Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06-07 / 157. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1996. július 6-7., szombat-vasárnap 9 Szentostyába rejtett méreggel meghalatott király Király gyilkosságok Magyarországon (15.) Az ifjú III. István országos döbbenetét kiváltó, váratlanul bekövetkezett halála után Bizánc első' számú jelöltje, III. Béla (1173—1196) került a magyar trónra. Béla azonban a bizánci császári udvarban töltött kilenc esztendő' dacára hű maradt népéhez és kiváló királynak bizonyult: a császári udvarban szerzett tapasztalatait a magyar központi hatalom megszilárdítására használta fel, helyreállította az ország területi egységét, tekintélyét, minden támadástól megvédte az ország ősi határait, biztosította — régi királyok rendeletéi alapján — a törvényességet, belső rendet, közjólétet, szellemi haladást, lecsendesítette a belviszálykodást, kolostorokat, főiskoláskat alapított, és teli kincstárt hagyott hátra. Hű maradt népéhez és kiváló királynak bizonyult III. Béla Élete vége felé—akárcsak Szent László — ő is hadat akart vezetni a Szent sírhoz, de ezt, akárcsak más magyar királyok, ő is végig halogatta. Előrelátását tanúsítja, hogy Imre fiában utódját is kijelölte, s mikor 1190 elején hirtelen megbetegedett, hogy az országot a pártviszály kiújulásától megóvja s fia, Imre uralkodásának háborítatlanságát biztosítsa, halálos ágyán úgy rendelkezett-, hogy kisebb fia, Endre — akire ebből a célból óriási kincseket hagyott — szervezzen kereszteshadat és vonuljon a Szentföldre. 1196. április 20-án váratlanul meghalt, alig múlt ötvenéves. Abericus cisztercita szerzetes így számol be erről Világkrónikájában: „Magyarország királya, Béla meghalt áldozáskor, akinek megmérgeztetéséről gyanú támadt Calanus pécsi püspök ellen.” Calanus, aki nagy méregkeverő hírében állt, állítólag szent ostyába tett méreggel ölte meg a királyt. Az alapos gyanúkkal alátámasztott vád — meglehet, hivatalos formában? — a pápáig feljutott. A pápa vizsgálatot is rendelt el, s lebonyolításával a cikkádori apátot bízta meg. A pápai vizsgálat azonban — hogy, hogyan nem? — megfeneklett: a pápának még másfél évtized múltán — 1210-ben — is sürgetnie kellett a jelentés elkészítését. Gondolkodó embernek már maga a vizsgálat félbeszakadása is sokat elárul. Minden jel egyaránt tanúsítja, hogy III. Béla uralkodása alatt az ország külső és belső helyzete egyaránt megszilárdult. Mi az oka hát mégis, hogy őt követően ismét fellép a ritmuszavar? Két gyors királycsere jelzi, hogy itt újabb rejtett törésvonal húzódik. Ter- mészetesen számos ok lehetséges. Az egyik legkézenfekvőbb ok az volna, hogy III. Béla ún. „gyönge” királyt hagyotthátra. Ám erről szó sincs: III. Béla jól választott utódját, Imrét illetően: kiváló erényei jelentős királyt ígértek. S ezúttal külső katasztrófák sem következtek. Hát akkor? Mi volt az ok? Kita- pintható-e a tényleges ok? Az ok szemrevehetően kirajzolódik a nagy király végakaratát keresztülhúzó akaratban. Emlékeztessünk rá: III. Béla úgy végrendelkezett, hogy Endre haladéktalanul induljon kereszteshadak élén a Szentföldre. Aligha kétséges: III. Béla valamilyen okból el akarta távolítani kisebbik fiát a hazai színtérről, mégpedig azért — miként a következmények elárulják —, mert attól tartott: Imre uralkodásának első éveit szerfölött megnehezítheti Endre ittléte. Magyarán: ha kisebb fiát nem sikerül eltávolítania — kiújul a belviszály. Pontosan ez történt. Endre semmibe vette apja végakaratát, nem ment a Szent sírhoz: az apjától örökölt kincsekkel hadat toborzott, s fegyverre kelt bátyja, Imre, a törvényes király ellen. A végeredmény: az apai végakarat fordítottja: Imre rövid uralkodás után fiával együtt sírba száll, s Endre kerül a trónra. A történet tehát nem a III. Béla megszabta irányban halad tovább. Az apai végakarattal szembefeszülő akarat — drasztikus közbeavatkozások révén — megfordítja a történelem menetét, és nem Imre és utódai adják a további királyokat, hanem Endre és utódai. A kijelölt történelmi vonulat hallatlan enegiájú, erőszakos úton történő átváltása, ellentétes irányba fordítása okozza itt a ritmuszavart, a felpörgő ritmusú rövid korszakot, a két gyors királycserét. (A szöveg Grandpierre K. Endre: Királygyilkosságok című könyve alapján készült.) Fekete fehéren Csúcs-magyarok Nyár van, s lesz talán meleg is. Hőség, amelyben felforr az ember agya. Megengedhető talán, hogy ilyenkor az újságíró is egy kicsit lazábbra vegye a „figurát”. Lássuk tehát! Idejegyzek egy névsort, a számok fontossági sorrendet jelentenek. Kérem, olvassák türelmesen: 1. Gábor Zsazsa színésznő. 2. Bartók Béla zeneszerző. 3. Ciccolina pornósztár. 4. Rubik Ernő feltaláló, Kádár János politikus. 5. Soros György üzletember. 6. Victor Vasarely festőművész. 7. Szabó István Oscar-díjas filmrendező. 8. Puskás Ferenc labdarúgó. 9. Esterházy Péter író. 10. Cziffra György előadóművész. 11. Konrád György író. 12. Horn Gyula miniszterelnök. 13. Kodály Zoltán zeneszerző, Antall József miniszterelnök. 14. Kossuth Lajos kormányzó, Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó, Détári Lajos labdarúgó. 15. André Kostolany tőzsdeszakértő. 16. Teller Ede atomfizikus, Jancsó Miklós filmrendező. 17. Petőfi Sándor költő. 18. Kocsis Zoltán előadóművész. 19. Neumann János matematikus. 20. Markó Iván táncművész. 21. Andrew Sarlós üzletember. 22. Munkácsy Mihály festőművész. 23. Radnóti Miklós költő, Jókai Mór író, Nicholas Kaldor közgazdász. 24. Benkő Dániel előadóművész, Damyi Tamás olimpiai bajnok úszó és Szakcsi-Lakatos Béla előadóművész. A fenti sorrendet 22 európai és tengerentúli ország, mintegy 400 fiataljának Magyarország-ismerete alapján állították össze. Ä felmérést a Junior Chamber Magyarország végezte el, s a kérdezők többek között arra voltak kíváncsiak, kik a legismertebb magyarok. Csak érdekességként: senki nem említette Ady Endre, József Attila, István király, Dózsa György, II. Rákóczi Ferenc, Horthy Miklós, Csurka István és Torgyán József nevét. Nos, ilyenek vagyunk vagy alig ismernek bennünket? Esetleg mások képezik az értéket nálunk, és mások a világban? A választ Önökre bízom. Mindenesetre elgondolkodtató, mivel (s mekkora teljesítménnyel) is lehet a harmadik helyre bekerülni (befeküdni). Árpási Zoltán EXPRESS UTAZÁSI ÉS SZÁLLODA RT. Legyen az útitársunk! Az Express Rt. megbízható útitárs már 40 éve! Különgéppel a görög tengerpartra, „Last minute” áron! KRÉTA (8 NAP). Elhelyezés: 2 ágyas szállodai szobákban reggelivel, vagy 2—4 ágyas apartmanok, önellátással. Indulási időpont: július 17. Részvételi díj: már 35 900 Ft. Különgéppel Spanyolországba! „Last minute” áron! TENERIFE (8 NAP). Elhelyezés: 3-4 csillagos szállodában, félpanzióval, illetve 2-3 csillagos apartmanokban, önellátás. Indulási időpont: július 11. Részvételi díj: már 40 000 Ft. 5600 Békéscsaba, Andrassy út 29—33. Telelőn: (66) 324-201. Telefax: (66) 324-201. EXPRESS RT. & A First Lady első látogatása Kelet-Közép-Európában Szellemekkel társalgó? Nem csodálnám, ha Hillary Clinton azért jött volna át egy kicsit Európába, hogy szabaduljon az otthoni intrikáktól. Elvégre a First Lady is ember, neki is elfogyhat egyszer az ereje. Olyan régen kell már jóképet vágnia a rossz viccekhez. Miról van szó? Azt talán már évekkel ezelőtt szárnyra kapta a világsajtó, hogy az amerikai First Familyben a feleség viseli a nadrágot. Bizonyos lapértesülések szerint nemcsak a férjéét, hanem még az elnökét is... Nagyon jellemző volt erre a felfogásra, amikor elterjedt egy egyébként kedves vicc. Történt egyszer, hogy Chelsea Clinton, az elnöki pár kislánya rosszul lett az iskolában. Múló rosszullét volt csupán, ám az aggódó tanárok haza akartak telefonálni a Fehér Házba. A kislánynak nem sikerült őket lebeszélni, végül azt kérte: „Apukámnak tessék szólni, mert anyukám nagyon elfoglalt!” Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, akarom mondani a Washingtont átszelő Potomac folyón. S ahogyan közeledik a novemberi elnökválasztás, úgy durvulnak a viccek, szaporodnak a botrányok az elnöki pár körül. Elég, ha a Whitewater-telekspekulációra gondolunk. De nem volt elég. A Watergate - leleplezőként jól ismert Bob Woodward Anonymus néven megírta újabb botrányos könyvét The Choice (A választás) címmel. Erről a kötetről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy jó színben tüntetné fel az elnöki párt. Amerika és főleg a manhattani, valamint a szövetségi fővárosi coctailpartyk előkelő körei másról sem beszélnek azóta. A legkedveltebb idézetek ma már divatos szállóigék. Arról szólnak, hogy Hillary Clinton immár két esztendeje rendszeresen a szellemeket hívja segítségül a Fehér Házba, túlvilági politikai személyiségekkel kommunikál, legfőbb tanácsadója az egykori Eleanor Roosevelt és az indiai Mahatma Gandhi. A jól értesültek szerint Hillary spiritiszta tanácsadója javaslatára fordult Franklin Roosevelt elnök feleségéhez, akihez nagyon is hasonlít. Eleanor asszony valódi politikus személyiség hírében állott, rajongtak érte. O is rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat és a Pearl Harbour-i támadás után megrázó üzenetet intézett az amerikai nemzethez. A könyv szerzője — aki egyébként a Washington Post társ-főszerkesztője — úgy tudja: a First Ladynek jósnője felajánlotta, hogy kapcsolatba hozza Jézussal is. Ám ezt a lehetőséget Hillary elvetette; mondván, hogy az „túl személyes” lenne. A csöppet sem jóindulatú híresztelésekkel kapcsolatban Leon Panetta, Clinton elnök stábfőnöke kitérő választ adott: „Mindegy honnan, de erőt kell merítenünk, hogy el tudjuk viselni a hétköznapokat.” Nyilván a novemberi elnökválasztásra célzott, s arra, hogy valóban nagy erőfeszítésekre lesz szükség. Niedzielsky Katalin Hillary Clinton a túlvilágtól várna segítséget? Woodward könyve kétségtelenül újabb nagy leleplezés a választás előtt... (Neue Kronenzeitung-fotó)
