Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

BÍMMJÉLáp­MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 15., hétfő o Erdélyi fúvósok orosházi vendéglátóiknál Medgyesegyháza és Szeghalom kezet fogott Még nem késő. (gh) A mezőhegyesi képviselő-testület 1 ezer Ft beiskolázási segélyben részesíti a város területén beje­lentett lakással rendelkező 6— 14 éves korú általános, valamint a 14—18 éves korú középiskolai tanulókat. A középiskolásoknak járó támogatást — augusztus 31 -éig lehet felvenni. Jutalom. (1) Mezőko- vácsházán a képviselő-testület legutóbbi ülésén a polgári véde­lem 60. évfordulójára szervezett felmenő rendszerű nemzetközi versenyen elért I. helyezésért a Hunyadi János Gimnázium 6 ta­nulóját és Obuch László felkészítő tanárt jutalomban ré­szesítették. IV-támogatás. (1) Mező- kovácsházán hosszas vita után a júliusi ülésen került pont a helyi kábeltévé támogatására. A tes­tületi ülések, önkormányzati hí­rek és az intézmények reklámja­inak vetítéséért cserébe 300 ezer forint évi támogatást szavazott meg a testület, amelyből az e félévre jutó időarányos részt kapja meg a tévét üzemeltető Mezőkábel Kft. Kertmegi Mihály 26 éves nagy­szalontai virágkertész: —Mióta a személyforgalom­nak megnyitották az átkelő­helyet Méhkerék és Szalonta kö­zött, sokkal többet voltam Ma­gyarországon, mint korábban. Itt gyorsabb és egyszerűbb az átjutás, mint Gyulánál. Több ro­konom él Sarkadon és Nagyszé­náson, náluk is gyakrabban megfordulok mostanában. Azért is örülök, hogy többször mehetek, mert sokat tanulok Magyarországon. Rendezet­tek a kertek, az utcák, számos ötletet gyűjtöttem odaát, amit itthon hasznosíthatok. Mint már hírül adtuk, erdélyi fú­vósok jártak a napokban Oros­házán, az itteni zenekar meghí­vására. A búcsúesten beszélget­tünk velük. A barcaújfalui és krizbai fiatalemberekből álló zenekar élén Slapnicar Albert karnagy áll. Senki nem hinné róla, hogy 86 éves. A tanár úr — így szólít­ják a zenészei — egyébként szász, anyanyelve tehát német, de jól beszél magyarul is. Polgá­ri foglalkozása kereskedő. A zene végigkíséri életét.' —Mikor kezdte pályáját? —Tízéves korom óta hegedü­lök, húszéves koromban már volt egy sramlizenekarom. Ez a mos­tani a hatodik. Persze közben volt két világháború, kommunista rendszer, forradalom, de mi mindig zenéltünk. Ez a zenekar 1974-ben jött létre, és megalaku­lása után hamarosan megszüle­tett az első siker: 1976-ban a constanzai Arany Trombita Fesztiválon negyedik, 1978-ban harmadik helyezést értünk el. A gádorosi a Némann Valéria Általános Iskola művészeti szakkörösei Triznyai Jenőné ve­zetésével a minap érkeztek haza Pásztóról, ahol képzőművészeti táborban készítették el alkotása­ikat az ügyes kezű tanulók. A gádorosi diákok részére egyébként minden évben szer­veznek hasonló szándékkal tá­Szutor Erzsébet 30 éves nagy­szalontai titkárnő: — Örülök, hogy megnyílt az átkelő, bár én még nem közle­kedtem rajta. Igazán persze ak­kor lenne öröm a szalontai em­bereknek, ha valamilyen elterelő utat tudna építeni a vá­ros, mert így nagyon megterheli a forgalom a településünket. Ahogy hallom, nagyjából ugyanez a helyzet Sarkadon is. Sajnos rosszak és keskenyek az utcáink. Emellett nálunk se rendőr, se jelzőtábla nemigen segíti a közlekedőket. Persze tu­dom, az elterelő út sokba kerül­ne, és erre most nincs pénz. — Hogyan kerültek kapcso­latba az orosháziakkal? — Az orosháziak tavaly sze­repeltek először a már hagyomá­nyosnak mondható Rétyi Fú­vóstalálkozón. A zenekar tagjai Barcaújfaluban és Krizbán vol­tak elszállásolva—kapcsolódik a beszélgetésbe Pál Gyula első kürtös is —, és már akkor jó barátságok szövődtek. Idén, amikor másodszor jártak ná­lunk, a jó kapcsolatok még to­vább erősödtek. — Hogy érezték magukat ez­alatt a négy nap alatt? — Felejthetetlen négy napot töltöttünk Orosházán. Otthon elég nagy bizonytalanságban élünk. Azért van szükség minél több anyaországi támogatásra és kapcsolatra, hogy a lelkünknek- szívünknek könnyebb legyen. Testvéri szeretettel feltöltekez- ve térünk haza, amit köszönünk orosházi vendéglátóinknak — mondja Slapnicar Albert. — De ejtsünk szót az oroshá­ziakról is! Úgy tudom, zsúfolt borozási lehetőséget a pedagó­gusok. Az idén megtekintették a hollókői múzeumot, jártak Mátraházán, a Kékesen, Gyön­gyösön. A helyszínen pedig helytörténeti és művészettörté­neti előadásokkal gyarapították tudásukat, majd megfestették a látottakat. Mivel a tábor nem olcsó, Szénási Ferenc, 46 éves nagy­szalontai vállalkozó: — Szavakat sem találok arra, mennyire boldog vagyok, hogy ez az átkelő végre megnyílt! Ah­hoz képest, hogy ezelőtt hét év­vel nekem még útlevelem se volt, óriási előrelépésnek tartom ezt a határnyitást. Csak remélni tudom, hogy nem ez az utolsó folyosó Románia és Magyaror­szág között. Az akaratukon kí­vül hazát cserélt embereknek ez az egyetlen kapocs arra, hogy érezhessék az összetartozást az anyaországgal, a valamikori ha­zájukkal. Köszönet az ügyért fá- radozóknak. nyári programja van és lesz a zenekarnak. K. Tóth László és Lajos karnagyokat kérem meg, hogy részletezzék. — Valóban, be van táblázva szinte az egész nyarunk. Nem­rég jöttünk vissza a rétyi feszti­válról, ahol szakmailag igen ma­gasra értékelte teljesítményün­ket a kolozsvári akadémiáról ér­kezett zsűrielnök. Játszottunk Sepsiszentgyörgyben, Krizában és Barcaújfaluban is, és mi is csodálatosan éreztük magunkat. Július 26-án indulunk — immár a hetedik alkalommal — Szigligetre, a Balatoni Ünnepi Napok rendezvényének házi ze­nekaraként. Utána részt veszünk a békéscsabai ZENIT Fúvósze­nekari Fesztiválon, azt követően pedig Orosházán, a millecen- tenáriumi napokon lesz több fel­lépésünk. Szeptemberben pedig még egy nagy erőpróba vár a zenekarra: szeretnénk megvéde­ni a fesztiválzenekari arany minősítésünket. Somi Éva ezért a gyerekek év közben szín­házi előadásokból teremtettek elő maguknak pénzt. (A képzőművészettel foglalkozó gádorosi diákoktól nem idegen az irodalmárkodás, a díszletter­vezés sem.) A mostani tábor képeiből szeptemberben nyílik kiállítás az iskolában. Csete Ilona Kovács Zoltán Imre 52 éves nagyszalontai nyugdíjas: —Szép dolog a határnyitás, de még szebb lenne, ha pénz is lenne elegendő. Akkor aztán igazából ]%gt kapuja” lehetne Nagyszalonta. Sajnos az a való­ság, hogy rosszak az utcáink, sok mindent kellene fejleszteni, de semmire sincs pénz. Ahogy halla­ni, az állam is egyre kevesebbet ad a településeknek. A várost elkerülő körzónára milliók kelle­nének, de honnan!? Ha beenge­dik, akárcsak a kisteherforgalmat is a városba, „sántítós” lesz az átjutás, de majd látjuk! —ria FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A képviselő-testület meghívá­sára Medgyesegyháza polgár- mestere a közelmúltban Szeg­halomra látogatott, ahol a két térség érdekeinek képviseletére együttműködési megállapodást kötöttek. Mi volt a célja a talál­kozónak? — kérdeztük Nagy Béla polgármestert. — A vendéglátók úgy vélték, hogy közösek az érdekeink, hisz mindkét térség hasonló gondok­kal küszködik. A legnagyobb a munkanélküliség aránya és a legsúlyosabb problémák mutat­koznak a mezőgazdaságban, amely lassan válságos helyzetbe kerül. Az önkormányzatok egy­formán nehéz helyzetben van­nak, hisz sok az idős korú lakos, nagy az elvándorlás és elvisel­hetetlenül magas a jövedelem- pótló támogatásból és segélyből élők száma. Ez utóbbi abból fa­kad, hogy az agrárágazat szereplői nem jutnak kellő tá­mogatáshoz, ami pedig az egyetlen megélhetési forrás. Nemzetközi népművészeti tá­bor nyílt vasárnap Vésztőn. Az egyhetes rendezvény házigaz­dája a Vésztői Református Egy­házközség, rendezője pedig a helyi önkormányzat és a Sinka István Művelődési Ház. — A táborba összesen 150 gyermek jelentkezett. Közülük 35 helybeli, a többiek Parti- umból, Erdélyből, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek. A vendégeket a Kiss Bálint Re­formátus Iskolában és a vízügyi szállóban szállásoltuk el — mondta Juhász Sándor refor­mátus lelkész és Kovács Edit néptáncoktató. A táborlakókra gazdag prog­ram vár. Lehetőség nyílik agya­gozásra, kosárfonásra, szövés­re, fafaragásra, nemezelésre. Mint mondta, a tárgyaláson mindannyian egyetértettek ab­ban, hogy erősíteni kell a térsé­gek érdekérvényesítését. Meg­állapodtak, hogy rendszeressé teszik a találkozókat, amelyen szeretnék elérni, hogy Matuska Sándor és Tóth Sándor ország- gyűlési képviselők is (akik szin­tén agrárszakemberek) jelen legyenek. A segítségükkel ugyanis — az ügy mellé állítva a vidéki képviselőket — jó érte­lemben közösen lobbizhatnának a jövő érdekében. Mivel a két térség a legelmaradottabb — út, szennyvíz, telefon és egyéb inf­rastruktúra terén —, fő cél, hogy ebben ezen kormányzati ciklus­ban kihasználják a terület- fejlesztésből adódó lehető­ségeket. — Az együttműködés nem öncélú — hangsúlyozta a polgármester—, hisz a jelenlegi politikai helyzetben térségi szemlélet és érdekegyeztetés tnökül szétaprózódnak a felada­H. M. népi hagszer készítésére. A fa­ragást az egyik jeles erdélyi fa­faragó dinasztia sarja,Máté Fe­renc és fia, Csongor oktatja majd. A vésztői Kiss Bálint Refor­mátus Iskolában már négy éve intenzív népdal- és néptánc­oktatás folyik. Ezt a szép ha­gyományt a tábor idején tovább szeretnék öregbíteni, ezért a munkába országosan ismert szakembereket vonnak be. A zenei foglalkozások egy részét a neves népzenekutató, Birinyi József (aki hatvan hangszeren játszik) vezeti. Az énekléseknél pedigfíííí/«/ Ilona, jeles népdal­énekes működik majd közre. A néptáncot Bállá Antal (szintén híres szakember) oktatja majd. (Magyari) Juliális a Körös partján Jól sikerült juliálist rendezett a Kettős-Körösnél nemrégiben a 63 tagot tömörítő herényi Baráti Egylet Mezőberényért Egyesü­let. Szűcs Lajos, az egyesület el­nöke elmondta: tavaly az egyesü­let közgyűlése úgy határozott, hogy ebben az évben több olyan rendezvényt szerveznek, amikor a tagság kötetlen formában esz­mecserét folytathat. Az egyesület tagjai májusban ellátogattak Ópusztaszerre, ahol megtekintették az emlékparkot és a Feszty-körképet, majd Sze­ged nevezetességeivel ismerked­tek. A mostani Körös-parti talál­kozón az egyesület mintegy öt­ven tagja családostól vett részt, mindenki jó étvággyal fogyasz­totta a Kőszegi György által főzött, hamisítatlan herényi birkapörköltet. Az egyesület tagjai október­ben egy budapesti, parlamenti lá­togatással egybekötött kirándu­láson vesznek rész a Mezőberényből Elszármazottak Baráti Köre meghívásának eleget téve. A fővárosi baráti kör tagjai évek óta, minden augusztus 20- án hazalátogatnak szülőföld­jükre, így lesz ez az idén is. —sz— Megkérdeztük (romániai magyar) olvasóinkat Mit szólnak a méhkerék-nagyszalontai határnyitáshoz? Diákok táborozása önerőből Gyerekek a népművészetért Jövőre veletek, ugyanitt... Ezekkel a szavakkal zárta Pelle Tamásné a TIT Körösök Vidéke Egyesülete nevében a segí- tőfoglalkozásúak negyedik nyá­ri egyetemét Békéscsabán. A jó hangulatú és hasznos tanácsko­záson közel nyolcvan szociális, ifjúságvédelmi, egészségügyi, oktatási-nevelési és igazság­szolgáltatási területen dolgozó szakember vett részt, akik az or­szág különböző részéből érkez­tek. A zárás forgatagában kér­deztük meg a búcsúzkodókat, milyen élményekkel térnek haza a szakmai találkozóról, hogyan tudják hasznosítani a tapasztal­takat hivatásukban. — A munkánk során lelkünk a munkaeszközünk, és ezt kar­ban kell tartani. Itt erre lehetőség volt. Távol a családtól, a munkahelytől alkalmunk volt kicsit önmagunkkal foglalkozni az önismereti csoportokban — mondta Hajósiné Varga Katalin szociálpedagógus, aki Debre­cenből érkezett, az idén harma­dik alkalommal. Ivánosné Veres Márta gyulai óvónő először volt a nyári egye­tem hallgatója: — Hallgatva az előadásokat, megerősödött bennem, hogy mennyire fontos a gyermekkori élmény a személyiségfejlődés szempontjából. Ebből követke­zik, hogy nagy a felelősségünk nekünk, pedagógusoknak is. Itt sok hivatását szerető, nagy tudá­sú emberrel találkoztam, akik megerősítettek ismereteimben, és segítettek megújulni. — A Pro Vita Sana Alapít­vány anyagi támogatásával Orosházáról tízen vettünk részt a tanácskozáson — mondta Erőss Antalné mentálhigiénikus. — Örülök annak, hogy a polgármes­teri hivataltól is igénybe vették ezt a lehetőséget, így nagyobb esély van a mentálhigiénés szem­lélet elterjedésére. Az emberköz­pontú segítségnyújtásra, amit én is alkalmazok munkám során az ideggondozóban. — Segíts az elesetteken, mert a hatalmasok oldalán süt­kérezni nem nagy dicsőség! Ez a hitvallásom a munkámban — folytatta Hering Zoltán, az orosházi hajléktalanszálló vezetője. — Átmeneti társadal­munkban sok az értékzavarral küzdő ember, akiket ez lelkileg is megterhel. Ránk vár az a sze­rep, hogy támogassuk a hoz­zánk fordulókat. De itt az előadásokon és a csoportfoglal­kozásokon a segítőt segítették a neves szakemberek. Zsabka Erzsébet •• QIK KÖTVÉNY JULIUS 8-TOL RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ? QUAESTOR E E G Y Z E S I HELYE A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFQ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL.: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430-740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL.: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDLIK ÁNYOS U. 9. TEL.: 96-324-324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL.: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL.: 88-420-298

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents