat tartalmazó koffer 1990-1991-ben... Szőke Margit Baráth Ferenc képzőművész és Gedeon József igazgató a plakátkiállítás megnyitóján fotó: such tamás Ha Szicília, akkor maffia? 2. Palermo egy romantikus, szűk kis utcája. Olyan, mint egy modernfestmény a szerző felvétele A főváros, Palermo legmegka- póbb nevezetessége a Quattro Canti, a „Négy sarok”. Négy levágott saroképülete tulajdonképpen barokk színfal, a város Habsburg uralkodóknak, szentjeinek szobraival és szökőkútjaival. A középen álló díszkút eredetileg egy firenzei palotát ékesített, de 1575-ben, ki tudja milyen meggondolásból, ide szállították. Akármi is legyen a magyarázat, gyönyörű éke lett a szicíliai fővárosnak. Miután a kút férfialakjainak meztelensége sértette a szomszédos zárda apácáinak jó ízlését —- mesélik —, az a döntés született, hogy a szobrokét meg kell fosztani férfiasságuktól. Csakhogy eme testrészek nem túlzottan domborodtak ki az alakok intim zónáiból, ezért a szobrok orrát tördelték le! A nevezetes kis teret hangulatos utcák veszik körbe, szinte valamennyi rejt valami látványosságot. Templomok, paloták, díszkertek sokaságát építették a barokk fővárosba. Érdekes — a legnagyobb bosszúságunkra —, a legtöbb látványosság vasárnap zárva marad a kíváncsi turisták előtt. Európa szinte valamennyi nevezetesebb helyén a templomok, múzeumok hétfőn tartják a pihenőidőt. Visszatérve a maffiára: tudvalévő, hogy Palermo egyik székhelyük. Valamelyik maffiáról szóló filmből tudom: a maffia története időben messzire nyúlik vissza. Pontosan a normand hódítás idejére, amikor kialakult a feudális társadalom az összes igazságtalanságával, amelyek a népet sújtották. Ezzel az elnyomó hatalommal szemben szerveződött az erejükről és önfeláldozásukról híres vezetők segítségével egy titkos mozgalom: a muafat. Arab kifejezés, a „mu” szó bátorságot fed, az „afat” jelentése pedig: megvédeni. Ebből a szóból alakult a későbbiekben a maffia. Persze a kezdeti cél, az emberek védelme az évszázadok elteltével banditizmussá fajult, a jogos bosszú és az önvédelem már csak közönséges bűncselekményekben és a rivális klánok közötti leszámolásban merül ki. Tehát ha maffia, akkor Szicília, illetve Palermo. A szervezet a szigeten inkább Cosa Nostra néven ismert. De három másik ága is létezik Olaszországban, úgymint a Camorra, amely a XIX. században Nápolyban alakult. Ma az Alfieri klán neve alatt fémjelzik. A ndranghetta pedig Regio di Calabriában működik és 140 egymással civakodó családot foglal magába. A Sacra Corona Unita a 70-es években szerveződött és tagjai leginkább Brindisiben tevékenykednek. A négy ág működési területét az egész világra kiterjesztette. A maffiának megvannak a maga szabályai. A beidegződések hosszú életűek és a „semmit se látni, semmit se hallani, semmit se mondani” törvénye tovább él az emberek mentalitásában. Mostanában a maffia sokat hallat magáról. Különösen a két klán: a corleonei és a palermói küzd egymással a kábítószer-kereskedelem fölötti ellenőrzésért. Itthon is olvashattunk arról, hogy a maffia első számú vezetőjét, Salvatore Rúnát 1993-ban letartóztatták. Óriási lépés volt ez a maffia elleni harcban. A Totónak nevezett corleoni ág feje húsz évet élt illegalitásban, még házasságát és gyerekeinek születését is titokban tartották. Kilenc letartóztatási parancs és egy távollétében hozott életfogytiglani szigorított börtönbüntetés volt érvényben ellene. Szóval egy fia maffiózót sem láttam lövöldözés közben, de még egy vízipisztollyal szórakozó srácot sem. Béla Vali (Folytatjuk) Erdélyi fúvósók Orosházán Az Orosházi Fúvószenekari Egyesület már két alkalommal szerepelt a rétyi fúvószenekari fesztiválon Erdélyben. Most végre ottani vendéglátóik, a Barcaújfalui Fúvószenekar tagjai is viszonozhatták a látogatást. A 20 fővel érkezett együttest Slapnicar Albert karnagy vezeti. A barcaújfaluiak Szarvason jártak, hogy megnézzék az arborétumot és sétahajózzanak a Körösön. A két zenekar közös programot is tervezett: szombaton délelőtt Orosházán, az Eötvös téren térzenét adtak a fúvósok, vasárnap délelőtt pedig Gyopároson vízi hangverseny részesei lehettek a fürdőzők. Bár a vendégeket a kollégiumban szállásolták el, a vendéglátó zenészek és a családok is részt vettek a megvendégelésben: várhatóan lesz bográcsos vacsora, közös ebéd is. A napokban tovább erősödnek a szép emberi, baráti kapcsolatok a zenészek között. S. E. Harmincéves a nagyszénási szociális otthon Idén harminc éve, hogy létrehozták a Békés megyei képviselő-testület szociális otthonát Nagyszénáson. Ebből az alkalomból kétnapos ünnepséget rendeztek az otthonban, melyen részt vett Szilágyi Menyhért, a megyei képviselő-testület alelnöke, Kovács Mihály pénzügyi osztályvezető, Bene András, a területfejlesztési bizottság alelnöke, dr. Balogh Erika az intézményfelügyeleti osztály képviseletében, valamint helyi települési vezetők, a szociális intézmény vezetői és dolgozói. Ez utóbbiak közül 11- en több, mint húsz éve, ebből ketten, Gyuricza Jánosné és Karuczka Istvánná az otthon fennállásától kezdve a mai napig is itt dolgoznak. — Az itt végzett munka eredményeként ennek az otthonnak — mely sokáig módszertani intézményként működött— tekintélye van a megyében — mondta ünnepi köszöntőjében a fenntartó megyei önkormányát képviseletében jelenlévő Szilágyi Menyhért. — Nem csak múltja és jelene van, de a színvonal és a megvalósuló fejlesztési tervek által jövője is. Csak elismerés illet minden itt dolgozót, akik méltatlanul kevés bérért végzik ezt a nélkülözhetetlenül hasznos munkát. Ezért külön öröm, hogy hosszú idő óta először nem csak erkölcsi elismerésben, hanem anyagi jutalmazásban is részesülhetnek. A jutalmak átadása után intézetlátogatásra invitálták a vendégeket, ahol a lakók munkáiból rendezett kézimunkakiállítást is megtekinthették, valamint a harminc év fotóiból — mint egy darabka töténelem — összeállított vaskos albumofcaV. K.
