Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-20-21 / 169. szám

1996. július 20-21., szombat-vasárnap MEGYEIKÖRKÉP-jjfeBEKES MEGYEI HÍRLAP A hinták nem szállnak Gyerek időnként még csak téved erre, de hintát hiába keres... FOTÓ: SUCH TAMÁS Földinle volt. (u) Ezen a napon született Kisújszál­láson 1873-ben Rázsó Imre, a növénynemesítés egyik ha­zai úttörője. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia elvég­zése után, 1896-ban Né­metországban tanulmányoz­ta a cukorrépa-nemesítést, és ezt 1898-ban Mezőhegyesen megkezdte. 1919—20 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia helyettes igazga­tója. A növénytermesztés kor­szerűsítése mellett új eljárást dolgozott ki a cukorrépa cu­kortartalmának meghatáro­zására és a takarmányrépa nemesítésére. Tornaszer, (i) A Vésztői Református Gyülekezet és az ausztriai Felsőőri Reformá­tus Gyülekezet évek óta jó kapcsolatot tart fent, ami a két település lelkészeinek, Ju­hász Sándornak és Gúthy Lászlónak régi személyes is­meretsége révén jött létre. Ennek köszönhetően a vésztői Kiss Bálint Reformá­tus Iskola a Felsőőri Általá­nos Iskolától a közelmúltban egy felemáskorlátot kapott. Békéscsaba, Széchenyi ligeti játszótér. Megdöbbentő látvány fogadja az erre járókat. Tizen­nyolc hinta, tíz libikóka adhatna lehetőséget a gyermekeknek já­tékra. Egyetlen egy sincs belőlük. Mindet ellopták. Hat pádból kettő van használható ál­lapotban. A homokozó pereme megbontva, a homokban gaz nő. A teret ellepi a szemét. A játszó­tér a szünidő és a ragyogó idő ellenére csendes... A ligetben két kisunokájával sétáló K. Gyuláné gyakran jár erre: — Ha jól emlékszem, tán három éve tették utoljára rend­be a játszóteret. Sokszor hintáz­tunk itt az unokáimmal. A kö­zelben lakom, gyakran sétálunk erre, de a játszótérre nincs miért mennünk. Borzasztó a pusztí­tás. Micsoda emberek vannak! Képesek a gyerekektől ellopni a hintákat! De a focimeccsek után is szét lehet itt nézni. Em­lékszem, volt eset, hogy az egyik hintát több méter magas­ra felakasztották egy fára. Nem lehet tenni semmit az ilyenek ellen. Gy. Jánosné szintén felhábo­rodva nyilatkozik: — Ez már nem is nevezhető játszótérnek. Borzasztó dolog­nak tartom, hogy a gyerekek ér­clekét senki nem tartja számon. Ők nem fontosak az önkor­mányzatnak, csak akik pénzt hoznak a városnak? A polgármesteri hivatalban Fehér Lászlóné a következőket mondja: — A városüzemeltetési iroda feladata a játszótér üzemelteté­se. Az erre szánt összeget az önkormányzati közgyűlés hatá­rozza meg. Az utóbbi három év­ben a játszótérre egyszerűen nem volt keret. Nemhogy az el­lopott hintákat nem tudtuk pó­tolni, még karbantartásra sem volt pénzünk. Csupán annyit te­hettünk, hogy balesetveszély esetén a baleset forrását elhárí­tottuk. Most, három év elteltével kaptunk pénzt az önkormány­zattól, gazdálkodni tudunk. Pá­lyázati úton kiadtuk az üzemel­tetést a Kendra Bt.-nek, akik fo­lyamatosan karbantartják majd a játszóteret. A felújításra, pót­lásra szánt keretünk az idén is nagyon szűkös. Ezért a hiányzó hintáknak, libikókáknak és pa­doknak csak egy részét tudjuk pótolni. Évente fertőtlenítést vé­geztetünk, és kétévente kicseré­lik az elhasználódott, elpiszko­lódott homokot. Nagyon sokat javíthatna a helyzeten, ha a város parkőrt tudna alkalmazni. Ézt a lehetőséget folyamatosan napi­renden tartjuk, de egyelőre erre sincs keret. Mindenesetre a ját­szóteret nemsokára birtokba ve­hetik a gyerekek. Kovács Ildikó A külkereskedelem szakemberei lesznek A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. békéscsabai részlege Csaba-College néven 1990-től működik. Az iskoláról Szatmári János ügyvezető igaz­gatót kérdeztük: —Hogyan alakult ez az intéz­mény? Miért volt szükség az or­szágnak ezen a részén is létre­hozni egy tagozatot? — A Budapesti Külkereske­delmi Oktatási Központ közre­működésével jött létre az iskola. A korábbi években gomba mó­don szaporodtak azok a vállala­tok és kft.-k, akiknek hiányzott a szakmai háttere a külkereske­delmi ügyletek lebonyolításá­hoz. Az itt végzők nagy segítsé­get nyújtanak majd ezeknek a vállalatoknak. — Érettségi után sok fiatal­nak nem sikerül a továbbtanu­lás, az elhelyezkedés. Milyen tanfolyamok közül választhat­nak önöknél? —Az iskola tagozatai: külke­reskedelmi ügyintéző, illetve üzletkötő, vámkezelő, idegen­nyelvi levelező, nemzetközi szállítmányozó, valamint kü­lönböző idegennyelvi képzés megfelelő számú jelentkező esetén. Minden szakág elvégzé­séhez sikeres érettségi vizsga az előfeltétel. Olyan fiatalok je­lentkezését várjuk, akik kedvet éreznek az idegen nyelvek elsa­játítása és az üzleti élet iránt. —Hogyan tudják hasznosíta­ni az itt végzettek tudásukat a gyakorlatban? — A képzés tematikája a hét­köznapi életet követi. A tan­anyagban ugyanúgy szerepel a külkereskedelmi szerződések, okmányok kitöltése, mint az esettanulmányok megírása. A szaktanfolyam felkészíti a hall­gatót a leendő munka betöltésé­re (akár vállalatnál dolgozik majd vagy önálló vállalkozásba kezd). — Mennyi idő alatt lehet megszerezni egy-egy képesí­tést? Milyen forrásból képesek fedezni a tanulók a költségeket? — Vannak egyéves, illetve három féléves tanfolyamaink is. A kiadásokat a hallgatók vagy önmaguk fizetik, vagy a mun­káltatójuk állja. A harmadik lehetőség a munkanélküli fiata­loké. Ők kérhetik a megyei mun­kaügyi központtól a tandíj teljes vagy részleges átvállalását. — A tanfolyam vizsgával zá­rul. Az itt kapott bizonyítvány mire jogosítja fel tulajdonosát? — A vállalatok külkereske­delmi tevékenységét végezhe­tik szakáguknak megfelelően. Olyan cégek foglalkoztatnak nálunk végzett szakembereket, mint a békéscsabai kötöttáru- gyár, a gyulai Szabóipari Szö­vetkezet, a békéscsabai kon­zervgyár, a Kner Nyomda. A jelentkezéseket augusztus vé­géig fogadjuk el a cég címére (Andrássy út 11—17.), a taní­tás pedig szeptembertől kezdődik. Fazekas Andrea Megkérdeztük olvasóinkat Mivel töltik a nyári hétvégeket? Popovics István A1 éves, almás- kamarási rokkantnyugdíjas: — Általában otthon vagyok, nem járok szórakozni. Egyrészt nincs rá pénzem, másrészt itt a faluban kevés a lehetőség. Néha a kocsmába betér az ember 1—2 pohár sörre, elbeszélgetni, de példáu 1 a biliárd nem tud lekötni. A hétvégeken otthon nézem a tévét, vagy előveszem az újsá­got. Igazi kikapcsolódást azon­ban ez se hoz, mert mindenütt a politikát „nyomják”. Régen vol­tak bálák, rendezvények, műso­ros estek, de mára minden kihalt. Nincs hova menni, a rokonok, a család is elszakadt egymástól. Marad a munka, este meg a tévé. Mikoly János, 32 éves, nagyka- marási kistermelő: — A hétvégét nyáron mindig munkával töltöm. Szórakozásra nem jut idő, sem energia, mert a mezőgazdasági tevékenység nagy kötöttség. Még télen is van elfoglaltság a palántanevelés­sel. Ha lenne időm, akkor a strandra szívesen kimennék a családdal, de így csak álmodo­zunk róla. Családi körben a tévé jelenti az egyetlen kikapcsoló­dást. Nyaralni 3 éve nem vol­tunk, pedig jólesne egy igazi pi­henés a nagy hajtás után. Muszáj dolgozni, mert a mindennapi megélhetés egyre drágább, nem lehet leállni a hétvégére sem. Nyegota Sándorné, 36 éves, bánkúti főállású anya: — Hat gyermek mellett nem kérdéses a hétvége. Szórakozás­ra nincs idő. Ekkora munkanél­küliség mellett nem könnyű a gyermekeket nevelni. Kikapcso­lódásnak itt a tv és video, amit a kicsik, nagyok szeretnek. Strand­ra szeretünk járni, de ritkán adó­dik lehetőség. Ha lenne rávaló, több helyre elvinném őket, főleg a szünidőben kéne egy kis nyara­lás. Azért évente 1—2-szer meg­látogatjuk a mezőhegyesi stran­dot, mert ott olcsó az ellátás. A férjem vasutas, így legtöbbször ő is dolgozik a hétvégeken. Mi meg várjuk haza. Kristóf Erzsébet, 20 éyes, med- gyesegyházi főiskolai tanuló: — Á barátnőm Békéscsabán dolgozik, ezért ha tehetem, a hét végére elutazom hozzá, és együtt megyünk szórakozni. Szeretünk •moziba járni, sok fűmet megné­zünk. Általában a Narancsba me­gyünk kikapcsolódni, mert in­kább a nyugisabb helyeket sze­retjük. Itt vidéken nincs sok lehetőség. Igaz, Dombegyházon van egy szép diszkó, de csak technozenét játszanak, amit nem kedvelek. Ha nem a barátnőmmel töltöm a hétvégét, akkor otthon tanulok és a család­dal pihenek. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Piaci körkép — Körösladány A drágább barack jobban fogyott Nagy nyüzsgés volt a leg­utóbbi körösladány i piacon, s a termelők is gazdag kínálat­tal várták a vevőket. — Községről lévén szó, a helybéliek sok mindent meg­termelnek. így természetes, hogy az itteni piac vásárló­ereje nem mérhető a nagy vá­rosokéhoz. De azért a gyü­mölcs iránt elég jó a kereslet. A karfiol és a káposzta ki­lóját egyaránt 50—70 forin­tért mérték a termelők. A para­dicsom kilójáért 50—70 fo­rint közötti összeget kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára—minőségtől és nagyság­tól függően — 5 és 20 forint között mozgott. Az újburgo­nya kínálata igen széles volt, a szebbek kilója 50—60 forint­ba, a kisebbeké 30—35 forint­ba került. A padlizsán kilója 50 forintba kerül. Fél liter tejfölért — akár­csak fél kiló túróért — 150 forintot kellett fizetni. A to­jások darabjáért 10 forintot kértek a termelők. A gyümölcsfelhozatal ter­mészetesen az évszakhoz igazodott. Az őszibarack ki­lójáért 80, illetve 120 forintot, a kajsziért 70 és 100 forintot kértek. Az egyik árus érde­kességként jegyezte meg: — Kissé furcsállom az it­teni emberek vásárlási kultú­ráját. Nézze, a 120 forintos őszibarackom már szinte tel­jesen elfogyott, míg a 80 fo­rintosat alig viszik. A kajszi- barackból is — még lekvár­nak is — inkább a drágábbat veszik. Pedig nem olyan gazdag település ez. A görög- és sárgadinnyét általában 40—45 forintért lehetett venni. Az alma kiló­ját 50—60 forintra taksálták a termelők. Magyari Barna Hagyományőrzés Kétszáztíz gyermek és felnőtt vesz részt ezekben a napokban a vésztői nemzetközi népmű­vészeti táborban. Hatvanan helybéliek, a többiek Magyar- ország más településeiről, il­letve Partiumból, Erdélyből, Vajdaságból és Horvátország­ból érkeztek. Az egyhetes tá­bor házigazdája a Vésztői Re­formátus Egyházközség, rendezője pedig a helyi önkor­mányzat és a Sinka István Művelődési Ház. A táborlakók számára lehetőség nyílik agyagozás­ra, kosárfonásra, szövésre, fafaragásra, nemezelésre, népi hagszer készítésére, tánctanulásra és éneklésre. Ottjártunkkor az egyik te­remben Széles András, a nép­művészet ifjú mestere citera- foglalkozást vezetett. Egy másik helyiségben Fekete Mihályné vezetésével szövés folyt. A lányok lábtörlő-ké­szítéssel próbálták elsajátíta­ni ezt a régi szakmát. A nagy­terembeniüVó/ié Marsi And­rea és Jeremiás Lajos nép­táncpedagógusok oktattak. Megtudtuk: a hét első felé­nek repertoárját a dél-alföldi ugrós és csárdás alkotja, a hét második felének kínála­tában pedig szilágysági csá- rás és ugrós szerepel. Itt Bo­ros András elmondta: a főváros egyik lakótelepéről, Káposztásmegyerről 31-en érkeztek. Ok mindannyian azon fáradoznak, hogy a fővárosi gyerekek is őrízék a hagyományokat, ismerjék a gyökereket. A kosárfonók Danes Gáborné vezetésével tevé­kenykedtek. A többség nyers fűzfavesszőből dolgo­zott, ám itt-ott már a főzött alapanyag is felbukkant. A táborlakók közül a kosárfo­nás iránt igen nagy az érdeklődés. A vésztői népművészeti tábor vasárnap délután zárul. M.B. Antigoné nyomán Meghalt egy ember. Kovács Imrének hívták, és történetesen az apám volt. Egészséges, korához képest fürge, örökké dolgos, békési pa­rasztember. Nála a piacon a paradicsom mellé jóízű anekdota és jó szó is járt. Végzetes útjára is a legfontosabb paraszti teendő vitte: aratni kell. Épp a kombájnossal beszélte meg kedd este a csütörtöki aratást, amikor teljesen egyértelműen, szabályosan közlekedve, a zebra szélén — egy ámokfutó elütötte. Szemtanúk szerint annyira, ahogy embert összetörni egyáltalán lehet. Késői telefon értesítette a hozzátartozókat, rohantunk a kórházba. Papa, tarts ki! Papa, küzdj! Nem volt értelme, pedig a mentősök, orvosok, asszisztensek is nagyon akarták. Három család számára vége lett a világnak. Az eddigi életformának mindenesetre gyökeresen, hiszen az Apánk szívbeteg anyánkat és súlyos fogyatékos testvérünket tartotta el, gondozta, ápolta. Szerettük volna őmiattuk is mihamarabb kitűzni a temetés időpontját, és értesíteni a közeli, s távoli rokonokat és ismerősöket, akikkel már telefonon felvettük a kapcsolatot. Szerettük volna az újságban is közzétenni a gyászhírt, de a temetés időpontja nélkül? S a bizonytalanság igazi okát találgatjuk: a vétlen holtat többrendbeli várakoztatás és boncolás alá vetve kívánnak a hatóságok megállapí­tani valamit? De mit? Hogy ő volt mégis a vétkes, mert maradt pár tenyérnyi ép folt rajta? Az ámokfutó felmentésének vagy mentő körülmények keresésének célját szolgálja—méltatlanul—a várakoztatás? — Hagyd, lányom! — légy intene O. De Papa! Ez méltatlan hozzád! Nem elég, hogy erőszakos halált haltál, a családod is bűnhődjön azzal is, hogy a lassan homályba vesző temetés időpontját nem lehet kitűzni? —Azzal, hogy a többszörös módosítással végigtelefonáltuk a fél országot egy vagyonért? —Azzal, hogy a bizonytalanságban tartás miatt a végtisztességet képtelenek lesznek megadni a békésiek, mert belefáradtak a találga­tásba? — Azzal, hogy Anyánk a helyzet sokszoros tragikumából következően egyre rosszabb állapotba kerül? Tessék mondani, mit vétettünk? Ezennel tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy apámat, békési Kovács Imrét, aki ott élte le életét és ott is halt meg értelmetlenül, Antigoné módjára előbb-utóbb elfogom temetni. Biztos, hogy Békésen, a Malomvégi temetőben, de hogy mikor? Túriné Kovács Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents