Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

o 1996. július 29., hétfő | MEGYEI KÖRKÉP \ 1 fürl Olvasóink írják ....... Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szer­kesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rö­vidítve jelentetjük meg. Megszűnt egy iskola A gyermekzsivajnak vége. Itt, ezen a helyen, sok évtized után először már szeptemberben nem várják a kisiskolásokat. Hiábavalónak bizonyult az idejáró gyermekek szüleinek, a város országgyűlési képviselőjének akciója—az iskolát a bezárástól nem tudták megmenteni. Az idő vasfoga meg a használat kikezdte az épületet. Málladozik a vakolat, hull a csempe, egyik helyiségben még a mennyezet is leszakadt. Az önkormányzatnak nincs pénze — pontosabban erre nincs pénze — felújítani. Ahogy a megszüntetést javasló előterjesztésben áll: ,Az egyházi tulajdonban lévő épület felújításához a képviselő- testület nem tud anyagi forrást biztosítani. De nemcsak a pénzről van szó. Szarvas városának és környékének demográfiai adatai riasztóak, ami következménye és egyik jellemzője a terület gazdasági — és tegyem hozzá —, társadalmi elmaradottságának. A jövőt képviselő fiatalság aránya kisebb, az időskorúak aránya nagyobb, mint a megyei vagy az országos átlag. 18 év alattiak 60 év felettiek %-os aránya Szarvas város 20,7 22,0 Szarvas és környéke 20,2 23,1 Békés megye 21,7 21,0 Ország 22,2 19,4 (1996. január I -jei adatok alapján) Ma Szarvas városában nagyjából 500 általános iskolással van kevesebb, mint a 80-as években. Szakmai és gazdasági okok miatt a Csatai-féle 4 tantermes iskola bezárása tehát csak idő és elhatározás kérdése volt. Az a mód, ahogyan ezt egy szakmai lobby kieszközölte és végre­hajtotta, nem állja ki a kritika próbáját. Az épület tulajdonosa, az Evangélikus Ó-templomi Egyházközség 1995 novemberében az önkormányzattal egy megállapodást írt alá a visszakapott iskolaépület további hasznosítására abban a hiszem- ben, hogy az épület eredeti funkciója megmarad, vagyis a városrész kisiskolásainak oktatását fogja szolgálni addig is, amíg az egyház a működés feltételeit biztosítani nem tudja. Az önkormányzat az épület eredeti funkcióját egyoldalúan meg­szüntette, anélkül, hogy tudta és beleegyezése nélkül a tanév befeje­zése után azonnal elszállították az iskola valamennyi mozgatható berendezését, noha a már jelzett .Megállapodás" kimondja: ,Az ingatlanban lévő, működéshez szükséges berendezési tárgyak tulaj­donjogának rendezéséről... a felek külön megállapodást kötnek." Az már csak amolyan ráadás, hogy az épületben található, volt szolgálati lakás néhány évvel ezelőtti — városszerte ismert — bérlője szintén megjelent a helyszínen és önkényesen, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül fölszedte a belső udvar kerítését és más anyagokkal együtt elszállította. Mi az ami megmaradt? Egy lelakott, részben balesetveszélyes épület és természetesen az évek során kidobott lom és szemét, melyre az igen szorgalmas szállítóknak, sem az épület eddigi kezelőjének nem terjedt ki a figyelme. A város evangélikus lakossága az eset kapcsán meggyőződhetett arról, hogy az egyházzal kapcsolatos hivatalos és ünnepélyes szóla­mok és a gyakorlati tettek között milyen mérhetetlen különbségek vannak. Megszűnt egy iskola. Itt, a Tessedik és a Vajda Péter út sarkán sok évtized után először, és már sohasem várják a kisiskolásokat. Józsa Lajos Egyéves évforduló Sarkadon Visszhang Garantált árrés Június 30-án szokásomhoz híven átkerékpároztam Sarkadra, a piacra. Mi, akik azon a vasárnapon ott voltunk a piacon, a lokál­patriotizmus nagyon szép példájának lehettünk tanúi. Egy éve avatták fel a sarkadi piacot, amire már nagy szüksége volt a városnak. Azonkívül, hogy az intézmény lakossági szolgáltatást elégít ki, az új piac megléte hozzájárul a település városi színvona­lának növekedéséhez is. Az egyéves évfordulóról méltó módon megemlékezett a városi önkormányzat. A polgármester beszédé­ben kihangsúlyozta a piac szükségességét, érzékeltette azt, hogy az új piac a fejlődés útjához hozzátartozik. Kedves műsorral leptek meg bennünket a gyerekek is. A szimbolikus, egygyertyás tortát felszelték, majd felkínálták a vásárolók között. Valahol itt kezdődik a lokálpatriotizmus! Ha tudunk örülni minden apró kis részered­ményeinknek, ha büszkék vagyunk arra, hogy településünk fejlődik, gazdagodik. A törődés, odafigyelés, lokálpatriotizmus csodákra képes. Sarkad, az egykori ,,porfészek, sárfészek” nap mint nap, szemünk láttára válik városias településsé. Sarkad esetében a városi cím mára már nem csupán formalitást jelent. A város szó egyre inkább tartalommal telítődik meg. Talán már a településen keresztül utazó idegen is érzékeli a település városi jellegét. Ha ez így igaz, ennek csak örülhetünk. Endrédi Károly, Kötegyán Garantált ár, garantált átverés? című cikkükhöz szeretnénk mi is egy pár szóval hozzászólni. Az aratás idején mindig örökzöld téma lesz, hogy a bérlőnek meddig éri meg a termőföldeket bérbe venni, a bérbeadó pedig mindig magasabb földhaszonbérleti díjat akar kialkudni. Sajátos helyzet alakult ki az idén. A háza ára több, mint kétszeresére nőtt, ami az AK-ban kifejezett bérleti díjakban is tükröződik. Utalás történt a cikkben arra, hogy a szarvasi StaBák Agro Line Kft. öt évre szóló bérlet esetén 35 kg, 10 év után 45 kg búza/AK bérleti díjat ígér. Csak nehogy ez is garantált átverés” legyen. A gazdálkodók körében figyelembe véve a bérbeadók érdekeit is, 25 kg búzára tehető az a bérleti díj, amely mindkét fél számára elfogadható. Vajon milyen Eredményes gazdálkodás ad lehető­séget a kft.-nek ilyen nagyságrendű bérleti díjakra? Jó lenne, ha erről nyilatkoznának, és megindokolnák, hogy miből tudnak ennyit fizetni. Vállalnák-e azt, ha olyan biztosak a dolgukban, hogy előre kifizetik a bérleti díjat? Számításaink szerint a szolgáltatási díjak, a termelési költségek a másik oldalon 35 kg búza földhaszonbérleti díj fizetésére nem adnak lehetőséget. Ilyen arányok mellett a bérlőnek alig marad haszna, akkor meg miért vállalná a termelési kockázatokat. Szabó Gyula mezőgazdasági egyéni vállalkozó, Vésztő Visszhang Utoljára az újkígyósi kábeltévéről Barna Mihály július 23-án megjelent olvasói levele nyomán tétele­sen: 1. A község ,,elöljáróinak" nem volt és nem is lehet lehetőségük bepillantani egy bt. gazdálkodásának könyvelésébe. Az üzemeltetési költség sok vagy kevés, az nézőpont kérdése. 2. Az életmód-kérdéssel nem tudok mit kezdeni. Újkígyóson mindenki ismer mindenkit, tudják, ki milyen életmódot folytatott és folytat. 3. A helyi televízióban való szereplés lehetőségéről meg kell kérdezni a nagycsaládosok egyesületét, az Ipolyi Arnold Népfő­iskolát, gazdakört, erdélyi kört, cukorbetegek klubját és a képviselő- testület tagjait. 4. Tulajdon. Ez a lényege a dolognak. Volt egy áfész-ügy Újkígyó­son. Barna úr kinevetett akkor, hogy enyém a szövetkezet az 500 forintos részjeggyel. Hol van ma az áfész? A kábeltelevízió hálózati része az enyém és a többi 1300 újkígyósié. Nem szeretném, ha a szövetkezet sorsára jutnánk. 5. A média bizony hatalom! Éppen ezért nem lehet az, hogy egy ember rendelkezzen ezzel a ,,hatalommal”. A médiatörvény Újkí­gyósra is vonatkozik. 6. Én a „kutyát csóváló farokról” írtam, nem a farkát csóváló kutyáról. Valóban a lakosságot próbálom képviselni, de Barna úr kit képvisel? 7. Ha az újkígyósi kábeltelevízió-tulajdonosok megbízzák a képviselő-testületet érdekeinek képviseletével, ha majd lesz érvé­nyes és áttekinthető, mindenki számára ismert (mert most nincs) működési szerződés, reményeim szerint nem kell majd így levelez- getni az Apentúra Bt. képviselőjével. 1997/VII. BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves lejá­ratú Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpa­pírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 24%­ot kamatozik, ami az egyéves futam­idejű értékpapírok között különlege­sen jónak számít. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalmban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank és az MNB fiókjai­ban napi áron adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen el­érhető, hiszen - amint az az alábbi listá­ból is látszik - igen sokan forgalmazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/VII.) 1996. július 22- től augusztus 2-ig jegyezhető. Jegy­zési árfolyam az első héten 99,50%, a második héten 100%. A kamatozás kezdő időpontja 1996. augusztus 7. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Inter-Európa Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 5. • Magyar Hitel Bank Rt. 5540 Szarvas, Béke út 1 , Békéscsaba AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u 6 VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Dócs Zoltán önkormányzati képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents