Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
GAZDASÁG 1996. július 23., kedd Szövetkeztek A kis tételben állattartással foglalkozók körében nem hangzik újdonságként, ha értékesítési gondokról esik szó. A tavaly Füzesgyarmatról indult kezdeményezés, ami összefogásra buzdította a kistermelőket, mára komoly érdekvédelmi csoporttá vált: ők a Békés megyei sertéstartók sertésértékesítési szövetkezete. A megye több településén alakult helyi szervezet így februárban kilenc fővel. Nagyszénáson is, ami mára 43 fős csoporttá nőtte ki magát. A napokban közgyűlést tartottak, melyen részt vett Hegyi József elnök és Zsilák Mihály kereskedelmi üzletkötő is. Az eddig elért eredményekről és tervekről a helyi csoport vezetőjét, Misák Ferencet kérdeztük: — Néhány szót a megalakulásról. Ahol ennyi ember érdekeit sértik a közismert dolgok a sertéstartásban, feltétlenül lépni kellett valamerre. Az érdekvédelmi szervezet létrehozását itt, Nagyszénáson teljes mértékben támogatta, segítette a polgár- mesteri hivatal is. A belépés egyetlen feltétele, hogy részjegytőkét írasson a tag, ezután az értékesítés gondjával nem kell foglalkoznia, csak a termeléssel. A tavasszal a közismerten nehéz körülmények ellenére korrekt üzleti kapcsolatainknak köszönhetően 34 gazda 240 darab sertését értékesítettük elfogadható áron. Célunk, hogy széles feldolgozói körben kiépítsük érdekeltségeinket, olyan szerződési megállapodásokat kötve, melyek oda-vissza a termelőre és a feldolgozóra egyaránt érvényesek, és szükség esetén feltétlenül szankcionálhatók. Bár nagy előnynek tartjuk, hogy dömping idején az általunk leszerződött sertések soron kívül levágásra kerülhettek, ezen felül szeretnénk elérni egy mindenkoron gazdaságos ár kialakítását és elfogadtatását. így minden tagunk akár kis, akár nagyobb mennyiségben termel is, nálunk megtalálja számítását. J. V. K. Közszolgáltatásról Rendkívüli testületi ülésen döntött a napokban a kaszaperi ön- kormányzat a helyi szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igény- bevételéről. Eszerint a hulladék- kezelést — kölcsönös szerződéskötéssel —egy kívülálló köz- szolgáltatónak, a hódmezővásárhelyi A. S. A Köztisztasági Kft.-nek adták át. Az elképzelés szerint minden lakás egy-egy 120 literes kukát kap, amelyből díjfizetés ellenében kéthetente viszik el a szemetet. Az igények növekedésével lehetőség van a szállítás sűrítésére is. Az induló megoldás 232 forintot jelent lakóházanként, valamint évente egy-két lomtalanítási akciót. H. M. A gránicon belül rend van — Új feladatok várnak Mezőhegyesre Elnökváltás nyugati stílben A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vállalati vezetői a közelmúltban bensőséges hangulatú ünnepségen köszönték meg dr. Remport Katalinnak, az igazgatóság eddigi elnökének a részvénytársaság érdekében kifejtett tevékenységét. A Hotel Noniusban megtartott összejövetelen jelen volt az rt. igazgatóságának új elnöke, dr. Keserű János is. — Higgyék el, a mai Magyarországon még meglehetősen ritka helyzetnek vagyunk tanúi és részesei — mondotta köszöntőjében dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató. — Itt ül egymás mellett az igazgatóság régi és új elnöke. A régi elnök azt mondta, egyáltalán nem zavarja, ha itt lesz az új elnök, sőt örömmel látja. Keserű úr pedig kijelentette: többek között azért szeretne jelen lenni, mert a nyugati demokráciákban így szokás. Dr. Megyeri Zsolt — visszatekintve az elmúlt négy és fél évre — elmondta, hogy amikor Mezőhegyesre került, az volt a központi kérdés, miből vesznek gázolajat, miből vesznek műtrágyát. Remport Katalin bízott az új vezetőségben, és akkori politikai pozíciójából adódóan támogatta a pénzügyi rendezést. Valamennyien azért dolgoztak, hogy a birtok ne jusson a felszámolás sorsára, hogy ne szakadjon meg Mezőhegyesnek a több mint 200 éves múltja. Ebben a munkában nagy szerep jutott Szabó Imrének és dr. Klimaj Pálnak, akiket az ÁPV Rt. szintén felmentett a részvénytársaság vezető testületéiben viselt tisztségükből. „Dr. Klimaj Páltól példamutató segítséget kaptunk a pénzügyi rendezésről folyó tárgyalásokhoz” —emelte ki dr. Megyeri Zsolt. Dr. Remport Katalin felidézte: négy és fél évvel ezelőtt a ménesbirtok adóság- állománya 2 milliárd, éves vesztesége pedig több mint 500 millió Ft volt. Ehhez képest a tavalyi, 130 millió Ft-ot meghaladó nyereség magáért beszél. — Azt kívánom az új igazgatóságnak, hogy hasonlóan jó eredményeket érjen el, és hogy a birtok, ez a nagyon jó gazdaság, nagyon jó kollektívával és nagyon jó vezetéssel teljes mértékben visszaszerezze a régi hírnevét — mondotta. Dr. Keserű János, az igazgatóság új elnöke megerősítette: valóban kérte, hogy részt vehessen ezen a megbeszélésen. „Meg akarom emelni a kalapomat az előtt a vezetés előtt, amelyik ezt a szép eredményt produkálta. Ismervén a számokat, nem kis drukkal nézek az elkövetkezendő időszak elé. Az új összetételű igazgatóság első ülésén így fogalmaztunk: a gránicon belül színvonal és rend van. Az igazán nagy feladat most a gránicon kívül vár Mezőhegyesre; ez a nagy feladat pedig az integráció” —jelentette ki a Ménesbirtok Rt. igazgatóságának új elnöke. — gh — Aratók Berényben A mezőberényi AGROWERK Szövetkezetben is, mint bárhol az ország gabonatermő vidékén most van a munka dandárja. Kocsis László, az AGROWERK Szövetkezet elnöke elmondta: a cég zömmel a LANDMARK Kft. és a „Kalász” Gazda Szövetkezet haszonbérelt földjein végzi a betakarítást. A helybeni munkák után az ország távolabbi vidékein is vállalnak aratást. Hét darab Claas do- minátorral dolgoznak, a hozzá tartozó szállítóeszközökkel. Negyven személyt foglalkoztatnak. —Hol tartanak az aratásban, milyen a termés? — A borsó aratását befejeztük. 150 hektárt vágtunk le, repcéből 100 hektárt. Az 1500 hektár búzából mintegy a felén végeztük el az aratást. Pontos adatot a hektáronkénti áltagról nem tudok mondani, nem az én feladatom, de véleményem szerint gyengébb termésátlag várható a tavalyinál borsónál, búzánál egyaránt. A továbbiakban is kemény feladat vár ránk, hiszen egyre nehezebbek az aratás követelményei. Az infláció, az alkatrészárak több száz százalékos emelkedése, a magas gázolajár egyáltalán nem segíti a mező- gazdaság talpraállását. Harmati Erzsébet A kombájn a szállítójármű pótkocsijába önti a tartályában összegyűlt gabonát fotó: lehoczky Péter A kalmárrosta már villanymotoros Világ életemben jószágtartásból éltem, de még az apám és a nagyapám is gazdálkodó volt. Most mégis úgy döntöttem, felszámolom az állatállományt. Erővel még bírnám, ám a takarmányár lassan a csillagos ég. Ahogy elnézem, a vevők hasonlóképpen gondolkodnak. mert reggel óta úgy kerülnek, akár az ördög a tömjént — támasztotta bánatosan utánfutója oldalát a hetvenkilenc esztendős körösladányi gazda a legutóbbi gyomaendrődi vásárban. A másfél mázsás törzskönyvezett pietrin apaállatért harmincezer forintot kért, de vágóár nem sok, annyit sem ígértek érte. Egyik szeme sírt, a másik szeme nevetett annak a gyomai asszonynak, aki kilenc órára a vásárra vitt összes malacon és süldőn túladott. — Hál’ istennek valamennyi elkelt. A héthetes malacokat háromezerért, a süldőket ötezerért kérték. Tudom, szégyenletesen alacsony ár, de tovább etetni már végképp nem akartam és nem is tudtam volna őket. Annyit azonban már most mondhatok, jövőre még mutatóba sem lesz malac a vásárban. A négyhetes borjút tizenhétezerre, a nyolchetest negyvenkétezerre, az egyévest hetvenezerre tartották. A sor végén egy lovas kocsi oldalához kötve két borjút árultak. — Nemrégiben, az ártéri legelőről ellopták a két tehenünket. Az egyik fejős volt, a másik augusztusban ellett volna. Az állatok fejét és belét nem sokkal odébb a folyóparton megtaláltuk — mesélte szomorkásán a bakon ülő gyomai asszony.—A nyugdíj mellé jól jött a tej ára. Ha sikerül, a borjakat fejős tehénre cseréljük, s talán a régi kuncsaftok is visszatérnek hozzánk. Az anyabirka tizenötezer forintért, a bárány tizenkétezerért kelt el. A kecskét hétezer forintra, a gidát háromezer-ötszázra tartották. Féléves csikót százezer forintért, mént százhatvanezerért, kétéves kancát száznyolcvanezerért láttunk. A vásárban egy békebeli kalmárrostát is árultak. — Kombájnnal aratva is kalászos marad a takarmány, ott sem árt egy alapos rosta—magyarázta a szerkezet gazdája, egy endrődi férfi, aki szerint az az idő már a múlté, amikor lóval nyomtatnak, ám a kalmárrostának ma is jó hasznát veszi a gazda. A sok toklász főleg a vetést nehezíti meg. A tiszaszentimrei mester műhelyében készült, eredetileg kézi hajtású, később villanymotorosra alakított rostának nyolcvanezer forint volt az ára. Legközelebb augusztus második vasárnapján lesz vásár Gyomaendrődön. Cs. R. Piaci körkép — Mezőhegyes Havonta egyszer, tizedikén A közelmúlt legnagyobb mezőhegyesi piaci híre az, hogy az önkormányzat, illetve a városellátó szervezet visszaállította a korábbi gyakorlatot: a városban ezentúl havonta ismét csak egyszer tartanak piacot (vásárt), mégpedig 10-én; ha ez a nap szombatra, illetve vasárnapra esik, akkor a 10-ét megelőző pénteken. — A vonatkozó rendeletek értelmében ki kellett költöztetnünk a piacot a városközpontból. Tavaly a Battonyai út mellett zárt területen megépítettük- az új létesítményt, a működéshez szükséges egyéb feltételeket is biztosítottuk. Sajnos a szűkös anyagiak miatt szilárd burkolattal még nem tudtuk lefedni a piac majd 6 ezer négyzetméteres belterületét. Kialakítottuk viszont a belső közlekedési rendet, az ezt szolgáló utakat. Úgy terveztük, havi két alkalommal tartunk piacot. Sajnos a látogatottság alatta maradt a várakozásnak, lassan elmaradoztak a kereskedők is. Emiatt tértünk vissza a havi egyszeri piachoz, a 10-eihez—mondta Roczkov Frigyes, a városellátó szervezet vezetője. És valóban, amikor legutóbb Mezőhegyesen jártunk, tapasztaltuk, nyoma sincs a korábban megszokott színes vásári forgatagnak. „Amit látunk, piacnak nagy, vásárnak kicsi” — foglalta össze a kialakult helyzetet az egyik farmer- és katonairuha-árus. Több kereskedő szerint fölösleges volt megváltoztatni az évtizedes gyakorlatot: a mező- hegyesiek ragaszkodnak a 10- ei vásárhoz, ami korábban egybeesett a fizetési nappal. Igaz, hogy időközben sokan elvesztették a munkahelyüket, de a megszokás nagy úr. Ha tizediké, akkor vásár. — Huncutok vagytok ti is! —— vetette a kereskedők szemére az egyik vevő. Összefogtatok, és kihagytátok Mezőhegyest. Pedig sokunknak jó lett volna a havi kétszeri piac. A vásározók egymás szavába vágva bizonygatták: a hideg vízre valót sem keresték meg, ezért nem jöttek idáig. De ezután minden 10-én visszatérnek, mint a régi szép időkben. M.Gy. Létminimum 1995 A KSH 1994 vége óta szünetelő létminimum-számításait új alapokra helyezve folytatja. Ä számítás lényege, hogy a táplálkozástudományi szakemberek által összeállított élelmiszerkosár felhasználásával megállapítjuk az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás minimun-értékét, s a létminimun összege azoknak a háztartásstatisztikában ténylegesen megfigyelt háztartásoknak az összes fogyasztási kiadáAktív háztartások első felnőtt családtag többi felnőtt családtag első gyermek (15 év alatt) második gyermek harmadik és további gyermek Nyugdíjas háztartások első felnőtt családtag további személvek sa, amelyek élelmiszerfogyasztása megfelel a fentiekben kiszámított normatívának. A számítás módszertani hátteréről a KSH Létminimum 1995., illetve a Háztartásstatisztikai Közlemények 1996.1. n. év c. kiadványai számolnak be. A számítások eredményeinek közlése a továbbiakban éves gyakoriságú lesz a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, ugyanis a létminimum nem szerepel a konjunktúramutatók között. Az újraszámított létminimum egy főre jutó átlaga 1995-ben 12 906 Ft/hó- nak felelt meg, mely átlag még nem reprezentálja a különböző összetételű háztartástípusokat. Ezek létminimum-értékeinek kiszámítása — az OECD-orszá- gok gyakorlatának megfelelően — ún. fogyasztási-egység kulcsszámok segítségével történik, melyek értékei a következők: 1,00 0,75 0,65 0,50 0,40 0,90 0.65 A létminimum egy fogyasztási egységre számítva 16 435 Ft/hó volt, azaz ennyinek felelt meg egy egyedülálló aktív korú felnőtt létminimum-értéke. A két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás 2,90 fogyasztási egységet jelent, s az ilyen típusú háztartások 1995. évi létminimuma 47 662 Ft/hó volt. Létminimum-értékek 1995-ben j^zirrurumurn-er itKt Egy háztartásra 'K i yyj-u\ tri Egy főre ÉlelmiFogyaszszámított havi érték, Ft szerek tási összesen ebből: összesen ebből: aránya, egység élelmiszer élelmiszer % iKtiv háztartások aktív korú felnőtt 16435 6340 16435 6 340 38,6 1,00 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 27 118 11273 13 559 5 636 41,6 1,65 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 35 335 16 205 11778 5402 45,9 2,15 aktív korú felnőtt 28 761 12680 14381 6 340 44,1 1,75 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 39444 17611 13 148 5 870 f 44,6 2,40 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 47 662 22 546 11915 5 636 47,3. 2,90 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 54236 27478 10847 5 496 50,7. 3,30 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 60810 32410 10135 5 402 53,3 3,70 lyugdíjas háztartások személy 14792 5 592 14792 5 592 ' 37,8 0,90 személy 25474 11 184 12737 5 592 43,9 > 1,55 személy 36157 16776 12052 5 592 46,4 2,20
