Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
,'ii MEGYEI KÖRKÉP 1996. julius 31., szerda o Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a csecsemőkereskedelemről? Virág Istvánná, 56 éves, békés- szentandrási nyugdíjas: — Elítélem ezt a dolgot. Még azt sem tartom elegendő érvnek, hogy jobb környezetbe kerül a gyermek. Végtére is történjék bármi, az anyja mellett a helye. Persze minden egyes döntésnek más és más körülmény állhat a hátterében. A család érzéketlensége, a pénz hiánya, esetleg mindkettő. Mégis azt mondom, mindenáron keresni kell a kiutat, s egy ok sem lehet olyan súlyos, hogy egy nő megváljék a gyermekétől. Gyurik Anita, 18 éves, szarvasi diák: — Relatív a dolog. Egyfelől a gyerek nem portéka. Másrészt, ha a gyerek jobb anyagi és érzelmi körülmények közé kerül, az az ő érdekét szolgálja. Ezért nem lehet ezt egyértelműen helyeselni vagy elítélni. Ha a szülő eladja a gyermekét, ott csakis a szülőt lehet felelősségre vonni. A társadalom kirekeszti ezt a problémát. Ha teheti, elsiklik felette, amikor felbukkan egy-egy ügy, elítéli ezeket az embereket. Hajós Jánosné, 34 éves, örménykúti segédmunkás: — Aki nem képes tisztességgel felnevelni a gyermekét, az ne szüljön. A mai világban annyi módszer van a védekezésre. Az én szememben az anyagiakra való hivatkozás nem felmentő ítélet. Én négy gyermeket nevelek és mondhatom, nem könnyű. De keményen dolgozók és próbálom megadni nekik, ami tőlem telik. Ha érzelmileg nem is mindenkire lehet hatni, egy súlyosabb büntetés bizonyára visszatartó erejű lenne. Dudás Zoltán, 19 éves, szarvasi cukrász: — Ha van egy gyerekem, azért én felelek. Undorító dolognak tartom, ha valaki ezt pénzre váltja. A családalapításra tudatosan készül az ember, s olyan társat választ, akivel képes felnevelni a születendő gyereket. Mégis, ha anyagilag olyan rosszul állnánk és külföldön tuti lenne a boldogulás, mennék vele én is. Az a baj, hogy ez a probléma valós, ám a társadalom nem foglalkozik vele. FOTÓ: SUCH TAMÁS Békés megyében szinte nincs olyan település, ahol ne okozna gondot az épületek salétromoso- dása. Alattomosan, lassan, de biztosan rombol, csökkentve a lakás értékét, pusztítva az anyagot. Sokféle eljárással kísérleteztek már, igazából azonban részleges megoldások születtek. A közelmúltban felcsillant a remény, mégis van tökéletes technológia. A német Schomburg cég, amely hat éve települt Magyarországra, nemrég létrehozta Békés-Csong- rád megyei képviseletét, így nálunk is mód van egyrészt az új létesítményeknél alkalmazott eljárások alkalmazására, illetve a régi, károsodott épületek garantált javítására. Az eljárás lényegéről Kmács Tibor, a cég megyei képviselője adott tájékoztatást. — Az építőanyagok — tégla, tört kő, fugaháló — tele vannak pórusokkal, illetve kapillárisokkal. Ezeken feljut a víz, a só és egyéb károsító anyag. A feladat tehát ennek megakadályozása, ami komplex eljárással történik. Először el kell távolítani a régi vakolatot, majd közömbösíteni a sót. Ezt követően fúrt eljárással szigetelő anyagot juttatunk be a fal teljes keresztmetszetébe anélkül, hogy ez az épület süllyedését okozná. Erre egy úgynevezett tapadóhíd kerül, ami a kötéserősítést szolgálja, majd egy speciális légzővakolatot viszünk fel. Ez kiszellőzteti a falakból a párát, magába szívja a feljövő salétromot. Végül simító réteg zárja az így most már tökéletes falfelületet. A megyében több épületet kezeltünk így, például az orosházi bíróságét és másokat. Előkészítés alatt áll a békéscsabai evangélikus gimnázium felújítása, és jó példa lehet Békéscsabán kirendeltségünk hajdan volt salétromos épületének renoválása a Berényi út 99. szám alatt. A közelmúltban szakmai bemutatót szerveztünk, amelyen sok érdeklődő vett részt. Ott is elmondtuk, hogy megfelelő anyagokkal, szaktanácsadással, betanítási lehetőséggel állunk az érdeklődők rendelkezésére. Bizonyos, hogy ez az eljárás megszünteti a megye sok ezer épületének salétrom okozta károsodását, újak esetében pedig kizárja azt. S. F. TB-AEAPISMERETEK Egészségbiztosítás (2.) Manapság az információ hatalom. Családsegítő központok munkatársai mondják: sokszor abban áll a segítségük, hogy elmondják a hozzájuk fordulóknak, mihez van joguk, ipihez nincs, mit hol lehet elintézni. Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Mi a biztosítás, és mire jogosít? A társadalombiztosítási törvény tételesen felsorolja, hogy milyen tevékenységet végzőkre terjed ki a társadalombiztosítás, és milyen feltételekkel jön létre a társadalombiztosítási jogviszony. A biztosított - a jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. A biztosított köteles a társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez egyéni járulékfizetéssel hozzájárulni. (Azokat az eseteket, amikor a biztosított nem kötelezett egyéni járulék fizetésére, törvény szabályozza.) A biztosítottak meghatározott jövedelmei után a munkáltatók szintén kötelesek járulékot fizetni. A biztosítottak köre három nagy csoportra osztható: az ún. alkalmazottakra, a vállalkozókra és azokra, akik megbízottként, vállalkozási jogviszonyban, vagy bedolgozóként ugyancsak fizetnek jövedelmük után járulékot. A nem biztosítottak körét a törvény tételesen meghatározza. Nem biztosítottak például a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai, valamint a belföldön dolgozó külföldiek és az egyéni vállalkozók családtagjai sem. A kiegészítő tevékenység kritériumait a törvény tételesen felsorolja. Szünetel a biztosítás akkor, ha valaki fizetés nélküli szabadságát tölti, ha valakinek a munkavégzési kötelezettsége szünetel, ha valaki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti. A biztosítás azonban fennáll például a gyermekgondozás céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A szüneteltetés idején nem kell járulékot fizetni. A biztosítás szüneteltetésének időtartama - a jogszabályban meghatározott eltéréseket kivéve - a szolgálati időbe nem számít bele a nyugellátások megállapításánál. A biztosítás szüneteltetésének időtartama alatt az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásaira az egyén nem jogosult. A dinnyetermesztőknek A sárga- és görögdinnye termesztéstechnológiájáról tartanak bemutatót az Országos Mezőgazdasági Minősítő' Intézet szarvasi fajtakísérleti állomásán augusztus 2-án 10 órától, ahol a dinnyetermesztés helyzetét, piaci lehetőségeit is áttekintik. Az előadások a dinnyefajták termesztésével, a tápanyagutánpótlás, az öntözés és a növényvédelem tudnivalóival foglalkoznak. A rendezvényt bemutatóval zárják. (r) A Garancia Biztosító ügyfélfogadása 1996. augusztus 2-án, pénteken a Békéscsaba, Gyóni G. u. 3. szám alatti irodáiban költözködés miatt SZÜNETEL. 1996. augusztus 5-étől ÚJ HELYEN, ■* Békéscsaba, Gyóni G. u. 9. szám alatt FOGADJUK tisztelt ügyfeleinket. Továbbra is AZ ÜGYFELEKÉRT, A HÉTKÖZNAPOK BIZTONSÁ GÁÉR TI n ^^.^^^ilZTOSÍIÓ RT. az * rv.m? \TA\9 ia Békés Megyei Fiókigazgatóság BÉKÉSCSABA, Gyóni G. u. 9. Telefon: (66) 441-237, 441-374, 454-244. Fax: (66) 441-582. Bérfuvarozási, hűtést igénylő áruk szállítását vállalom közületeknek, lakosság részére lakodalomra, rendezvényre bérhűtést is. 3 tonnás teherautóval áruszállítást vállalok, A Magyar Köztársaság belügyminisztere pályázatot hirdet a megüresedett Békés Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) igazgatói munkakörének 1996. szeptember I-jétól történő' betöltésére. Pályázati feltételek: — magyar állampolgárság -— büntetlen előélet — felsőfokú közgazdasági iskolai végzettség. A pályázathoz csatolni kell:-— a pályázó részletes szakmai önéletrajzát — három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt — a végzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatát. A TÁKISZ igazgatójával határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszony jön létre, főosztályvezetői megbízással. A bérezés az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) előírásai szerint történik. A pályázatokat a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bizottság bírálja el. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a közigazgatásban szerzett gyakorlat, az idegennyelv-tudás és a számítástechnikai ismeretek. A munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV törvény értelmében fontos és bizalmas beosztásnak minősül, az azt betöltő személynek meg kell felelnie az állami élet és a nemzetgazdaság működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. ’ A pályázatokkal kapcsolatos felvilágosítást a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályától lehet kérni a 132- 9155-ös telefonon. A pályázatokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályához kell benyújtani (cím: 1903 Budapest, Pf 314.) 1996. augusztus 15. napjáig. (34334) A Kétegyházi Takarékszövetkezet üzletegységeiben 1996. augusztus 15-étől érvényes betétkamatokról. Betéttípus Kamat% 1. Kamatozó takarékbetétek 1 évre lekötött könyves betét, 1 évre lekötött csekkszámlabetét 19,0 2. Lakáscélú betétek 1 éven túl, 5 éven belül 20,0 5 éven túl 21,5 3. Takaréklevél-betétek egy éven túl 19,0 4. Alapítvány 5. Értékpapírok 19,0 Kamatjegy 1 hónapra 14,0 2 hónapra 15,0 3 hónapra 16,0 4 hónapra 17,0 5 hónapra 18,0 6 hónapra 19,0 7 hónapra 21,0 8 hónapra 22,0 9 hónapra 23,0 10 hónapra 23,0 11 hónapra 25,0 12 hónapra 25,0 A hirdetményben nem szereplő betétek kamatai változatlanok. Az elfekvési időt el nem töltött betétekre kamat nem jár! Kétegyházi Takarékszövetkezet igazgatósága Búcsú a salétromos falaktól
