Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20-21 / 169. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP m 1996. július 20-21., szóm bat-vasárnap Elindulás és kiteljesedés Tájunk sorsa Szent László uralkodásáig, a megyerendszer megszervezéséig Vésztő-Mágor kitárja kapuit Vésztó'-Mágor ünnepelni készül. A millecentenárium alkalmából a történelmi emlékhelyen kihelyezett megyegyűlést tartanak augusztus 31-én. Ide várják a megye településeinek képviselőit, a kisebbségeket, külföldről a testvérmegyék küldötteit, a millecentenáriumi rendezvények támogatóit, Vésztő' közéleti személyiségeit, vendégeket az Európai Régiók Gyűléséből, a Békés Megyéért kitüntetésben részesülőket, a kulturális műsorban szereplőket. Az emlékülésen emléktáblát avatnak, és leleplezik Szent László szobrát. A hivatalos ünnepség végén a történelmi egyházak lelkészei mondanak imát, majd a pénzintézetek jóvoltából létrejött szobrot jelképesen átadják a megye lakosságának. A helyszínre zarándokolt látogatókat többek között néptáncegyüttesek, Ki mit tud?- győztesek és fúvószenekar szórakoztatja. A jeles naphoz közeledve mostani összeállításunk a kezdeti időket is felidéző történelmi visszatekintést ad vidékünk fejlődéséről, és ismerteti a virágzást, viharokat egyaránt megért Csőit monostor históriáját. L. E. A Csőit nemzetség monostora A Csőit monostorról az első feljegyzések 1222-ből származnak. A kolostoregyüttes végleges pusztulását a Wenckheim család pinceépítése okozta 1810—12 között A Békés megyei Vésztő nagyközségtől öt kilométerre nyugatra, a Holt Sebes- Körös bal partján emelkedik a mágori domb. A 250x170 méteres kiterjedésű halom kilenc méternyire magasodik az egykori Körös-meder ártere fölé. 1968—1978 között folyamatos ásatás keretében történt a Csőit nemzetség monostorának feltárása. A IX. század végi magyar honfoglalás idején őseink e vidéket is megszállták, birtokukba vették. A megye középkori múltjának kutatása vezetett a mágori dombhoz. Az ásatás eredményeként vált ismertté a megye első birtokos nemzetségének, a Vatától származó Csőit nemzetségnek a monostora. A X. században a Csőit nemzetség vette birtokába a mai Békés megye nagy részét. Általános történeti adatokból ismerjük a nemzetség ősét, Vatát 1046-ból, majd az 1060. év eseményeinél fiáról, Janusról hallunk. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ből ismert, majd 1295-ben egy oklevélben szerepeltek újra a Csoltok. A pápai ti- zedlajstrom 1332—1337. évi adatai között találjuk: „...Tola apát faluja (Csőit) beli János pap 15 garast fizetett”. 1383- ban említették utoljára a csolti monostort, majd e század végén ismeretlen okok miatt megszűnt a monostori élet, a területét a szomszédos Mágorhoz csatolták (innen maradt fenn a domb neve). A helység — a táj többi községével együtt — az 1590-es években pusztult el. 1654-ben már Mágor is pusztaként szerepelt az összeírásokban. 1733-ban, a török kivonulása után összeírták Békés megye elpusztult templomos helyeit, ekkor még állt a monostor két tornya. A megye e területét birtokló Wenckheim család 1810—1812között a dombon építette azt a pincét, amelyben jelenleg az állandó kiállítás látható. Ennek a pincének az építése okozta a kolostoregyüttes végleges pusztulását. Az első templomot a XI. század első felében építették, ezt a későbbi kolostorudvaron találtuk meg, amelyik egy körtemplom (rotunda) volt. A feltételezés szerint a pogány lázadás (1046) időszakában pusztították el, vagy nagyon megrongálódott. A század második felében épült kis román stílusú templomot az 1100-as évek legelején még használták, ezt bizonyítják a falak mellett feltárt sírok pénzleletei. A XII. század első harmadában a templomot nyújtott szentélyfalas, háromhajós, jellegzetes kolostortemplommá építették át. Tőle délre, a domb lejtőjén a szögletes U alakú kolostor is ekkor épült, az épületek által körülzárt udvar északnyugati szögletében található a kilenc méter mély kút. A kolostoregyüttes 30x36 méteres alapterületen feküdt, hozzá kapcsolódott észak felől a 30 méter hosszú és 12,8 méter széles templom. Az utolsó nagy átépítés a XII. század végén történt. Teljesen új, háromhajós, tágas, pilléres bazilikát építettek, szentélyrekesztő fallal, ehhez kapcsolódó népoltárral. A templom főhajóját a mellékhajóktól elválasztó pillérsorból több lábazat maradt meg, alapjuk egyenlő szárú kereszt. A nyugati végén állt a két vaskos torony, ezeket látták még 1733-ban is. A megnagyobbított bazilika 36,2 méter hosszú, 16 méter széles volt. Ebben az állapotban maradt meg az utókorra a XIX. század elejéig. Ebben az időszakban (a XII—XIV. század között) feltehetően bencés szerzetesek éltek a falai között. A középkori falak feltárása közben, a mélyebb rétegek érintésekor bronzkori telepmaradványok is felszínre kerültek. Ennek kapcsán több szelvényben megtörtént a domb hét méter vastag, kilenc építési rétegre tagolódó őskori kultúrrétegeinek feltárása. Megállapítható volt, hogy a dombon az ember időszámításunk előtt 3500 táján jelent meg és az újkőkortól kezdve a középső bronzkorig, időszámításunk előtt 1750—1300-ig folyamatosan lakott volt. E hosszú időszakból származó leletek az állandó kiállításon és a helyszíni őskori bemutatóhelyen tekinthetők meg. Dr. Juhász Irén régész, a monostor feltárója Alig hét-nyolc évtizeddel a honfoglalás után Géza fejedelem tette meg az első, egyben elhatározó lépéseket a magyarság addig megszokott életének gyökeres átformálására, amikor ötszáz előkelő emberével felvette a római kereszténységet. A 973-ban történt esemény egyfelől a kialakuló magyar államiság tartalmi irányát fogadtatta el a nyugateurópai szomszédokkal és a pápával, másfelől kifejezte az eltávolodást, a szakítást a félnomád életmód, meg a keletidéli bizánci hatalmi és szellemi erővonalak köréből. Géza kezdeti felismeréseit a bajor hercegi házba nősült fia, a 997-ben fejedelmi trónra került, majd 1000 végén a pápa koronájával királlyá koronázott István (a később szentté avatott uralkodó) teljesítette ki. 1038-ig tartó uralkodása idején tíz egyházmegyét (püspökséget) és 45—50 várispán- ságot hívott életre vagy indított el, átfogva az ország egész területét. Az Alföld tiszántúli részén, benne a mostani kiterjedésű Békés megye földjén is, a Szent István politikája és energiája nyomán kibontakozó állam- és társadalomszervezés lassabban, nehezebben gördült, mint a Dunántúlon vagy akár a Duna—Tisza közén. A somogyi Koppány és az erdélyi Gyula legyőzése (997- ben, illetve 1003-ban) után az új rend megalapozása — különösen az egyházépítésben és a magántulajdon, a függőségi viszonyok elfogadtatásában —véglegessé vált. Megyénk mai területére először déli irányból, az Ajtony leverését követő gyors és eredményes szervezés kisugárzásaként jutott el az élet mindennapjaiban is az új rend. 1003-ban Marosvár székhellyel, a Velencéből érkezett Gellért püspökké szentelésével létrejött a hatalmas kiterjedésű Csanádi egyházmegye. Vele együtt szervezte meg első királyunk — azonos területen—a királyi birtokokat összefogó Csanádi várispánságot, a királyi vármegye alapját. A névadó s egyben az első ispán az Ajtony elleni harcokban érdemeket szerzett Csanád vezér lett. A forrásokban kivételesen jól követhető Csanádi szervezet az Al-Dunáig terjedő országrészben stabilizálta az új viszonyokat, északi határa pedig a mai Hódmezővásárhely—Tótkomlós— Mezőkovácsháza táján lehetett, számos későbbi változással. A hatalmas Csanád a Szeged vidékéig lenyúló váci egyházmegyével és a csongrádi várispánság- gal, majd királyi vármegyével került szomszédságba megalakulása idején. A Körös—Maros köze keleti felében a Csanádi alakulás időpontja előtt az egri egyházmegye is jelen volt, vonzása egy ideig a Körösök vidékére is kiterjedt. Mindaddig, amíg a bihari egyházmegye és a bihari vár megyéje megalakulhatott és megerősödhetett. Ennek eredményeként jutottak végleges győzelemre a mostani Békés megye földjén — Szent A Mihály Gábor alkotta Szent Lász- ló-szobrot leplezik le augusztus 31- én a mágori dombok között. Felvételünk a szobor és környezete makettjét ábrázolja László uralkodása idején (1077—1095) —a Dunántúlon és másutt már stabilizálódott viszonyok. Az államalapító halála utáni trónviszályok és nemzetközi bonyodalmak, a német császárság hódítási kísérletei, a bizánci próbálkozások lehetőséget adtak a királyi hatalom gyengítésére, a visszahúzó érdekcsoportok lázadására. Aba Sámuel király nem ok nélkül végeztetett ki Csanádon (Marosvárott) ötven lázadó főembert 1044-ben. I. András, Béla, Péter, Salamon királyok alatt az említetteken kívül cseh és—Erdélyen át Biharig—moldvai besenyő (kun) támadások is pusztítottak, az utóbbiak már a közvetlen közelünkben. A több évtizeden át tartó bizonytalanság nehezítette, késleltette a Szent István alatt kibontakozott országépítést, sőt: 1046-ban a feszültségek egy tiszántúli lázadásban robbantak ki. Ä német császárságra támaszkodó Péter királlyal szemben a függetlenségre törekvő csoportok a megvakított Vazul fiát, az orosz földről, száműzetésből hazahívott Andrást támogatták (aki trónra is került). A megosztottságot kihasználva a békési vár ura, a pogányság visszaállítására törekvő Vata a sereggel érkező András ellen indult, s az akkori fővárost, Fehérvárt akarta hatalmába keríteni. Vata lázadói ejtették foglyul Budán Gellért püspököt és Szolnok ispánt, s oltották ki az életüket. András király győzelmet aratott a pogány lázadók fölött. Ezzel nem csak a Szent István alatt kivirágzott fejlődés lényegét védte meg, hanem a csanádi és a bihari szerveződések közötti „árnyékos” területen, nagyobbrészt Békés megye földjén is eldöntötte az egyház- és államszervezés további lehetőségeit. Úgy tűnhet — ez forrásokkal nem igazolható, mint ahogy sok más sem —, hogy a Vata nevével összekapcsolható, építési idejét és helyét tekintve bizonytalan (de 1046-ban már meglévő) békési földvár a névadó ispán időszaka után nem a király érdekei szerinti várispánságot fogadott be, hanem a pogányság fészke volt. (Ennek utórezgéseire mutat Vata fia, János későbbi pogánykodása is.) Ebből következhetett, hogy a békési várispánság körül csak 1046 után, Vata leverését követően, de az 1200-as évek elejéig még Bihar vármegye részeként alakulhatott ki Békés, mint királyi vármegye, amelynek területe a bihari (váradi) püspökség főesperességét képezte. Kristó Gyula kutatásai szerint az 1210-es évektől bizonyítható a Biharból önállósult Békés vármegye (mint királyi vármegye) fennállása. (1203-ból még a Biharhoz tartozás dokumentálható.) Mint ahogy másutt is, a várispánság koraibb léte nem hozta magával rövid idő alatt a vármegye kialakulását. Ennek magyarázatát a Csanádi és a bihari egyházi és hatalmi központok súlya és kisugárzása kínálhatja. A bihari (majd váradi) püspökség és a várispánság, nyomában a királyi vármegye, Kristó professzor legfrissebb összegzése szerint az 1020-as évek második fele és az 1040-es esztendők dereka között született meg, talán Szent István akaratából. A pogánylázadások és az 1068. évi besenyő támadás, továbbá a trónviszályok miatt igazi erejét, jelentőségét Szent László országlása idején nyerhette el. A viszonylagos nyugalmi állapotok kialakulásán túl arra emlékeztethetünk, hogy László királyunk megkülönböztetett figyelmet fordított Váradra és arra a tágas vidékre, amely a váradi központ vonzásába tartozott. Az államalapítással kibontakozott nagy átalakulást az Alföldnek ezen a részén Szent László tudta a megváltoztathatatlan további fejlődés biztos alapjává tenni. Az elindítás történelmi érdeme Szent Istváné, a megvalósítás, a kiteljesítés munkája itt a mi vidékünkön Szent Lászlóé. Méltó és igazságos tehát, hogy a Vésztő-Mágoron emelt ősi Csolt-mo- nostor mellett—mindkét nagy királyunkat tisztelve — Szent László szobrának emelésével állít emléket Békés megye a honfoglalással kezdődött végleges otthonteremtésnek. Szabó Ferenc Békés megye polgáraihoz A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében 1996. augusztus 31-én Vésztő-Mágoron, a Csolt-monostor történelmi környezetében kerül sor megyénk önkormányzatainak millecentenáris ünnepségére. Az ünnepség középpontjában a Békés megyei közgyűlés nyilvános ülése és Szent László szobrának felavatása áll A nemzeti történelem kiemelkedő jubileumának ünnepére szívesen hívjuk és várjuk megyénk minden lakosát, a körünkből elszármazottakat. A szabad ég alatt tartandó „sokadalmat” szeretnénk emlékezetessé és közösségformálóvá tenni. Ezt nem külsőségekkel, hanem a ritka alkalomhoz méltó tartalommal kívánjuk megvalósítani. Úgy véljük, az ünnepi megyegyíílésen a közéleti demokrácia szellemében, népképviseleti megbízatásunkhoz hűségesen kell elismernünk az előttünk élt nemzedékek munkájával teremtett értékeket, s azok szellemében tudjuk közös gondolkodással, utódaink és jövőnk iránti felelősséggel kijelölni az eljövendő évtizedektől vártfelemelkedés irányait és tartalmát. A megye népének közösségi hagyományai, együttes áldozatvállalással évszázadok alatt végigvitt sikeres erőfeszítései alapján lakosaink megalapozottan tudják megítélni, hogy milyen célok vállalása segítheti legjobban megyénk és hazánk fejlődését, az európai viszonyokhoz történőfelzárkózást. Az itt élők ismerik azt, hogy milyen adottságainkra építhetünk, s milyen lehetőségeinket nem használtuk ki eddig. Az ünnepi megyegyűlés nyilatkozatot kíván elfogadni. Ennek közös kialakításához kérjük levélben a megye polgárainak, az innen elszármazottaknak, az önkormányzatoknak, az egyházaknak, a társadalmi szervezeteknek, az intézményeknek a javaslatait, véleményét. A javaslatokat 1996. augusztus 10-éig kérjük megküldeni Békés Megye Képviselő-testülete címére (5600 Békéscsaba, Megyeháza,pf: 118.). Dr. Simon Imre, a Békés megyei közgyűlés és a megyei millecentenáris emlékbizottság elnöke Visszanyerheti a részvételi díjat! A Malév Air Tours az Ötkarikás Olimpiai Játékok alkalmából, valamint a Malév Rt. 50 éves jubileuma tiszteletére az Olimpia ideje alatt július 19 és augusztus 5 között a CoStd del Sül társasutazásokra jelentkező utasok részére 5.000 forint kedvezményt ad, valamint ezen utasok közül minden 50. utas visszanyerheti a befizetett teljes részvételi díját. Részletes tájékoztató: Malév Air Tours utazási irodában, Budapesten. A Malév vidéki irodáiban: Debrecenben, Győrben, Pécsen, Szegeden, Miskolcon. A Malév Air Tours programértékesítés - megkülönböztető táblával jelzett - partner utazási irodákban.
