Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
1996. július 29., hétfő HAZAI TÜKÖR Létminimum alatt. A kormányzat visszaél a hét és fél ezer tűzoltó emberségével és szakmai tisztességével, amikor hagyja, hogy tovább romoljanak élet- és munkakörülményeik. Egy felmérés szerint a tűzoltók 80 százaléka a létminimum alatt él. Ezt Lezsák Sándor, az MDF elnöke jelentette ki tegnapi rendkívüli sajtó- tájékoztatón azután, hogy szombat reggeltől vasárnap reggelig vendégeskedett a budapesti tűzoltóságnál. Tettes kerestetik. Félmillió forintot ajánlott fel a budapesti főpolgármester annak, aki a közelmúltban az Astoria aluljáróban több lövést leadó ismeretlen személy nyomára vezeti a rendőrséget - közölte Demszky Gábor a budapesti rendőrfőkapitánnyal tartott közös sajtótájékoztatóján. Keresik azt a névtelen levélírót is, aki a műit héten informálta a rendőrséget. Fókuszban a napsugár. Az ultraibolya-sugárzás egészségre veszélyes hatásait vizsgálják a kutatók az MTA Biofizikai Kutatólaboratóriumában és a szabadban augusztus 15-től két hétig. Összehasonlító méréseket végeznek a Bükk-fennsí- kon, majd mesterséges fényforrásokat felhasználva, az intézetben is. Vizsgálják, nem károsak-e az emberi szervezetre a különböző szoláriumcsövek. A tapasztalatokról nemzetközi konferencián tartanak. Egyházi ünnepség. Magyar-szlovák egyháztörténeti ünnepséget rendeztek szombaton Esztergomban, Rudnay Sándorra, Magyarország egykori hercegprímására emlékezve. A szentmise után megkoszorúzták a Bazilika altemplomában lévő sírját. A tudományos konferencián egyházi méltóságok és történészek méltatták a XVIII. század második felében és a XIX. század elején élt főpap munkásságát. MIEP-rendezvény. A honfoglalási évforduló alkalmából rendezett ünnepséget szombaton Sümegen a Magyar Igazság és Élet Pártja. Csurka István pártelnök beszédében hangsúlyozta: a nemzet vegye tudomásul a történelem tényeit, nézzen szembe velük, de soha ne adja fel az igazságért vívott harcot. Az ünnepségen jelenlévők millecentenáriumi díszkutat avattak. Bélyegfesztivál. A megadott határidőre 25 ország 250 kiállítója jelezte, hogy szeretne részt venni azon a bélyegkiállításon, amely augusztus 12-én nyílik a budai Várban a honfoglalás 1100. és az első magyar gyártású postai értékcikk megjelenésének 125. évfordulója alkalmából. Hadat üzennek a tetőkön villogó reklámoknak, a plakátdzsungelnek Törvény készül a hirdetőtáblákról Rendet vághat a reklámdzsungelben egy most készülő törvény. Az óriásplakátok, táblák, falragaszok, fényreklámok kihelyezését szabályozó jogszabály fontosságát senki sem kétli, de a tervezett tiltó passzusokról máris élénk vita dúl. Néhány rendeletén kívül semmi sem szab gátat a szabadtéri reklámhordozók terjedésének, s arra sincs egységes szabály, hová rögzíthető, ragasztható, állítható a sokszor ízléstelenre sikeredett „mű”. A káosznak januártól vége lehet. Információink szerint a jövőben kizárólag engedéllyel helyezhető el fényreklám, fél négyzetméternél nagyobb plakát, illetve műemléki környezetben mindenféle hirdetés. Az utak mentén sorjázó óriásplakátokat is kijjebb „tessékelik”, a közút határától legalább 20 méterre kaphatnak helyet. A járdára csak az adott terméket, szolgáltatást kínáló bolt közvetlen közelében szabad hirdetőtáblát állítani, s az épületek tetejének „díszeitől” is el kell búcsúznunk. Magánterületen a tulajdonos beleegyezése szükséges a reklámtáblák felerősítéséhez, míg a plakátok, szórólapok kiragasztására csak a hatóságilag kijelölt helyeken lesz mód. Minden reklámhordozón fel kell majd tüntetni, hogy ki a megrendelője, illetve közzétevője, s ez utóbbit terheli majd a jogszabály megszegéséért a felelősség. A Magyar Közterületi Reklámszövetség tiltakozik a tervezett szigorítások ellen, mondván: inkább növelni kellene a reklámfelületek számát. Érveik szerint Belgiumban egy négyzetkilométernyi területre 16 négyzetméternyi óriásplakát-felület esik, Ausztriában 12,4, Magyarországon pedig ez csak 2,6. Döntés ősszel lesz a parlamentben. Takács Mariann Anna királynők. Országszerte vigasságokon köszöntötték szombaton az Annákat. A 171. hagyományos, balatonfüredi Anna-bálon a 17 éves Kelemen Szilvia nyerte el az aranyalmát. Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában először rendeztek Anna-bált, jótékonysági céllal. A legszebb - képünkön két udvarhölgyével - Szemerédi Judit lett. fotó: feb/diósi imre Ne féltsd a lányokat, meg tudják védeni magukat Bátorságot ad az aura ereje A nők csak nők a közgondolkodásban még a XX. század végén is. Hozzáidomultak, hogy mindenre igent kell mondaniuk, és leszoktak arról, hogy tiltakozzanak. Az angol királynő kivételével a hölgyeket jobb esetben gyenge, támogatásra szoruló, rosszabb esetben védtelenségüket kihasználható lényeknek tartják. Alasztics Zsuzsa fekete öves dzsú- dómester arról beszél, hogy ez másképp is lehetne. Külföldi kutatók még a történelmi hősnőről, Jeanne d’Arcról is szeretnék bebizonyítani, hogy szellemi-fizikai erőnlétét nem önnön erejének, hanem bizonyos hormonok hiányának köszönheti. Pedig az izmok és a lélek éppúgy edzhető a női testben, mint a férfiéban. Alasztics Zsuzsa 16 éve dzsú- dózik. Saját és női tanítványainak tapasztalatai rácáfolnak e véleményekre.- Nagyon ritkán volt szükség arra, hogy a hétköznapi életben használjam a mestereimtől tanult technikákat - állítja. - Nem azért, mert engem elkerültek a zaklatások, hanem mert a dzsúdónak köszönhetően megváltozott a fellépésem, a tartásom. Tudom és érzem, hogy ez sugárzik belőlem, s alkalom- adtán távol tartja a bajt. Ám vannak helyzetek, amelyekben az aura ereje kevésnek bizonyul. Ilyenkor egyszerűen megvédem magam. Az a dzsúdó, amit én oktatok, a tradicionális japán önvédelmi technikákra épít. Tanítványaim először is megtanulnak úgy esni, hogy a legkisebb sérüléssel vagy anélkül ússzák meg a háztartási baleseteket, vagy éppen a váratlan küzdelmet. Elsajátítják a védekezés mozdulatait. A dzsúdó szelleme megköveteli a másik ember tiszteletét még akkor is, ha az nem jó szándékkal közeledik. A védekezésnél fontos tehát óvni a támadót is, ha nem az életedre tör. Jellembéli elvárásaim vannak a tanítványaim iránt, és kizárom azokat, akik visz- szaélni, ártani akarnak a dzsú- dóval. (bozsó) Nincs szakadék a kormány és a társadalom között Koalícióban 1998 után is? 1998 után is van esély a szocialisták és a liberálisok közötti koalíciós együttműködésre. Sok ésszerű ok van arra, hogy egy újabb, a mostanihoz hasonló eszmei-ideológiai tartalmú koalíciós szándék megfogalmazódjék. Ezt Kósáné Kovács Magda fejtette ki szombaton a szocialista párt hétvégi politikai piknikjén. Az MSZP ügyvezető alel- nöke szerint az elmúlt két esztendő legnagyobb eredménye az, hogy a kormány és a társadalom között nem keletkezett olyan szakadék, mint amilyen az előző kabinet idején alakult ki, és mélyült el. A mostani kormány ugyan elkövetett hibákat, voltak át nem gondolt intézkedései, de volt ereje azokról nyíltan beszélni, és tévedéseivel szembenézni. Bár a társadalom részéről sok kritika érte a pártot és a kormányzatot egyaránt, a bírálat „érte, értünk szólt”, és egy átmeneti időszakot kivéve nem járt együtt sem a kormány, sem a legnagyobb kormányzópárt iránti bizalom elvesztésével - vélekedett. Kifejtette: az irányválasztás helyes volt, korrekcióra nincs ok, de a választott úton jobban oda kell figyelni a „balesetek” elkerülésére. Csintalan Sándor ügyvivő óvott attól, hogy a párt már most megkezdje a kampányt. Mint mondta: ha a következő másfél évben a legnagyobb kormányzópárt azzal foglalkozik, „amire a jogosítványa szól”, akkor jók az esélyei a következő választásokon is. Hatszáz kilométer lóháton Emléktúra a millecentenárium tiszteletére Útnak indult tegnap a zempléni Alsóberecki határában felállított jurtatáborból a Honfoglalás emléktúra 58 lovasa, akik az útközben majd hozzájuk csatlakozókkal Ópusztaszerig követik a honfoglaló magyarok útvonalát. A lovasok Kér, Keszi, Tarján, Megyer, Kürtgyarmát, Nyék és Jenő törzsét képviselik, s több mint 600 kilométert tesznek meg augusztus 20-ai megérkezésükig az országos ünnepségre, Ópusztaszerre. Sok tucat honfoglaláskori településen vernek tábort, és látványos bemutatókat tartanak. A túrát és a hozzá kapcsolódó kulturális programokat a Honfoglalás és Örökségünk Alapítvány szervezte hagyományteremtő szándékkal, a millecentenáriumi állami ünnepségsorozat részeként. Az út során a magyar lovas, vadász és katonai hagyományok felelevenítése mellett tudományos előadások, kézműves bemutatók, valamint folklór programok segítségével átfogó képet kívánnak adni honfoglaló őseinkről, kulturális örökségünkről. A vonuló tábor berendezése, a lovasok öltözete, fegyvereik is ezt a célt szolgálják. A tábor felszereléséhez számos szervezet, vállalkozás, múzeum és magánember nyújtott segítséget, a lovasok pedig maguk varratták kaftánjaikat. Augusztusban finnugor világtalálkozó Rokonlátogató kongresszus Tizenhét nemzet mintegy félezer képviselője jelezte részvételét a finnugor népek augusztus 16-án kezdődő II. világkongresszusára. A budapesti találkozót ópusztaszeri kirándulással egészítik ki. A különböző országokból 20- 20 tagú küldöttségek érkeznek hazánkba - tudtuk meg Botka László országgyűlési képviselőtől, a világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének elnökétől. - Más vendégek megfigyelői státusban kísérhetik figyelemmel a tanácskozás eseményeit. A finnek, az észtek, valamint az oroszországi öt finnugor tagköztársaság és két autonóm körzet küldöttei mellett várják a határon túli magyarok delegációit is. Megfigyelőként jelen lesznek az Európa Tanács, az UNESCO és más nemzetközi szervezetek szakértői, illetve az érintett országok nagykövetei. Magyarországot a parlamenti pártok és a tudományos élet reprezentánsai mellett a Külügyminisztérium és a művelődési tárca szakértői is képviselik majd. A napokban körvonalazódott a szakmai program: a tudományos tanácskozás augusztus 17- én a Parlament kongresszusi termében plenáris üléssel kezdődik. Megnyitót várhatóan Göncz Árpád köztársasági elnök mond. A szekcióüléseket a Dózsa György úti kongresszusi központban tartják. Családi öröm. Egyéves múlt a trónörökös kenguruéknál, a Budapesti Állat- és Növénykertben. Bár a kicsi rabságban született, szépen fejlődik, köszönhetően a kengurumama óvóféltő szeretetének. fotó: feb/diósi imre Chartresból érkezett a latin nyelvkönyv Pécs püspökéhez Mindig otthon voltak nálunk a tudományok Először ad átfogó képet a magyar nevelés napjainkig terjedő históriájáról az a tudományos munka, amely az iskolázás kezdetének ezredik évfordulója alkalmából látott napvilágot. Szerzője Mészáros István egyetemi docens, neveléstörténész. 996 körül létesült az első iskola a dunántúli Szent Márton- hegyen, a mai Pannonhalmán - mondja bevezetőül a történész. - A dokumentumok szerint Bonipert pécsi püspök alig néhány esztendőre rá, az 1010- es évek elején latin nyelvtankönyvet kért Chartres püspökétől, már saját káptalani iskolája számára. Ezekben az években készült el István király esztergomi udvarában az első hazai, nevelői célzatú írásmű, az Erkölcstanító könyvecske. Fennmaradt ezekből az időkből az első tanító: Valter magiszter neve is, aki Csanád vármegyében működött. Iskolaügyben hamar felzárkóztunk a fejlett nyugathoz. Nagy számban és magas színvonalon képeztek itthon az egyházi - és egyben világi feladatokat is teljesítő - értelmiségieket. A 14-15. századtól azután a kifejezetten világi oktatás szintén átörökítette ezt az igényességet. S ez jellemezte később is a magyar iskolát. Hadd utaljak a sárospataki, a debreceni, a nagyszebeni, a pápai kollégiumra. Hasonlóan büszkék lehetünk - kicsit nagyot ugrunk az időben - a múlt század végi és a két világháború közötti nagy hírű alma materekre, mint amilyen a budapesti Fasori Gimnázium volt. Ebben az anyagi javakban soha nem dúskáló országban nem alaptalanul beszélünk a „szürke állományról”, mint legnagyobb kincsünkről - hangsúlyozta Mészáros István. Itt mindig voltak európai színvonalú és igényű iskolák, amelyek szoros kapcsolatot tartottak a nyugati szellemi áramlatokkal. „Otthon érezték magukat” errefelé a tudományok, barátságban voltak az anyanyelvvel, de az idegen nyelvekkel is. Olyan kiválóságokat neveltek, mint Szent-Györgyi Albert, Teller Ede. A folyamat a 20. század második felében sem szakadt meg. Ha magyar diákok nem is tanulhattak olyan nagy számban a külföldi egyetemeken, mint korábban, a diákolimpiákon, a nemzetközi megmérettetésben soha nem vallottunk szégyent. A ’80-as évektől a politika is felismerte a tudás szerepéi az ország általános fejlődésében. Nem csak az ezeréves magyar iskolarendszer van átalakulóban. Hiszem, hogy az oktatásügy megerősödve vészeli át a változásokat, (deregán)
