Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

1996. július 1., hétfő KÖRKÉP Akikre büszkék a gyomaendrődiek Gyomaendrőd Város Önkor­mányzata a hétvégén nagysza­bású gálaestet rendezett a településről elszármazott jeles személyiségek tiszteletére. — Találkozzunk, hogy talál­kozhassunk! — idézte az est mottóját, a meghívottakkal és helybéli közönséggel zsúfolásig telt színházteremben dr. Frankó Károly polgármester, aki mindenekelőtt a város díszpol­gárait köszöntötte. Orvosok, szociológusok, mérnökök, fotóművészek, szín­művészek és tudósok látogattak haza erre a napra. A polgármes­ter a vendégek közül külön üd­vözölte Sztanyik B. László su­gárbiológust, Dinya László he­lyettes államtitkárt, dr. Latorcai János országgyűlési képviselőt, dr. Smidth Péter professzort, az Alkotmánybíróság tagját és Gergely Ágnes írót. Bár jelen lenni nem tudott, lélekben a föl­dijeivel ünnepelt Határ Győző, Fenákel Judit, Sirokai Zsuzsan­na zongoraművésznő és Pál Lé- nárd. Az elszármazott, neves mű­vészeket felvonultató est házi­gazdája, Kiszely Zoltán a Békés Megyei Jókai Színház művésze volt. A gálán fellépett Frankó Tünde, a Magyar Állami Opera­ház magánénekese, Kállai Fe­renc, Érdemes Művész, Veréb Judit énekművész, Zombori Ka­talin és Szilágyi István színmű­vészek. Produkciójukat a publi­kum vastapssal köszönte meg. A műsorban szerepeltek még táncosok, továbbá a zeneiskola volt és jelen növendékei. A gálát követően a város fo­gadást adott a vendégek tisztele­tére. Cs. R. Megalakul az ICRA ifjúsági tagozata Szombaton este Békéscsabán, az Arany János Középiskolai Kollégiumban nyitották meg a Nemzetközi Katolikus Vidéki Szervezetek (ICRA) találkozó­ját, mely július negyedikéig tart. A családias hangulatú megnyi­tón Guliga György plébános kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Simon Imre a megyei közgyű­lés elnöke és Biagio Notarangelo monseigneur, az ICRA lelki vezetője megnyitotta a nemzet­közi találkozót. Az összejövetel elsődleges célja, hogy létrehoz­zák a katolikus vidéki szerveze­tek ifjúsági tagozatát. Örömteli, hogy a szervezet számára törté­nelmi lépést Békéscsabán teszik meg., sajnálatos azonban, hogy utazási nehézségek miatt, több külföldi tagszervezet lemondta a részvételt. A Németországból. Olaszor­szágból, Lengyelországból, Er­délyből és itthonról érkezett ke­resztény fiatalemberek célja, hogy a mezőgazdaságban dol­gozókat összefogva, a vidék technikai felemelkedésén túl, az emberek lelki, vallási fejlődését is biztosítsák. A héten a résztvevők meglá­togatják Medovarszki András csabai gazda mintagazdaságát, kirándulnak Szegedre, Dobozra és Gyulára, valamint előadáso­kat hallgatnak meg az egyes or­szágok vidékeinek gazdasági és vallási helyzetéről. K. A. Geográfusok vándorgyűlése A gyulai városháza dísztermé­ben szombaton reggel dr. Ne- merkényi Antal, a Magyar Föld­rajzi Társaság főtitkára nyitotta meg a honi geográfusok 49. ván­dorgyűlését, melynek részt­vevőit Lebenszky Attila polgár- mester is köszöntötte. MintCse- ri József, a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti és Katonaföldrajzi Intézetének pa­rancsnoka elmondta, térkép- szolgálatuk visszatért a társaság kebelébe csaknem 40 éves, kényszerű szünet után. Tóth Ágoston, a honvéd ezredes egyik kezdeményezője volt a társaság 1872-es megalakulásá­nak, hogy a művelt nyugathoz hasonlóan a tudományterületet és művelőit hazánkban is össze­fogják. Három éve megszűnt a katonai térképek titkossága: el­készítették a Magyar Köztársa­ság területét lefedő katonai tér­képeinek digitalizálását, ezzel nem csak a honvédség, a nem­zet, a gazdaság számára is meg­alkották a földrajzi információs rendszert. Elsősorban az állam- igazgatás, de a regionális terü­letfejlesztés, a környezetvéde­lem, a kutatások hasznos segítője is lehet. A Magyar Földrajzi Társa­ságnak ma 1300 tagja van, összefogja a földrajz oktatóit, tudományos kutatóit, s szimpa­tizánsokat is befogadtak soraik­ba. Céljuk a tudomány művelé­sének, népszerűsítésének, az ok­tatás továbbfejlődésének segíté­se. A társaság a Magyar Tudo­mányos Akadémiáról szerveze­tileg levált, de kapcsolatuk mind anyagi, mind szellemi téren to­vábbra is szoros. A második vi­lágháború utántól minden évben más megyében rendezik meg vándorgyűlés keretében a tudo­mányos ülésszakokat. Közgyű­lésüket, a 120.-at most tartották Gyulán. Sz. M. Vatikáni tárlat a Prímási Palotában A kereszténység történelmünk elválaszthatatlan része Kultúrtörténeti ritkaságok a tárlóban FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolata címmel egyháztörténeti kiállítás nyílt a hét végén az esztergomi Prímási Palotában, a millecen- tenárium alkalmából. Az ese­ményen megjelent Göncz Ár­pád köztársasági elnök is. Megnyitójában Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius emlékez­tetett rá: helyesen döntött Ist­ván fejedelem, amikor elhatá­rozta, hogy kapcsolatba lép Rómával, és királyi koronát kér II. Szilveszter pápától. Göncz Árpád azt hangsú­lyozta, hogy a Szentszék az ál­lamalapítástól kezdve napja­inkig minden támogatást meg­adott hazánknak; a keresz­ténység része történelmünk­nek. A tárlaton magyar és a Va­tikántól kölcsönkapott írásos dokumentumok, liturgikus tárgyak, festmények, metsze­tek, szobrok láthatók. Aggodalom az eleki román iskoláért Az országos önkormányzat nyűt levele Tabajdi Csabához A román nemzetiségi oktatás a megmaradás egyik nagyon fontos tényezője, mégis isko­lák szűntek meg elsősorban Hajdú-Biharban és a gondok ma is élnek — utalt az eleki példára a Magyarországi Ro­mánok Országos Önkor­mányzatának szombaton, Gyulán tartott közgyűlése. Törvénymódosítással kellene elejét venni annak, hogy a nemzetiségi kisiskolák műkö­dése érdekében ne az inter­venciós alaphoz fordulás le­gyen a mentő szalmaszál. A közgyűlés megdöbbenve fogadta az eleki képviselők jelzését, hogy a július elsejétől városi rangra emelt Elek első, hétfői képviselő- testületi ülésén ismét napi­rendre tűzi a helyi román is­kola ügyét. Noha tudott volt az országos román önkor­mányzat előtt, hogy az állam az eleki román iskola finan­szírozási gondjait meg kíván­ja oldani az említett interven­ciós alapból, az ígért pénzt az­óta is várják. A nemzetiség­hez tartozó szülők, gyermeke­ik, a pedagógusok nagy bi­zonytalanságban vannak, folytatódik-e a tanítás a le­romlásra „ítélt” iskolában. Ugyanis a települési önkor­mányzat szorult anyagi helyzetében kimondta má­jus 6-i ülésén, hogy a kisis­kolát július 15-én megszün­teti, ha azt az állam a szük­séges pluszösszeggel nem finanszírozza. Az idő szorí­tásában a közgyűlés nyílt le­vélben fordult Tabajdi Csa­ba politikai államtitkárhoz. „Az országos önkormány­zat aggodalommal vette tu­domásul, hogy a kisebbségi kisiskolák megfelelő köz­ponti költségvetési támoga­tás hiányában vannak, pél­dául az eleki települési ön- kormányzat július 1-jei ülé­sén ismét napirendre tűzi a helyi román iskola meg­szüntetésének kérdését.” A Gyulán tartózkodó Tabajdi Csabával szót vált­va a politikai államtitkár la­punknak ezt válaszolta: — Az iskolák ügyében a Művelődési és a Közoktatá­si Minisztérium az illeté­kes. Örültem volna, ha az országos román önkormány­zat, amely tudatában van en­nek, a levelet elküldi Magyar Bálint miniszter úrnak is. Másrészt az országos román önkormányzat tájékozódott arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal, s a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal az el­múlt hetekben intenzíven foglalkozott a kisiskolák 1996-os költségvetési kérdé­sének megoldásával. Ilyen értelemben némileg meglepő a nyilatkozat. Főképpen azok után, hogy az eleki polgár- mesterrel beszélt Orsós Éva, a hivatal elnökasszonya, ma­gam is több esetben: az inter­venciós keretből kap még eb­ben a félévben egy gyorsse­gélyt. ígéretet kapott, hogy ebből a költségvetési támo­gatásból az eleki iskola hoz­zájut a szükséges összeghez. Nem tudom, történt-e olyan újabb fejlemény, amely az országos román önkormány­zat eme nyilatkozatát indo­kolttá teszi — mondta Tabajdi Csaba. Szőke Margit Újra randevú/.nak. Vasárnap Gödöllőn befejeződött a ma­gyar polgármesterek első világ- találkozójának ötnapos ese­ménysorozata. Az ezernél több hazai és külföldi település veze­tői egyesületet alakítottak an­nak elősegítésére, hogy minden magyar helységnek legyen egy határon túli testvérvárosa, köz­sége, és így a különböző orszá­gok polgárai közelebb kerül­hessenek egymáshoz. A részt­vevők azt is elhatározták, hogy ezentúl kétévenként megrende­zik a magyar polgármesterek világtalálkozóját. Segítőkészség. Amint számba veszik Sármellék és a többi vi­har sújtotta magyar település pontos kárait, a kormány sürgős döntést hoz a támogatás módjá­ról és a segélyek végleges ösz- szegéről. Ezt Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelentette be rövid helyszíni látogatásán. Tiltakoznak. Országos de­monstrációt szervez október 5-ére a Parlament elé a Magyar Demokrata Fórum - jelentették be a párt tegnapi tájékoztatóján. Az Országgyűlés ugyanis októ­berben tárgyalja az 1997. évi költségvetést, s így akarják fel­hívni a képviselők figyelmét az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokra, kiste­lepülésekre. Jobbat ígérnek. A jelenlegi hatalom minden gazdasági esz­közt egy szűk érdekcsoport ke­zébe enged át - állította szom­bati nagygyűlésén Torgyán Jó­zsef, az FKGP elnöke. Azt is közölte, hogy a Kisgazdapárt alternatív gazdasági programja a külföldi érdekek kiszolgálása helyett a magyar érdekeket ál­lítja előtérbe. Nem kritikátlanul. A Balol­dali Ifjúsági Társulás nyíltan vállalja az MSZP-hez fűződő kapcsolatát, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kri­tika nélkül fogadja a szocia­lista politikusok döntéseit. A tagság reméli, hogy a fiatalo­kat érintő kérdések megoldása nagyobb figyelmet kap a kö­vetkező időszakban - hang­zott el a szervezet hét végi közéleti találkozóján. Csokrok mestere. Lódri Csaba képviseli hazánkat jö­vőre a virágkötők amszterdami világversenyén. Az oroszlányi fiatalember ugyanis megnyerte a hét végi III. Víz-, Zene- és Vi­rágfesztivál alkalmából megtar­tott országos seregszemlét. A raji művészei. Országos Grafikai Biennále nyílt vasár­nap Miskolcon. A seregszem­lén 130 művész 250 alkotása látható. A magyarok mellett szlovák művészek műveit is ki­állították. Finn püspök Békéscsabán Vasárnap, Békéscsabán az Evangélikus Nagytemplom­ban Kalevi Toiviainen finn püspök hirdetett igét. A püspök a Magyar—Finn—Észt Evan­gélikus Egyházak, Budapesten megrendezett teológiai konfe­renciájának keretében látoga­tott a békéscsabai evangélikus egyházközségbe. A püspök Helsinki közelében él. — A finnugor rokon or­szágok 1937 óta szerveznek közös konferenciákat — mondta a finn püspök. Az idén az Európában zajló identitás változásokról érte­keztünk. Ez a téma azért fon­tos, mert az utóbbi években rengeteg változás történt a kontinensen. Mi finnek ta­valy óta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, Magyar- országon pedig a szocializ­mus felbomlása utáni átala­kulás jelent nagy változást. Természetesen mindezeket a kérdéseket az evangélikus egyház szempontjából vizs­gáltuk. — Beszélgetésünk előtt a békéscsabai evangélikus nagytemplomban találkozott a hívekkel. Járt már Békés­csabán? — Tíz évvel ezelőtt egy egyházi csoporttal jártam itt. Nem egyházfőként, hanem egyszerű turistaként. Nálunk Finnországban nagyon ked­velik és tisztelik a magyaro­kat. Örülök, hogy nekem is sikerült megismerkedni az önök kultúrájával. — Az istentiszteleten mi az amit elmondott, üzent a hívek­nek? — Azt, hogy boldogság egy ilyen közösséget összefogni, és hogy nagy öröm számomra, hogy itt lehetek. — Mit visz haza magával tölünk Magyarországról? — Elsősorban a konferencia egyik előadásának gondolatvi­lágát, mely az elmúlt évek ma­gyarországi változásairól szólt. Jártam a Nemzeti Múzeumban, annak az élményét, a békéscsa­bai látogatás örömét, és termé­szetesen egy szép táskát a fele­ségemnek. — Legközelebb mikor láto­gat Békéscsabára ? — Ha tehetném, már a jövő héten eljönnék. (kovács) Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Üllőnk van. Addig üsse, amíg forró. Jelentkezését a 06 (80) 200-002 INGYENESEN HÍV- HATÓ telefonszámon várjuk. Telefonos jelentkezésekor .kérjük, ne feledje bemondani az alábbi jeligét: Amennyiben a fenti, ingyenes telefonszám az Ön körzetéből nem kapcsolható, kérjük, hívja a következő ________. budapesti számot: 06 (1) 268-8606 (31354)

Next

/
Thumbnails
Contents